Steven Nadler előadásában (kicsit lentebb) Spinozáról beszél, és arról, hogy Spinoza szerint a Biblia nem valami szent könyv, az Ótestamentum sem, és nem valami etika forrása, továbbá, hogy istenből nem következik semmiféle etika, mert Spinoza istene személytelen, akarat nélküli, így nincs értelme arról beszélni, hogy bármiféle etikai előírást adna, sőt, nem bölcs, nem jóságos, és nem rendelkezik semmiféle személyes tulajdonsággal. Na most nem vagyok benne biztos, hogy amit Nadler Spinozáról elmond, az pontosan igaz-e Spinozára, mert az Etikát még nem bírtam végighallgatni, és hát mégiscsak Etika a címe. Szóval kicsit gyanús. De mindezek a gondolatok Spinozától függetlenül is érdekesek.

Hasonlóan idézi Gyurcsány állítólag Angela Merkelt, aki szerint a kereszténységből nem következik politikai cselekvés. A politikába most ne menjünk bele, de ennek sok köze van az erkölcshöz is.

Nadler az előadásban érdekes kiszólást tesz (az utolsó percben szerepel a felvételen), a maga véleményéből, hogy még ha isten személyes is lenne, és parancsolgatna, abból sem következne, hogy az lenne az etikus. Sőt, erősen fogalmaz: nem látja, hogy mi kapcsolata lehetne. Nadler azt mondja, hogy isten parancsát követni lehet a vallásos dolog, de miért lenne etikus?

Ezt én is már sokszor megfogalmaztam, én általában azt mondom, hogy ha létezne isten, és parancsolgatna, akkor ez olyan volna, mint egy nagyon hatalmas főnök, vagy diktátor, hiszen élet és halál, Mennyország és Pokol ura volna. Sokan nyilván követnék, lehet amellett is érvelni, hogy bizonyos életfelfogás mellett miért érdemes követni. Még tovább fokoznám a példát, mert a hívők esetleg azt gondolják, itt tévesen azt sugallom, hogy ha van isten, akkor egy gonosz diktátor. Egy másik gondolatmenet alapján emellett is lehet érvelni, de most ad abszurdum tegyünk fel mindent, amit csak a hívő kívánhat: tegyük fel, hogy isten létezik, és egy jóságos és bölcs főnök volna, plusz még élet és halál ura is volna, de nem diktátor, még akkor is csak azt lehetne mondani, hogy igen-igen-igen érdemes volna követni a parancsait, de se nem kötelező nem lenne, sem erkölcsi követelmény nem lehetne.

Azért, mert az erkölcs arról szól, hogy mi van az emberben belül. Efelett pedig istennek még a vallások elképzelései szerint sincs hatalma. Ha azt akarja, hogy én ne csak kényszerből, vagy érdekből kövessek egy parancsot, hanem erkölcsösnek is tekintsem, akkor azt kell elérnie, hogy a parancsot internalizáljam, én magam elfogadjam. És hacsak nem végez közvetlen agymosást, ha csak nem égeti bele a tízparancsolatot az agyamba, akkor nem tudja ezt elérni, mert akkor az énrajtam múlik, a döntésemen, az eszemen, az érzésemen, esetleg a bennem zajló követhetetlen, véletlenszerű folyamatokon.

Így aztán, ha "isten meghal", azaz pontosan fogalmazva, ha az emberiség már nem hisz benne, akkor csak a képzelt nagyfőnököt veszti el, "Qualis artifex pereo", nincs többről szó, mint Néró, Lenin, Sztálin vagy Hitler temetéséről.

Ez található meg Gunkl standup komédiájában, amikor azt mondja, nekünk a szent könyvek helyett jogi könyveink vannak, és kicsit idealisztikusan úgy fogalmaz, hogy leültünk, megbeszéltük, hogyan szeretnénk élni, és ezt írtuk le.

Dennett hasonlóan fogalmaz, és ez egy nagyon tetszetős megfogalamazás, hogy isten nemcsak nem szükséges az erkölcshöz, de hasonlóan a fenti komédiában elmondottakhoz, mi emberek leülhetünk, megbeszélhetjük, hogyan csináljuk a dolgokat, vagy eleve osztjuk ezeket az elveket, vagy meg tudjuk egymást győzni ezekről az elvekről, és ami az igazán erős kijelentés: nem is lehetne ennél jobb alapja az erkölcsnek. Az, hogy valami isten mit parancsolgat, nem erősebb alapja az erkölcsnek.

Az említett rész az 58. perc körül van. Mi lehet nagyobb garanciája egy erkölcsnek, mint az, hogy a miénk, és, hogy egyetértünk róla?!

Egyébként újabb kutatások szerint nemcsak elméletileg alaptalan az erkölcsöt istenre visszavezetni, hanem gyakorlatilag sem hosz hasznot. Egy amerikai cikk szerint, amelyben több országban több, mint ezer gyereket viszsgátlak, a vallásos gyerekek:

1) Intoleránsabbak,
2) kevésbé adakozók,

mint az ateisták. A vallásnak tehát semmi haszna nincs, csak kára. A cikk hivatkozása:

Jean Decety, Jason M. Cowell, Kang Lee, Susan Malcolm-Smith, Bilge Selcuk, Xinyue Zhou: "The Negative Association between Religiousness and Children’s Altruism across the World",
Current Biology, Volume 25, ISSUE 22, P2951-2955, November 16, 2015, Open ArchivePublished: November 5, 2015DOI:https://doi.org/10.1016/j.cub.2015.09.056