Képzeld el, hogy te vagy isten, vagy isten egy nagy hatalmú, nagy tudású küldötte, és azért jöttél a Földre, hogy eljuttass egy nagyon fontos üzenetet, sőt, a legfontosabb ismeretet, hírt (evangéliumot) az embereknek! Ha nem is űrhajóval szálltál le, hanem embernek születtél, de te vagy isten, vagy beszélsz vele. Továbbá tudsz olvasni (az Evangéliumok szerint Jézus tudott), tudsz írni (ha egyszer olvasni tudott, valószínűleg írni is), és nyilván a világ legokosabb, legintelligensebb, legbölcsebb embere vagy (tudom, nehéz elképzelni, de a hívők ezt hiszik Jézusról:).
Ha már tudsz olvasni és írni, akkor nem is kell annyira okosnak lenni, hogy az i.sz. I. században tudd azt, hogy az írás és az olvasás lesz a következő nagyon sok század "Internete". Namost, ha ezt az információt az emberekre akarod hagyni, beleértve az utókort, és intelligens vagy, akkor nyilván minimum azt a legjobb technológiát használod, amely elérhető számodra. Ez pedig az írás. Az üzenet leírása ugyebár állítólag meg is valósult, csak ugye olyan körülményes formában, hogy pár évtizeddel később négy evangélista írta le. Ehhez aztán kapcsolódik még néhány levél is kiegészítésnek, mert úgy látszik, hogy a történet, és amit Jézus mondott, az nem is volt elég.
Ez az állítólag bölcs ember, ez nem mondott el mindent, már egy pár évtized múlva ki kellett egészíteni. Mondhatná valaki, hogy hát eltelt egy kis idő, updatelni kellett. Naja, de érdekes módon azóta meg nem kellett updatelni, mert azóta mégis örök érvényű. Azért ez így ugye sehogy se lehet kimagyarázni?!
No de eleve, miért ezt a körülményes utat választotta Jézus? A négy evangélium kissé eltér egymástól, a "rosszindulatú" ateisták szerint még ellent is mond egymásnak. Naja, végül is természetes. Mindenki el tudja képzelni, hogy ha mondjuk 1956 történetét négy ember hallomásból leírná, akkor az elég vastag torzulásokat szenvedne. Ahogy a valóságban szenvedett is. 1956 különböző leírásai, akár olyan embereknél is, akik egy oldalon álltak, sok kérdésben eltérnek. Ami 1956 esetében érthető, az nem érthető Jézus esetében.
Mi "az istennek" csinálta volna Jézus ezt?! Egy viszonylag buta kísérlet a magyarázata az lehetne, hogy hát nem ért rá. "Három műszakban" kellett messiáskodni, hát mikor lett volna neki ideje leírni az üzenetét?! Hát, amikor szakít rá. Mert ugye az, hogy élőben pár embernek csodát tesz, mégiscsak kevésbé fontos, mint a sok milliárd potenciális olvasónak az utókorban leírni a tanításait. És nem is foglalta le annyira. De van erre még egy kézenfekvő javaslatom is: amikor negyven napig volt a sivatagban, akkor tán csak ráért írni. Ha Hitlernek, aki nagyon nem volt bölcs ember, volt annyi esze, hogy a börtönben megírja a Mein Kampfot, akkor Jézusnak hogy nem volt?!
Ha megnézzük, Szókratész után minden jelentősebb filozófus leírta gondolatait, és úgy maradt fenn az utókorra. Sőt, Szokratész gondolatait is csak onnan ismerjük, hogy Platon dialógusaiban szerepel, illetve Platon leírta a védőbeszédét is. Hogy ez mennyire egyezik az eredeti Szókratész tényleges gondolataival, az ugyanúgy kétséges, mint az, hogy az evangéliumok mennyire adják vissza Jézust. Pedig Platón nem négy ellentmondásos figura volt.Azon görög filozófusok gondolatait, akiknek írása elveszett, más írásokból, hivatkozásokból, idézetekből próbálják rekonstruálni. Vagy gondoljuk csak meg, Jézus előtt olyan hatszáz évvel a zsidók leírták az Ótestamentumot, mert már akkor felismerték, hogy az írás milyen fontos. Zsidók is felismerték, Jézus előtt 600 évvel. Az írás hatékonysága a szavak felett Jézus korában már rég egyértelmű volt. Persze nem minden izraeli asztalos fiának, de egy bölcs embernek igen. Egy überbölcs istennek meg pláne az kellett volna lennie. Jézus ennek ellenére csak Szókratész-korabeli technikát választott.
Egy trükkösebb, de egyáltalán nem okos ellenvetés lenne az, hogy Jézus szándékosan hagyta meg a kétértelműséget, azért, hogy az embereknek legyen szabad terük dönteni a hit mellett vagy ellen. Hogy szabad akaratukat ne sértse meg. Én nem értem, hogy isten miért akar bújócskát játszani, miért jó neki, ha az emberek egyik része hisz benne, másik része nem. Ráadásul ma az a trend, hogy egyre kevesebben. Tehát ha ezt a mozgásteret megadja az embereknek, akkor lassan el fogja veszíteni a híveit. De tényleg, azt nem értem, hogy istennek miért nem az a jó, ha nagyjából mindenki hívő, és nagyjából benne hisz.
Vannak emberek, akiknek bizonyos okból az a fontos, hogy lehetőleg senki se tudja, hogy élnek, és elbújnak. Betörők, tolvajok, terroristák, gerillák. A másik oldalon vannak például kormányok, akiknek az az érdekük, hogy az összes ember az adott államban tudja, elismerje, és egyértelműen elismerje a létüket. Nincs olyan kormány, amely elbújna, és azt kívánná, hogy csak az emberek egy része ismerje, és ismerje el őket. Azért, mert ezek kormányok, és a szerepükhöz ez elengedhetetlen. Isten állítólag hasonló egy kormányhoz: kormányozza az emberek életét. Álítólag.
Ami pedig a szabad akaratot illeti, a szabad akaratot nem sérti az, hogy ha isten üzenni akar valamit az embernek, az ne lehetne egyértelmű. Hasonló kérdés az, hogy egyesek felvetik, hogy isten azért nem akarja, hogy a tudomány is tudja létének igazolását, mert akkor elvész a szabad akarat.
Pedig a szabad akarat attól nem vész el, hogy egyetlen kérdésben megfelelő információ miatt a racionális döntés egyértelművé válik. Sőt, a szabad akarat nem szűnne meg még attól sem, ha a lehető legpontosabban ismernénk a környező világunkat, ismernénk mi létezik, mi nem, mi működik, mi nem. Sőt, annál inkább urai lehetünk magunknak, és annál inkább hozhatunk olyan szabad döntést, amely aztán be is válik, minél pontosabban ismerjük a világot. Mi az, ami ilyen esetben döntés kérdése maradna? A szabad akarat döntése olyan szubjektív dolgokba terjedne ki, amelyek nem ténykérdések. Akármit tudunk is a világról, arra nem ad választ, hogy mik legyenek a céljaink, értékeink, erkölcseink. Hogy hova menjek ma este szórakozni, milyen könyvet olvassak el, milyen filmet nézzek meg. Ez a szabad akarat, döntés kérdése marad mindig is. Nem látom, hogy ez hol szűnne meg isten létének igazolt tudásával a tudomány útján. Egy s.k. írt evangélium szintén nem szünteti ezt meg, mert az ugyan egyértelműen írná le, mit akart Jézus, de hogy mennyire igazolná isteni létét, az attól függ, mi van benne. Azt meg, hogy mit akar Jézus, szabad akaratom elutasítani.
A szabad akaratnak nem szükséges feltétele az, hogy amiatt ne legyen meghatározott a döntésem, mert információ-hinyom van. Sőt, egy ilyen példa a szabad döntésnek nem igazán jó példája volna. Az igazán jó példa a szabad döntésre az, amikor belátom a döntésem következményeit, és az alapján döntök arról, hogy mit csinálok, pontosan az alapján, hogy ismerem a következményeit.
Hogy tudott volna Jézus meggyőzőbbet írni az evangliumokban? Példul tudott volna Jézus olyan információkat írni egy s.k. evangéliumban, amelyek eléggé megelőznék az akkori tudományt, és kénytelenek lennénk azt elismerni, hogy Jézus egy emberfeletti tudással rendelkezett, olyannal, amellyel akkor egyetlen ember se rendelkezhetett. Elég, ha olyan nagy tudományos eredményeket írt volna le, amelyeket a 17-20. században fedeztek fel. Ennyivel senki nem előzheti meg korát. Ha Jézus mondjuk a relativitáselméletet, kvantummechanikát formális nyelven, valamint Darwin elméletét írja le, és azt állítja, hogy ő isten fia, vagy isten, akkor hát nem nagyon tudnánk ateisták maradni. De ezt nem tette.
Persze, jöhetnek a hívők azzal, hogy ezt nem értették volna sok száz évig. Na bumm. Írhatott volna olyat, amit akkor értettek, és emellett ezeket az elméleteket is. Semmi nem akadályozza azt, hogy több verziót írjon le, és akár előre bejelölje, hogy ezt mikor fogja felfogni a társadalom. Akkor tudnánk, hogy ez egy jól megtervezett, profi útmutató, sőt, istenbizonyíték. Olyan, amely méltó istenhez. És akkor minden értelmes ember hinne istenben, ami nem tudom, miért volna rossz neki. A szabad akaratunk meg akkor is megvolna, csak sokkal jobb lenne a világ.
A szabad akaratot az nem növeli, hogy az evangéliumok zavarosak. Nem a kétértelműség növeli a szabad akaratot. Az a zavart növeli. És növelte is az évszázadok során.
Ha egyébként valaki valamit nem akar megszabni, mert az már a szabadságot túlságosan sértené, akkor azt nem írja le. Például a toleráns társadalmak pont így járnak el: amit a törvényekben meg akarnak szabni, azt a lehető legvilágosabban megszabják. Amit nem akarnak, azt nem szabják meg. A kétértelmű törvények egy államban sem a szabadságot növelik, hanem a zűrzavart. Ez a szabadságot inkább csökkenti, és szenvedéssel, bajokkal jár.
De mehetünk még tovább. Mert a könyvírásról ma már tudjuk, hogy viszonylag loser technológia, ha a lehetőségeink sokkal tovább mennek. Ha valaki isten, és üzenetet akar küldeni, akkor nem is könyvben írja le az üzenetét, hanem inkább "kakaóbiztos" számítógépes terminálokba. Olyan terminálokba, amelyeket az akkori ember is tud használni, és a mostani is. Akár beszélni is tudhatnak ezek a terminálok, filmek is lehetnek benne, és szövegek is. Lehetnek lerombolhatatlanok, hogy fennmaradjanak az évszázadok során. Lehetnek a világ minden területén, hogy mindenki megkapja az üzenetet. ld. a képet. Lám, ez az ötlet sem a Bibliából való (hanem Arthur C. Clarke Űrodüsszeijából), mert a Biblia íróinak csak korabeli fantáziája volt. Igen pancser megoldást találtak ki: Izraelbe küldeni a hírt, hogy aztán hátha elterjed, amikor simán le lehetett volna küldeni a Föld egészére. A "kakaóbiztos" terminálok megint igazolnák istent. Ráadásul ma simán csatlakoztathatnánk az Internetre őket. Megfelelő portjai lehetnének.
Mindezt persze csak a mai technológiák alapján mondom. Egy kis kivetítéssel el lehet képzelni, hogy istennek olyan technológiája is lehetne, amely előtt ma csak bambulnánk, tudnánk használni, de nem értenénk. Nem baj, tudnánk, hogy isten üzenete, és mennyivel istennek tetszőbb volna a világ.
Jézus mindezt nem csinálta. De nem tette ezt Allah sem. Ő mondjuk legalább állítólag maga ihlette meg Mohamedet, aki élőben diktálta le a Koránt. No, itt legalább időbeli torzulás nincs, csak ugye a két átadás torzít. Érdekes módon ezek az istenek az ókorból mind pancserek voltak. Ezek nem bírtak olyan megoldást kitalálni, amelyet ma már egy közepes szervezőképességgel megáldott ember is ki tud találni. Ezek olyan pancserek voltak, hogy ma röhögnénk rajtuk. És pont olyan pancserok, mintha nem istenek lennének, hanem csak mesék, amelyet a korabeli közemberek találtak ki. Pont annyit tudnak, amit ezek a "birka és tevepásztorok" tudhattak.
És hát minderre pont ez a magyarázat. A különféle szent könyvek mítoszok. Nagy részük mese, és örülhetnek, ha van benne némi történelmi valóság. De istenhez semmi köze nincs egyik résznek sem. Jézus azért nem írta le maga az evangéliumokat, mert vagy nem is létezett, vagy, ha létezett, akkor csak egy volt a sok őrült zsidó habókos "messiás" közül.
- Jézus tanításai állítólag az utókornak, az örökkévalóságnak (is) szólnak, és erre az írás, a könyve nagyon is alkalmas, és Jézus korában elérhető megoldás volt.
- Isten is kőtáblákra írta a törvényeit. (ahogy fent megjegyzem, ráadásul az Ótestamentumot is leírták már Jézus előtt 600 évvel).
- Hitelesebb, meggyőzőbb, pontosabb, kevésbé veszélyes, hogy hibák kerülnek a szövegben írásban, mint újból és újból átadott szóbeli hagyományba.
Őszintén szólva, ez a három érv majdnem az összes érvemet jól összefoglalja, és igen erős. Mit mond erre Tamás válaszul?
- A szóbeli tanítás magasztosabb, jobban illik Jézus rangjához.
- Jézus tanításai nem fejezhetőek ki jól írásban.
- Jézus tanításai szóban egy rend szerint érhették el a tanítványait, és aztán bővebb és bővebb köröket.
Ami i-t illeti. Azt sem fogadhatjuk el, hogy a szóbeli tanítás nemesebb volna, és az sem igaz, hogy Jézus olyan nagyon törekedett volna valamilyen nemesi image kialakítására. Pórnéppel, egyszerű emberekkel, prostitáltakkal keveredett.
Ami ii-t illeti. Semmi értelme azt állítani, hogy valami nem fejezhető ki írásban, de szóban igen. Szóban is egy szöveg hangzik el. Fel lehet vetni, hogy a metakommunikáció fontos, de egyrészt annyira nem fontos, másrészt a metakommunikáció a tanítványok továbbadásánál már elvész. Végül, Jézus tanításait ma mégiscsak írásban ismerjük, mert valakik később rájöttek, hogy mégiscsak jobb leírni őket. És valóban, a Biblia nagyon hatásos eszköz volt, szerintünk káros eszköz, de vitathatatlanul hatásosabb, mint holmi szóbeli hagyomány lett volna.
Ami iii-at illeti, ennek semmi értelme nincs. Miért akarta volna Jézus, hogy a tanítása lassan terjedjen, ha könyv formájában valamennyivel gyorsabban tud terjedni? Pontosan ezért is írták le később, és valóban hatékonyabban teljesítették azt, ami abban a könyvben volt. Csak ez már nem biztos, hogy pontosan az ő tanításai voltak.
És végül, nemcsak a Bibliát írták le végül, ami cáfol minden olyan érvelést, hogy nem kellett volna leírni, de Aquinói Tamás is leírta a Summa Teologiaet, azaz tudta ő nagyon jól, hogy a könyvírás kora leghatékonyabb tájékoztatási módja.
Látjuk tehát, hogy Tamás valójában egész jó érveket hoz fel a kérdés mellett, és igen gyengéket ellene. Tamás nagyon gyengén teljesít Jézus bölcsességének, és isteni mivoltának védésében. Itt is azt látjuk, hogy Jézus isteni mivolta eleve abszurd hit, de emiatt sem reális.
Tamás a hit védelmében vetette fel ezt a témát, ateista oldalról tudtommal egy bizonyos M. M. Mangasarian "The truth about Jesus" c. könyvében vetette fel ezt a kérdést, és nagyon röviden megfogalmazta az én érvemet, miszerint nem ésszerű az, hogy Jézus ezt elmulasztotta volna. EZ a post sokkal részletesebben tárgyalja a kérdést, és remélem, sokkal meggyőzőbb.
Az utolsó 100 komment: