Nemrég Frankfurtban jártam barátoknál. Valójában még a könyvhét előtt. Frankfurtban mindig végig "szoktam" nézni a könyvkínálatot, és most már ki is alakult, hogy a Goethe Platzon a Hugendubel könyvesboltba szoktam benézni, mivel óriási. Engem a helsinki Akateeminen Kirjakauppára emlékeztet. Budapesten a zsinagóga melletti Alexandra hasonló nagyságú. Egyébként az, hogy megnézem a könyvkínálatot nem valami frankfurti specialitás, és jó ideje ilyenkor kifejezetten az ateista felhozatalt is le szoktam ellenőrizni.
Azt kell, hogy mondjam, hogy már nem olyan rossz a helyzet. A vallás szekciót böngészve az ember óhatatlanul rábukkan egypár legalább kritikus könyvre. Ilyen például Hans Küng könyve: "Ist die Kirche noch zu retten?" ("Meg kell-e még menteni az egyházat?"). Küng egyébként katolikus teológus és pap, és nagyon sok vallást népszerűsítő könyve van, ám ez azért elég kritikus, illetve egyházi reformpárti. Ezt azért nem vettem meg, mert érdekes, de nem a mi oldalunk. Egy hasonló könyv David Bergeré, "Der heilige Schein" ("Szent káprázat") címmel, ő is teológus, de homoszexuális, és a könyve arról szól, hogy az egyház ebben mennyire álszent. Ez azért nem érdekel, mert nem vagyok homoszexuális pap. A probléma nekem nem ér meg egy könyvet. Lawrence Wright könyve "Im Gefängnis des Glaubens" ("A vallás fogságában") címmel, de ez scientológiáról szól. Én a scientológia iránt annyira nem érdeklődök, nyilván, mert Magyarországon nem annyira jelentős, nekem konkrétan nem volt problémám vele, a magyar egyházállamban nem vesznek részt.
Griechen, Uta; Schneider, Johannes könyve "Gibt es Gott, und wenn ja, warum nicht?" ("Van-e Isten, és ha igen, miért nem?") címmel. Ez egy vitakönyv, az egyik fél ateista, a másik hívő. A két szerzőt nem ismerem, és nem láttam, hogy bármi új lenne számomra a könyvben. Frido Mann Thomas Mann unokája, "Das versagen der Religion" ("A vallás kudarca") c. könyve arról szól, hogy a vallás kudarcot vallott az olyan életkérdések megválaszolásában, mint az élet értelme. Ez érdekes lehet, de az a benyomásom volt, hogy a vallást a vallásért kritizálja, és nem lesz eléggé kritikus. Mostanában erről a témáról már olvastam egy könyvet, és van még egy a polcon. Írtam is több postot erről a témáról.
Georg Milzner "Religion und Gehirn" c, könyve a neuroteológiáról szól, de úgy láttam, számomra nincs benne semmi új, csak egy német szerző úgy gondolta, hogy az ismert eredményeket leírja németül egy új könyvben, és ezzel pénzt szerez.
Karlheinz Dreschner: A kereszténység krimináltörténete. Nem vicc, tényleg tíz kötetben mutatja be a kereszténység bűneit
Ami az egyetlen nagy meglepetés volt, az Karlheinz Dreschner "Kriminalgeschichte des Christentums" c. könyve, amely a keresztény világ bűnügyi történetéről szól, és egy sok kötetes, igen vaskos könyv. Ez már igen, ez érdekes lehet. Csak itt meg az a gond, hogy az ember nehezen veszi rá magát, hogy ennyi kötetet végigolvasson, és egyet kiválogatni sem látszott értelmesnek. Egyébként éppen előtte vettem két kötetet a középkori boszorkányüldözésről és kínzásról Rothenburgban a középkori kínzásról és bűntörténeti múzeumban. A kínzásról szóló könyv címe "Von peinlicher Frag", a másiké "Die Maleficia der Hexenleut". Ezeket is be lehet egyébként szerezni Interneten. Az Internet egy csoda!:)
Ezen két könyvön kívül azt mondhatom, egy könyvet sem vettem meg, és ennek örülök. Korábban egy könyvesboltba nem tudtam úgy bemenni, hogy végül ne egy szatyorral, és abban egy-két könyvvel jöjjek ki. A lakásom így tele van könyvekkel, amire az ember persze büszke lehet, csak költözés esetén azért elég nagy gond.
Pár hónapja eldöntöttem tehát, nem fogok csak e-könyvet venni, mert azokat nem kell fizikailag szállítani. Egy teli memóriakártya semmivel nem nehezebb, mint egy üres (fizikailag lehet, hogy van egy árnyalatnyi különbség, hiszen ami kódol a memóriában, az végül is energia és anyag, de gyakorlatilag nincs különbség). Tehát ezeket a könyveket lefényképeztem, eltettem, megnéztem, és még nem döntöttem.
Az e-könyvnél is jobb a hangoskönyv, mert hiszen azt olyankor is tudom hallgatni, amikor olvasni nem tudok, például munkába biciklizés, vagy vezetés közben. Igen, még vezetés közben is könyveket szoktam hallgatni, a rádiót csak akkor, amikor már nagyon ki szeretnék kapcsolódni. A könyvesboltokba mostanában csak nézelődni megyek, mert azért nézelődni mégiscsak jó. Kézbe vehetem, végiglapozgathatom a könyvet, aztán lefényképezhetem és megvehetem online. Talán a Dreschner köteteket megveszem egyszer.
A lényeg, hogy azért van elég sok ateista könyv, és nem mondhatni, hogy németül vagy angolul ne lenne mit olvasni. Egy könyvesboltban még mindig az a helyzet, hogy vallásról tucatszámra vannak ugyanolyan könyvek, de most már van ateista alternatíva is. Azt gondolom, hogy ez már egészen jó állapot, mert bár a könyvek arányában lévő különbség még mindig tetemes, és ez igazságtalan, de azt már nem mondhatjuk, hogy az ateizmust teljesen ellehetetleníti, hogy nincs elérhető könyv. Sőt, mint látható, én már azért szívom a fogam, mert már nem tudok mindent elolvasni.
Az ateizmusnak kialakult egy könyvpiaca. Ma már az ateisták egy jelentős vásárlói réteget képeznek. Már nem csupán egy könyvvel akarják kiszúrni a szemüket, kérem, lehet válogatni, próbálják lefedni a különféle igényeket. Ma már el lehet képzelni azt, hogy különféle ateista olvasók érdeklődésük szerint különféle könyveket olvasgatnak, van, akinek pont a neuroteológia érdekes, és neki kimaradtak a korábbi könyvek. Van, akit az egyház homoszexualitással kapcsolatos bánásmódja bosszant a legjobban, és ebbe mélyed bele. Van, akit az egyház visszásságai, és a reformtervek érdekelnek. Van, aki isten létezéséről szeretne egy könnyedebb vitakönyvet vasárnap délutánra. Van, akit az egyház bűnei olyannyira lekötnek, hogy képes végigolvasni azt a sok kötetet. Mindenki megkapja a magáét.
Persze Magyarországon sajnos egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet, de remélem, hogy az ateisták között sokan értenek németül, angolul, franciául, és ma már lehet rendelni könyveket külföldről, egyáltalán nem drágán. Nagyon sok e-book van már, sőt, az audible oldalán a legfontosabb ateista modern művek megvannak hangoskönyvben is. Angolul. Nem olyan rossz az ajánlatuk.
Azt gondoltam, hogy Lindauban, egy igazán vallásos, katolikus kisvárosban nem lesz ilyen jó a helyzet. Nehogy már a szigeten lévő kis könyvesboltokban kirakjanak ateista könyvet! De kellemesen meglepődtem, mert eme könyvek közül is megtaláltam párat, és még megemlítenék két újat, melyet itt találtam. Az egyik Alain de Botton könyve, melynek címe "Religion für Atheisten", azaz ("Vallás ateistáknak"). Ebben az nem tetszik, hogy én határozottan amellett vagyok, hogy az ateizmus nem vallás, ateista egyházat csinálni öngyilkosság. Szívesen veszek egy olyan könyvet, amely esetleg ateista szokásokról szól, de szertartásokról semmiképpen ne szóljon! Olyan szintet ne érjen el, ahol vallásról beszélünk, még laza értelemben sem! A spiritualitástól kiráz a hideg, mert a babona, ezotéria és hit melegágya, a szertartástól meg azért is, mert unalmas, ne akarják uniformizálni a szokásaimat! A másik Philipp Rohm: "Böse Philosophen" c. könyve, amely a felvilágosodás filozófiájáról és szalonjairól szól. Ennek is van esélye, hogy megvegyem. De ez meg nincs e-könyvként meg.