"A vallás haszna" ("The profits of religion") Upton Sinclair 1917-es könyve, és a librivoxon megtalálható ingyen letölthető hangoskönyvként. Én akként hallgattam, főleg vezetés közben. A cím angolul és magyarul is kétértelmű. Sinclair a könyvében nem a vallás hasznosságát akarja bemutatni, hanem azt, ahogy a különböző egyházak hasznot húznak a hiszékeny emberekből.
A könyv talán leghatásosabb része az első fejezetben az a metafora, amikor leír egy mezőn álldogáló embereket, akik a csizmaszáruknál fogva akarják felemelni magukat (bootstrap lifting). Ezt az allegóriát kibontja, hozzáteszi, hogy a csizmaszár emelgetésnek ilyen-olyan-amolyan egyházai és szektái vannak, hogy vannak fizetett csizmaszár emelők, akik persze ugyanúgy nem csinálnak semmit, hogy az egyházak papjai nem is űzik igazán ezt a gyakorlatot, túl kövérek ahhoz, hogy egyáltalán hozzáférjenek a csizmájuk szárához, hogy ha valaki rámutat, hogy mekkora hülyeséget csinálnak, akkor lehurrogják, és, ami a legfontosabb, hogy a mezőn mindenféle tolvajok settenkednek, akik kirabolják az embereket, miközben azok elvakultan próbálják felemelni magukat a csizmaszáruknál fogva. Még azt is kibontja Sinclair, hogy miközben a tolvajlás egészen közvetlenül megy, addig persze óriási intellektuális energiát ölnek ennek eltakarására, és a csizmaszár emelésbe vetett hit erre szolgál, a tolvajlás elfedésére.
Sinclair allegóriája nagyon erős. Először is különös, fantáziadús a jelenet leírása, az olvasót rögtön megfogja, és a könyv elolvasása/meghallgatása után talán ez az, ami leginkább megmarad benne. Az allegória jól össze is foglalja Sinclair kritikájának egy jelentős részét. Az allegória keserűen gúnyos, kritikus, és itt egy kicsit félrevezető. Azt gondolhatnánk, hogy Sinclair ateista. A bootstrap lifting ugyanis annyira jó szemléltetése a vallás hiábavalóságának, hogy önkéntelenül is úgy értelmezzük, hogy Sinclair szerint az egész vallás, úgy értve, hogy istenbe vetett bármilyen hit hülyeség, hiszen az mind olyan, mint a bootstrap lifting.
De Sinclair pár helyen megjegyzi, hogy ő maga hívő, a diagnózisa nem egyszerűen az, hogy vannak a rossz vallások, amelyek kifosztják az embereket. A diagnózisa az, hogy a vallások általában teljesen őszinte, jó szándékú emberek tanításaként indulnak. Sinclair szerint Jézus őszinte, igaz ember volt, és általában minden próféta, vallásalapító, vagy rendalapító aszkéta őszinte, igaz, jó szándékú ember. Sinclair azt mondja, hogy a vallást a kapitalizmus rendszere, a gazdasági verseny rontja el. És ez vonatkozik nem csupán a katolikus egyházra, hanem mindenféle szektára és mindenféle új, ezoterikus praktikára, amely éppen divatossá válik. Sinclair szerint a vallások, illetve ezek az ezoterikus tanítók a kapitalizmus profitorientált rendszerében egyszerűen kénytelenek egymással versenyezni a butaságban, hogy az emberek érdeklődését felkeltsék, és kénytelenek kirabolni őket, mert a kapitalizmus rendszere szinte kényszeríti őket rá.
Én Sinclairrel nem csak abban nem értek egyet, hogy ateista vagyok, igazából egyébként Sinclair a könyvben sehol nem érvel amellett, hogy egyetlen vallásos hittételnek mi az igazoltsága, az alapja, miért kéne elhinni, mi a jó benne. Pontosabban többször van egy olyan általános megfogalmazása, hogy kielégít bizonyos emberi igényeket. Azaz Sinclair valami olyasmit sejtet - ezt nem bontja ki sehol részletesen - hogy az embereknek igényük van a hitre, ezért a hit maga jó. Ez az érvelés pedig hibás, sok emberi igényről tartjuk azt, hogy nem feltétlenül jó őket kielégíteni, vagy nem akármilyen formában jó kielégíteni azt. Például lehet férfiaknak olyan igényük, hogy nőket erőszakoljanak meg, és nem, egyáltalán nem jó ötlet, hogy eme igénynek eleget tegyünk, legfeljebb erősen virtuális, fantáziált formában, de sokan azt is kritizálnák, és azt mondanák, ilyen igénynek egyáltalán nem kell elébe menni. Vagy például sok embernek nyilván lenne igénye arra, hogy ne kelljen dolgoznia semmilyen formában, és egész nap szórakozzon, és henyéljen, de ennek sem jó elébe menni, talán az illetőnek sem volna hosszú távon jó.
Szóval, Sinclairrel nem csak az ateizmusban nem értünk egyet, de nekem a diagnózisom is más. Én nem vagyok szocialista, és azt gondolom, a kapitalizmus mai formája egy olyan gazdasági rendszer, amelynél nem tudunk jobbat. Gyakorlatilag mindenki a kapitalista rendszerben él, és nem mindenkit, mindent ront meg ez a kapitalizmus. Ha tehát a vallás a kapitalizmussal összefonódva rossz, akkor a vallás maga a rossz. Nincs megoldásunk arra, hogy a vallást kivegyük a kapitalista rendszerből, és szocialista gazdaságba ágyazzuk. Nem beszélve arról, hogy a történelem bemutatta, hogy a szocialista vagy kommunista rendszer nem működik, és a létező szocializmus ugyanúgy szörnyűség, mint a létező vallások. Hiába álmodozunk tehát egy irreális, és szerintem nem is kívánatos szocializmusról, és hasonlóan hiába álmodozunk egy irreális, és szerintem nem kívánatos jó vallásról.
Én azt gondolom, hogy ha "a kapitalizmus képes minden vallást megrontani", akkor ott a vallással már láthatóan gond van. A vallással pedig pontosan az a gond, ami a hit gondja, amit megfogalmaztam, hogy alaptalan. A kapitalizmus azért tudja mindig "megrontani" a vallást, mert az alaptalan. Ezt a nézetemet korábban már alég alaposan kifejtettem. A vallás hibái a hit hibájából egyenesen erednek. Sinclair hasonlatával élve, a tolvajok azért tudják a csizmaszár emelőket kifosztani, mert a csizmaszár emelés alaptalan bullshit. Amennyiben a csizmaszár emelés egy működő eljárás lenne, akkor a kapitalizmus beárazná azt, és meghatározná a reális árát. Akkor tudnánk, hogy a csizmaszár emelés ennyibe és ennyibe kerül, ami pontosan azt tükrözi, hogy az embereknek mennyi értéket jelent, illetve azt, hogy mennyi ráfordítást igényel. Akkor a papok tényleg olyan szolgáltatók lennének, akik csizmaszár emelésből élnének, és nem kellene tolvajként dolgozniuk. A papoknak azért kell tolvajként dolgozniuk, embereket hülyíteniük, mert tényleges szolgáltatással nem léphetnek be a piacra. Ugyanezért kell nekik a mindenkori elnyomó hatalommal vagy állammal szövetkezniük. Mert az állam biztosítja nekik a "törvényes" rablást. A kapitalizmus valójában nem elrontja a vallást, hanem a vallás eleve rossz.
A könyv másik értékes része az, ahogy bemutatja, milyen sok keresztény és ezoterikus sarlatán létezik. Ez azoknak lehet a legtanulságosabb, akik valami olyan hitben élnek, hogy régen bezzeg a vallás tiszta volt, és, hogy ez a new age őrület csak most jelent meg. Persze a "new age" elnevezés maga új, de nagyon hasonló hülyeségek voltak azelőtt, és nagyjából mindig is, az emberiség történetében. Az is tanulságos, ahogy Sinclair bemutatja, hogy milyen sokféle keresztény szekta van, amelyeket mi, Európában talán nem is ismerünk. Ez azoknak lehet fontos, akik valami olyan naivságot hisznek, hogy a kereszténység nagyjából csak 4-5 egyházból áll. Nekik fontos megmutatni, hogy ennek a hülyeségnek is annyi a variációja, amennyi várható is, hiszen alaptalan hülyeség, pont ezért variálódik annyit.
A könyv további, utolsó értékes része az, amikor Sinclair bemutatja, hogy a vallás hányféle különböző módon járul hozzá az elnyomáshoz. Mivel Sinclair szocialista, a könyv nagyon nagy része erről szól. Aki tisztában van ezzel annak talán már unalmas is. Bár igazából az emberek elnyomása soha nem volna szabad, hogy unalmas téma legyen. Nagyon szörnyű, hogy ezeket az eseteket az unalomig lehet sorolni. Mert mintha valóban sokan el is fogadnák ezt amiatt, hogy sajnos teljesen hétköznapi jelenségről van szó. Ez a rész is annak érdekes, aki esetleg abban a naiv hitben élt, hogy az egyház a sötét középkor és a sötét pedofília kor között valamikor tiszta, és ártatlan volt. Nem, az egyház soha nem volt ártalmatlan, a Római Birodalomtól napjainkig mindig elsősorban az elnyomás pártján volt. Sinclair nagyon sok esetet sorol fel, nem fogom újra felsorolni, akit a részletek érdekelnek, az olvassa el a könyvet!
Mint már hangsúlyoztam, Sinclair nem ateista, bár nem sok érvet sorakoztat fel amellett, hogy miért hisz istenben. Van olyan megállapítása, hogy a materializmus is csak egy dogma, illetve, hogy a "lelki szféra" nyilvánvalóan nem ignorálható, vagy redukálható. De nem részletezi, hogy miért. Nem is valószínű, hogy ebben a kérdésben lennének mélyreható ismeretei.
A szocializmusa és hite ér össze abban, amikor Jézust egy proletár forradalmárnak gondolja. Hasonlókar mond Assisi Ferencről, más prófétákról reformátorokról, mártírokról, de Jézus kapcsán a legkidolgozottabb ez a kép, amit sugall. És ez azért fontos, mert nem ennyire kommunista színezetben, de ez egy igen elterjedt, naiv nézet. Az, hogy Jézus lehetett lázadó, nem tagadom, bár szerintem nem lehet azt mondani, hogy az evangéliumi történetek mögött egyetlen személy áll, aki egy lázadó lett volna. Nyilvánvalóan vannak olyan részek az evangéliumokban, amelyekben egy lázadó Jézus szerepel, de vannak más részek is. Például: "Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak" Lk 20,25. Mint már kifejtettem, szerintem nem állapítható meg, hogy létezett-e pontosan egy történelmi Jézus, és ha igen, akkor kiféle-miféle alak volt. Az evangéliumok szerintem sokféle mese és esetleg valóságdarab keverékei.
Még kevésbé tartható az a hasonló, naiv nézet, hogy Jézus a szeretet prédikátora volt, és egy teljesen jó szándékú, békés tanító volt. Ennek részben már a lázadó alak is ellent mond, aki például erőszakkal ront be a jeruzsálemi templomba. Van egy agresszív Jézus is az evangéliumokban. És az sem igaz, hogy mindig a szegények pártján állt, hiszen van tanmeséje is, és mondása is arról, hogy: "Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van." Mk 4:25
Sinclair még egy pár kisebb, vagy már nem túl fontos dologban is téved. Például elég hiszékeny a telepátia iránt, ami viszont ugyanolyan new ages sarlatánság, mint amiket kritizál. Az eugenika mellett van, ami erkölcsileg embertelen dolog. És megjósolja, hogy az egyház, akárcsak a társadalom, 1950-re szocialista lesz. Ez nagyon nem jött be, sem a társadalom, sem az egyház tekintetében. Sinclair ezt azért írta, mert hitt a szocializmusban, és abban is, hogy a vallás alapvetően nem rossz, és emiatt azt hitte, észhez fognak térni. Hát nem, alapvetően hülyeség, nem térnek észhez, de egyébként a szocializmus egyébként is hülyeség. De olyan értelemben sem tért észhez az egyház, hogy a hatalommal szemben a szegényeket támogatná, a menekültválság kapcsán Kelet-Európában például látványosan a menekültek ellen foglaltak állást. De ezek Sinclair kevésbé fontos tévedései, csak jelzik, hogy azért a hülyeség nem jár egyedül.
Úgyhogy végül is azt kell, hogy mondjam, hogy Sinclair hite téves, Sinclair diagnózisa ezért csak félig igaz, és Sinclair Jézus képe a hívő naiv bugyutasága. De a diagnózis igaz feléért, és az ezeket alátámasztó társadalmi példákért érdemes elolvasni a könyvet.
