A keresztények hitviták során gyakran jönnek azzal az állítással, hogy a keresztény hit az olyan egyedi dolog, amihez semmi nem fogható, és ezzel magyarázzák, hogy miért pont ebben hisznek, és, hogy miért hisznek ebben. Amikor a vitában részletezni kell a keresztény mítosz egyediségét, akkor kiderül, hogy:
1) A keresztények - mivel elfogultak - sokszor teljesen irreleváns részleteket emelnek ki egyediként. Olyanokat, amire mi csak nézünk, hogy hát ebben meg mi az olyan nagy dolog.
2) Sokszor tudatlanságból egyáltalán nem ismerik más vallások hasonló mítoszait.
Ez utóbbi teszi indokolttá, hogy röviden áttekintsünk egy pár ilyen párhuzamot. Ezt nevezik egyébként összehasonlító valláskritikának.
A "The Necessity of Atheism" c. nagyon jó könyvben, a 19. fejezet elején Brooks elkezdi felsorolni, hogy a különféle vallásokban mennyi a Jézus mítosznak milyen elődei voltak. Valamikor a 19. században ennek elég nagy divatja volt, hogy különféel vallásokban a kereszténység elődeit látták meg. De ezt túlzásba is vitték, ezért itt óvatosnak kell lennünk. Brooks ebben a felsorolásban általában nem hivatkozik semmire, inkább a köztudott, ismert dolgokat írja le. Ez pedig ugyanúgy pontatlan, mint a vallások szóbeli hagyományai. Ugyanez a téma ma is elég népszerű, nagyon sok párhuzamot bemutató oldalt és videót lehet találni, amelyekben sok túlzás is van. Ezért én megpróbáltam egy táblázatban összefoglalni különféle más vallás mítikus alakjait, és csak azokat a közös vonásokat beleírni, amelyek szerintem is megvannak, amelyekhez komolyabb hivatkozást is tudok adni annál, hogy valamilyen weboldalon ezt írták. Helyhiány miatt két táblázatban foglalom össze a rövid kutatásom eredményeit. A táblázat minden egyes mondatához természetesen odaértendő az, hogy "állítólag", vagy, hogy "a mítosz szerint", mert természetesen egyiket sem hiszem el.
Jézus | Buddha | Ozirisz | Baldr (Balder, Baldur) | |
Fogantatás és születés | Szűz anyától és a szentlélektől. Isten és isten fia. | Esetlegesen szex nélkül fogant, anyja, apja mellett a ""géniusz"" által. | Szülei Nut és Ra. Nut férje Geb volt, tehát itt sem a férj az apa. | Frigg (Frigga) és a főisten, Odin fia. |
A születés híre | Gábriel arkangyal hozza a hírt. | Egy elefánt hozza a hírt álmában. | - | - |
Bosszú a születés körül | Heródes megölet minden újszülöttet Betlehemben. | - | Ra a születés után féltékeny lesz, és elválasztja Nut és Gebet. (egyébként ez metaforikusan a Föld és Ég elválasztása.) | - |
Halál | Keresztre feszítették, majd feltámadt. | Természetes halál. Bejelenti, hogy távozni fog a Parinirvánába, azaz nem hal meg. | Halála után Isis összeszedi a darabjait, és feltámasztja azokat. | Egy valamilyen fagyöngyből faragott fegyver által halt meg, ugyanis csak ez volt rá ártalmas. Bizonyos mítoszok szerint feltámadt, szintén a fagyöngy által. (Innen a fagyöngy alatti csók szokása az angolszászoknál). |
Krishna | Düonüszosz | Quatzelcoatl | Herkules | |
Fogantatás és születés | Természetes szülőktől is születik, de Vishnu isten fia és újramegtestesülése. | Földi anyától és Zeusztól, a főistentől született. | Különböző variációk vannak, mely szerint egy szűz nőtől és egy istentől született. | Földi anyától és Zesztól, a földistentől született. |
A születés híre | Születését megjósolják, illetve az anyja kéri. | - | - | - |
Bosszú a születés körül | Az uralkodó a jóslat miatt börtönbe küldi a szüleit. | Zeusz felesége megöli az anyját. | - | Zeusz felesége, Hera akar bosszút állni rajta. |
Halál | Megölték, természetesen nem halt meg igazából, hiszen isten. | - | Felgyújtotta magát, de a feltámadás istenének számított. A szíve a Hajnalcsillaggá változott. | Megmérgezték, felgyújtották, de feltámadt. |
Romulusz | Zalmoxis | Platón | |
Fogantatás és születés | Rhea Silvia Vesta szűzként foganta Mars vagy Herculestől. | - | Egy mítosz szerint nem nem Ariston volt az apja, hanem Apolló isten nemzette. |
A születés híre | - | - | - |
Bosszú a születés körül | Amulus üldözte a gyerekeket, meg akarta öletni őket. | - | - |
Halál | A mítosz szerint az egekbe emelkedett, és istenné vált. | A feltámadás istene volt, aki a mítosz szerint maga is évekig eltűnt, aztán feltámadt. | - |
A táblázatban a Romulus és a Quatzlcoatl párhuzam a legmeglepőbb. Romulus mítosza nagyjából elég is a Jézus-mítosz magyarázatához. Nagyon egyszerűen látható, hogy ha Pál Róma számára akart egy istent csinálni egy zsidó prófétáról, akkor Romulus történetében a születés és halál mítoszait hogyan aggatta rá. Quatzelcoatl esetében nem tudom, lehetséges-e, hogy a keresztény mítosz került valahogy át Mexikóba, és terjedt ott el, vagy ültették rá egy létező mítoszra.
A többi példa viszont azt demonstrálja, hogy nem volt olyan nehéz a Jézus mítoszt létező vallásokból és mítoszokból összerakni. A táblázat közel sem teljes. A kereszthalállal kapcsolatban például össze kellene állítani azokat az eseteket, amikor valakit így végeztek ki, és ha nem is volt isten, és nem is lett belőle vallás, akkor is ötletforrás lehetett ahhoz, hogy Jézus kereszthalál története is lehet akár kitalált is.