Nem, nem a Háború és békéről fogok írni. Van Tolsztojnak egy érdekes, esszé típusú levele a japán-orosz háborúról, amelynek angol címe: "Bethink yourselves!". Gondban vagyok egy kicsit a cím lefordításával, mivel ezt a levelet 1904-ben kiadták az Egyesült Államokban, magyarul nem találtam meg kiadását, de lehet, hogy létezik. A cím az evangéliumokra utal, konkrétan Márk 1:15-re és Lukács 13:5-re, ott a "térjetek meg!" fordítást találtam. Az angol szó viszont utal arra is, hogy "gondoljátok meg!" Az esszé tulajdonképpen mindkettőre felszólít. Arra is, hogy az olvasó gondolja meg, hogy mi van ezzel a háborúval, mi ennek az oka, hogy lehetne elkerülni, és mi lehet az egyéni ember megoldása. Tolsztoj válasza a megtérés lesz, megtérés ahhoz az eredeti, Jézusi kereszténységhez, amelyben ő naivan hisz. Én pedig nyilván azt fogom bemutatni, hogy ez miért butaság.

A levél azért érdekes és aktuális, mert például Oroszország most is háborút gerjeszt. Általában még ma sincs totális világbéke. Ma is ugyanúgy el lehet azon gondolkodni, mi a háborúk oka, mi lehet a megoldás a háborúkra. A terrorizmus kapcsán is felhozzák ugyanazokat a gondolatokat a hívők, mint Tolsztoj, hogy az igazi vallás békés, a terroristák nem igazi hívők. Tolsztoj nagyon sok bevett nézetet, "érvet" felsorakoztat, és roppant erős motivációval, nagyon retorikusan adja elő a gondolatrendszerét, amelyet szerintem sok olvasó könnyedén bevesz. Még sok ateista is bizonyára egyetért Tolsztojjal olyan formában, hogy a kereszténység igazi változatát adja elő, és, hogy jó lenne, ha a keresztények ehhez térnének vissza, tán még kesereg is kicsit azon, hogy ő nem tud ebben hinni. De sajnos ez a retorikus mű tele van logikai hibákkal, és az ilyen művek nagyon veszélyesek, pont azért, mert könnyen beveszik őket, és az író stílusa és hírneve miatt azt gondolják, hogy nem csak igaz a mű, hanem, hogy roppant mód színvonalas, és logikus. 

Nézzük Tolsztoj fő téziseit, és vizsgáljuk meg őket!

1) Tolsztoj szerint az igazi jézusi kereszténység békés.

Ez egy bevett nézet, legutóbb még Nietzschénél is ezt láttuk. Mármint ő is ezt rekonstruálti Jézus "igazi" nézeteinek. Ezzel ellentétes viszont már az is, hogy az evangéliumokban is megjelenik egy agresszív Jézus is, aki elátkozza a fügefát (Mt 21:19), ostorral ront be a pénzváltókhoz a templomba (Jn 2:14.), és azt mondja, hogy "Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert." (Mt 10:34). Ez utóbbi idézetet egyébként Tolsztoj maga is idézi, és aztán ott össze is zavarodik, nem tud rá mit mondani. És akkor az Ótestamentumot még nem is vettük számba.

Látható tehát, hogy valójában az evangéliumi kép vegyes. Ebből bármely szekta azt mazsoláz ki magának, amit akar. Az egyik békességet, a másik motivációt a keresztes háborúhoz, inkvizícióhoz, boszorkányégetéshez. Mindegyik szekta kimazsolázza a maga kis részét a Bibliából, és egyik sem igazibb.

Továbbá pont a többféle interpretációs lehetőség, a többféle szekták miatt volt a történelemben nagyon sok vallásháború és az inkvizíció. Pontosan ugyanolyan módon, mint Tolsztojnál, bizonyos emberek azt mondták, ők tudják, melyik az igazi, autentikus vallás, és melyik az elhajlás, félreértelmezés. Ezek a Tolsztojnál csupán nagyobb hatalommal bíró inkvizítorok aztán pusztították a másik szektákat. Tehát nem békességhez, hanem háborúhoz vezet az olyan mentalitás, hogy "majd én megmondom, melyik az igazi vallás". És ha Tolsztoj szektája hatalomra került volna, akkor később simán, ugyanúgy válhatott volna belőle agresszív egyház, mint a többi, kezdetben békés szektából. A szekták egyébként tipikusan békések, amikor gyengék, és agresszívek, amikor erősebbek, ahogy ez a Koránban elég világosan látszik Mohamed szektájával kapcsolatban.

Továbbá Tolsztoj maga is elismeri, hogy az ortodox papok a háború oldalán álltak, és a keresztény hitet a háborúra való motivációra használták fel. Mi tehát a keresztény vallás mérlege? Egy a háborúk oldalán eredményesen térítő ortodox egyház, és ezzel szemben a háborúval szemben fellépő, gyenge kis szekták (Tolsztoj említ, azóta feledésbe merült korabeli kis "őskeresztény" szektákat is), amelyek kb. egy szépségkirályő kortesbeszédének szintjén mozognak. Ezen felül Tolsztoj említi, hogy a japán oldalon is a háborút támogatták a buddhista papok. És akkor a buddhizmus még nem is a legrosszabb eset. De mint látjuk, az sem kifejezetten pozitív vallás. A vallás tehát sok kárt okozott, hasznot meg nem hozott ebben a háborúban.

2) Tolsztoj szerint az embereknek őrizkedniük kellene, hiszen haláluk után hamarosan jön az elszámoltatás.

Csakhogy az emberek láthatóan nem őrizkednek. Nem igazán félnek attól, hogy haláluk után mi lesz ahhoz képest, hogy ha például dezertálnak, akkor ott helyben száműzik vagy akár le is lövik őket. Vagy bizonyos más háborúkban az, hogy meggazdagodást remélnek, vagy zsoldot fizetnek nekik, vagy nőket erőszakolhatnak meg és fosztogathatnak. Mindehhez képest az, hogy a haláluk után miféle elszámoltatás van, az nem érdekli őket, mert:

1. Igazából ebben annyira nem hisznek, pont azért, mert empirikus-logikailag nem igazolt.
2. A keresztény hit kicsit kiskapusnak is látszik, hiszen van benne megbocsátás.
3. Mint már bemutattam, nem olyan egyértelműek az előírások a Bibliában. 

Kicsit hatékonyabb lenne a túlvilági elszámoltatással való fenyegetőzés, ha

1. Az előírások egyértelműek lennének.
2. Ha az előírások szigorúbbak lennének, azaz nem volna semmiféle megbocsátás ígérete adott esetben.
3. Ha az egész igaz lenne, és igazolni lehetne, illetve demonstrálni lehetne a hétköznapi életben.

Ez van, isten országa egy következmények nélküli ország.:) Az emberek nap mint nap ignorálnak olyan meggondolásokat, mint, hogy az egészségtelen életmód betegségekhez és korábbi halálhoz vezethetnek. Pedig ezek az összefüggések igazoltak, csak ugye kicsit távoliak a következmények. Mindjárt komolyabban veszik azonban, ha egy rokon meghal tüdőrákban, mert erősen dohányzott. Az emberek könnyen elhanyagolják azt, hogy a nyugdíjukról gondoskodjanak. Nem érdekli őket, ha feketén dolgoznak, és nem történik befizetés utánuk. Mert az még messze van. Ellenben ha egy ismerős alig kap nyugdíjat, ha találkoznak a problémával, akkor már mindjárt kapcsolnak. Az emberek könnyedén felvesznek devizahiteleket, nem törődnek a távolabbi kockázatokkal az azonnali előnyök miatt. Mindjárt más a helyzet, ha elszáll a deviza árfolyama.

Mindezt könnyen fel lehetne a vallás figyelmeztetése érdekében is hozni, és erősíteni Tolsztoj felhívását. Csakhogy, mint már említettem, van egy nagyon fontos különbség: a hit figyelmeztetései nem csupán távoliak, hanem egyenesen igazolhatatlanok, nem demonstrálhatóak. Itt érthető, hogy az emberek nem veszik komolyan, a látszat hívők sem, hiszen az egész egy igazolatlan humbug. Rémhírek miatt egyáltalán nem racionális kivenni a pénzünket a bankból.

Tolsztoj programja néhány fanatikus kereszténynél működhetne, akik igazolás nélkül komolyan is veszik istent, és ráadásul pont azokat a részeket mazsolázzák ki a Bibliából, mint Tolsztoj. Tehát fanatikus, békés keresztényeknél működhetne a dolog. Ilyen szerzetesekből azonban érthetően kevés van. A fanatikus hívők egy része egyébként is fanatikusan agresszív.

3) Tolsztoj szerint a vallás az a racionális diszciplína, amely kiolvassa, hogy mi isten szándéka az emberekkel.

Csakhogy mindez óriási humbug. Egyrészt, mint láttuk, a Bibliából nem olvasható ki egyértelműen isten szándéka az emberiséget illetően. Nem csak az etikai szabályokat illetően, hanem például az élet értelmét illetően sem. Tolsztoj erre is utal, utal rá, hogy az életnek kell lennie értelmének, és erre a válasz istennél van, de nem mondja meg, sőt, elismeri, hogy nem tudja, mi ez az értelem. Ezt egyébként nemrég Hankiss Elemérnél is láttuk, ő is megjegyezte, hogy a Bibliában az meglepő módon nincs benne, hogy a keresztények szerint mi is a világ és az emberiség célja az isten szándéka szerint. Ez így pedig humbug, és egyáltalán nem hangzik meggyőzően. Még ha el is hinném, hogy létezik isten, miért szentelném az életemet egy zsákbamacska célnak?!

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy miért pont kereszténység?! Ha a kereszténység, ha a Biblia egységes és konzisztens, és világos volna ezekben a kérdésekben, ha a kereszténység nem bomolna különféle értelmezésekre, szektákra, akkor is ott vannak még a többi vallások, az a jelenség, amelyet én a vallás diverzitásának nevezek, és a vallások hamisságának legszembetűnőbb igazolásának.

Tolsztoj nem sokat ad a tudományra. Bár nem ellensége a technológiai haladásnak, de sokra sem tartja őket. Kifejezetten állítja, hogy a tudomány keveset ér. Közvetlenül ezekben a kérdésekben valóban keveset tehetnek, sőt, a technológiai haladás sokszor jobb fegyvereket ad az embereknek a háborúkhoz. Ugyanakkor a hidegháborúban például az atom- és hidrogénbombának elég nagy elrettentő ereje volt, és az emberiség egy viszonylagos békés korszak köszöntött ránk.

Tolsztoj olyat is leír, hogy:

azaz, hogy:

"Hogy ennek ez lesz a vége, ha nem változtatjuk meg az életünket, az olyan matematikai bizonyosság, mint az, hogy két nem párhuzamos egyenesnek találkoznia kell."

Tolsztoj nem hallott a nem-euklideszi geometriákról, pedig 1904-ben ezek már ismertek voltak. No de egy író miért tudna erről?! Jó, nem kell tudnia erről, csak akkor ne is kontárkodjon bele, ne érvelgessen így, ne szóljon a tudományról!

Egy következő látványos baki:

"It is impossible to organize a universal empire or republic, consisting of European States, as different nationalities will never desire to unite into one State."

Azaz Tolsztoj szerint soha nem lesz Európai Unió. Miközben elég látványosan van. Tolsztoj a nemzetközi bíróságokról, politikai szervezetekről sem gondol sokat. Pedig miközben ezek a szervezetek, vagy például az EU kicsit gyenge, mert az országok hiányzó motivációit nem tudja pótolni, de azért mégis van szerepük abban, hogy a 20. század második fele Európában már viszonylag békés volt. Ebben a NATO-nak és a Varsói Szerződésnek volt jelentős szerepe. Sok szerepe van ebben a globalizációnak is, amely miatt most például sem az EU nem akarhatja teljesen legyőzni Oroszországot, de Oroszország sem az EU-t. Kölcsönös gazdasági függés van ugyanis közöttük. Ezt pedig az EU hamar felfogta, az oroszoknak kell egy kis válság ahhoz, hogy felfogják. De még nagyobb szerepe volt annak a tapasztalatnak, amelyet az I. és II. világháború adott. Mindenféle jézusi tanításnál sokkal hatásosabb volt a közvetlen, empirikus tapasztalat. 

Összességében a naiv kereszténység semmit nem segít, ami segít a tudomány, a racionális diplomácia, politika, az egyezmények, elvek, szervezetek, a történelmi tapasztalat, a globalizáció.

 Tolsztoj tehát sokat szövegel arról, hogy a szerinte igazi kereszténység jegyében miért kellene az embereknek őrizkednie a háborúktól. Mindez természetesen teljesen értelmetlen, erőtlen és eredménytelen. Aztán a 12. fejezetben tulajdonképpen elmondja majdnem az összes érvet, amit én el tudnék mondani, amely érveknek azonban semmi köze Jézushoz, istenhez, a Bibliához, a másvilág meséjéhez. Mik ezek?

1. Egy egyszerű embernek még Szibériába száműzetni, vagy dezertálni és bujkálni is jobb, mint a japánok által lelövetni. Itt a kockázatok összevetése és a mérleg esetleg billeghet.
2. A japánok nem Moszkvát és Pétervárt támadták, tehát nem lett volna szükséges háborúzni velük Mandzsúriáért. Ez nem a szent haza védelme volt.
3. Japánnak komoly hadereje volt már akkor, látszott, hogy az országnak nem éri meg megtámadni, még a győzelem is drága lett volna.

II. esetében Tolsztoj úgy fogalmaz, hogy még ha a japánok el is érik Moszkvát, akkor sem kellene háborúzni velük. Én azt mondom, hogy ez az ellenkező, szélsőséges nézet. Szerintem a normális nézet, hogy a védekező háborút megengedhetjük. Ez egy normális, elfogadható életszemlélet szemben Tolsztoj naiv hülyeségénél. Ha az oroszok nem támadtak volna, és csak valahol Novoszibirszk környékén szálltak volna szembe a japánokkal, akkor esélyt adtak volna a békére, elkerülték volna a szükségtelen háborút, de nem is tűntek volna nyámnyilának. Mi több, az utókor és más országok egyértelműen az oldalukra álltak volna, és a végén nyugodtan visszazavarhatták volna a japánokat a szigetükre. De az oroszokat és a japánokat is a kapitalista imperializmus, a gyarmatosítás hajtotta. Azt nem látták, hogy a 20. században már nem olyan egyszerű, és olcsó gyarmatosítani, mint korábban például a briteknek. Ennek megtanulásához szükség volt a 20. század első felére. Ez jelenik meg a III. pontban is.

Összességében tehát a felesleges háborúk ellen nagyon is sok ésszerű érv hozható fel, amelyek azonban evilági, empirikus érvek, amelyek a gazdaságról szólnak, az emberek érdekeiről. Ilyen érvek mentén dől el az is, hogy mondjuk a náci agressziók nem voltak szükséges háborúk, de a nácik leverése végül is szükségessé vált. Ebben a kérdésben nagyon fontos volt az a különbség, hogy a nácik támadtak, és nem a franciák, nem a britek. Hogy a japánok támadtak, és nem az Egyesült Államok.

Összességében tehát nem az őskereszténység a megoldás. Nem is reális, nem is működik, naiv is. Tolsztoj panaszkodik, hogy Európa már nem igazán vallásos. Azóta még kevésbé lett vallásos, viszont békésebb lett. A megoldás ugyanis mégis a tudomány és technika fejlődése, megoldás a gazdaság és a társadalom fejlődése. Megoldás a történelmi ismeret és a tanulságok levonása. Megoldás a szekuláris, modern, demokratikus társadalom. Azok az országok, a világ azon régiói, ahol ilyen országok működnek sokkal békésebbek, mint a vallásos országok. A statisztikák is ezt mutatják.