Ateista Klub

“Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.” Máté 23:2-3 "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" Orbán Viktor

Friss hozzászólások

  • Brendel Mátyás: @meglévő alap: és ha a Yule fa a karácsonyfa elődjének számít, akkor sokkal előbb is állítottak. S... (2024.03.03. 22:55) Jézus nem karácsonykor született
  • Brendel Mátyás: @mezgag85: " Izrael biztostja már évtizedek óta Gázának nagyrészt az üzemanyagot, a vizet, az áram... (2024.03.03. 22:33) Eliszlámosodik-e a nyugat még ebben az évszázadban?
  • meglévő alap: A legnagyobb érdekesség számomra az, hogy a Biblia osztogatás legnagyobb ellenzője sokáig a római ... (2024.02.26. 20:42) Éjféli mise
  • Brendel Mátyás: @Mézgagé: nem fogtad fel a postot. a post arórl szól, hogy az Univerzum lehet véges idejű, de mégi... (2024.02.20. 16:58) Univerzum-modellek isten nélkül
  • Brendel Mátyás: @ABCenaturi17: a középkor sötétségét mutatja még a sok kínzás. nemcsak a gonoszság, hanem a butasá... (2023.12.13. 21:58) A legjobb ateista könyv, ever...

Címkék

1 (1) abortusz (2) Ádám és Éva (2) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (4) AIDS (1) áldozat (4) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (2) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) anglikán egyház (1) angyalok (1) animizmus (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (25) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) bayer (1) béke (3) berg (1) bergoglio (3) bertrand russel (1) betegség (9) biblia (11) Biblia (16) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldog (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) breivik (2) búcsúcédulák (1) buddhizmus (11) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) burka (1) bűvészet (1) cáfolás (1) carl sagan (1) celebek (1) cenzúra (7) cherry picking (1) család (1) csillaghamu (1) csoda (11) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (3) demográfia (1) demokrácia (6) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (16) djihad (2) dogma (1) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (10) dzsihád (2) egészség (1) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (20) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (26) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (2) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (3) elv (1) empirizmus (7) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (29) erkölcsi relativizmus (7) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (8) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (26) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangelium (1) evangéliumok (8) evolúció (13) evolúcó (1) ezotéria (5) facebook (2) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (6) feminizmus (5) fenyő (1) fetisizmus (1) feymann (1) film (16) filozófia (1) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (4) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) genezis (1) globalizáció (1) gonosz (21) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (19) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (8) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (20) hitchens (3) hittan (4) hitvi (1) hitvita (3) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (8) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (3) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (23) igazságosság (2) ikon (1) ima (4) india (5) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (15) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) Irán (1) irán (1) irodalom (2) irónia (3) irracionalitás (1) isten (11) istenérv (22) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (46) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) jézus (23) Jézus (11) jog (1) jóságosság (1) kálvinizmus (2) karácson (1) karácsony (8) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) kereszt (1) keresztelés (1) keresztény (9) keresztényésg (3) kereszténység (38) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kognitív disszonancia (1) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) koron (1) koronavírus (1) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (6) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kult (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (9) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (4) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (10) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) megbocsátás (1) megtermékenyítés (2) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mérleg (1) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (11) metafóra (6) metodika (1) militantizmus (1) mise (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) módsze (1) módszertan (2) monizmus (2) monoteizmus (3) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (2) múzeum (1) náci (1) nácizmus (4) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) nepál (1) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (4) nobel (1) nők (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) okság (1) oktatás (11) ökumenizmus (1) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (2) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (4) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofilia (1) pedofília (3) plágium (1) pogányság (3) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) predesztináció (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (8) qualia (2) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (2) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (2) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) reprodukálhatóság (1) repülő (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) satyagraha (1) sci-fi (2) skizofrénia (1) sorozat (2) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szaturnália (1) szegénység (1) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (4) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (2) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) szólásszabadság (2) szollipszizmus (1) sztoicizmus (1) szub (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (2) takonyangolna (1) talmud (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodicea (8) teodícea (1) teológia (10) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (17) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (4) tolerancia (2) történelem (10) történelmi jézus (6) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (21) tudományfilozófia (34) túlvilág (11) tüntetés (2) tv (1) üdvtörténet (1) újságírás (2) újtestamentum (3) üldözés (5) undefined (2) unitárianizmus (1) Univerzum (5) usa (4) USA (2) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (7) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (4) vallás haszna (5) valószínűségszámítás (3) vámpírok (1) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (9) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (2) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (2) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (3) zombi (1) zsid (1) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

e-mail: maxval1967@gmail.com

e-mail: popocatepetl@freemail.hu

e-mail: miigyelunk@gmail.com

Mi a nehéz az élet értelmében?

Brendel Mátyás 2016.02.15. 06:37

changedthemeaningoflifeagain.jpg

Miközben az élet értelmének kérdését par excellence filozófiai kérdésnek tekintik, sőt, sokan talán a leginkább filozófiai kérdésnek, aközben meglepő módon nem írtak erről a történelem híres, “nagy” filozófusai könyveket. Az utóbbi időben viszont éppen kezembe akadt pár ilyen könyv. Az egyik Hankiss Elemér könyve 1, a másik Tarr Irmtraudé 2. De azért nem fogok meglepetést okozni, ha elmondom, hogy egyikük sem mondja meg, mi az élet értelme. Hankiss könyvéből úgy tűnik, egyáltalán nem gondolja maga sem, hogy választ tudna adni, inkább lehetőségek hosszú felsorolásából áll a könyv, némi elemzéssel, de azt végül is nem mondja ki határozottan, amit én itt állítani fogok, hogy a kérdésre nem is lehetséges választ adni, mert nem egy értelmes kérdés. Hankiss ezt a lehetőséget ugyan szintén felveti, de aztán ennél sem állapodik meg.

Annak, hogy oly kevés nagy filozófus írt erről a témáról egyrészt az lehet az oka, hogy az utóbbi időben már kezdték felismerni, hogy a kérdés értelmetlen, még, ha nem is mondták ki egyértelműen. A másik oka pedig talán az, hogy az élet értelmének kérdése majdnem ugyanaz, mint az etika kérdése. Olyannyira, hogy sokszor nem is tárgyalják külön a filozófusok, hanem beleértik az etika kérdései közé. Tulajdonképpen ez nem is hiba, hiszen ha valakinek elég jól kidolgozott erkölcsi rendszere van, az nagyon sok tekintetben meghatározza azt, hogy mit tegyen életében. És fordítva: senki nem tűz ki végső, nagy célnak olyan dolgokat, melyeket egyébként erkölcstelennek tart. De azért az is igaz, hogy bizonyos kérdéseket inkább erkölcsi, másokat inkább életcél kérdésnek tartunk. Például azt már általában nem gondoljuk erkölcsi kérdésnek, hogy milyen pályát válasszon valaki a lehetséges, számára erkölcsileg elfogadható foglalkozások közül, miközben ez az életcél kérdéseibe beletartozhat.

Azt gondolom, hogy az erkölcs és az életcél kérdésének viszonya az, hogy az erkölcs még sok lehetőségre ad szabadságot, és az életcéljainkat ezek közül kell választanunk.

Az viszont alapvetően hasonló a két kérdésben, hogy mindkettőnek végül is érzelmi alapjai vannak, és ezért az erkölcsi relativizmus mellett az életcél-relativizmus pártján is állok. A téziseim erre alapulnak:

  1. Az életnek nincs egyetlen, objektív értelme, amely az igaz értelme lenne az életnek. Azért, mert az “értelem” kérdése szubjektív, és így nem lehet objektíven igaz választ adni rá.

  2. Az emberek az életükben több dolgot tartanak értelmesnek, és különböző mértékben fontosnak. Az élet egy értelme helyett érték-portfóliókról beszélhetünk, melyekben sokféle cél lehet, különböző fontossággal. Az érték-portfólió kifejezést Mérő László „boldogságportfólió” kifejezéséből alkottam, ő az „Érzelmek logikája” c. könyvében ír erről.

Alap- és kognitív érzelmeinknek önmagukban éppúgy nincs semmi értelmük, mint ahogy magának az életnek sincs azon kívül, hogy ha jól működik, akkor jelen lesz a következő generációban is. (…) Így nem csak az érzelmeinknek adhatunk értelmet, hanem az életünknek is. Mindenki a saját szelfje alapján, amit hite, érdeklődése, habitusa, családja, nemzetisége és még sok minden más határoz meg. Mindenki összeállíthatja a neki leginkább megfelelő bolgogságportfoliót.” 3
  1. Az emberek életében időben változik az, hogy mit tartanak fontosnak. Az értékrendszer tehát nem csak személyről személyre, hanem egy személynél időről időre is változik.

  2. Az értékrendszert az emberek szabadon alakíthatják ki maguknak.

  3. Az életnek akkor sem lenne egyetlen értelme, ha létezne isten, és akkor sem, ha ő konkrétan megmondaná, hogy szerinte mi az élet értelme. Mert ez is csak egy vélemény lenne.

  4. Az életnek értelmet, azaz egy értékrendszert viszont mindenki maga kialakíthat magának. Ehhez nem kell isten.

Ami az 5-ös pontot illeti, isten azért nem mondhatna többet az élet értelméről, mint a saját, szubjektív véleményét, mert erről objektív igazságot állítani fogalmi képtelenség. A fogalmi képtelenség pedig olyan, mint egy logikai képtelenség. Márpedig arról a különféle vallásos nézetek nagy része megegyezik, hogy isten nem tud logikai képtelenséget véghezvinni. Ahogy nem tud felemelhetetlen követ teremteni,úgy objektív élet értelmet sem tudhat, mert ez utóbbi ugyanolyan logikai képtelenség, mint az előbbi.

Az egyik megdöbbentő, és érdekes dolog, hogy – ahogy Hankiss is megjegyzi – például a Bibliában sehol nincs az megfogalmazva, hogy végül is mi az élet értelme, de még az sem, hogy isten ugyan mi célból teremtette volna a világot. Isten tökéletességét tekintve nem is látszik sehogy sem lehetségesnek, hogy isten bármiféle célból teremtse a világot, hiszen ez a cél a világ teremtése előtt nem lett volna beteljesítve, tehát hiányosságot jelentett volna istenben, és akkor ez azt jelentené, hogy isten nem lett volna tökéletes. A másik irányból közelítve, ha isten tökéletes, akkor nem hiányzik neki semmi. Ha nem hiányzik neki semmi, akkor nem lehet semmi célja egy világ teremtésével. Röviden: egy tökéletes istennek nem lehetnek még betöltetlen céljai, mert ha vannak, akkor még nem lehet tökéletes.

Ezenkívül itt is érvényes az, amit a képzeletbeli Őrmesterről írtam: attól, hogy isten valamit parancsba ad, attól én nem fogom azt sem erkölcsösnek, sem értelmesnek tekinteni. Lehet, hogy elvégzem, mert isten hatalma nagy, és félnék a haragjától, de ez nem jelentené azt hogy számomra is céllá válna. Rá lehet venni erőszakkal, hogy megcsináljam, de arra nem, hogy szeressem.

Ami pedig a 6-os pontot illeti, Alfred Ayer ezt így fogalmazza meg “(az életnek) annyi értelme lehet, amennyivel csak meg tudjuk tölteni” 4 (tehát mi, és nem isten, 105. o.) Azaz mindenki a maga élete értelmének a kovácsa.

Ahogy az erkölcsnél is elmondtam, miközben az életcélok teljesen relatívak, vannak bizonyos okok, amelyek miatt sok közös van az emberek életcéljai között.

  1. Evolúciós alapon bizonyos célok ösztönösen belénk vannak plántálva. Például az emberek általában szerelmesek lesznek, társkapcsolatban élnek, és gyerekeket nevelnek. De ez nem minden ember életcélja, csak a legtöbb embernek.

  2. A társadalom a nevelés során bizonyos értékeket a gyerekekbe nevel. Például a legtöbben szimpatikusabbnak tartják, ha valaki életcéljának tekinti a fogyatékosok megsegítését, és kevésbé szimpatikusnak ha valaki mondjuk vadásztrófeákat gyűjt. Mostani társadalmunkban legalábbis inkább ez a közhangulat, mint a fordítottja.

  3. A társadalom általában nem szabja meg, illetve nem bünteti a különféle életcélok választását, kivétel pár extrém esetet, amely a közerkölcsökbe ütközhet. Így például a rabló életmód nem elfogadott életcél választás, a prostitúció pedig országtól, és történelmi időponttól függ. De a legtöbb életcél a liberális elvek alapján szabadon hagyott lehetőségek között szerepel. Így vadásztrófeákat gyűjteni bár manapság nem olyan cool, de még lehetséges életcél.

Így tehát nemcsak nem lehet egyetlen életcélt állítani az emberiség elé, de jól is van ez, mert a társadalmunk egyrészt bizonyos közös célokat úgyis megfogalmaz, de emellett az is megfigyelhető, és szórakoztató, hogy az emberek különfélék is, és különféle célokkal is rendelkeznek. Unalmas, és veszélyes is lenne, ha minden férfi Cindy Crawfordot akarná elvenni feleségül. Társadalmunk számára fontos is az, hogy legyen olyan ember, akinek életcélja a tanítás, egy másiknak viszont a tudományos kutatás. Ez a két cél bizonyos szinten konkurens, és jó, hogy nem minden tudós tanít, mert akkor nagyon keveset tudnának felfedezni, és jó, hogy a tanár nem kutat, mert akkor nem tudna odafigyelni a tanításra.

Az élet értelmének keresésében nem az a nehéz, hogy nehéz megtalálni az igaz választ a kérdésre. Az ugyanis nem létezhet. Az élet értelmének keresésében pont az a nehéz, hogy a kérdés valójában nem objektív, így nincs rá egy definitív válasz. Az objektív kérdésekre adandó válasz keresésében – bármennyire is nehéz legyen megtalálni az igazságot – az a jó, hogy amikor ott vagyunk, akkor egyértelműen ott vagyunk. Tudjuk, hogy megtaláltuk a választ, és a keresés befejeződött, megnyugodhatunk. Legalábbis egy bizonyos szinten, mert ugye teljesen bizonyosak soha nem lehetünk.

Például a Nagy Fermat sejtés matematikai tételének bizonyítása évszázadokig az egyik legnagyobb kihívása volt a matematikának. De amikor Andrew Wiles 1995-ben befejezte a bizonyítást, akkor nem csak számára ért véget 7 évnyi munka, de az egész matematikus társadalom és más érdeklődők számára bizonyos kétségeken túl egyértelmű volt, hogy megvan a válasz. Mert a kérdés objektív volt. Tudjuk, hogy mikor érvényes egy matematikai tétel bizonyítása. Nem lehetséges, hogy egy másik matematikus egy ellenkező választ adjon a Nagy Fermat tételre. Ha ez előfordul, akkor az egy feloldandó ellentmondás. Ezzel szemben nem feloldandó ellentmondás az, ha Mari néni egyáltalán nem a Nagy Fermat sejtés bizonyítását tartja életcéljának, ahogy Wiles.

Az élet értelmének kérdésében nem az a nehéz, ami a Fermat tétel bizonyításában. Nem az, hogy nem tudjuk, mi a helyes válasz, és nem is az, hogy ki tudja, ki, és mikor lel rá a válaszra. A nehézség az, hogy nincs rá, és nem is lehet rá igaz válasz.

Az élet értelme nem egy igazságkérdés. Ahogy kifejtettem, sokan, sok félét érezhetnek, hangsúlyozom, érezhetnek értelmes célnak, mások ugyanazt nem, illetve egészen mást érezhetnek értelmes célnak, és még ugyanaz az ember is érezhet először értelmes dolognak valamit, később meg már nem. Elmegy tőle a kedve, vagy megjön hozzá a kedve. Amikor valakinek kedve van bizonyos dolgokhoz, amikor úgy érzi, valami fontos, valami életbevágóan fontos, akkor legyen az bármennyire nehéz cél, kelljen bármilyen nagy erőfeszítéseket tennie érte, nincs gond. Ha Wiles nagyon érdeklődik a Nagy Fermat sejtés bizonyítása iránt, akkor rendben van az élete, és nem zavarja az, hogy Mari néni egyáltalán nem tartja fontosnak ugyanezt. Az ilyen dolog csak a nagyon fanatikus embereket zavarja. Gyakorlatilag csak a nagyon fundamentalista konzervatívok azok, akiket zavar, ha egy másik embert más érdekel, miközben neki attól semmi baja. Ha pedig ez az ember még ölni is képes ezért, akkor szinte mindig a vallás van a háttérben.

Azzal sincs személyes gond, ha valaki egy ideig érdeklődik valami iránt, majd megvesz érte, aztán már nem érdekli annyira, végül teljesen elmegy tőle a kedve, de időközben valami más dolog kezdi el érdekelni. Lehetnek ebből gubancok, de személyes válsághelyzetet ez sem okoz.

Az igazán nagy gond akkor van, ha valaki semmihez sem érez kedvet. Ha semmi nem érdekli, ha semminek nem érzi értelmét. A nagy gond nem azért van, mert elvesztette az igazságot. Ha csak erről volna szó, például ha csak az derülne ki, hogy Wiles bizonyítása hibás, akkor – bár Wiles bizonyára nem örül ennek, de – neki lehet feküdni még egyszer, és korrigálni a dolgot. Ha elvesztettük az igazságot, akkor meg lehet találni. Akkor tudjuk, mit kell csinálni, mihez, hogyan kell nekifogni. Legalábbis bizonyos nagy vonalakban. Mert persze egy bizonyítás esetén is lehetünk olyan helyzetben, amikor nem tudjuk konkrétan, hogyan tovább. De azt tudjuk, hogy a bizonyítást akarjuk befejezni, és van elképzelésünk arról, hogy ehhez a kérdéssel matematikai szempontból kell foglalkozni. És van valamilyen nagyon vázlatos elképzelésünk arra, milyen lehetne egy bizonyítás.

De ha a kérdés nem igazság kérdése, akkor nincs mit megtalálni. Akkor nem tudjuk, mit tegyünk. Nincs arra receptünk, hogy ha unjuk a világot, akkor mit csináljunk. Például, ha eddigi életünkben mindig a síelés volt a mániánk, alig vártuk a telet, gyűjtöttük a pénzt a sívakációra, felszerelésre, terveztünk, pályát és szállást kerestünk és foglaltunk, aztán egyszer csak teljesen elmegy a kedvünk a síeléstől, akkor nem tudjuk, hogy mit tegyünk.

Azért nem tudjuk, mert az, hogy már nincs kedvünk síelni, az nem olyan, mint egy hibás bizonyítás. Nincs benne semmi hiba. Ahogy igazság sem volt abban, amikor úgy éreztük, a síelés mindennél fontosabb. Az is csak egy érzés volt, és az is csak egy érzés, hogy most már nem fontos. Márpedig nincs igaz és hamis érzés. Tehát a probléma nem az, hogy kiderült, hibás volt egy érzésünk, és meg kéne javítani. Ha csak meg kéne javítani, akkor könnyebb volna. De nem szeretni síelni nem hiba, nincs benne semmi hiba. Nincs mit megjavítani. Ahhoz, hogy azt akarjuk, hogy szeressünk síelni, már szeretnünk kell síelni. És ha nem szeretünk, az is egy lehetséges érzés. És a világ összes objektív ténye, felfedezése sem cáfolhatja.

Amikor elmegy a kedvünk a síeléstől, és minden mástól, akkor csak azt várhatjuk, hogy vagy megjön a kedvünk síelni, vagy valami máshoz. Hogy mitől jönne meg, és mihez a kedvünk, arra nincs recept. És ez az élet értelmében a nehéz. Nincs rá recept, de még csak kritérium sem. Továbbá sajnos szinte elkerülhetetlen, hogy legyen ilyen válság az életünkben. Azért elkerülhetetlen, mert ez a homo sapiens fejlődésének a kulcsa.

A homo sapiens azért nincs a többi főemlősök között a dzsungelben a fán, mert elment ettől a kedve. De a szavannán sincs, mert attól is elment. A homo sapiens a történelme során mindig azért fejlődött tovább, mert már nem volt boldog a korábbi állapotokkal, mert újat akart. Mert elment a kedve, és csak így jöhetett meg a kedve valami máshoz. A homo sapiens azért vált intelligens, társadalomban élő emberré, mert magas az ingerküszöbe, pontosabban idővel mindig feljebb emelkedik az ingerküszöbe. Mindig ráun dolgokra, és újat akar. Lehetne ez másképpen is, logikailag nem kizárt, hogy a homo sapiens is lehetne egy valamilyen helyzettel örök időkig elégedett állatfaj. A homo sapiens lehetne elégedett azzal, hogy az őserdőben él, vagy, hogy a szavannán él, de akkor soha nem vált volna belőle értelmes ember. És talán fordítva: egy értelmes ember minden dolgot megismer, átlát, megért, és akkor már kevésbé lesz számára érdekes.

„Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém -
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény.” 5

Ezért az élet értelme szükségszerűen olyan probléma, amely idővel mindig kisebb-nagyobb válságba viszi az emberiséget és az embert. A legnaivabb, legmélább emberek kivételével teljesen természetes, hogy idővel mindenki megun dolgokat, és az is, hogy van idő, amikor semmi nem érdekli az embert. Ilyenkor válságba kerül, és nagyjából nem tudok sokkal okosabbat mondani, mint, hogy meg kell várni, hogy vagy belebotlik valamibe, ami érdekli, vagy elkezdi valami érdekelni, amit előtte is ismert, vagy újra elkezdi érdekelni valami, ami előtte már érdekelte, de elment tőle a kedve.

Igazából nem tudok tanácsokat adni, mert az is teljesen természetes, hogy az embereket különféle dolgok érdeklik. Pont azért, mert a kérdés nem objektív. Mint mondtam, nincs recept.

Egyetlen, nagyon általános recept jut csak az eszembe: érdemes lehet ilyenkor belefogni olyan dolgokba, amelyek adódnak, és talán nincs is kedvünk hozzá. De ahogy a mondás tartja: „evés közben jön meg az étvágy”. Persze a mondás nem természettörvény, tehát nem mindig igaz: van, amikor hiába tömünk valamit magunkba, nem jön meg hozzá az étvágyunk. Sőt, akár meg is undorodhatunk tőle. Szóval annyira ezt sem kell erőltetni. Mégis azt mondanám, általában megéri próbálkozni, nem veszíthetünk vele semmit. Ha nem tömjük túlságosan a fejünket valamivel teli.

Például elkezdhetünk valami sportot, anélkül, hogy teljesen megszállottak lennénk. Elolvashatunk egy könyvet, amely annyira nem is érdekel minket. Elmehetünk buliba, amelyre nincs is annyira kedvünk elmenni. Bármikor történhet ott valami, találkozhatunk valakivel. Nem lehet tudni. És aztán, ha megint úgy érezzük, hogy céljaink vannak, fontos dolgaink vannak, akkor megint kerekebb lesz valamennyivel a világ. Persze nem a világ lesz kerekebb, az pont olyan marad, mint előtte, hanem az érzéseink lesznek jobbak.

Amikor azt mondom, hogy az élet értelme nem egy nehéz objektív kérdés, amire nem találjuk a választ, hanem egy olyan szubjektív probléma, amire nincs válasz, akkor lehet, hogy sokak nem értik a különbséget. Végül is, akár az objektív választ keresi valaki eredmény nélkül, akár nincs objektív válasz, a helyzet hasonló: válasz nincs, és gondban vagyunk.

A különbség szerintem ahhoz hasonlatos, mint a pszichológiában a játszmaelmélet játszmái, és az élet komoly problémái között. A valójában megtalálhatatlan élet értelmének keresése olyan, mint egy játszma: igazából ez az egész életet strukturálni tudó cél. Mint ilyen, az egyetlen érdeme ennek, hogy tényleg egy kimeríthetetlen célt ad az illetőnek: mivel az élet értelmét nem lehet megtalálni, soha nem érhet el a céljához, ezért a célja örök, ahogy Madách írja találóan: „a cél halál, az élet küzdelem, és az élet célja-e küzdés maga”. Az ilyen ember lehet, hogy akkor volna gondban, ha égre megtalálná, hogy az élet valódi célja objektíven igazolhatóan a bélyeggyűjtés, és csak a bélyeggyűjtés. Mit csináljon ez az ember ezután? Mert, hogy valószínűtlen, hogy tényleg boldog lesz azzal, ha élete végéig bélyeget gyűjt. Milyen jó, hogy soha nem kerülhet ilyen helyzetbe, mert soha nem jöhet rá, hogy az élet célja a bélyeggyűjtés, és csakis a bélyeggyűjtés. Mert az életnek nincs objektív célja.

Annak őszinte bevallása, hogy az életnek nincs objektív célja, megszabadít minket ettől a bugyuta játszmázástól. Szabaddá tesz, mert azt tesszük, amihez kedvünk van, függetlenül attól, hogy ez most az életnek igazi célja, vagy sem. Mert úgysincs ilyen. És persze lehet, hogy időnként mindentől elmegy a kedvünk, és „depressziósak” vagyunk egy pár napig, hétig, hónapig, de tudjuk, hogy ez majd elmúlik. Tudjuk, hogy majd megjön a kedvünk valamihez, és az élet megy tovább. Tehetjük mindezt szabadon, hazugságok nélkül, őszintén, viszonylag problémamentesen. Hiszen ezután az, hogy pár napig kedvtelenek vagyunk, már szintén nem akkora tragédia.

1 Hankiss Elemér:"A nincsből a van felé", Osiris Kiadó, 2008.

2Tarr Irmtraud: “Az élet értelme”, Nordex. Kft. 2012.

3 Mérő László: Az érzelmek logikája. Tercium Kiadó, 2010, 302. oldal.

4 Alfred Ayer: “The claims of Theology”, in S.T. Joshi (szerk.) “Atheism, A reader”. Prometheus Books, 2000. 105. oldal.

5 József Attila: Eszmélet

Címkék: élet értelme relativizmus életfilozófia életszemlélet erkölcsi relativizmus

> komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr688390702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2016.02.18. 12:05:18

Először a legnagyobb mozgató erő az a hatalom akarás, ha okosabb vagyok akkor nagyobb hatalmam lehet, ha nagyobb hatalmam van akkor lehet hogy sokkal jobban érezhetem magam, plusz a többiek, kevésbé fognak veszélyezteti. Ezután pedig következik az hogy semmi értelme technológiai fejlődés nélkül élni, mivel ha nem sikerül elhagyni a bolygót és máshol letelepedni, akkor minden munka felesleges volt, mivel legjobb esetben is a nap felfogja majd perzselni a bolygót.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.18. 15:29:59

@idofiu: engem nem nagyon érdekel, hogy mikor perzseli fel a nap a Földet. kurva messze van az még.

2016.02.18. 17:15:53

@Brendel Mátyás: az sok idő amíg sikerül eljutni valami lakható bolygóra, meg a nap perzselésen kívül jöhet bármikor egy pár hatalmas meteor is

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.18. 20:57:48

@idofiu: ha még életemben agyonüt egy meteor, vagy a Földön kipusztít mindent, az érdekel, ha azután, akkor az sem.

2016.02.19. 10:38:16

@Brendel Mátyás: akkor te nem gondolkodol eléggé közösségben, nem vagy eléggé fejlett hozzá, a nagyobb közösében való gondolkodás nagyobb fejlettséget és jobb környezetet hoz létre, meg egyébként magad miatt is fontos kicsit a távoli jövő is, mert ha arra oda figyelsz akkor a te munkád is értékesebb marad, ez egy kicsit olyan mintha tovább élnél

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.19. 19:05:49

@idofiu: ezek szubjektív dolgok, miért kéne, hogy ez érdekeljen?! miért kéne, hogy ez mindenkire érvényes legyen. mi a fasznak primitívezel le valakit, aki nem pont úgy érez, mint te?!

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.19. 19:06:39

@idofiu: amit csinálsz, az az, hogy mindenkinek olyannak kell lennie, mint neked, különben kevésbé fejletlen. eléggé diktatórikus hajlamaid vannak.

Jakab.gipsz 2016.02.20. 00:16:41

@idofiu: Jól közelítetted meg a kérdést, ami így szól: kié a hatalom? A válasz gondolom egyértelmű, a hatalom azé aki meghatározza, hogyan gondolkodjunk.Esetünkben a témát felvető ember-szakértő Brendel-é azért mert gondosan össze válogatott, szófordulatokkal elmagyarázza, hogyan gondolkodjunk úgy, hogy Ő jól érezze magát. Ami nem okozna gondot ha a földünk egy békés kis paradicsom lenne, de nem ez a helyzet. Viszont csak és csak mi lehetünk a hibásak, mert Brendel ateista elmélete tökéletes, az életértelmének a kérdés felvetése, nyilvánvalóan értelmetlen.
A föld nevű bolygó elhagyása pedig a legközelebbi csillagokig is reménytelen, tehát nyugodjunk bele, ez itt egy "börtön bolygó", ha pedig depressziós vagy majd elmúlik.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.20. 00:20:23

@Jakab.gipsz: ha érvek nélkül írod be ide a sok szart, akkor azzal a hatalmammal lehet, hogy tényleg élek, hogy kimoderállak.

2016.02.20. 09:31:56

@Brendel Mátyás: a saját egód szemszögéből nyilván nem kell hogy érdekeljen, de attól még alacsonyabb szintű vagy ha nem érdekel, és hát ez egy tény, akkor is ha nem tetszik, akkor is ha hülyeségnek gondolod

idofiu (törölt) 2016.02.20. 09:34:23

@Brendel Mátyás: nem szubjektív érzések mondatják velem amit írtam, hanem a logika és a gyakorlati tapasztalat igazolja hogy amit leírtam az hasznosabb, ebből pedig következik hogy aki nem támogatja, nem ért vele egyet az alacsonyabb szintű, kevésbé hasznosabb személy

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.20. 09:46:02

@idofiu:

1) miféle logikai szabályból vezeted le, te hülye, hogy ha én le se szarom, mi lesz 5 milliárd év múlva, akkor haszontalan vagyok?!

2) miféle logikai szabályból vezeted le azt, hogy ha én nem vagyok hasznos a te felfogásod szerint a társadalomnak, akkor alacsonyabb szintű vagyok?!

A helyzet például az, hogy a kapitalizmus szabad piaci versenyes modellje azon alapul, hogy minden ember, és minden vállalkozó önző, azt csinálja, ami neki a legjobb. A kommunizmus modellje abból indul ki, hogy a társadalomért tegyük meg a legtöbbet, közös tulajdonon és tervgazdálkodáson alapult.

Namost, faszfejkém, a kapitalizmus kurvára hatékonyabbnak és hasznosabbnak bizonyult, mint a kommunizmus, gazdaságilag. Az Egyesült Államok gazdaságilag egyszerűen lenyomta a Szovjetuniót. Az Egyesült Államokban az emberek 90 százaléka jobban élt, mint a Szovjetunióban. A társadalom sokszor nagyon jól jár okos, önző emberekkel, akik a maguk érdekében dolgoznak, befektetnek, fejlesztenek dolgokat, de ebből a társadalom is kap, piaci csere, adók, öröklés, megosztás alapján. Máskor a társadalomnak önzetlen vagy lusta hülyék nem adnak semmit, mert ahhoz kevesek.

És végül, az emberek méricskélésének az egy szubjektív szempontja, hogy mennyire hasznos a társadalomnak.

A te felfogásodat következetesen végigvíve a túlságosan beteges öregek, a rokkantak másodrendű állampolgárok. Ami meg hát mégiscsak embertelen faszság.

Ne hivatkozzál logikára, amikor csak arról van szó, hogy a szubjektív dolgaidat akarod ráerőltetni másokra!

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.20. 09:48:11

@idofiu: "alacsonyabb szintű vagy ha nem érdekel"

te egy hülye, önző fasz vagy, aki abból indul ki, hogy mindenki alacsonyabb szintű, aki nem úgy érez, mint ő. egy elég hülye, öntelt fasz vagy.

idofiu (törölt) 2016.02.20. 11:35:47

@Brendel Mátyás: annyit fogsz fel a gazdasági rendszerből mint egy 10 éves kisgyerek, a te imádod kapitalizmusod kizárólag akkor működik jól amikor nagyon keményen szabályozva van, körülbelül több 100 ezernyi példa van arra hogy milyen brutális pusztítást okoz az, amikor az állam nem szabályoz keményen és pár ember kezébe kerül az ország vagyonának pl. a 90%-a, néhány elithez tartozó családod leszámítva mindenki nyomorog, és minden iszonyúan rosszul működik az országban, kivéve persze az a pár családod, nekik minden nagyon fasza, de az is rendkívül sok embert tesz tönkre pl. magyarországon is, hogy pár darab nagy cég ural egy sok milliárdos piacot, és amíg az állam nem fogja leszabályozni őket, addig teljesen esélytelen felvenni velük a versenyt, ez a valóság hülyegyerek, van rá végtelen sok példa, egyébként a kommunizmus gyakorlatban annyi volt, hogy az elit szétrabolt nagyon sok mindent, gyakorlatilag nem volt semmilyen értelmes kommunista rendszer, csak simán rablás és ostobaság volt

idofiu (törölt) 2016.02.20. 11:40:22

@Brendel Mátyás: hiába írod állandóan hogy önző fasz vagyok, attól még igazam van, hiába írod megint hogy szubjektív amit írtam, attól még nem az, mert amit én leírtam azt igazolja a gyakorlat és bármilyen helyesen leírt logikai rendszer is, amit én leírtam objektív és a te értékelésed is objektív, csak arról van szó hogy nem tetszik neked, mert egy elérhető szinthez képest bebizonyítja hogy alacsonyabban vagy, és nem akarod tudomásul venni hogy egy alacsonyabb szinthez tartozol, érzelgős kis gyerek van

Jakab.gipsz 2016.02.20. 18:50:28

Érveket akarsz hallani, olvasni? Ám legyen úgy ahogyan te akarod. De ne feledd ez a te kérésed volt. Válasz reakciód alapján, nekem úgy tűnik nem igazán kedveled az iróniát. Talán mert az új modern kori irónia inkább a megcsontosodott, túlélt, hazuggá vált közhelyek, előítéletek, sztereotípiák, toposzok lebontására szolgál. Amelyeket te felszolgálsz a tudomány nevében olvasóidnak, bízva abban az egyszerű, ámde módfelett primitív álláspont helyességében, hogy egy állítás és egy tagadás, sohasem bizonyítható egyértelműen. Azaz a te tagadásod, valami nincs, állítás ellenkezője sohasem bizonyítható. De mi történik akkor ha, kétféle matematikai logika létezik, és az egyik hamis. Az igazit pedig matematikai tételek (amelyekről nem lehet vitát nyitni) sorozata támasztja alá és akkor vajon a hamis világkép semmivé foszlik. Sajnos nem, ugyanis zárt rendszer mint amilyen az univerzumunk, információ tartalma nem csökkenhet, mindenek ami megtörtén örökre nyoma marad. Ez esetben viszont egy "börtön bolygó" lakóin röhög az univerzum. Akiket "jól iskolázott" megváltók hülyítenek, a civil nyilvánosság segítségével, és aki nagyobbat tud hazudni, (pénz és média birodalmat össze harácsolni) annak van igaza. Te Matyi! Komolyan gondolod, hogy csak ennyire futja több milliárd év fejlődés történetéből, ha van a létezésnek értelme, tartok tőle a válasz egyértelműen, nem. Nem lehet igazad, többre is futja az értelemnek.
Mint ahogyan több is van a Wiles a Nagy Fermat tétel megoldásában, mint ahogyan azt, Wiles elgondolta. Számomra néhány kérdés fel merült munkássága kapcsán. Néhány ezek közül Matyi neked is szól. Hogyan lehetséges az, hogy a neoliberális demokrácia fellegvárában egy matematikusnak titokba kell hét évig dolgoznia, a huszadik század második felében. Vagy miért röppent fel a hír, hogy hibás a megoldás, egy dezinformációs hírözön keretében kárörvendően.Blogod olvasói közül nem sokan tudják, hogy a Fermat tételre, R. Carnap is hivatkozik milyen összefüggésben is? Te pedig ezt pontosan tudod, Carnap- fizikalizmus-áról írtál szakdolgozatot. Csak arra nem számítottatok, hogy az a felsőbb-rendű intelligencia, akitől új ismeretekre szert tehet az ember, önmaga az ember lehet csak és csak és kizárólag csakis. Tehát helyzetünk nem reménytelen.

Röviden összefoglalva kétféle matematikai logikai rendszer létezik, amit ma használunk, csak lokálisan igaz, globális egyértelmű igazságok kifejezésére, alkalmatlan. Bizonyosságot és egy új kultúra filozófiát, csak egy másik segítségével tudunk kidolgozni. Mára ennyi.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.20. 19:11:04

@Jakab.gipsz: érvek alatt nem azt tértettem, hogy idehánysz egy fél oldalnyi szöveget, amelyet:

1) láthatóan egy elmebeteg írt, mert összefüggéstelen zagyvaság
2) nagyrészt offtopic

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.20. 19:19:48

@idofiu:

"a te imádod kapitalizmusod kizárólag akkor működik jól amikor nagyon keményen szabályozva van"

ez ne igaz, de nem fogok erről vitázni, mert offtopic, és irreleváns. mert még ha igazad is lenne, akkor is a kapitalizmus az egyes emberek önző döntésein alapul, és ettől fejlődik. az egyes ember önzőségén, és nem valami nagy terven alapul, hogy sok milliárd év múlva elhagyjuk-e a Födet vagy a Naprendszert. elég valószínű, hogy sokkal hamarabb elhagyjuk, mert önző emberek el akarják hagyni, és nem azért, mert meg akarják menteni a társadalmat a sok milliárd év múlva esedékes Napfelfúvódástól.

ha el fogja valaki hagyni a Földet, akkor azért fogja elhagyni, hogy bányásszon a Holdon, vagy az aszteroidákon. vagy azért fog a Marsra költözni, mert oda akar menni. már most is van erre egy csomó terv. nem az motiválja ezeket a terveket, hogy sok milliárd év múlva mi lesz, hanem az, hogy most akarnak elmenni a Marsra, vagy eljuttatni valakit a Marsra. az emberek nagy részének a legtöbb motivációja az életén belüli cél, és nem azutáni. és ez tökéletesen elég a civilizáció fejlődéséhez.

az amerikaiak és az oroszok eljutottak a Holdra. nem azért, mert valami haláluk utáni céljuk volt, hanem azért, mert ott és akkor le akarták nyomni a másik országot. amióta nem akarják annyira, már nem is megy annyira a dolog.

"szétrabolt nagyon sok mindent, gyakorlatilag nem volt semmilyen értelmes kommunista rendszer, csak simán rablás és ostobaság volt "

akkor ezek szerint egyetlen példád nincs olyan társadalomra, ahol ne az emberek önző, saját életükre vonatkozó céljaik lennének a fő motor, amely hajtja a fejlődést.

te valami elképesztően hülye vagy.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.20. 19:22:12

@idofiu:

"hiába írod állandóan hogy önző fasz vagyok, attól még igazam van"

nincs igazad attól, hogy te valahogy érzel valamit, és azt hajtogatod. érved nincs.

"hiába írod megint hogy szubjektív amit írtam, attól még nem az"

de az. és ennek igazolására elég volt annyi, hogy ÉN NEM ÚGY ÉRZEM, AHOGY TE. innentől szubjektív.

hülye vagy.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.20. 19:24:02

@idofiu:

az, hogy "az nem jó dolog, ha az emberiség kihal", ezt miféle apád faszából szopott logikai törvény mondja?! illetve ha objektív, akkor mutasd meg azt a mérési módszert, amivel ezt ki tudod mérni. ezt a "ROSSZAT". mi az anyád picsájával akarod a rosszat megmérni, hogy milyen rossz?!

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.20. 19:32:00

@idofiu:

"minden munka felesleges volt, mivel legjobb esetben is a nap felfogja majd perzselni a bolygót."

miféle logikai összefüggésből vezeted le azt, hogy ha a nap felperzseli a bolygót, akkor felesleges volt a munka?! a "felesleges"-t miből vezeted le?!

a tárgyaknak, folyamatoknak ugyanis önmagában nincs olyan tulajdonságuk, hogy "felesleges". az Amazonas évezredek óta folyik, és még évezredekig fog folyni. hogy ez most felesleges, vagy nem, az emberi szubjektivitás kérdése. az Amazonas önmagában se nem felesleges, se nem nem felesleges. akkor is folyt, amikor még nem voltak emberek, és akkor is folyna, ha nem volnának emberek, és akkor is fog folyni, ha az emberiség rövid időn belül kipusztul. csak akkor fog nem folyni, ha megváltozik a geológiai, vagy éghajlati környezet. az Amazonas folyása önmagában nem egy felesleges vagy nem felesleges dolog. csak az ember szubjektív céljai szempontjából lehet annak megítélni. tehát szubjektív dolog.

safek 2016.02.26. 14:36:11

Végül is nem rossz cikk. Egy csomó mindent felvetettél, ami a maga helyén érthető és védhető. Ezért talán csak néhány újabb szempont:

Számomra a probléma éppen abban összpontosul, amit az összefoglalásban kifejtettél.
Bár találhatunk és bizonyára általában az emberek többsége talál is az életében olyan célokat, elfoglaltságokat amire ha rátekint, egy ideig megnyugodva hátradől és azt mondja: Igen ez az életem, a saját életem értelme.
Ki kisebb, ki nagyobb célokkal "éri be", legalábbis úgy tűnik ideig óráig. Aztán, ahogy azt összefoglaltad a dzsungeles, szavannás példával, megunja és tovább keres. Állandóan és szüntelenül.
Mintha egyfajta vonzásban élne. Valami állandóan piszkálja belül. Mondhatjuk úgy is nyughatatlan, nyugtalan. Valahova mintha el kellene érkezzen.
Maga a nyughatatlanság, az örök keresés, az örök értelemkeresés / lásd: Viktor Frankl/, már önmagában felveti a kérdést, honnan a vonzás?
Mi az ami hajt belül hogy keressem az értelmet, hogy megnyugodjak valami általam értelmesnek vélt feladatban, célban legalább ideig-óráig, hogy aztán egy újban és még újabban?
Mi az ami indukálja mindenzt?
Nem lehet, hogy valami végső értelem?
Hiszen ha nincs végső értelem, akkor a közbenső is csak illúzió, mely szertefoszlik ha távolabbra nézek.
Ha a szőlőből nem lesz bor, akkor a szőlőmetszésnek sincs értelme, akkor azt kár is elvégezni.

És vajon mi értelme van az Univerzumnak, ha a végén visszazuhan a kezdőpontba, vagy ahogy Hawking gondolja, addig tágul míg teljes kihűl.
És ha bármelyik is következik be, mi értelme van a Földön évmilliárdokkal ezelőtt elindult életnek /másról egyelőre nem tudunk/, ami végső soron elpusztul.
Mi értelme sokak örömének és még többek szenvedésének?
Mi értelme annak hogy itt írogatunk?

De ha mindezeknek végül is nincs értelme, akkor az Ember miért nyugtalan és miért keresi mindennek az értelmét?

És nem éppen az értelem biztos tudata hajtja előre? Hogy volt, hogy van értelme, célja, végső célja?
Ha nincs végső cél, kár bármit is tenni, az éppen hogy nem hajt előre és nem a homo sapiens útja következik belőle. Éppen az általad is felvázolt " karrier" bizonyítja, hogy van egy végső hajtóerő vagy vonzerő, amit végső soron az ember minden tevékenységével el akar érni.

Véleményem szerint az Univerzumnak is, s benne a"nem tudjuk hogyan" elindult és azóta szakadatlanul burjánzó Életnek is kell legyen végső céljának, megérkezésnek.
S ebben a célban van értelme az örömnek, a fáradtságnak, a szőlőmetszésnek s még sok mindennek kinek-kinek érzése-tehetsége szerint.
Ha ezt a célt, értelmet az ember elveszti, sorsa, ahogy te is felvillantottad, a depresszió, a végső értelemvesztés, szélső esetekben végső soron az öngyilkosság. Frankl-nak az egész munkássága erről szól.

Még három rövid idézet ezekhez:

Két antropológiai megfigyelés:

“Fecisti nos ad te et inquietum est cor nostrum, donec requiescat in te.” Augustinus, Confessiones 1.1.
"mivel megalkottál minket önmagadra, és nyugtalan a szívünk, amíg el nem nyugszik benned.” Szent Ágoston-Vallomások

"Az ember képtelen szeretet nélkül élni. Magára marad, érthetetlenné válik önmaga számára, értelmét veszíti az élete, ha szeretetet nem kap, szeretetet nem talál, nem vehet benne részt és nem teheti a szeretetet magáévá." Szent II. János Pál pápa: Redemptor Hominis 10.

És egy teológiai megállapítás:

"Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet."1Jn 4.8

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.26. 15:52:28

@safek:

"Mi az ami hajt belül hogy keressem az értelmet, hogy megnyugodjak valami általam értelmesnek vélt feladatban, célban legalább ideig-óráig, hogy aztán egy újban és még újabban?"

ott van a válasz a cikkben: a génjeink. mi ilyenek vagyunk. lehetnénk másmilyenek is, csak akkor az evolúció során aligha fejlődtünk volna emberré. azok az őseink, akik nem ilyenek voltak, még mindig ott "fent vannak a fán".

"Nem lehet, hogy valami végső értelem?"
nem. fogalmi képtelenség.

"Hiszen ha nincs végső értelem, akkor a közbenső is csak illúzió, mely szertefoszlik ha távolabbra nézek."

ez sem igaz, ez nem egy olyan dolog, ami így van, vagy nincs így, ez érzelmek függvénye. van, aki egész életében elvan azzal, hogy cipőket javít, és tényleg elég neki ennyi, és kielégítő.

"Ha a szőlőből nem lesz bor, akkor a szőlőmetszésnek sincs értelme, akkor azt kár is elvégezni."

miért, mindenkinek részeges disznónak kell lenni?! ennyire korlátolt vagy?!

"És vajon mi értelme van az Univerzumnak, ha a végén visszazuhan a kezdőpontba, vagy ahogy Hawking gondolja, addig tágul míg teljes kihűl."

és mennyivel van több értelme, ha örök?! miért függene ez az Univerzum korától?!

"Éppen az általad is felvázolt " karrier" bizonyítja, hogy van egy végső hajtóerő vagy vonzerő, amit végső soron az ember minden tevékenységével el akar érni."

a felhajtó erő nem cél, hanem ok: a gének.

az a baj, hogy nagyon hülye vagy, és nem fogtad fel a cikket, vagy nem akarod elfogadni, mert csak. racionális indokod erre nincs, mert.

1) az, hogy az életnek legyen egy objektív értelme, fogalmi képtelenség. ha te azt hiszed, hogy van, az olyan, mintha a fából vaskarikában hinnél. az ilyenért elmegyógyintézeti beutaló jár.

2) arra, hogy mi hajtja az embert, az evolúcióval összeegyeztethető, a tudásunkba beleillő, kielégítő választ adtam

3) te egy olyan kérdésre, amelyre kielégítő választ adtam, egy másik választ javasolsz, ami szükségtelen, igazolatlan, sé képtelenség

ez kb olyan szintű baromság, mintha arra a kérdésre, hogy:

"Mi a szivárvány jelenségének magyaráazat?"

Nem az ismert, tökéletesen jó választ adnád, miszerint: az esőcseppeken megtörő fény prizmajelensége.
Hanem ehelyett azt mondanád, hogy: "A szivárvány magyarázata az, hogy fából vaskarika."

ENnél őrültebb nehezen lehetnél.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.26. 16:05:14

@safek: a szeretet egy érzés, amely szintén evolúciós fejlődésünk során alakult erőssé az emberben, mivel egy csoportokban élő társas élőlény, és szelekciós előny volt a csoportkohéziós erő. ennyi.

ez magyarázat, az idézeteidet feldughatod magadnak, nem magyarázatok, és nincs értelmük.

safek 2016.02.26. 16:40:13

"a génjeink. mi ilyenek vagyunk"
Már pontosan melyik génre gondolsz?
Ami mondjuk az összes többi élőlényből, de elég ha csak a csimpánzból hiányzik.

www.origo.hu/tudomany/elet/20050918elkeszult.html?pIdx=1

Elég nagy a hasonlóság, mégis ég és föld a különbség.
Értem én hogy a gének, de melyik is?

safek 2016.02.26. 16:45:14

"Nem lehet, hogy valami végső értelem?"
nem. fogalmi képtelenség."

Ezt ha kifejtenéd bővebben. Szerintem éppen az a képtelenség, hogy értelmesnek mondunk egy folyamatban valamit akkor, ha egyébként a folyamat végén ott van a semmi.
Miért kutatnál bármit is, ha egyébként a kutatásnak semmi értelme.
A szőlős hasonlat is erről szól de úgy látom félreértetted.

safek 2016.02.26. 16:53:17

"nem magyarázatok, és nincs értelmük"
valóban nem magyarázat, nem is annak szántam ha tudsz olvasni.
Emberi tapasztalat, antropológiai megfigyelés
de hogy ne paptól halld mondja ezt egy orvos:
www.videoklinika.hu/alapszukseglet_lehet_szeretet_nelkul_elni
vagy mondjuk Törőcsik Mari
www.nlcafe.hu/sztarok/20151123/torocsik-mari-szuletesnap-szeretet-halal-idezet/
hogy csak hirtelen idézzek

"a szeretet egy érzés"
tévedsz
A szeretet elsősorban tett. A másik felé tett gesztus amit ki kell fejezni hogy a másik érzékelni tudja.
Az hogy te érzed, hogy szeretsz valakit, de ő ezt nem tudja az max neked jó, de nem visz előbbre senkit.
A megosztott szeretet a szeretet a többi csak fagylaltnyalogatás

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.26. 18:29:54

@safek:

"Elég nagy a hasonlóság, mégis ég és föld a különbség."

a jég és a víz 100 százalékban ugyanolyan molekulákból áll, mégis ég és föld a különbség.

"Értem én hogy a gének, de melyik is? "

most ezt miért kéne megválaszoljam?! nem mindegy?!

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.26. 18:31:24

@safek:

"Ezt ha kifejtenéd bővebben."

kifejtetem a postban. bőven. nem ismételgetem magam csak azért, mert hülye vagy.

" Szerintem éppen az a képtelenség, hogy értelmesnek mondunk egy folyamatban valamit akkor, ha egyébként a folyamat végén ott van a semmi."

oszt ez miből következik?

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.02.26. 18:33:41

@safek: idézek az oldaladról: " Az ember társas lény és alapvető szükséglet számára a szeretet. "

én is ezt mondtam. kösz, hogy engem igazoltál!

porszem 2016.03.02. 10:39:19

@Brendel Mátyás: "akkor azzal a hatalmammal lehet, hogy tényleg élek, hogy kimoderállak"
Hát, eléggé diktatórikus hajlamaid vannak. Aki nem azt mondja, amit hallani szeretnél, azt rögtön moderálni kell, ugye? Negyon emlékeztetsz azokra a hivatásos rettegőkre, akik folyton valaminek a hiánya miatt ajvékolnak (érvek, demokrácia, emberi jogok, szólásszabadság stb.)

porszem 2016.03.02. 10:44:08

@idofiu: Előbb-utóbb az univerzum is összeomlik. Akkor hova fogsz menekülni?

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.03.03. 07:07:27

@porszem:

"Hát, eléggé diktatórikus hajlamaid vannak. Aki nem azt mondja, amit hallani szeretnél, azt rögtön moderálni kell, ugye? Negyon emlékeztetsz azokra a hivatásos rettegőkre, akik folyton valaminek a hiánya miatt ajvékolnak (érvek, demokrácia, emberi jogok, szólásszabadság stb.) "

1) azért dobtam ki, mert nem érvelt, nem vitázott, csak szemetelt
2) a demokrácia nem azt jelenti, hogy be kell engednem a lakásomba a hittérítőt, politikai aktivistát, Marcsi nénit a szomszédból, aki 4 órán át pletykázik
3)itt most te ájvékoltál a demokrácia hiányáról.

a moderálási elvekről nincs vita, ezért kidoblak téged is. ez itt azén blogom, "az én házam", úgy moderálok, ahogy akarok. meggondoltam, intelligens vagyok, nem kérek hülye tanácsokat!

a kidobásod további okai: nem érveltél, viszont zsidóztál.

Unco Unco 2016.03.15. 12:14:02

Mi a nehéz az élet értelmében?
Szerintem maga a kérdés sem véletlen. Nem az, hogy: Mi a nehéz az élet értelmeiben? Mi a nehéz a te életed értelmében?
Itt valóban egyetemesen egy bizonyos konkrét dolgot kell keresnünk, és nem személyre szabottat. Egy emberiségnek kell az értelmét keresni, nem pedig egy bizonyos ember élete értelmét. Biztos van értelme az életnek ránk nézve, és az emberek sokszínűségét (értelemre gondolok itt) nézve, szerintem egy mondatban megfogalmazható. Ha nem lenne értelme az emberiségnek, akkor ennek az oldalnak sem lenne értelme, hisz akárhogy is nézem, de az ember a központi téma. Márpedig akkor ha a központi téma létezése értelmetlen, akkor itt értelmetlen dolgokról írogatunk.
A bárány élete értelme talán az, mivel hármas hasznosítású, hogy az emberek számára tejet, gyapjút és húst biztosítson. Nem túl magasztos saját magára nézve, de számunkra igen kedvező és valóban értelmes dolgokat ad az életfeltételeink biztosítására. Rengeteg növényt illetve állatot lehetne még itt felsorolni, amikből sokat profitálunk mi emberek, így meg van számunkra az értelmük.
Akkor talán az lenne az élet értelme, ha valaki profitálhat belőlünk? Esetleg a saját életünkből mi magunk profitálunk, húzunk hasznot? Mi az ami minden emberben közös? Tudomásom szerint minden bárányt gyapjú borít, minden bárány (nőstény) tud tejet adni, és minden bárány ehető. Mi az ami minden embert jellemez, és amiből valaki profitálhat? Persze ha a bárány végelgyengülésbe megdöglik és valahol az akol belsejében szépen lebomlik, akkor abból senki nem húz hasznot, csak kellemetlenséget okoz egyrészt a szagával, másrészt problémát a fertőzésveszéllyel. Akkor ez a döglött bárány mondhatni, hogy nem találta meg az élete értelmét? Mi az ember élete értelme és mi van, ha nem találja meg? Mi van, ha megtalálja?

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.03.15. 19:54:15

@Unco Unco:

"Itt valóban egyetemesen egy bizonyos konkrét dolgot kell keresnünk, és nem személyre szabottat."

kinyilatkoztatás

"Ha nem lenne értelme az emberiségnek, akkor ennek az oldalnak sem lenne értelme"

ez egy olyan érvelési hiba, aminek neve is van:

hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9sz/eg%C3%A9sz_hiba

"Mi az ami minden embert jellemez, és amiből valaki profitálhat?"

például minden emberben van zsír és ásványi só, tehát lehet belőle szappant főzni.

de ugye nem ez az életed értelme?! ez is mutatja, mennyire bugyuta a "gondolatmeneted".

giacomo gesso 2016.03.19. 10:30:06

@Unco Unco: "A bárány élete értelme talán az, mivel hármas hasznosítású, hogy az emberek számára tejet, gyapjút és húst biztosítson. Nem túl magasztos saját magára nézve, de számunkra igen kedvező és valóban értelmes dolgokat ad az életfeltételeink biztosítására...Akkor talán az lenne az élet értelme, ha valaki profitálhat belőlünk?"

Persze.
Az ember(iség) élete értelme pedig az, hogy elindítsa a mesterséges intelligencia evolúcióját. ;-/
(Nem túl magasztos saját magára nézve, de a létrejövő szuperintelligenciá(k)nak igen kedvező és valóban értelmes dolgokat ad a létfeltételei(k) biztosítására.)
Na?

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.03.19. 21:16:44

@giacomo gesso: és az MI értelme, hogy... az a baj ezzel, hogy csak egy másik dologra vezeti vissza a kérdést, és végtele regresszushoz vezet. és mint mindig, itt is, a hívők ahhoz a csaláshoz folyamodnak, hogy a végtelen regresszust fiktív módon istennel vágják félbe. amiben a fikció, és a félbevágás is hiba.

Unco Unco 2016.03.23. 08:40:28

@giacomo gesso:
Tudomásom szerint napjainkban a legmagasabb rendű élőlény a Földön az ember. Mi vagyunk a tápláléklánc csúcsán.
Az alapján amit írtál, ha jól értem, az embernek le kell mondani a legmagasabb földi pozícióról és egy általa készített, szuper intelligens, mesterséges dolognak kell átadnia az első helyet?
Érdekes mert ezzel kezdődik a Biblia. A szuper intelligens ember, átadja az első, vezető pozíciót egy nála intelligensebbnek, a Sátánnak. Így lényegében, az ember "alkotta meg" a gonoszt, azzal, hogy hatalmat adott neki.
Van egy nagyon rossz tulajdonsága a szuper és a kevésbé szuper intelligenciának, mégpedig az, hogy felfuvalkodottá tesz.
Az emberek között így is sok olyan okos vagy okoskodó személy van, akik lenézik a másikat azért, mert az ő tudásuk nagyobb vagy nagyobbnak vélt. Ez a felfuvalkodottság alappillére, a sátán is ezzel kezdte, mert neki volt Isten után a legnagyobb a beosztása és a tudása.
Megvannak azok a filmes "próféciák" , (lásd: Skynet subsystem) ahol előrevetítik, hogy milyen eredménye lenne vagy lehetne, egy szuper intelligens, mesterséges lénynek. Teljesen logikus, hogy első, hogy megszabaduljunk a konkurenciától és nem az, hogy segítsük az ő életüket.
Sajnos a tapasztalat az, hogy amikor az ember istent akar játszani, abból mindig katasztrófák lesznek. Lásd: gyilkos méhek, rovarölő mérget termelő szója, világító egér, időjárás kísérletek okozta cunamik, és még rengeteg olyan kísérlet folyik napjainkban a színfalak mögött amiről tudunk és amiről nem. A génmutációkról minden esetben csak maximum részinformációkat adnak ki számunkra, de az bizonyos, ha a kísérletekben résztvevő génmanipulált állatokat kiengednék, az világméretű katasztrófát eredményezne. A génmanipulált növényeket és állatokat már sajnos pár éve fogyasztjuk. Különféle halfélékbe például emberi géneket tesznek, így jobban nőnek és ellenállóbbak. Molylepke-, és házityúkgéneket tesznek a burgonyába.
Szóval szerintem, ha az ember, azért készítene egy mesterséges lényt, hogy az átvegye az ő helyét, akkor meg is érdemli. Csak remélem, hogy én már nem leszek a Földön akkor.
Érdekességként talán rákereshettek egy új kutatási eredményre ami azt bizonyítja, hogy a mai emberek butábbak, kisebbek és gyengébbek mint az elődjeink, mivel a génjeink már sok tízezer hibát tartalmaznak, és ez csak egyre romlik. A Corness Egyetem és a Cambridge Egyetem kutatói és professzorai végezték el a kutatásokat.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.03.23. 18:03:36

@Unco Unco:

"a legmagasabb rendű élőlény a Földön az ember."

nem, nincs ilyen objektív fogalom.

" Mi vagyunk a tápláléklánc csúcsán. "

nem, mi mindenevők vagyunk, és egy csomó ragadozó megesz minket. például a cápa, a jegesmedve, a tigris, és sorolhatnám.

"Az alapján amit írtál, ha jól értem, az embernek le kell mondani a legmagasabb földi pozícióról"

nem, nem kell jegesmedvét enni.

" és egy általa készített, szuper intelligens, mesterséges dolognak kell átadnia az első helyet? "

ezt az emberiség egyrészt nem ezzel a céllal, tervezetten, direktben csinálja, másrészt van, aki szándékosan is törekszik erre. nem mondhatod, hogy nincs igazuk, mert ők így gondolják jónak.

"Van egy nagyon rossz tulajdonsága a szuper és a kevésbé szuper intelligenciának, mégpedig az, hogy felfuvalkodottá tesz. "

hited szerint nem isten a legintelligensebb, te buta?!

"Megvannak azok a filmes "próféciák" , (lásd: Skynet subsystem) ahol előrevetítik, hogy milyen eredménye lenne vagy lehetne, egy szuper intelligens, mesterséges lénynek. Teljesen logikus, hogy első, hogy megszabaduljunk a konkurenciától és nem az, hogy segítsük az ő életüket. "

egyáltalán nem természetes, és nem logikus. az ember sem irtotta ki a tejes állatvilágot. ma már farkasok költöznek vissza Svájcba, és engedik. a te szellemi szinteden lehet, hogy az a természetes, amit mondasz, de itt intelligensebb lényekről van szó. fogalmad nincs, hogy ők hogy gondolkodnak, amikor még hozzánk képest is hülye vagy.

itt jön egy csomó alultájékozott, hülye összeesküvés-elmélet, ami egyoldalú.

"Érdekességként talán rákereshettek egy új kutatási eredményre ami azt bizonyítja, hogy a mai emberek butábbak, kisebbek és gyengébbek mint az elődjeink, mivel a génjeink már sok tízezer hibát tartalmaznak, és ez csak egyre romlik."

az emberi átlagos intelligencia tök egyértelműen növekszik.

en.wikipedia.org/wiki/Flynn_effect

attól hogy baromságokat hazudsz, még nem lesz igazad

giacomo gesso 2016.03.26. 07:57:21

@Unco Unco: Szándékosan provokatív választ írtam, remélem láttad a kacsintós jelet a végére biggyesztve... ;-/
Off:
Ami a konteós marhaságaidat illeti:
"Érdekességként talán rákereshettek egy új kutatási eredményre ami azt bizonyítja, hogy a mai emberek butábbak, kisebbek és gyengébbek mint az elődjeink, mivel a génjeink már sok tízezer hibát tartalmaznak, és ez csak egyre romlik. A Corness Egyetem és a Cambridge Egyetem kutatói és professzorai végezték el a kutatásokat."
Jellemző, hogy Corness Egyetem csak és kizárólag magyar ezós oldalakon szerepel ( www.google.hu/#q=corness+egyetem&nfpr=1 ), de ott aztán dögivel, tehát a rákeresés meg forráskritika, mint olyan náluk nem játszik, mert akkor egy kattintással (en.wikipedia.org/wiki/John_C._Sanford) kiderülne, hogy nevezett vén nyugdíjas növény genetikus az egyik szószólója az ID-nek, a kreacionizmusnak, a fiatal Föld elméletnek, és a vén nyugdíjas kertészt csak szánalomból tartják a Corne_LL_ Egyetemen.
Cambridge Egyetem kutatói pedig fittness alapon vizsgálták a 10 ezer évvel ezelőtti, vadászó-gyűjtögető őseinket...
Off, off.

Ami pedig a dolog érdemi része:
Amikor (nem ha!) hamarosan a tanulásra képes, az emberét sokszorosan felülmúló intelligenciá(k)ra hagyunk olyan döntéseket, amik bonyolultságuknál, összetettségüknél fogva az ember számára nem átláthatóak (pl. háborús stratégiai elemző programok, vállalati, közgazdasági döntés-támogató rendszerek stb.), akkor ezzel automatikusan lemondunk az ellenőrzés lehetőségéről. (Az eredeti szándéktól függetlenül.)
A többi történelem (lesz).

Unco Unco 2016.04.18. 19:22:06

A válaszaitokból adódóan arra következtetek, hogy a tudós társadalmi réteg megosztott.
Mi alapján dönti el egy hozzátok hasonló személy, hogy melyik tudományos cikknek vagy a médiában bármilyen formában megjelent, tudósok által közzétett tanulmánynak, kísérletnek, felfedezésnek adjatok úgymond lehetőséget arra, hogy meggyőzzenek benneteket?
Továbbá minden hátsó szándék nélkül szeretném megkérdezni tőletek, mert szükségem lenne a saját információm megerősítésére vagy cáfolására, hogy van-e az általunk ismert Univerzumban olyan dolog, ami teljesen bizonyos, hogy mindig is állandó és változatlan volt, és az is fog maradni mindig. Előre is köszönöm!
A táplálék lánc csúcsával én sem értek egyet, csak ezt verték belénk az evolucionista biológia tanárok.
Annak is örülök, hogy nem kell jegesmedvét enni, mert érzékenyek a fogaim a hidegre. Bocs, ez elég gyenge poén volt!
Isten nem szuper intelligens. Egy szuper intelligens lény, minden természeti törvényt ismer és ért. Isten nem csak ismeri és érti, de bármikor felül is írhatja őket, mert Ő "programozta". Ezért Isten az isten kategóriába tartozik mint egyeduralkodó.

Az embernek az állatok nem jelenthetnek szerény tudásom szerint konkurenciát. Hacsak nem Csukás István valamelyik mesés költeményét vesszük alapul. Az embernek mai idő szerint, csak az ember a konkurenciája.
Valóban nem irtotta ki az ember az állatvilágot, mert nem félt attól, hogy átveszi a helyét, bár eljátszott a gondolattal, lásd Majmok bolygója c. film. Egyébként azért jelentős állatfajt a kihalás szélére sodort illetve ki is pusztított egy jó párat, de mindezt más okokból.
A farkasok visszaköltözésének viszont kimondottan örülök, úgyhogy köszönöm az információt!
Arra viszont kíváncsi lennék, hogy mitől olyan tök egyértelmű számodra, hogy az intelligencia növekszik?
Csak egyszerű és őszinte laikussággal nézve az ókori építmények mérnöki precizitását, monumentalitását, feltételezve azt, hogy minden mai építőipari emelő eszközt nélkülöztek a kivitelezők, már elcsodálkozom, és felmerül a kérdés bennem: Hogyan? Nincs számítógép, nincsenek műszaki lexikonok, stb. és mégis az épületek még ma is a tervezőit dicsérik. Ma már szinte gyerekjáték egy fedett várost is felhúzni. Azzal, hogy a modern technika lehetővé teszi, hogy gépek gondolkodnak és számolnak helyettünk, szerintem nem leszünk intelligensebbek. Látom, hogy a mai fiatalok nem képesek a szemtől-szembeni kommunikációra, szinte alig van kapcsolatuk a természettel és a természetessel. Milyen intelligenciáról is beszélünk? Mi határoztuk meg az intelligencia fogalmát is. Amikor már az intelligencia tesztek nem mutattak olyan jó eredményeket, akkor kerestünk új meghatározásokat. Ahogy azt szoktuk mi emberek.
Na de mindegy! Élni jó! :-)

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.04.18. 20:54:41

@Unco Unco:

"Mi alapján dönti el egy hozzátok hasonló személy, hogy melyik tudományos cikknek vagy a médiában bármilyen formában megjelent, tudósok által közzétett tanulmánynak, kísérletnek, felfedezésnek adjatok úgymond lehetőséget arra, hogy meggyőzzenek benneteket?"

Erre már válaszoltak neked, csak hülye vagy, és visszakérdezel. Azalapján, hogy ki hivatkozik a cikkre. Hallottál már az H-indexről és az impact factorról?

"Továbbá minden hátsó szándék nélkül szeretném megkérdezni tőletek, mert szükségem lenne a saját információm megerősítésére vagy cáfolására, hogy van-e az általunk ismert Univerzumban olyan dolog, ami teljesen bizonyos, hogy mindig is állandó és változatlan volt, és az is fog maradni mindig."

A természeti törvények.

"Isten nem szuper intelligens. Egy szuper intelligens lény, minden természeti törvényt ismer és ért. Isten nem csak ismeri és érti, de bármikor felül is írhatja őket, mert Ő "programozta". Ezért Isten az isten kategóriába tartozik mint egyeduralkodó."

Egy gondolatmenetet nem cáfolsz azzal, hogy azt állítod, hogy a premisszáinál több is teljesül.

"Az embernek az állatok nem jelenthetnek szerény tudásom szerint konkurenciát."

Attól függ, miben.

"Valóban nem irtotta ki az ember az állatvilágot, mert nem félt attól, hogy átveszi a helyét"

na most egy MI-nek megalapozott et még inkább gondolni a homo sapiensről. ha ugyanis egyszer lekörözi, akkor onnantól olyan sokkal gyorsabban tud fejlődni, hogy a homo sapiensnek esélye nincs konkurenciának lenni. az MI-nek sokkal nagyobb a fejlődési képessége.

"Arra viszont kíváncsi lennék, hogy mitől olyan tök egyértelmű számodra, hogy az intelligencia növekszik?"

sok tanulmány egybehangzóan igazolja. már linkeltem

en.wikipedia.org/wiki/Flynn_effect

"Csak egyszerű és őszinte laikussággal nézve az ókori építmények mérnöki precizitását, monumentalitását"

ez egy elég szubjektív érv. szerintem az ókori építészet pontosan megfelelt az ókori viszonyoknak, nem zseniálisabb, mint a mai építészet a mai technológiához képest.

"Látom, hogy a mai fiatalok nem képesek a szemtől-szembeni kommunikációra"

megint szubjektív "érv".

"Amikor már az intelligencia tesztek nem mutattak olyan jó eredményeket"

jókat mutatnak. linkeltem.

az a baj, hogy hülye és tájékozatlan vagy. ettől nem lesz igazad
süti beállítások módosítása