Ateista Klub

“Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.” Máté 23:2-3 "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" Orbán Viktor

Friss hozzászólások

  • Brendel Mátyás: @meglévő alap: és ha a Yule fa a karácsonyfa elődjének számít, akkor sokkal előbb is állítottak. S... (2024.03.03. 22:55) Jézus nem karácsonykor született
  • Brendel Mátyás: @mezgag85: " Izrael biztostja már évtizedek óta Gázának nagyrészt az üzemanyagot, a vizet, az áram... (2024.03.03. 22:33) Eliszlámosodik-e a nyugat még ebben az évszázadban?
  • meglévő alap: A legnagyobb érdekesség számomra az, hogy a Biblia osztogatás legnagyobb ellenzője sokáig a római ... (2024.02.26. 20:42) Éjféli mise
  • Brendel Mátyás: @Mézgagé: nem fogtad fel a postot. a post arórl szól, hogy az Univerzum lehet véges idejű, de mégi... (2024.02.20. 16:58) Univerzum-modellek isten nélkül
  • Brendel Mátyás: @ABCenaturi17: a középkor sötétségét mutatja még a sok kínzás. nemcsak a gonoszság, hanem a butasá... (2023.12.13. 21:58) A legjobb ateista könyv, ever...

Címkék

1 (1) abortusz (2) Ádám és Éva (2) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (4) AIDS (1) áldozat (4) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (2) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) anglikán egyház (1) angyalok (1) animizmus (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (25) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) bayer (1) béke (3) berg (1) bergoglio (3) bertrand russel (1) betegség (9) Biblia (16) biblia (11) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldog (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) breivik (2) búcsúcédulák (1) buddhizmus (11) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) burka (1) bűvészet (1) cáfolás (1) carl sagan (1) celebek (1) cenzúra (7) cherry picking (1) család (1) csillaghamu (1) csoda (11) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (3) demográfia (1) demokrácia (6) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (16) djihad (2) dogma (1) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (10) dzsihád (2) egészség (1) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (20) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (26) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (2) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (3) elv (1) empirizmus (7) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (29) erkölcsi relativizmus (7) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (8) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (26) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangelium (1) evangéliumok (8) evolúció (13) evolúcó (1) ezotéria (5) facebook (2) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (6) feminizmus (5) fenyő (1) fetisizmus (1) feymann (1) film (16) filozófia (1) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (4) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) genezis (1) globalizáció (1) gonosz (21) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (19) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (8) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (20) hitchens (3) hittan (4) hitvi (1) hitvita (3) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (8) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (3) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (23) igazságosság (2) ikon (1) ima (4) india (5) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (15) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) Irán (1) irán (1) irodalom (2) irónia (3) irracionalitás (1) isten (11) istenérv (22) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (46) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) Jézus (11) jézus (23) jog (1) jóságosság (1) kálvinizmus (2) karácson (1) karácsony (8) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) kereszt (1) keresztelés (1) keresztény (9) keresztényésg (3) kereszténység (38) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kognitív disszonancia (1) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) koron (1) koronavírus (1) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (6) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kult (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (9) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (4) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (10) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) megbocsátás (1) megtermékenyítés (2) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mérleg (1) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (11) metafóra (6) metodika (1) militantizmus (1) mise (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) módsze (1) módszertan (2) monizmus (2) monoteizmus (3) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (2) múzeum (1) náci (1) nácizmus (4) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) nepál (1) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (4) nobel (1) nők (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) okság (1) oktatás (11) ökumenizmus (1) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (2) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (4) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofília (3) pedofilia (1) plágium (1) pogányság (3) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) predesztináció (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (8) qualia (2) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (2) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (2) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) reprodukálhatóság (1) repülő (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) satyagraha (1) sci-fi (2) skizofrénia (1) sorozat (2) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szaturnália (1) szegénység (1) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (4) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (2) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) szólásszabadság (2) szollipszizmus (1) sztoicizmus (1) szub (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (2) takonyangolna (1) talmud (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodicea (8) teodícea (1) teológia (10) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (17) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (4) tolerancia (2) történelem (10) történelmi jézus (6) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (21) tudományfilozófia (34) túlvilág (11) tüntetés (2) tv (1) üdvtörténet (1) újságírás (2) újtestamentum (3) üldözés (5) undefined (2) unitárianizmus (1) Univerzum (5) USA (2) usa (4) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (7) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (4) vallás haszna (5) valószínűségszámítás (3) vámpírok (1) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (9) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (2) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (2) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (3) zombi (1) zsid (1) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

e-mail: maxval1967@gmail.com

e-mail: popocatepetl@freemail.hu

e-mail: miigyelunk@gmail.com

Hogyan éljünk boldogan a Bhagavad Gita szerint?

Brendel Mátyás 2015.05.02. 07:39

bhagavadgita.jpg

Második nekifutásra meghallgattam a Bhagavad Gitát is librivoxon. Első alkalommal nem jutottam túl az unalmas kezdésen. Ezek után egy pár olyan fejezet van az elején, amely elég hasonlít a buddhizmusra. Van a buddhizmusról némi ismeretem, úgy szokták röviden jellemezni, hogy a buddhizmusban a hangsúly azon van, hogy hogyan kerüljük el, hogyan szabaduljunk meg a vágyainktól, kötődéseinktől, mivel Siddhartha (gy.k. Buddha bácsi:) úgy gondolta, hogy túl nagy az áruk az élvezet után következő szenvedésben.

A Bhagavad Gitában az első pár fejezetben hasonló gondolatokat olvasunk.

"De bárki, aki az érzékeit az elméjével regulázza, ó Arjuna, elkezdte annak tudományát, hogy az egyedi tudatát az Univerzális Tudattal egyesítse azzal, hogy hagyja az érzékeit működni, az eredmény vágya nélkül, ő felsőbbrendű." 3:7

A különbséget én abban látom, hogy a buddhizmusban ezt a témát jobban kidolgozták, és sokkal több konkrét életvezetési szabályt technikát alkottak rá, mint a hinduizmusban. Legalábbis a Bhagavad Gitában ez nincs részletezve. Némi hangsúlykülönbség van abban is, hogy a Bhagavad Gitában a szenvedélyek és vágyak kerülését azzal indokolják, hogy úgy lehet a reinkarnációs ciklusban feljebb kerülni, és végül elkerülni az állandó újjászületést. Számomra ez mindig abszurdumnak tűnik, mivel ha lehet, akkor én inkább a lehető legtöbbet akarnék ujjászületni, már amennyiben ez lehetséges volna, vagy a hindu-buddhista elképzelésnek erről volna értelme számomra. Nincs. Számomra a hindu-buddhista reinkarnáció nem jelent valójában ujjászületést. De ezt már kifejettem korábban.

A buddhizmusban tudtommal nem térnek el a reinkarnációban való hittől, de ott meg ez az, ami nem annyira hangsúlyos. Én úgy emlékszem, hogy több hangsúly van azon, hogy egy világi életen belül a vágy szenvedést szül, és ez a kerülendő.

Azt gondolom, hogy ebben a meglátásban van egy féligazság: valóban úgy van, hogy a vágyak, a kötődések végül vissza tudnak ütni. Csak éppen úgy gondolom, hogy az egyéni emberi döntés kérdése, hogy mindez valakinek megéri-e. Például egy szerelem a legtöbb esetben végül szerelmi csalódásba torkollik, valaki megcsal valakit, valaki szakít valakivel. Ugyanakkor ez elég keveseket rettent vissza a szerelemtől, legalábbis tudatosan kevesen mondanák, hogy na, akkor megette a fene az egészet, nem is éri meg. Tudat alatt a szerelmi csalódások persze óvatosabbá teszi az embert, és érettebb korában már korántsem lángol fel olyan könnyen a szerelem. Még az is lehet, hogy végül valaki tényleg nem lesz már szerelmes. Egyedül él, vagy él valakivel, de inkább egyfajta praktikus alapon, mint lángoló szerelem miatt. Ez egy érzelmi változás, amivel olyan sokat szerintem nem nagyon lehet kezdeni. Azt gondolom, hogy ez az, amit az embereknek meg kell tapasztalniuk, és abszolút nem tartom bajnak, ha valaki saját tapaszalataiból, esetleg csalódásaiból tanul, mert azt gondolom, hogy c'est la vie, és normális ember túléli ezeket a dolgokat. Ha valaki vágyik valamire, ami nem oltári veszélyes hülyeség, akkor próbálja ki, majd legfeljebb megunja, vagy csalódik. De akkor ezen át "kell" mennie. Az emberek egyébként különfélék, van, aki sok szerelmi csalódás után is pont ugyanazzal a szenvedéllyel lesz szerelmes újra és újra. Azt is ki "kell" tapasztalnia mindenkinek, hogy ő ilyen, vagy amolyan. Azt nem látom, miért érdekes, hogy átéljük az életet mindenféle csalódás nélkül, és ne csináljunk szinte semmit.

Én nem mondanék senkinek olyat, hogy ne legyen szerelmes, mert nem éri meg, mert ezt nem nekem kell eldöntenem. Az ő érzései szubjektívek, ő tudja, és neki van joga ezt mérlegelni, akár tudatosan, akár tudat alatt. Vagy nem mérlegelni.

Olvasmányaim alapján azt vettem észre, hogy valamikor az i.e. első évezredben jutott oda el az emberi civilizáció, hogy ezek a kérdések egyáltalán fontossá váltak, korábban a homo sapiens jellemzően rövid ideig élt, ha szerelmes lett az ember, akkor az sokszor egy életre szólt, mert hamarabb meghaltak az emberek. Más élvezetekben sem tudtak olyan nagyon tobzódni. Valamikor az i.e. I. században jelent az meg, bizonyára a tehetősebb emberek életében, hogy olyan luxust megengedhettek maguknak, hogy megcsömörlöttek bizonyos élvezetektől, vagy megélték azt is, amikor több nagy szerelmen is átestek, és esetleg elgondolkodtak azon, hogy hogy is kéne akkor boldogan élni. És ebben a korban, inkább az i.e. V. század környékén jelentek meg olyan filozófiák és vallási tanítások, amelyek visszafogottságra intettek. Ilyen volt a buddhizmus, a konfucianizmus, a sztoicizmus. Van persze ezeknek a tanításoknak egy olyan vetülete is, hogy így lehetett stabilabb társadalmat építeni, megbízhatóbb, engedelmes alattvalókkal. Erre még visszatérek. Mindez tehát valamennyire ésszerűnek tűnik, de mondom, nem gondolom mindenkire érvényes, kötelező nagy igazságnak.

Ha valaki úgy gondolja, hogy ő inkább kalandosan él, habzsolja az életet, akkor most milyen alapon mondanám, hogy nem, nem éri meg, ne így éljen? Én például nem mennék bele abba, hogy bulizzuk végig az egész hétvégét bedrogozva, vagy, hogy vágjunk neki a világnak, és tök mindegy, mint lesz, hogy lesz, a híd alatt alszunk. De ha valakinek ehhez van kedve, én nem mondom, hogy ne csinálja. Másrészt viszont simán offpiste szoktam snowboardozni, ami másoknak esetleg forrófejűség. Ráadásul teljesen odavagyok azért, hogy ezt minél magasabban, akár 3800 méteren is tegyem, ezért képes vagyok pénzt áldozni, odavezetni Zermattba és ott aludni, hogy reggel időben fel tudjak menni a sílifttel. Bizonyára sok ember azt mondaná, neki ez nem éri meg. Nekem meg igen. És azt, hogy nekem megéri, csak én tudom eldönteni. És ha a fejük tetejére állnak is, akkor is én fogom eldöteni, és ha erőszakoskodnak, akkor harcolok a vallások ellen eme szabadságjogaimért. Mert én szabad ember vagyok.

A vallásokkal az az egyik nagy baj, hogy állandóan beleszólnak, igen komoly előírásokkal élnek a magánéletünket illetően. Miközben ezek olyan kérdések, amelyekben más nem illetékes, nem tud jó választ adni, nincs is egyetlen általánosan jó válasz. Miközben a vallások valójában nem tudhatnak válaszolni ezekre a kérdésekre, jellemző rájuk, hogy mégis igen erősen nyomják ezt az ízlésrendőrséget. Amely vallások hatalomra kerülnek, azok állandóan beleszólnak ilyen dolgokba. A keresztények tipikusan a szexuális életünkbe, vagy példáula vasárnapi vásárlási szokásainkba szólnak bele. A buddhizmus és a hinduizmus, mint látható szintén meg akarja mondani, hogy hogyan éljünk, ahelyett, hogy ezt bizonyos társadalmi keretek között ránk bíznák.

Azzal természetesen semmi baj nincs, ha valaki ír egy könyvet arról, hogy "én az egész napomat a fakírágyon töltöm, nekem bejött, ha van kedved, próbáld ki te is!". A baj ott kezdődik, amikor azzal indokolják a döntést, hogy "mert az istenek így meg úgy", és "a túlvilágra csak az jutjat be", vagy "akkor felsőbbrendű vagy", vagy "az univerzális lélekkel csak akkor egyesülhetsz". Ezek nem csak igazolatlan baromságok, hanem ezek a parancsolgatás ideológiai alapjai. Az istenekre, transzcendensre való hivatkozásból csinálnak a parancsolgatóknak ideológiai alapot a parancsolgatásra. Ettől lesz az opcionális ajánlásból parancs.

Az sem igaz, hogy az ilyen - nevezzük radikálisan sztoikus életnek - maximális boldogságot tud hozni. A flow elmélet szerint az jellemző az emberekre, hogy maximális boldogságot akkor éreznek, ha megfelelő változatossággal, különféle kihívások mellett élnek, de azért csak olyan célokat tűznek ki maguk elé, amelyek közül sok reális, és ezért elég magas a sikerességi rátájuk. A flow elméletet a buddhizmussal ellentétben egy az emberek többségére statisztikusan érvényes, empiriksan igazol elméletnek tartom. No de ez a flow elmélet azért némi vágyat, életélvezetet, kihívást igenis tartalmaz. És a maximális boldogság mellett időnként kénytelenek vagyunk kudarcokra is elszenvedni, különben túl kis célokat tűztünk ki magunk elé, amelyek siker esetén sem adnak boldogságot. A maximális boldogság tehát nem tud szakadatlan lenni, legfeljebb több benne a siker, mint a kudarc.

Úgyhogy ha egyáltalán lehet itt valamit mondani, akkor a buddhizmus, sztoicizmus, konfucianizmus helyett a flow elméletet tudnám ajánlani, mint életvezetési tanácsot. Ezek az ókori filozófiák még nem lőtték be jól az egyensúlyt. Megjegyzem, hogy az ókor óta az is változott, hogy a szenvedélyek káros hatásai ellen is jobban tudunk védekezni. Például egy dohányos vagy alkoholista szenvedélyéből adódó betegségeit jobban tudjuk gyógyítani. Így tehát eltolódik az egyensúly. Nem mintha a dohányzás, vagy az italozás akkora nagy kihívás lenne, hogy akkora nagy boldogságot tudna szerezni.

A 11. fejezetben aztán van egy egészen más, az ateizmushoz szorosabban kapcsolódó kérdés. Itt arról van szó, hogy istent a természetben, az egész világban lehet meglátni. Sokáig sorolják, hogy mi mindenben jelenik meg.

"Valóban, átjárod a menny és a Föld közötti teret minden irányban, te egyedül, ó mindenek feletti, látván a csodálatos és szörnyű megjelenéseidet a három pametáris szint félelemtől reszket." 11:20

A hinduizmus politeista, de azért a Bhagavad Gitában Krisna elég hangsúlyosan egyfajta főisten, Vishnu avatarja, és őróla van csak szó, más istenek nem szerepelnek benne hangsúlyosan. Az pedig, hogy istent (vagy isteneket) a természetben lehet megtalálni, nem valami egyedi gondolat, ez is szerepel sok másik vallásban.És hát ez az, ami nem csupán egy olyan kis hiba, hogy valaki szubjektív kérdésekben ízlésdiktátort játszik, hanem ez egyértelműen bugyutaság. Persze a Bhagavad Gita idején az emberek még nem gondolkodtak olyan precízen, mint amilyen ma a tudományosan kifinomult, racionális gondolkodás. Ha valaki nem rendelkezik ilyen racionális, fegyelmezett gondolkodással, akkor persze sok mindenben sok mindent beleképzelhet. Az ókorban még sok mindennek nem is ismerték a tudományos magyarázatát, nem is volt modern tudomány, mint olyan, legfeljebb pár hétköznapi kérdésben ismerték a helyes magyarázatot.

Summa summarum, amikor a könyvben hosszasan sorolják, hogy az élővilágban hogy jelenik meg isten, akkor persze mi tudjuk, hogy ez egyáltalán nem megfelelő igazolás isten létezésére, hiszen az élővilág működésére nagyon is megfelelő tudományos elméleteink vannak, és nincs szükségünk semmiféle istenhez a magyarázathoz. Az idő során az, hogy itt mindent isten irányít, és tervezett, egyre inkább háttérbe szorult, és ma már megmosolyogtatóan naiv lenne, ezzel jönni. Ha a természet mikéntje tényleg igazolná isten létezését, akkor a tudománynak ez elfogadott állítása lenne. És hát nem az.

Végül, a Bhagavad Gita életvezetési tanácsait olvasgatva nem tudtam szabadulni attól a benyomástól, hogy hát azért az uralkodó osztály a hinduista vallással olyan eszközt talált, amivel kordában lehetett tartani a népet, és a társadalom maximálisan hasznos tagjává tették. Azt olvassuk, hogy az a helyes, ha az emberek dolgoznak, amit termeltek, azt nem habzsolják be maguk. How convenient, ugye az uralkodó osztálynak, hogy az alsóbb kasztokban ott van a sok dolgos ember, aki ellátja őket. És ehhez nagyon jó kis vallási ideológiát találtak, hogy az alsóbb kasztok ne lázongjanak már. "A vallás a nép ópiuma", fogalmazta meg Marx később, és sokan erre redukálják a vallást. Én nem mondom, hogy a vallásnak csak ennyi a szerepe, nem ennyi a vallások létrejöttének és fennmaradásának magyarázata. De azért ez egy nagyon fontos tényező. Indiában például sok vallási irányzat van, és még inkább volt. Lehet, hogy volt olyan is, amely nem intette ennyire önmegtartóztatásra, és szorgos munkára a népet, de érthető módon az uralkodó rétegek nem az ilyen vallásokat támogatták, és emiatt a sok közül inkább azok maradtak fent, amelyek biztosítani tudták az uralkodó kasztoknak az elnyomás ideológiáját.

A hinduizmus ilyen szempontból hasonlít a katolicizmus ópium jellegére, illetve a protestantizmus szorgos munkásokat eredményező jellegére. Mint írtam, ez nem meglepő, érthető, hogy ezek a minták a vallásokban újra és újra hangsúlyosak lettek.Hát ennyit tudok most mondani a Bhagavad Gitáról, mint mondtam, nem olyan nagy eresztés, részben naiv, közhelyes, de a művelt, vallásokat ismerő embernek nincs benne sok merőben új dolog, legfeljebb néhány egzotikus momentum. A művelt ateistának mégis érdemes ismernie a különféle vallásokat. Ugyanis valóban sok közös minta van bennük. De ezek nem olyanok, hogy nagy ökumenikus összeborulásra adna okot. Túlzás azt hangoztatni, amit szoktak, hogy a különféle vallások lényegében ugyanazt mondják, ugyanarról az istenről szólnak. Inkább ugyanazokról az életvezetési problémákról, hasonló. ókori megoldásokkal, és az elnyomás, népbutítás hasonló mintázatairól.

Címkék: boldogság hinduizmus erkölcs reinkarnáció elnyomás igazolás flow népek ópiuma

> komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr937400038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

idofiu (törölt) 2015.05.02. 12:00:45

a buddhizmus menő embere, Buddha voltaképpen egy átlagos, üres fejű idióta volt, semmi több, először is nem tudott semmit a világról, emiatt semmilyen fogalma nem volt arról, hogy a nagy vagyont és hatalmat mennyi sok nagyon hasznos dologra lehetne használni, emiatt a szerencsétlen hülye elment koldusnak és elment szenvedni, utána az egész életét elbaszta semmit tevéssel, a szerencsétlen elbaszta az egész életét és semmi hasznosat nem csinált, de azért reménykedett abban hogy hátha van még remény, ezért mint minden ezoterikus hazug csaló, be beszélte magának és másoknak a reinkarnációt, isteneket és mindenféle mesebeli hazugságot, mert ha nem hisz ezekben a kitalációkban, akkor szembe kellet volna néznie azzal hogy mindent elbaszott, de ez meg nagyon égő lett volna, így hát beleélte magát a mesékbe, több milliárd ember pedig az ilyen szerencsétlen hülyéket imádja, mert ők is a hazugságot a szép meséket akarják hallani, nem pedig az igazat, és ugyanez igaz az összes vallásra

Koós István 2015.05.02. 15:24:01

Nekem valahogy mindig elképzelhetetlenül idegennek tűnt az az életfelfogás, ami az "örök harmóniát" ,meg a vágyaktól való megszabadulást hirdeti. Nem látom be, hogy mi lehet a jó egy vágymentes, érzelemmentes életben. Szerintem ez puszta intellektuális lustaság.

Lucifer azt mondja Az ember tragédiájában, hogy "küzdést kíván, diszharmóniát", ami új világot alkot. Az örömöt és az izgalmat az életben ez a küzdelem adja meg, ez elől nem lehet elmenekülni.

ubk 2015.05.02. 19:59:18

Azért a Gíta végefelé ott van a párbeszéd, amikor Krisna mondja Arjunának, hogy "tégy, ahogy jónak látod, Én elmondtam neked mindent, amit tudnod kell".
Tehát csak elmondta a játékszabályokat Krisna, de a továbbiakat Arjuna szabad akaratára bízza. (hogy részt vegyen e a Kuruksetrai csatában, ahol testvéreit kell megölnie, ám de jogosan).
Ez szerintem nem a ráerőltetése a hitnek. Ahogy te is írtad, Indiában rengeteg másik felekezet, vallás is meg van még (Szikh-ek, Buddhisták, Dzsainák, muzulmánok, Párszik, stb).
A hinduizmus meg annyira egységes vallás, mint az Európai Unió nyelvei - semennyire.
Amit te olvastál/hallgattál, az a vaisnava hit felől közelíti meg a Gítát, amikor Krisnát helyezi az Istenség Legfelsőbb személyiségébe. (ahogy írtad , Visnu avatárja)
De pl a másik nagy hindu rend, a saivák Krisnát csak Gurunak tekintik, ők inkább Sívát tartják a fő istenségnek.
Amúgy nem hiszem, hogy véletlen, hogy ma kezdtél el a Bhagavad Gítával foglalkozó írást közzétenni, pont ma van egy nagy hindu ünnep, Nrsimha Caturdasi, az egyik Visnu avatár megjelenési (születési) napja ;)

Namaste!

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.05.02. 20:18:12

@ubk: 1) én ágy emlékszem, hogy Krisna egyenesen azt mondja Arjunának, hogy menjen a csatába. Ugyanis nem a cselekvést tiltja, hanem a szenvedélyt. Arjunának tehát szabad, sőt, kötelessége a csatába menni, csak legfeljebb nem szabad, hogy a győzelmet szenvedélyesen akarja. Ennek meg sok értelme nincs számomra, de semmiképpen nem enged Krisna Arjunának olyan nagy szabadságot. Arjuna ki is fejezi számtalanszor, hogy nagyon engedelmes lesz.

2) Az, hogy ma írom, azért van, mert a héten hallgattam meg munkába menet, biciklizve, és most van hétvége. A hindu ünnephez nincs köze.

ubk 2015.05.02. 20:27:13

@Brendel Mátyás: Még a Gíta elején mondja Krisna, hogy az ellenfeleit lényegében megölte, a gondolatával, a kérdés csak az, hogy részt akar e venni ebben.
Megteheti azt is, hogy szégyen szemre nem vesz részt a csatában, de mivel ő ksatriya (harcosok kasztja), kötelessége. De megteheti, hogy nem vesz részt.
Amúgy ja, abban igazad van, hogy nem szenvedélyből harcolhat, hanem a dharma, a Rend (lényegében a békés együttélés és a vallásos elvek betartatása a ksatriyák feladata) fentartása miatt.
Asszem a 6.ik fejezetben van a gjánáról, a cselekvésről szó, hogy semmit sem illik tenni önös érdekből, hanem mindent Istennek felajánlva, így nem is lehet a szenvedély önös.
Amúgy a csata egy eléggé eldurvult családi viszályból pattant ki. Elég hosszú lenne leírni, de Arjuna ellenfelei kisemmizték őt a jogos birodalmából, nőket gyaláztak meg, tehát elviekben egy jogos vendetta is ez a dharma szemszögéből, amiben Arjunának kutya kötellessége részt vennie. Ám mikor a csata elkezdődne, kétségei támadtak, amikor tudatosult benne, hogy családtagjait kell lemészárolnia.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.05.02. 21:45:49

@ubk: nem lenne kutya kötelessége részt venni benne. simán fel elehetne fogni úgy is, hogy a csata már nem tesz jót semmit. ha valaki hisz a reinkarnációban,akkor végképp nem gondolom, hogy lehetne azt mondani, hogy kutya kötelessége. a bosszúvágy persze hajthat valakit erre, de az elég kemény, zsigeri, biológiai vágy és ösztön. elég fura, hogy egy az ilyen ösztönöktől megszabadulni akaró vallás kutya kötelességnek mondja az ösztönnek való engedelmességet

dundyvega 2015.05.02. 22:26:13

"Azt olvassuk, hogy az a helyes, ha az emberek dolgoznak, amit termeltek, azt nem habzsolják be maguk. How convenient, ugye az uralkodó osztálynak, hogy az alsóbb kasztokban ott van a sok dolgos ember, aki ellátja őket. "

Hasonló dolog a keresztény vallásnál is megtalálható. Jézus gyakran emlegeti, hogy boldogok a szegények, mert övék a mennyek országa, meg hogy gazdagok nem kerülhetnek a oda.

Egy hasonló keresztény parancs, hogy adjuk meg istennek ami az istenné (a papoknak a dézsmát, állami támogatást egyházaknak ugyebár) és császárnak ami a császáré (akkor is, ha az egy pöffeszkedő zsarnok).

Mintha ez a vallás is azért íródott volna, hogy a szegényebb osztályok fel ne lázadjanak az őket kizsákmányoló osztály ellen.

idofiu (törölt) 2015.05.02. 23:47:05

@ubk: gyerekes mesebeli világfelfogás az egész, minden ilyen könyvet kukába kellene dobni, mert csak arra jó hogy az emberek hülyeségekben higgyenek

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.05.03. 04:57:29

@dundyvega: a vallás inkább azért íródott, hogy vigaszt nyújtson a szegényeknek. Jézusnak, vagy a nazarénus vagy az esszénus szektáknak ennyi volt a célja: szegények voltak, és kerestek valami ideológiát, amely megmenekíti őket az öngyilkosságtól.:)

de a Római Birodalom azért csinált belőle államvallást, mert felismerte, hogy a szegények jól kordában tarthatók vele. Pál pedig megcsinált az ehhez szükséges átalakításokat. Pál ezt már vélhetően tudatosan csinálta. az átalakítás persze szedett-vetett lett, ezért a vallás még ellentmondásosabb lett.

Bainoc (törölt) 2015.05.10. 21:35:18

"Számomra ez mindig abszurdumnak tűnik, mivel ha lehet, akkor én inkább a lehető legtöbbet akarnék ujjászületni, már amennyiben ez lehetséges volna, vagy a hindu-buddhista elképzelésnek erről volna értelme számomra."

Posztíró, azért abszurdum,mert szétválasztod a tanokat.
Buddhizmus első alaptana:

Az élet szenvedés.Ki akar újra meg újra szenvedni.Senki.Ez logikus.

Hogy az élet szenvedés? Ízlések és pofonok..

Vágyat sokkal tágabban érti budhizmus. Például versengést kifejezetten károsnak tartják, mert egy világbajnok van, ezért többi sportoló szomorú és csalódott lesz.Egy ember, csapat lesz boldog többi szomorú.100 indulóból egy.
És ha minden összejön ,akkor is jön a halál és az elmúlás,ami fájdalmas.Szerelmedet is elveszíted, amikor te vagy ő meghal.Felnősz,majd megöregedsz és testileg-szellemileg is leépülsz,belassulsz.Ezért mondják,hogy az élet szenvedés.Senki nem ússza meg.

Buddhizmus meg nem ízlés diktátor.Abszolút nem feladat a térítés.Sok idióta cikkíró,aki afrikai buddhisták gyilkolásáról ír az keveri takonyt a bakonnyal azok hinduk.

Ugyanis buddhistáknak vegetáriánusoknak kell lenniük, mert számukra minden élet szent ezért nem ehetnek húst.Még az olyan veszedelmes ragadozóké mint a szibériai tigris (nem egy helyen gondozzák őket, helyi emberek ellenében).Buddhista szövegekben sincs szó arról,hogy gyilkolni kellene.Ilyen szektáknak annyi közük van buddhizmushoz, mintha piros trabantra azt mondanám ferrari.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.05.10. 21:47:31

@Bainoc:

"Hogy az élet szenvedés? Ízlések és pofonok.."

átfogalmaztad, amit én írtam.én is ezt írtam, csak én megfogalmaztam, hogy én a pofon melyik oldalán állok.

"Vágyat sokkal tágabban érti budhizmus. Például versengést kifejezetten károsnak tartják, mert egy világbajnok van, ezért többi sportoló szomorú és csalódott lesz."

ez nem tágabb annál, mint amit én írtam, és erre is azt írom, hogy ez szubjektív. bízzuk ezt az emberekre, és ne akarjunk helyettük okoskodni!

"És ha minden összejön ,akkor is jön a halál és az elmúlás,ami fájdalmas."

a buddhizmus szerint éppen, hogy nem.

"Buddhizmus meg nem ízlés diktátor."

de. mindez, amit leírtál ízlésdiktatúra.

"Abszolút nem feladat a térítés.Sok idióta cikkíró,aki afrikai buddhisták gyilkolásáról ír az keveri takonyt a bakonnyal azok hinduk."

Ashin Wirathu nem buddhista szerzetes, faszfejkém?!

ateistaklub.blog.hu/2013/05/04/mar_a_bbc_is_pedzegeti_hogy_valami_baj_van_a_vallasokkal

Bainoc (törölt) 2015.05.17. 11:09:14

@Brendel Mátyás: www.8800.hu/aktualis/parkerdei-gyilkossag-meghosszabbitott-elozetes/

Látod az ateizmus milyen káros be kellene tiltani, te logikád szerint.

Nárcizmusodat híven alá támasztottad azzal,hogy lehülyézel, nyilván te az okos vagy. Hierarchizálsz, magadat helyezed mások elé.Most őszintén, mi lenne ez más, mint vegytiszta nárcizmus.
Sőt a másik posztban Randy helyett is gondolkodsz, nem kevesebbet állítasz, mint ha nem lett volna vallásos,akkor nem tette volna meg.Saját gondolataidat helyezed,az övéi elé.Erre szerintem Randy lenne a megfelelő alany ennek megválaszolására,amit sohasem tudunk már meg.Sőt Randy tettét saját elvárásaidnak megfelelően állítod,pár blog bejegyzés alapján...

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.05.17. 11:57:21

@Bainoc:

1) a parkerdei gyilkosságnak semmi köze az ateizmushoz, te fasz. az illető féltékenységből ölt, nem az ateizmus miatt. hogy a fenébe tudsz ekkora baromságot felhozni, te húgyagyú?!

2) ezzel szemben Randy a gyilkosságot indokló üzenetben kétszer hivatkozott a mennyországra. az ő gondolatai alapján következtetek. a nácizmus az egészen más, te félkegyelmű!

te tényleg ennyire hülye vagy, vagy csak tetteted magad, hogy a kényelmetlen következtetéseket elhessegesd magadtól?!
süti beállítások módosítása