Ez a post hasonló az előzőhöz a Bahái vallásról. Még mindig Delhiben vagyunk, és a Vörös Erőd (Red Fort) megtekintése után eszembe jutott, hogy megnézhetnék egy Szikh templomot is, erre itt egyedülálló lehetőségem van. Az erődtől a metróig visszafelé menet éppen útban is volt egy ilyen templom, ennyiben is itt volt a kiváló alkalom. A "temple" szó "templomnak" való fordítását a hindu vallásnál furcsának találtam, ezért ott a hindi "mandir" szót használtam, a szikh vallásnál azonban nem gondolom idegennek a "templom" szó használatát magyarul, mert a Gurudwara Sis Ganj Sahib ji nem különbözött nagyon egy keresztény, modernebb templomtól. A "pap" például a "misét" egy olyan baldachin mögött beszélve tartotta, mint amilyen a Szent Péter bazilikában is van. Közben egy nagy tollal legyezgetett szertartásosan, ami elég fura volt.
Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a szikh vallás relatíve új (15. századbeli), és a templomaik is nyilván újabbak. A belső berendezés, ahogy látható, kicsit muszlimos a szőnyeg miatt, bizonyos díszítések indaia jellegűek, de a maradék elég nyugatias, modern. Például sok, díszes csillár volt, aranyozott ornamentumok. A szőnyegen egyébként nem voltak székek vagy padok, a hívek álltak, vagy ültek, vagy akár imához előre hajoltak, ahogy a muszlimok. A muszlim behatás sem véletlen, a szikh vallás India azon részén alakult ki, amelyik leginkább muszlim uralom alatt volt ebben az időben. A szikhek tipikusan turbánt is hordanak.
A szikh vallás tanítósairól sokat nem tudtam, és ott, a templomban sem tudtam meg, mivel nem értettem, mit beszélnek. Annak ellenére, hogy némileg értek hindiül is, mert a templomban nem hindit beszéltek. Vélhetően azon a sant basha nyelven folyt a szertartás, amelyet a Wikipédia, mint a szikh vallás hivatalos nyelveként ír le.
Az élményem tehát nem tanításokról szól, hanem olyan praktikus dolgokról, hogy mik a szabályok ahhoz, hogy bejussunk a templomba. Hasonlóan a többi keleti valláshoz mezitláb kellett bemenni, de volt egy a strandokhoz és fürdőkhöz hasonló lábmosó is a bejáratnál. Aztán a fejet is be kellett fedni, amihez ki voltak téve mindenféle, ingyen használható kendők. Hasonlóan volt a rövid nadrágom miatt szükséges volt a "lábkendő" is. Szóval a ruházatban rendkívül szigorúak voltak, ami ugye totál hülyeség, hiszen ha isten mindent lát, akkor mit számít, hogy mit takarunk el előle?!
A szikh vallás nagyrészt a hindu vallásból fejlődött ki, azzal rokon, de nem csak abban hasonlít a keresztény illetve muszlim vallásra, hogy a templomaik nem annyira ősi, indiai jellegű épületek, hanem nyugatiasabb, modernebb épületek, vagy a muszlim mecsetekhez hasonlóan szőnyeg borítja a padlót, hanem hittételeiben is, mert egy majdnem teljesen monoteista vallásról van szó. Egy kis kétség van ebben a Wikipédia szerint. Másrészt azt is elmondhatjuk, hogy a szikh vallás istene nem nagyon különbözik a hindu vallás brahmanjától.
Amúgy olyan eget rengető tanítást nem találtam a szikh vallásban, vagy a hindu vallásból, vagy a 3 monoteista "nagy" vallásból ismerős az, amit tanítanak.
A szikh vallás azért érdekes számunkra, mert a bahái valláshoz hasonlít abban, hogy a muszlimok üldözték őket, miközben a muszlimmal valamelyest rokon vallásról van szó. Tehát a bahái valláshoz hasonlóan a szikh vallás is azt erősíti meg, hogy nagyjából mindegyik vallás, amikor elterjed, akkor szektákra töredezik, ami a hit eredendő hibájából fakad. Ha ugyanis a hit nem szükségeltet igazolást, ha a hit "igazolása" csak az, hogy a hívő hiszi, amit hisz, akkor nem csoda, hogy egy másik hívő kissé mást hisz, vagy akár egészen mást is. Ez az egész jelenség pedig azt jelenti, hogy a hitnek nyilvánvalóan nem lehet köze az igazsághoz, mert ahhoz, hogy köze legyen egy bizonyos, fix igazsághoz, ahhoz rendezettebbnek, összefogottabbnak, konvergensebbnek kellene lennie. Ahogy azt már kifejtettem.
A másik fontos jelenség pedig az, hogy természetesen, ahogy ezek a vallások elterjednek és darabokra kezdenek töredezni, aközben, ha hatalomra is kerülnek, ami legtöbbször megtörténik, akkor el is kezdik üldözni a más vallásokat, amelyek szintén nagyobb letöredezettségek, és a sajt "eretnekeiket", amik a kisebb, újabb letöredezettségek. A szikh, a bahái, a protestáns vallások eme eretnekségektől csak abban különböznek, hogy elég nagy szektákká nőttek ki ahhoz, hogy ma már ne üldözzék őket, vagy legalábbis nem mindenütt. A vallásnak ez a legsötétebb árnyoldala azonban minden szempontból az eredendő hibájából fakad: mivel nincs szükség igazolásra, ezért a vallás divergál, töredezik, és mivel nincs szükség igazolásra, ezért a vallás a képzelt igazt nem is tudja érvekkel alátámasztani, így a másképp gondolkodók ellen sem tud érvekkel küzdeni, marad az erőszak. A szikh vallás pedig csak erre egy N+1. példa.