Manapság az iszlámmal kapcsolatban nagyon sokszor lobogtatott kritika az, hogy az iszlámban elnyomják a nőket. Ezt legtöbbször olyan keresztények hangoztatják, akik egyébként nem olvasták a Koránt (sokszor a Bibliát sem ismerik), és fogalmuk nincs arról, mi van abban, különösen a nőkről. Sajnos sokszor ateisták is. Ezek a keresztények és ezek az ateisták általában nem is ismerik a különféle muszlimnak tekintett országokat, és azokban a nők valódi helyzetét. Ezt nem azért írom, mintha védeni akarnám az iszlámot, mert az iszlám vallás valóban nem a női egyenjogúság bajnoka, tényleg jelentősen elnyomják a nőket, de a keresztények nem azok, akik ezt hitelesen kritizálhatják. A kereszténység ugyanis a saját "szent" könyvében bizony vastagon elnyomja a nőket, és a kereszténység történetében ez a gyakorlatban is így volt. A nők egyenjogúságában tett előrelépések a keresztény vallás ellenében történtek meg a nyugati világban.
Kezdjük az elején, mindjárt azzal, hogy mi az "elmélet", mit mond a Biblia? Innen is az Újszövetséget vesszük, a kereszténységhez közelebbi rést. Sőt, nem csupán elmélet lesz ez, hanem igazából az őskereszténység gyakorlata. Pál leveleiből fogok idézni olyan részleteket, ahol a nők elnyomása teljesen világos. Elég sok, elég világos, elég részletes idézet ez ahhoz, hogy magáért beszéljenek, és azt mutatják, a nők elnyomása a kezdetektől foga a kereszténység része volt, hiszen Pál levelei a legrégebbi keresztény iratok.
"A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, a mint a törvény is mondja. A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, a mint a törvény is mondja. Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az ő férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben."
I. Kor. 14:33
"A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben. A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben. Mert Ádám teremtetett elsőnek, azután Éva. És Ádám nem csalattatott meg, hanem az asszony megcsalattatván, bűnbe esett:" I Tim 2:12.
"Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfiúnak feje a Krisztus; az asszonynak feje pedig a férfiú; a Krisztusnak feje pedig az Isten. (...) Mert a férfiúnak nem kell befednie az ő fejét, mivel ő az Istennek képe és dicsősége; de az asszony a férfiú dicsősége. Mert nem a férfiú van az asszonyból, hanem az asszony a férfiúból. Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért." I Kor 11:3-9.
"Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak.Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak.23. Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek.24. De miképen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjöknek mindenben." Efezusbeliek 5:22-24
"Ti asszonyok, engedelmeskedjetek a ti férjeteknek, a miképen illik az Úrban." Kol. 3:18
Ezeket az idézeteket nem lehet kimagyarázkodni, ezek a nők elnyomásáról szólnak, nem a nők egyenjogúságáról. Nem kívánok túl sok időt fecsérelni arra, hogy különféle ellenvetésekkel vitatkozzak, mivel eme ellenvetéseket totálisan reménytelen mosdatásnak tartom, tehát csak annyit teszek, hogy nagyon röviden rámutatok arra, hogy ezek az ellenvetések miért ostobaságok. De tényleg olyan ostobaságok, hogy szégyen arra, aki ilyenekkel egyáltalán előjön.
1) Szokták azt elemezni, hogy eme idézetek bár Pálnak tartott levelekből vannak, valójában nem mind Pál nézetei. Ezzel az ellenvetéssel az a gond, hogy az állításom az, hogy a kereszténység az elnyomó vallás, nem az, hogy Pál. Nem érdekes, hogy melyik keresztény tanító írta ezeket. Mellesleg az olyan felvetések, hogy Pál levelei nem mind hitelesek, azokhoz mindenféle tanítványok hozzáírtak, esetleg eleve mások írták, és a Pálnak tulajdonítás csak marketing stratégia volt náluk, az mind az evangéliumok hitelességét rombolják, tehát minden ilyen magyarázkodás még mélyebbre ássa a kereszténység gödrét.
2) Fel lehet mutatni egy pár olyan idézetet, ahol az evangéliumokban ennél egyenlőbb módon írnak a nőkről. De ez édes kevés. Ha van egy könyv, amelyben van ennyi nőgyűlölő szöveg, azt nem teszi jóvá az, hogy helyenként van pár jobban hangzó kijelentés is. Valójában az se tenné jóvá, ha nagyon sok egyenjogúságról szóló szöveg lenne a Bibliában (nincs). Egy kanál szar is elrontja a gulyáslevest. Egy dolog tudná részben korrigálni a helyzetet, ha a negatív részeket megtagadná a kereszténység, és kivenné a Bibliából. A szent könyv nimbusza persze ettől romba dőlne, de a nők szempontjából ez volna a minimum elvárható.
3) Lehet azzal jönni, hogy a Biblia, és ezen belül az evangéliumok is egy régi kor könyvei, semmi mást nem tükröznek, mint egy ókori felfogást a nőkről. Konkrétan, lehet azt mondani, hogy a nők az ókorban sehol nem voltak egyenlőek (lehet, hogy voltak kivételek), így a keresztényeknél sem. De ez megint azáltal ássa alá a kereszténységet, hogy azt ismeri el: a keresztény Biblia nem más, mint egy elavult, ókori írás, amely nem tud felül emelkedni, nem előrébb mutató, nem különb az ókori színvonalnál. Tehát ez a védekezés a Biblia hitelességét, speciális voltát ássa alá. Miért is adjon bárki bármiféle hitelességet egy ókori, véletlen könyvnek, amely semennyiben nem különb bármely más ókori könyvnél? Miért is adjon hitelt bárki egy ókori vallási közösségnek, amely semmivel nem különb bármely más ókori vallási közösségnél, vagy filozófusnál? Akkor a kereszténység semmi más, mint egy elavult, ókori vallás.
És egyébként tényleg az.
Általában a kereszténységről szóló viták valahogy úgy zajlanak, hogy a kritikusok rámutatnak az inkvizícióra, a boszorkányüldözésre, mire a keresztény úgy védekezik, hogy ez az elfajuló egyház bűne, az eredeti keresztény tanítások és közösségek ártatlanok voltak. Hát itt ez magyarázkodás rövid úton megbukott, hiszen a legrégebbi keresztény iratokról és közösségekről van szó. De azért a nőgyűlölet a mai napig megvan a katolikus egyházban, elég csak beleolvasni a Katolikus Katekizmusba:
"1577 "A szent egyházi rendet érvényesen csak megkeresztelt férfi veheti föl." Az Úr Jézus férfiakat választott ki, hogy létrehozza a tizenkét apostol kollégiumát, és ugyanezt tették az apostolok, amikor munkatársakat választottak, akiknek folytatniuk kellett az ő feladatukat. A Püspökök Kollégiuma, melyhez az áldozópapok a papságban kapcsolódnak, jelenvalóvá és aktuálissá teszi a Tizenkettő kollégiumát Krisztus visszajöveteléig. Az Egyház tudja, hogy Urának e kiválasztása kötelezi. Emiatt nem lehetséges a nők pappá szentelése. "
Mint látjuk, nemcsak, hogy máig nem egyenlők a nők a katolikus egyházban, de ezt Jézusra vezetik vissza, illetve elég nyilvánvaló a kapcsolat Pál levelével is, miszerint a nők nem taníthatnak, ami kb ugyanaz, mint, hogy nem lehetnek papok. Nők nemcsak papok nem lehetnek, de nős férfiak sem. A nő házastársként is ennyire negatív az egyháznak.
És persze az sem véletlen, hogy a feminizmus egyik legnagyobb alakja, Simone de Beauvoir vatikáni indexre került.
Visszatérve még az iszlám-keresztény szembenállásra a nőkkel kapcsolatban, a fő képre, és a burka-tilalomra. Álláspontom nagyon határozottan megkülönböztet két dolgot.
1) Az arcot is elfedő ruházatok általános tiltása jogilag megalapozott lehet, mert közbiztonságilag fontos az arc azonosíthatósága. Egy ilyen tilalom nem irányulhat azonban csak a burkára, akkor bizony az anonymous tüntetéseket is be kell tiltani.
2) Az arcot nem eltakaró hijab vagy csador tiltása viszont tényleg álszent baromság, ugyanis fejkendő a keresztény, a nyugati kultúrában is létezik. Adott esetben lehet ez a nők valamilyen alárendeltségének a szimbóluma, de akkor a falusi néni fejkendője is lehet az. Nem az állam feladata annak az eldöntése, hogy melyik nő éppenséggel miért viseli ezt. Az ilyen dolgokat a közéletben meg lehet vitatni, de jogi eszközökkel szabályozni akarni butaság.