Előrebocsátom, hogy ahogy korábban írtam, Jézusról általában az a véleményem, hogy nem biztos, hogy történelmi személy volt, különösen nem biztos, hogy egyetlen, határozott történelmi személy volt. Merthogy sem a Bibliából, és tudtommal más forrásokból sem lehet sem azt megállapítani biztosan, hogy Jézus élt, de azt sem, hogy ha élt, akkor az evangéliumi történetek mely részei igazak rá, melyek mesék. Mivelhogy az evangéliumi történetek egész biztosan ellentmondásosak, és sokféle, egymással össze nem egyeztethető dolgot mesélnek el Jézusról. Ennek fényében leginkább az mondható el, hogy az evangéliumok többféle történetből tevődtek össze, amelyek mögött lehetnek tényleges történelmi személyek is, de lehetnek mesék is. Lehet az is, sőt, nagyon is reális, hogy bizonyos történetek mögött a valós történelmi személy egészen más volt a valóságban. Mindezt az evangéliumokból nem lehet kibogozni, és értelmetlen hülyeségnek tartom azt, hogy valaki ezt egyáltalán megpróbálja. Azokat a tudüsokat is, akik komolyan veszik, hogy majd ők megmondják, hogy ki is volt valójában Jézus.
Más forrásokra most nem térek ki, csak annyit szögezek le, hogy nem, más források sem igazolják Jézus létezését, azt pedig pláne nem, hogy milyen volt valójában, illetve mi történt valójában vele. Nem, sem Tacitus, sem Josephus, sem mások nem igazolják ezt. De ennek részleteibe itt most nem térek ki, mert már egyszer írtam erről is elég részletesen.
Van a más források közül egy, amelyikre viszont kitérek, mert korábban pont kihagytam, mert kicsit bonyolultabb esetnek tűnt, nevezetesen a zsidó, avagy rabbinikus irodalom. Természetesen nem tudom elolvasni héber nyelven a Talmudot, ezért arra támaszkodom, ami fordításban elérhető az interneten. Ezekben a fordításokban lehetnek olyan félrefordítások, vagy hamisítások, amelyek keresztény befolyás alatt történtek.
A Talmudhoz való szakértelem azért is nagyon fontos, mert mint látni fogjuk, vagy, aki utána megy a linkeknek, látni fogja, hogy a Talmudból sokkal inkább van többféke változat, mint például a babiloni, a jeruzsálemi, és más verziók. Ezek a Talmudok hasonlóknak tűnnek, de említenek eltéréseket is, és itt nem lehet egyértelműen kimondani, hogy melyik Talmud a hitelesebb. Nem is történt olyan kanonizálás, mint a Bibliánál (nem mintha azt el kellene fogadnunk igazságnak). A Wikipédiában azt is leírják, hogy eme Talmudokat sokszor cenzurázták.
Azt is fel lehet vetni, hogy ha egy Talmudban szerepel valami leírás, az miért lenne hitelesebb az Evangéliumoknál? Honnan tudták volna azok a zsidók jobban a történteket, mint a keresztények? A helyzet az, hogy az Evangélium és a Talmudok keletkezési ideje kb. hasonló. Az Evangéliumokat biztos nagyon elfogult emberek írták, a Talmudot esetleg ellentétes irányban elfogult emberek. A Jeruzsálemi Talmud szerzői legalább Izraelben, vagyis inkább Galileában éltek, valamennyivel később, de igazából főleg a galileai történésekhez közel élő kortársak szóbeli hagyományát írták le.
Szóval vezérfonálnak két Wikipédiára szócikket vettem. Az egyik Jézus a Talmudban címmel sok tudós nézetét foglalja össze, és a Talmudok történetét. A másik "Yeshu" címmel kifejezetten a rabbinikus szövegekben szereplő ilyen nevű személyekről szól. A "Yeshu" név Jézus nevének nem héber,hanem arámi változata. Az viszont megjegyezendő, hogy Jézus, ha létezett, akkor a tanítványaival valószínűleg arámi nyelven beszélt. Tehát ez a név akár még hitelesebb is lehet, mint a Jeshua. Az arámi és a héber egyébként nem különbözik nagyon egymástól, de ebbe sem megyek bele részletesen. A következőkben az egyszerűség kedvéért "Jézus" néven mindig arra a személyre hivatkozok, aki az Evangéliumokban szerepel, "Yeshu" néven pedig a rabbinikus irodalomban tényleg ezen a néven szereplő személyekre fogok hivatkozni. A Yeshu vagy a héber Yeshua mindenesetre abban a korban, azon a tályon elég gyakori név volt, tehát semmiképpen nem lehet kapásból azonosnak venni két említett személyt, csak mert ez volt a neve.
A Talmudban és a rabbinikus irodalomban általában ez a Yeshu több néven, több különböző jelzővel, vagy leszármazási megjelöléssel is szerepel, és bizonyos esetekben más időszakban, mint Jézus. Ez utóbbit én nem tartom olyan tényezőnek, amely kizárná a történetnek Jézsuhoz való kötését, hiszen én nem abból indulok ki, hogy Jézus biztosan létezett, és biztosan az i.sz. első században (esetleg i.e. pár évvel) született. Mivel ezt nem tartom eleve biztosnak, ezért simán el tudom képzelni, hogy az Evangéliumban szereplő bizonyos történetekhez olyan legendákat vettek alapul, amelyek mondjuk egy évszázaddal korábban keletkeztek, vagy akár még korábban is játszódnak, és azonosítható módon. Miért ne volna ez lehetséges?
Az is kézenfekvő lehetőség, hogy eme különféle "Yeshu" nevű személyek, különféle alakok, és ezek közül csak párnak, egynek, vagy akár egynek sincs köze Jézushoz. De nézzük sorjában!
Yeshu ben Pandera: A "ben Pandera" név eredetére több hipotézis van, amelyek egyébként különféle név-változatokra is támaszkodnak. A "ben" mindenképpen fiat jelől, tehát akármire is utal a "Pandera", Jézus az ő leszármazottja lenne. Na most ez a Pandera különféle hipotézisek szerint lehetett egy római katona, lehetett József egy bizonyos neve, de lehetett csak egy gúnynév úgy, hogy egyszerűen "árulót" jelent. Ez utóbbi esetben a zsidók egész biztosan csak gúnyolódtak. A római katona hipotézise magyarázatot adna a szűznemzés legendéjára, és egy Celsus nevű görög filozófus kifejezetten támogatta ezt a hipotézist, igaz, ő később élt, tehát legfeljebb pár kézen átadva ismerhetett egy ilyen történetet. Azt azért ismételjük meg, hogy az Evangéliumok szerzői is később éltek, és ők is legjobb esetben másod és harmadkézből vett történeteket írtak le. Ez a Yeshu ben Pandera mindenképpen gyógyító szerepében szerepel ezekben az írásokban, ami egybevág az Evangéliumok azon részével, ahol Jézus gyógyít. Lehetséges tehát, hogy az evangéliumok eme szála egy tényleges történelmi személyen alapul, aki a Talmudban is szerepel, és aki lehet Mária és egy római katona törvénytelen fia is akár.
Csak érdekességként említem, hogy Bad Kreuznachban egy római kori villa romjainál találtak egy sírkövet, egy bizonyos Tiberius Iulius Abdes Pantera római katona sírkövét, aki születési idejét tekintve akár lehetett is Jézus apja. Természetesen még ha Jézus apja egy "Pantera" nevű római katona is volt, akkor sem biztos, hogy pont ez a katona volt. Ennek megítéléséhez tudni kellene azt is, hogy mennyire volt elterjedt ez a név a római légiókban. Mindenesetre pár éve arra volt dolgom, és megálltam a római villa múzeumánál, és lefényképeztem a sírkövet. Lásd a címképet. A múzeum és a környék egyébként nagyon idilli, de mondjuk Trier római kori romjaihoz képest eltörpül, inkább csak szép.
Yeshu Ha-Notzri története is érdekes. A "Notzri" név lehet azonos a "Názáreti" névvel, amely ugye, mint tudjuk, egyáltalán nem biztos, hogy Názáret városára utal. Akárogy is, de ez esetben az azonosság Jézussal szinte biztos lenne.
Említenek egy bizonyos Yeshu varázslót is, aki abban hasonlít Jézusra, hogy vannak tanítványai, húsvét előtti pénteken pedig felakasztják. Ez a leírás a Sanhedrin 43b-ben található. Az olvasó csodálkozhat ezen az akasztáson, hiszen Jézust a bevett hit szerint keresztre feszítették. Csakhogy ha megnézzük az Apostolok Cselekedeiteit, akkor ott legtöbbször akasztásról van szó.
"A mi atyáinknak Istene feltámasztotta Jézust, kit ti fára függesztve megölétek." Ap. Csel. 5:30
"És mi vagyunk bizonyságai mindazoknak, a miket mind a zsidóknak tartományában, mind Jeruzsálemben cselekedett; a kit megölének, fára feszítvén." Ap. Csel. 10:39
Hohó, hallom a keresztény olvasó hangját, lám-lám, feszítést ír! Igenám, de ez csak a magyar ferdítés. Az angol szerint:
"And we are witnesses of all things which he [the Messiah] did both in the land of the Jews and in Jerusalem, whom they killed by hanging on a tree." Itt élő fáról van szó.
A német szerint:
" Und wir sind Zeugen alles des, das er getan hat im jüdischen Lande und zu Jerusalem. Den haben sie getötet und an ein Holz gehängt. " Itt inkább halott fáról van szó, de akasztásról, és nem feszítésről. A "Holz" mindenesetre inkább szintén ferdítésnek tűnik, hogy az élő fa, a "Baum" leírását Luther elkerülje.
Több francia verzió szerint:
"Nous sommes témoins de tout ce qu’il a fait dans le pays des Juifs et à Jérusalem. Ils l’ont tué, en le pendant au bois. " A "bois" lehet élettelen fa is, de a "pendant" függesztést jelent. Hasonló a német megoldáshoz.
A görög verzió szerint:
"καὶ ⸀ἡμεῖς μάρτυρες πάντων ὧν ἐποίησεν ἔν τε τῇ χώρᾳ τῶν Ἰουδαίων ⸀καὶ Ἰερουσαλήμ· ὃν καὶ ἀνεῖλαν κρεμάσαντες ἐπὶ ξύλου."
Na most persze nem tudok ógörögül, még újgörögül sem, de a google translate szerint a κρεμάσαντες az újgörögben akasztást jelent.
Említésre méltó még Yeshu ben Stada, (Shabat 104b) akinél a "Stada" név egyik lehetséges értelmezése, hogy az anyja neve volt, és azt jelenti, hogy "megtévedt", azaz hűtlen. A Talmudban rabbik beszélnek arról, hogy ennek a Yeshunak az anyja Miriam (azaz Mária) volt, és, hogy egy Pandera nevű ember volt az apja. A kereszténységet védő "tudósok" szerint ez a rész csak csevegés, és semmiképpen nem vehető tényként. Lehet, megjegyezném, hogy ez akkor a fél Bibliára is igaz lehet. Ugyaneme "tudósok" szerint a Talmud eme része már csak reakció a keresztény közösségek történeteire, és nem a zsidók eredeti információja. Szerintük ezek a szövegek a Talmud későbbi időszakából vannak. Én nem tudom a Talmud kronológiáját, tehát nem tudom ezt cáfolni, de azt se tudom, hogy min alapszik ez az állítás.
Ez a Yeshu ben Stada egyébként Egyiptomban járt varázslatot tanulni, és szintén húsvét előtti estén, pénteken akasztották fel. Megint felakasztásról van szó.
Az számomra mindebből nem tiszta, és itt lenne szükség több ismeretre, hogy ezekből a különféle személyekből hány az, aki biztosan azonos, és hány az, aki biztosan különböző. Yeshu ben Pandera és Yeshu ben Stada személye össze van kötve. A Wikipédia cikk nem ad meg pontos dátumokat ezekhez a személyekhez, de valószínűleg a Talmud sem. Ugyanakkor nem tudom, hogy ki lehet-e következtetni valamit erről.
Összességében érdekes történetek ezek, és bár nem lehet azt állítani, hogy biztos, hogy az Evangéliumok eme zsidó történetek továbbmesélései, és tovább torzításai, de ez is egy igencsak életszerű lehetőség. A "tudósok", akik közül nem tudom, hány keresztény, inkább arra hajlanak, hogy ezek a szövegek reakciók a keresztény Evangéliumokra.
De ha ezt feltételezzük, akkor azt feltételezzük, hogy a zsidók ismervén az evangéliumi történetet, megmásítottak, és hozzáköltöttek olyan dolgokat, hogy Jézusnak nem 12, hanem 5 tanítványa volt. Ezeknek teljesen más nevük volt. Aztán a római katonát is hozzáköltötték a keresztény történethez. Valamiért az isten fiás dolgot, és a feltámadást elfelejtették, azt nem figurázták ki. Mindenesetre, ha ezt feltételezi valaki, akkor már elismeri, hogy abban a korban volt olyan, hogy mélyen hívő, vallásos emberek hót komolyan, tudatosan meghamisítottak egy történetet, és leírták egy "Szent Könyvbe". Na most, ha ilyet feltételezünk a zsidókról, akkor miért ne feltételezhetnénk ezt a (részben szintén zsidó) keresztényekről? Az említett tudósok nem nagyon tudnak elszakadni attól, hogy az Evangéliumok az igaz történetek, és a zsidók csak azt figurázzák ki. Pedig fordítva is lehet: a zsidó történetek korábbiak, és a keresztények ahhoz költöttek hozzá. A keresztény történetek gyengéje ugyanis a szűznemzés és a feltámadás, ami ellentmond a racionális tudásunknak. Messze kézenfekvőbb a zsidó történeteket ha nem is hitelesnek, de korábbinak, hitelesebbnek elfogadni.
Például nagyon is könnyen meglehet, hogy volt egy bizonyos Yeshu, aki egy bizonyos Mária és egy Pandera nevű római katona fia volt. Járt Egyiptomban, tanult gyógyítást, és "varázslatot". Aztán visszament Izraelbe, volt mondjuk nem 12, de 5 tanítványa, és a varázslásai miatt elítélték és felakasztották. Ez a Yeshu élhetett az i.sz. I. évszázadban, vagy korábban is. Ezt a legendát fonták tovább a korai keresztény gyülekezetek, aggattak rá még más legendákat is, mindenekelőtt a szűznemzés meséjét, hogy Jézust jobb színben tüntessék fel. Továbbá azt, hogy Yeshu feltámadt, mert az akasztott varázsló mégiscsak loser mese volt. És még kiszínezhették a történetet sok más dologgal. És így keletkezett a keresztény mítosz és az Evangéliumok.
Egyáltalán nem irreális történet. Nem mondom, hogy pontosan így volt, vagy, hogy lehet tudni, vagy ki lehet deríteni, hogy pontosan így volt-e. Nem is kell hinnem, hogy ez a történe így, pontosan igaz. Nekünk, ateistáknak az is elég, hogy többek között ez is egy lehetséges történet amely messze reálisabb, mint a keresztény mese.
