Idén, tavalyhoz hasonlóan megint a Himalájában jártam. Ezúttal konkrétan az Everest Base Camp trekinget csináltam meg, és úgy gondoltam, Észak-Indiában is teszek egy kört. A képen a Lotus-temple látható Delhiben, a képet magam készítettem, amikor meglátogattam, mivel ismét visszatértem Nepálba és Indiába.Ezt a templomot meglátogatni olyannem volt olyan hú de nagy élmény, mert eléggé ki kellett utazni a külső kerületekbe, és a "templom" egy nagy, elég szép parkos területen van, de abban sincs semmi nagyon különleges. Továbbá a látogatók csak lehatárolt járdákon mehetnek, és amikor oldalt el akartam menni egy járdán, amelyik nem is volt lezárva, akkor azonnal szóltak, hogy arra ne menjek, mert le van zárva. Miközben láthatóan nem volt lezárva. Később odamentem, és készítettem oldalról is egy fotót, az őr meg rikácsolhatott, akkor sem fordultam vissza. Spoiler alert: nem lőtt le.:)
A templomba csak úgy mehettünk be, hogy előtte szépen, rendesen sorba álltunk. Odabent nem volt szabad fényképezni, de egyébként semmi különös nem volt, csak egy viszonylag szép úttörőház (kulturközpont) stílusában mozgott a templom. EZ a kép a sorbanállásnál készült.
Szóval se nem szép, sem érdekes nem volt a látogatás, és a kommandírozás eléggé az idegeimre ment. Kérdezheti valaki, hogy egyáltalán minek mentem oda? Pláne, hogy ennyire érdektelen volt. De ettől függetlenül is, minek megy az ateista templomba. Nos, keresztény templomokba menni nem is szoktam. Sőt, utóbbi látogatásom óta hindi templomokba sem. De most, hogy visszatértem Indiába, még egy pár másik vallás templomait megnéztem. Tettem mindezt azért, hogy elmondhassam, igenis ismerem a világ sok fontos vallását, és nem csak könyvekből, elmondásból, hanem első kézből.
Van még a templom területén egy információs centrum, amelyben végignéztem egy kiállítást a bahái vallásról, ezt is végignéztem, de ezen írás előtt még utána kellett néznem a részletektek, meg össze is kavarodtak bennem a dolgok. Például legalább két nagyon fontos személy van a történetben, az egyiket kivégezték, a másikat viszont nem, és ott a kiállításon ezek még eléggé összezavarodtak bennem. A kiállítás nem volt nagyon világos ebben. No de álljon akkor itt világosan a dolog.
A bahái vallás Iránban alakult ki, ahol ekkor, a 19. században a muszlim vallás már elterjedt, és uralkodó volt. Nem a semmiből került elő, és ez tanulságos, mert a nem túl művelt embernek az a benyomása van, mintha a muszlim vallás nemcsak monoteista, de monolit is lenne, azaz nincsenek ágai, különösen "erteneknek" mondott ágai. Ehhez képest a kicsit műveltebb olvasó már tudja, hogy van két nagy ág, a szunnita és síita. Ezek különböznek egy bizonyos hatalom-öröklési kérdésben, és bizonyos más kérdésekben is, és van még olyan is, mint wahhabizmus, amelyekre itt nem térek ki, mert nem az iszlám a téma. A bahái hit az iszlámhoz olyan értelemben kapcsolódik, hogy az említett előd vallások az iszlám ágai voltak, az angol Wikipédia szerint ilyen az ún. sajkhizmus és hurufizmus.
Mindez egyébként már érdekes, és fontos téma, mert azt látjuk itt is, mint az összes vallásnál, hogy a vallások szakadoznak, bomladoznak, nem egységesek, és ez már önmagában is erős érv amellett, hogy nem igazak, hanem az igazság, valóság által nem igazán kontrollált kulturális mémek. A vallás divergenciája a hit alapvető hibájából adódik, és azt jelzi vissza, ahogy ezt már kifejtettem.
A bahái vallást megelőző vallás egyébként a bábizmus volt. A "báb" egyébként kaput jelent, Szejed Ali Mohamed, aki önmagát bábnak nevezte, megjósolta, hogy lesz egy követője, és ő az a személy, akit kivégeztek, és kevés követője van ma már. Ő volt egyébként az, akit kivégeztek, és Haifában van a sírja.
Na most, ha valaki azzal jönne, hogy de nagy jóslat volt, hogy a báb megjósolta a követőt, akkor azt mondom, ez jóslatnak alig volt valami, inkább önbeteljesítő jóslat, sőt, még annál is egyszerűbb: utasítás az utókornak, amit nem meglepő módon betartottak. Egyébként sok követője volt, Baháalláh, a bahái vallás alapítója egy volt a sok önjelölt utódjelölt közül. Semmi különös, a sok közül az egyik nyert. Ez a Baháalláh, egy bizonyos Mirzá Hoszejn-Ali Núri volt, akik száműzetésben halt meg, közel Haifához, Akkoban.
Ebben a történetben itt azt tartom fontosnak, hogy az iszlám üldözte ezt a vallást, amely egy új, az iszlám világon belül keletkezett vallás volt. De ugyanúgy erőszakkal üldözték őket, ahogy a kereszténység is erőszakkal üldözött minden olyan vallást, amely felütötte a fejét a hatalmi szférájukban.
Na most, ami a két vallás tartalmát illeti, mindkét alapító írt szent könyveket, nagyon sokat is, de olyan hú de meglepő részletet nem tudtam meg a hittanításokról. Egyetlen érdemi tanításuk van, ez pedig, hogy a sok monoteista valláshoz képest úgy definiálják magukat, hogy minden más vallásban is van igazság, a nagy, ismert, monoteista vallások alapítói mind isten küldöttei voltak (Mózes, Jézus, Mohamed). A Báb és a Baháalláh csak egy további, utolsó követő. Ez egyfajta ökumenizmust jelent, és békésebb vallást. Bár bahái vallás sehol sem került hatalomra, tehát a komoly teszten nem estek át. Könnyű úgy békésnek lenni, hogy a vallásnak nincs is lehetősége igazán elnyomásra, illetve jobb, ha meghúzza magát. Ebben a fázisban a kereszténység is békés volt, és az iszlám is. Igen, Mohamednek is van egy békésebb, ún. mekkai időszaka, amikor a mekkai hatalom üldözte, és természetesen ekkor békét prédikált. Háborút akkor prédikált, amikor már erősebb volt, és Medinában.
Na most, ha jól összeszedjük, akkor ez a minta az egymást követő prófétákkal is ismétlődő. A zsidó vallásban ott van Mózes, aztán eleve van egy csomó prédikátor, de ezek legfeljebb kisebb változásokat hoznak a vallásban. A következő, új vallást hozó próféta Jézus (ha létezett). Aztán ugye Mohamed is elismerte Mózest (Ábrahámot) és Jézust, mint elődjét. És aztán, ha megnézzük, a Mormon vallás is ilyen, ők is elismerik Mózest és Jézust (Mohamedet nem tudom). Már ez is egy erős minta, amely első ránézésre erős érvnek tűnik a vallás mellett, de jobban megvizsgálva, inkább ellene. És akkor itt vannak a muszlim vallás válfajai, és ez a bábizmus és bahái vallás.
Miért érv ez inkább a vallások ellen? Nos, azért, mert például a baháizmus is azt tanítja, hogy az előző próféták mind isten küldöttei voltak. De eközben kénytelenek elismerni, és a kereszténység is kénytelen elismerni, hogy ezek az előző próféták valamit vaskosan nem pontosan mondtak el istenről, meg a világról. Ugye a kereszténységben ez a zsidó törvények (többek között a körülmetélés) betartásának kérdésében csúcsosodott ki, és bár található olyan idézet Jézusnak tulajdonítva, hogy nem a zsidó törvények eltörlésére jött, de aztán ez lett belőle. Ezt részletesebben itt fejtettem ki.
Ha ezt általában nézzük, akkor még inkább elmondhatjuk, hogy a zsidó, keresztény, iszlám, a mormon és a bahái vallás tanításai összeegyeztethetetlenek. Teljesen irreális őrültség azt gondolni, hogy ha létezik egy isten, és prófétákat küld a Földre, akkor azok ennyire elrontsák a dolgot, illetve, hogy egy ráadásul mindenható isten ennyire silány munkát végezne ebben. Az is teljesen irreális hipotézis, hogy egy isten ezt szántszándékkal silányul végezze, azaz, hogy istennek egyenesen az a szándéka, hogy a valóságtól különböző, egymással hadakozó vallások jöjjenek létre. Miért tenne isten ilyet?! Nyilvánvaló, hogy ez nem igaz.
Tehát hiába egy ilyen ökumenikus máz, ez egy igen naiv, gyenge világkép marad. Összességében a bahái vallás újabb prófétája csak még inkább rombolja annak a hitnek a lehetőségét, hogy az összes nagy, monoteista világvallás annyiban igaz, hogy a valós istennek és isten valós tanításainak torz lenyomatai lennének. Ha ezt elvetjük, akkor minden egyes vallásnak marad az az állítás, hogy csak az ő vallásuk az igaz, a többi hamis. Ami a bahái vallás esetén egyenesen öncáfolat. A többi vallás esetében pedig megint egy irreális hipotézis. Megint a sok vallás tényére kell, hogy utaljak, és ezután meg kell, hogy kérdezzem, hogy bármelyiket is véve, ugyan miért a lópikulának hinnénk azt, hogy pont az egyik, vagy a másik az igaz?!
A bahái vallást hasonlítják a kereszténységhez konkrétan abban, hogy a Báb figurája Keresztelő János szerepéhez hasonló, a Baháalláh szerepe pedig Jézus szerepéhez. Arra a különbségre többek között mindenképpen felhívnám a figyelmet, hogy ellentétben a kereszténységgel, a Báb és a Baháalláh saját maga írta le könyvekben a tanításait, azok tehát dokumentáltak. Jézus esetében ez nincs meg, így nem tudjuk, hogy Jézus létezett-e egyáltalán, és ha igen, tényleg azt tanította, amiket neki tulajdonítanak. Jézusnak, ha létezett, és értelmes ember lett volna, akkor magának kellett volna leírni a Bibliát. Ezt is kifejtettem már itt részletesebben. Ez szerintem elég erős érv amellett, hogy Jézus vagy nem is létezett, vagy pedig közel sem volt értelmes, illetve messze nem az volt a tanítása, ami az Újtestamentumban szerepel. Az Újtestamentum egyszerűen egy a Római Birodalomban létrehozott kreálmány, amely mellett vagy van egy létező Jézus, de attól messze elrugaszkodik, vagy még az sincs. Ezt is sokszor kifejtettem már. Itt csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy Jézus és Mohamed még nem írtak könyvet, de a 19 századra már a vallásalapítók is eljutottak idáig, mivel a könyvkiadás már annyira mindennapos dolog lett. De egyébként nem a vallásalapítók voltak zseniálisak, hanem a technológiai fejlődés zseniális.
Eddigi legmagasabb pont, ahol jártam. A Kala Pathar, az Everest Base Camp felett.
