Az utóbbi évtizedekben, különösen az utóbbi években sorra jelennek meg olyan felmérések, cikkek, sőt könyvek is, amelyek a vallás és az ateizmus demográfiájáról szólnak, és egyre több olyan adat van a kezünkben, amelyekből lassan, de egyre nagyobb biztonsággal egy olyan kép rajzolódik ki, hogy az ateizmus civilizációnk pozitív jövőjéhez tartozik, a vallás pedig a sötét múltjához. A 20. század végén, különösen a létező szocializmus bukásával, és a new age vallások előretörésével divatos volt a történelem szemétdombjára küldeni azt a felvilágosodásbeli, modernista ateista felfogást, miszerint a tudomány, a technika, az oktatás, a társadalom általános fejlődésével az emberiség kinövi a vallásos korszakát. Úgy tűnt, hogy ez befuccsolt. Manapság azonban nem csak azt látjuk, hogy az ateizmus a fejlett nyugaton erősen, világmértékben pedig lassan, de biztosan előretör, hanem a puszta folyamat mögött a kutatások elkezdik felfedni a mechanizmusokat is: az ateizmus nem véletlenül tör előre, nem negatív, vagy semleges jelenségről van szó, hanem bizony a felvilágosodás eszményei szerinti pozitív fejlődési folyamatról. Ha nem is olyan gyorsan, nem is egy lépésben, nem is annyira egyöntetűen, de a felvilágosodás eme eszméje mégis győzni látszik.

Nemrég írtam már pont ugyanerről a témáról, és ugyanazokról a felmérésekről, amelyekről itt szó lesz. Ebben a cikkben a hozzáadott érték a sokkal alaposabb statisztikai elemzés lesz.

Az a propos az volt, hogy a világ országainak prosperitás és a békesség indexéről olvastam egy-egy cikket, és szembeötlött az összefüggés a térképen, hogy milyen jól egybevág a két index az ateizmus eloszlásával a világban. A szigorú olvasó akkor felvethette volna, hogy igen, szemmel látható a korreláció, de mégis az volna az igazi igazolás, ha szám szerint lehetne ellenőrizni. Illetve először is a térképen való ábrázolás helyett  koordinátarendszerben fel kellene dobni az adatokat, mint 2 dimenziós eloszlást, és ránézni. Nos, ehhez be kellett szereznem az adatokat.

1) A globális békesség index (GPI) adatait elkértem az Institute for Economics & Peace (IEP) oldalon megadott címről. Az adatok 2013-ból valók.

2) A prosperitás index (PI) adatait letöltöttem a Legatum Propserity Index (LPI) oldaláról. Ezek is 2013-asak. Itt a rangot, azaz a sorrendbeli helyezést vettem, mert ez az egyetlen összesítő adat. Lehet kritizálni, hogy a rang nem arányos, de sajnos nincs jobb adatom.

3) Az ateizmus százalékos eloszlásáról a Wikipédiáról töltöttem le adatokat. Ezek egész pontosan a hitetlenségről szólnak, de a tág értelemben vett ateizmusba beletartoznak. Itt három felmérés adatai is szerepelnek, amelyek kicsit különböző halmazt mérnek. Zuckerman kifejezetten ateistákat és agnosztikusokat mért fel, viszont sok országnál egy tágabb intervallum lett az eredmény. A három felmérés adott esetben maximum 4 adatát országonként átlagoltam, és ezt vettem értéknek. Itt jobbat nem tudtam csinálni, ez az adatsor nem egységes, de nincs jobb. Egyébként a legtöbb országban, ahol vélhetően sok határozatlan van, akinek a besorolása vita tárgya lehet, leginkább európai országokban, mindhárom felmérés ad adatot, így a három átlaga azért elég egységes becslés lehet.

Emlékeztetőként a háromféle adat térképen.

1. ábra: A nem hívők aránya a Wikipédia térképe alapján. Egyes országokban, mint Kína, illetve a muszlim országokban ez vélhetően egy hivatalos adat, amely nem feltétlenül tükrözi a valós arányokat. Ilyen például Vietnám és Kína. Ugyanakkor pont ezekben az országokban fontos, hogy ezeket az adatokat két másik adat ellensúlyozza, és az átlag már reálisabb. Az elemzésben tehát ennél a térképnél jobb adatot használok.

2. ábra: A globális békességi-index. A kék színek békességet, a pirosak az ellentétét jelentik.

3. ábra: A prosperitás index. A zöld szín a prosperitást jelöli, a piros ennek ellentétét.

A három adatsort, amely országonként van meg, python scriptben dolgoztam fel, és fésültem egybe, hogy az országok összetartozó adatait megkapjam. Linuxban ez egyébként pár mozdulattal ment volna. Az eredő CSV filet sok mindennel feldolgozhattam volna, megint a kényelmes, Windows-os megoldáshoz folyamodtam, az OpenOffice Calc alkalmazásához (gy.k. a megszólalásig olyan, mint az Excel).

Következik tehát a két ábra.

4. Ábra az ateizmus és a prosperitás összefüggése. Magyarországon az ateizmus 46 százalékos a felmérés szerint, és a 41. helyen állunk prosperitásban. 139 ország adatait sikerült feldolgozni. A Pearson korreláció értéke -0.68, amely elég erős összefüggést jelez. A negatív előjel azt jelzi, hogy az ateizmus a prosperitással pozitívan, a helyezéssel tehát negatívan korrelál. 

Mivel a prosperitás rank típusú adat, azaz sorrend, ezért a Person korreláció helyett rank alapú korreláció számításának több értelme lehet. Itt az ateizmus százalékait tulajdonképpen sorba rendezik, és sorrandet használnak. A Spearman Rank Korreláció pont ezt adja meg: a sorrendeken számított Pearson korrelációt. Nos ezt online is lehet számítani, és a maccery algoritmusa -0,7-es korrelációt adott. Tehát ez még erősebb is, mint a Pearson. Egy másik rank típusó korreláció a Kendall Tau, amely a sorrendtévesztések relatív arányát méri, ez a korreláció is számítható online, és értéke -0.51.

5. Ábra: Az ateizmus és a békesség összefüggése. Magyarországon az ateizmus 46 százalék, a békesség index 1,52. 143 ország adatait sikerült feldolgozni. A Pearson korreláció értéke -0.47, amely elég erős összefüggést jelez. A negatív előjel azt jelzi, hogy az ateizmus a békességgel pozitívan, az indexszel tehát negatívan korrelál.

Fontos emlékeztetnem az olvasót, hogy a prosperitás rangja és a békesség index is minél kisebb, annál jobban teljesít az ország. Látható, hogy az R-négyzet és a korrelációs együtthatók is elég magas értéket mutatnak, különösen, a társadalmi felmérésekhez képest.

A két ábra értelmezéséhez először is a legfontosabb tudni, hogy mi van a két indexben. A 4. ábrán a prosperitás index szerepel. Az LPI lerása és a részadatok szerint ebben szerepel a gazdaság, a vállalkozói lehetőségek, a kormányzás minősége, az oktatás, az egészségügy, a biztonság, a személyi szabadság, a szociális "tőke".

És akkor jöjjön a jó öreg probléma, amely minden korrelációnál felmerül, mit következtethetünk a korrelációból? (i) Az ateizmus prosperitást okoz, (ii) a prosperitás ateizmust okoz, (iii) harmadik tényezők okozzák mindkettőt. Amit az adatokból még ki lehetett hozni, hogy melyik tényező egyenként hogyan korrelál az ateizmussal.

1. táblázat: a prosperitás index faktorainak Person korrelációja az ateizmussal.

Az 1. táblázat azt mutatja, hogy a prosperitás index tényezői hogyan korrelálnak az ateizmussal. Megjegyezzük, hogy az egyes faktorok is rank jellegúek, azaz sorszámot jelentenek. Látható az is, hogy az egész index -0,68-as korrelációjához hasonló korrelációt produkál sok faktor.

Oktatás) Ennek egy hajszálnyival magasabb a korrelációja, mint az egész indexnek. Ez tehát a legfontosabb tényező. Azt tudjuk, hogy a jobb oktatás, a műveltség összefügg az ateizmussal. Kézenfekvő az a magyarázat, hogy a műveltebb emberek között azért több az ateista, mert egyszerűen, legjobb tudásunk szerint ez a helyes világkép. E két tényező között más összefüggést nem tudnék mondani.

Egészségügy) Egy lehetséges effektus, hogy a rossz egészségügyi helyzet és különösen ellátás hiányában az emberek hajlamosabbak a hithez fordulni ("a vallás a népek ópiuma"). Másik magyarázati lehetőség, hogy ez csak összefügg a prosperitás valamelyik faktorával, példáil a gazdasággal.

Gazdaság) A gazdagsg közvetlenül szinte biztos nem okoz ateizmust, hanem csak más faktorokon keresztül.

Biztonság) Ez egy gyengébb faktor, inkább áttételes korrelációról lehet szó.

Szociális tőke) Más felmérés is igazolja, hogy az ateizmus összefügg a szociális összetartással, azaz, hogy a bevett nézettel ellentétben nem a vallás tartja össze a modern közösségeket, sőt. Na most, ha a hívők azt gondolják, nem igaz, hogy az ateizmus okoz több összetartást, akkor a másik alternatíva, hogy a nagyobb összetartás esetén nincs szükség vallásra, azaz megint az ópium effektusról van szó.

Bármelyik tényezőt nézzük is tehát, a hitre nézvést elég rossz konklúziókat lehet csak levonni. Vagy az ateizmus okoz jó dolgokat, vagy a vallás nem az igazsága folytán, hanem ópiumként népszerű a népnél. Mivel itt sok dolgot mértek fel, nehezen tudok egészen más tényezőre gondolni.

Az 5. ábrán az ateizmus és a békesség összefüggése szerepel. A békesség indexnél megint kérdés, mit számítottak ide bele. A GPI leírása szerin itt az ország általános belső biztonsága, a bűnözési ráta, a terrorizmus, az esetleges polgárháborúk, a katonai kiadások, és a szomszédos országokkal való kapcsolatok számítanak bele.

A 2. táblázat ezeket a faktorokat mutatja be, és az összefüggést az ateizmussal.

2. táblázat: a békességi index faktorainak korrelációja az ateizmussal

Emlékeztetnék, hogy az egész index korrelációja -0,47.

Bűnözési ráta) Ennek is 0,47-es korrelációja. Mégsem valószínű, hogy az ateizmus jelentősen visszafogná a bűnözést. A bűnözés valláserősítő hatása is elég gyenge lehet. Az viszont egy fontos konklúzió, hogy más felméréseket megerősítve, itt sem látszik, hogy a vallásnak bűnmegelőzési szerepe volna, azaz nem látszik az erkölcsöt javító szerepben bármi eredmény. Az alacsony bűnözési ráta a jobb gazdasági helyzettel és oktatással függhet inkább össze, és az ateizmus is.

Politikai instabilitás) Ez látszik a legerősebb faktornak. A vallás úgy látszik instabilitást okoz.

Terrorizmus) Ez elég kézenfekvő összefüggés. Méghozzá a vallás segíti elő a terrorizmust. Erős is a korreláció.

Fegyverkereskedelem és különösen nukleáris fegyverek) Itt az ateistább országok pozitívan korrelálnak. Kézenfekvő, hogy a nyugati, fejlett országok fejlettek a fegyverkezésben, és nem is engedik meg másoknak a nukleáris fegyverek kialakítását. Itt a szegény, átlagban vallásosabb országoknak nagy előnyük van az indexben, ez mégsem elég a teljes index korrelációjának megfordításához.

Nyilván a prosperitás és a boldogság index is erősen korrelál, 0,73-as a Pearson korrelációjuk. Ez azért van, mert részben átfedő tényezőket mérnek, másrészt nyilvánvalóan egymásra mindenféle szoros hatással lévő tényezőket.

Az adatok tehát elég egyértelmű korrelációt mutatnak, és némi belátást nyertünk abba is, hogy mik az okozó faktorok. A faktorok korrelációja sem mutat ki egyértelmű irányt, de sok esetben jó elképzelésünk van arról, mi okozhat mit. Ez alapján az összkép elég egyértelmű: a gazdaságilag fejlett országok oda-vissza korrelációban vannak a demokráciával, az oktatással. Valószínűleg az oktatás az, amely leginkább ateizmust okoz. Minden más faktor kisebb hatást okozhat, illetve valószínűleg az oktatáson keresztól korrelál.
 Ezt más felmérések is megerősítik.