A kereszténység kapcsolata a karácsonnyal megmutatja a kereszténység sok visszataszító vonását. Arról már korábban írtam egy postot, hogy a kereszténység hogyan lopta el a karácsonyt. A karácsonyt ugyanis a keresztények az első évszázadokban egyáltalán nem ünnepelték, ezekután pedig valószínűleg a római szaturnália és még pár másik, a Római Birodalomban elterjedt, hasonló ünnepet sajátítottak ki maguknak. Később pedig az északi népek pogány szokásait is beleolvasztották a saját ünnepükbe, hogy az népszerűbb legyen, hogy könnyebben meg lehessen téríteni az északi pogányokat is. A fenyőfa például így került a karácsonyi asztalra, egyfajta "marketing" céllal. Vagy padlóra. Eredetileg egyébként a plafonra.
Egy bekezdés erejéig arra is kitérek, hogy én nem gondolom, hogy Jézus létezését racionálisan, igazoltan lehetne állítani, én nem hiszek benne, hogy létezett, nem is tudom, és nem is állítom, hogy létezett. Igaz, nem is tagadom. Ebben is agnosztikus vagyok, csakúgy, mint isten létezését illetően. És isten létezésének kérdéséhez hasonlóan ez sem egy egyértelmű, és nem feltétlenül értelmes kérdés. Mindezt már kifejtettem más postokban, itt csak azért említem meg, mert ez a post Jézus születésének idejéről szól, és mindezt úgy kell érteni, hogy nagyon feltételesen, feltéve, hogy Jézus egyáltalán létezett.
Az ismeretes, hogy Jézus születésének éve szinte biztosan nem 1. azaz nem az időszámítás kezdete. De ez jobban ismert az ateisták körében, és nincs is olyan nagy jelentősége, mert nem akkora visszaélés a keresztények részéről, mint a karácsony, mint Jézus születésének ünnepe. Az időszámítás kezdete csak egy egyszerű, hasznos konvenció, és nagyjából mindegy, hogy mihez kötjük. Már korábban kötötték királyok uralkodásának éveihez. A korábbi történetírás kronológiája így adódott össze a maga körülményes, és tévedésekre okot adó módján. Sőt, Jézus születésének évét is ilyen adatokból próbálták meg meghatározni, csak tévesen. Ez azonban csak egy tévedés, amely rámutat a keresztények megbízhatatlanságára, hiszékenységére. De ebből nem származik egy olyan tömeges agymosás, mint amit a karácsonnyal végül is minden évben lezavarnak a keresztények.
Az évről a születés napjának kérdésére való átvezetésként vegyük észre, hogy a december 25. már csak azért is abszurd, mert kérdés, hogy ha Jézus december 25-én született volna, akkor az vajon az első év december 25-éje volt? Ebben az esetben az első év nagy része Jézus születése előttre esett volna. Vagy ez a Kr.e. 1. év december 25-éje volt? Akkor meg Jézus Krisztus előtt született volna. Ez a furcsaság persze minden más születési nap esetén fellépne, kivétel, ha Jézus január elsején született volna. Ez lenne az egyetlen kerek dolog. Pontosabban persze azt mondhatjuk, hogy ha az időszámítás kezdetét Jézus születésének évéhez kötjük, akkor ehhez illően az év fordulójának napját Jézus születésének napjához kellett volna rögzíteni. És Jézus ennek megfelelően az első év első napján született volna. Nem így történt, és ez azt mutatja, hogy amellett, hogy sem az évet, sem a napot nem tudjuk igazán, de még a keresztények se próbálták ennyire komolyan eladni azt, hogy tudják mind a kettőt. Illetve az év meghatározása, és az időszámítás hagyományának az elterjedése független volt a másik buta népszokás elterjedésétől, mely szerint december 25-én született volna.
A december 25.-ét igazából nem azért választották, mert lenne mellette elég erős érv, hanem azért, mert ahogy fentebb írtam, egy pogány ünnepet akartak átvenni, illetve arra is rájöttek, hogy eköré a dátum köré milyen jó szimbolikát lehet építeni. De mindez a későbbi századokban alakult így.
A december 25. ellen azonban elég erős érvek szólnak. Négy érvet fogok felhozni, mind a négy Lukács evangéliumának első fejezeteire támaszkodik. Természetesen, ha nem fogadjuk el az evangéliumokat hitelesnek, akkor ezt sem kell, de akkor természetesen Jézus létezésére sincs semmilyen közvetlen igazolás. Tehát a következő érvek is, továbbra is csak úgy szólnak, hogy feltételezzük az evangéliumok legalább részleges hitelességét, azaz a keresztény hit egy jelentős részét. De épp ez az, hogy pont az evangéliumok alapján mutatható ki, hogy Jézus december 25-i születése kizárható. Ahogy tudjuk, a Biblia önmagával is ellentétes, sokszor pedig a keresztény hittel is. Ez a kérdés is csak egy újabb példa erre. Mind a négy érv szerepel John O. Ried erről szóló cikkében angolul. John O. Ried egyébként keresztény hívő volt, ő csak ki akarta deríteni, hogy mikor születhetett Jézus.
Erzsébet várandósságával kapcsolatos érv
Ez az érv Lukács evangéliumának második fejezetével kapcsolatos. Az érvet magyarul szépen leírja a Wikipédia. Ezért én itt csak vázolom, a teljes következtetési láncot a Wikipédiában vagy Ried cikkében meg lehet találni. Lukács leírása összeköti Mária várandósságát Erzsébet várandósságával, azaz Jézus születését János születésével. János fogantatását pedig az apja, egy bizonyos Zakariás pap szolgálatával lehet datálni, amelynek általános évszakos rendjéről vannak feljegyzések. Mindezt visszaszámolva állítólag Jézus születésére az jön ki, hogy az ú.n. sátrak ünnepére esett, amely egy zsidó betakarítási ünnep. Ilyen ugye sok más vallásban és néphagyományban is megtalálható. Ez az ünnep szeptember végére, október elejére esik.
A népszámlálás
A népszámlálás, amelyet szintén Lukács említ (Luk 2:2) Ried szerint szintén eme őszi betakarítási ünnep után volt. Ennek oka, hogy betakarítás után ráértek az emberek, és, hogy a népszámlálás igazából adóbeszedés is volt, és betakarítás után volt a parasztoknak meg az a bevételük, amelyből az adót rögtön és könnyedén el lehetett venni.
A jászol
Lukács azt is említi, hogy "és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál." Luk 2:7. Na, most ez is egybevág a sátoros ünneppel, ez az az idő, amikor a vendégfogadók tele voltak vendégekkel. Ried szerint december 25. környékén Júdeában viszont semmi olyan ünnep, tömeges vándorlás nem volt, amely miatt a vendégfogadók tele lettek volna.
Nyáj és pásztorok a mezőn
Ez az érv kevésbé ad meg pontos dátumot, de nem is igényel nagy számolgatást, és csak hétköznapi tudásra támaszkodik, amit mindenki meg tud érteni. Lukács 2:8 így szól:
"Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett."
Na, most a józan paraszti ész szerint, és Ried szerint is, akkoriban Júdeában december végén nem tanyáztak pásztorok kint a mezőn, és a nyáj sem volt kint, pláne éjjel. Hasonlóan teleltették a nyájat istállóban, mint azóta is, más országokban is. Ellene lehetne vetni, hogy Izrael délen van, és ott melegebb az időjárás, de anniyra nem melegebb az éghajlat, hogy télen kint legeltették volna a nyájat. Az i.sz. kezdete környékén pedig éppen egy kicsit még hidegebb is volt, mint mostanában.
Mind a négy érv ellene szól a december 25-i születésnek, és mind a négy érv egy őszi születést támaszt alá. De miért olyan fontos mindez? Először is fontos dolog az ilyen mítoszokat tisztázni, fontos dolog, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy a karácsony, mint Jézus születésének napja nem csupán egy alaptalan hit, vagy szimbolika, hanem mára már egy egyenesen cáfolt hit. Másodszor, ez a sokadik eset arra, hogy lássuk, a keresztények mennyire megbízhatatlanok. Mennyire hiszékenyek. Olyan dolgokat hisznek el, amire semmi igazolás nincs. Sőt, amire igen erős ellenérveket tudunk nekik hozni pont a saját Bibliájukból.
Persze, meg lehet próbálni elütni ezt azzal, hogy mindez csak szimbolikus. Láttuk, hogy a korai keresztények nem ünnepelték Jézus születésének napját. Lehet azt mondani, hogy ez egy későbbi szokás volt. És akkor itt visszatérünk arra, hogy a keresztény vallás milyen aljasul és gátlástalanul alkalmazott bármit a térítés, a terjedés, a hatalom érdekében.
De ennél azért még konkrétabban szeretnék itt valamire hangsúlyt fektetni, és ez a harmadik ok, amiért fontos ez a post. Ez a szimbolikus ünnep annyira kinőtte magát, annyi mindent fontak még köréje, hogy az egész így egyben egy totális agymosás lett. A karácsony köré fonódó egyéb mítoszok pedig mind a december 25-ével, a téllel, hideggel, faggyal, valamint a téli napfordulóval, az ahhoz kapcsolódó pogány ünnepekkel kapcsolatosak, azaz mind erre az egy, szándékos ferdítésre épülnek rá. Ezt már nem lehet ártatlan szimbolikának nevezni.
Ha megkérdezünk nagyjából bárkit, hogy mikor született Jézus, alighanem rávágja, hogy karácsonykor. Az emberek hisznek ebben. Hívők főképp, de nem hívők is minden bizonnyal. És a karácsonyhoz kapcsolódik a legrövidebb napok időszaka, a téli napforduló, a hideg, a szegénység, a fagy, a fázás. A pogány ünnepekből származik továbbá a karácsonyfa és az ajándékozás is.
Az emberek eme kitalált, hamis szimbolika alapján elhiszik nemcsak a lukácsi mesét a születésről, a Betlehemről, a jászolról, és hasonlókról, hanem ehhez hozzákötnek olyan dolgokat is, mint, hogy Jézus hidegben, sötétben született, hogy ő a fény hozója. Hogy Jézus nyilvánvalóan szegénységben és szenvedésben született, talán még éhezésben is, a hidegben, a decemberi télben, egy nyomorúságos jászolban. A valóság meg az, hogy ha Jézus egyáltalán létezett, és Lukács evangéliumát tényleg komolyan vennénk, akkor Jézus ősszel, egészen kellemes időben született, bőségben, dőzsölésben, és a jászol is csak azért volt, mert túl sok ember ünnepelt az egész országban. Jézus ezek szerint egy szüreti mulatozás kellős közepén született, amikor folyt a bor a hordókból és a búza a magtárból. Ez alapján meg Jézus nem annyira a szegények megváltója lenne, hanem inkább afféle Dionüszosz.
Ja, és végül még valamit. Ha viszont komolyan vesszük azt az elterjedt keresztény mémet, hogy Jézus születését. azért ünneplik a napforduló idején, mert ez szimbolizálja azt, hogy Krisztus a fény hozója, isten fiaként, megváltóként elhozza a benne hívőknek a megváltást, akkor ezzel még további, súlyos gondok vannak.
- Ha ez így van, akkor miért nem ünneplik tényleg a napforduló napján?
- Akkor miért született Jézus szeptember-október fordulóján? Miért nem akkor rontotta meg a "szentlélek" "Szűz" Máriát, amikor a december 25-i születéshez ez alkalmas lett volna? Vagy, azoknak, akik nem hisznek a szűzmáriás és szentlélekes történetben, de Jézust isten megváltójaként azért hiszik, miért nem intézte isten úgy, hogy tényleg akkor szülessen Jézus? Elvégre ez azért egy eléggé észrevehetetlen, kis csodával megoldható lett volna.
Ez a fajta kimagyarázkodás tehát mélyen rombolja a keresztény hitet más vonatkozásban.
