Egy érdekes cikk akadt a kezembe a minap, amely arról szól, hogy Robert Zolitsch a német püspöki konferencia vezetője Freiburgban a konferencia összejövetelén beszédében azt állította:
"Isten nélkül egy népnek hiányzik a centrum; egy Isten nélküli nép olyan, mint egy üres díszlet otthonos mag nélkül. Egy szellemileg kimagozott közösségtől rövid út vezet a lelkiismeret nélküli emberig, aki semmilyen belső kötelességet nem érez; a nyugtalan emberig, aki nem ismeri a csendet és szemlélődést; az apatikus emberig, aki lelki gerincét törte; vagy éppen az agresszív emberig, aki ideológiák csapdájába esik, és a belső feszültségét és szellemi szükségét máson vezeti le."
Hát igen. Tipikus vallásos beszéd, tele logikai bakugrásokkal, csúsztatásokkal. Tömören fogalmazva, Zollitsch azt mondja, hogy isten nélkül tulajdonképpen nincs erkölcs. Ami abszurdum, és ellentétes a tényekkel, felmérésekkel. De abszurdum ez a kijelentés akkor is, ha azt nézzük, a filozófia története során hányféle erkölcsrendszer alakult ki istentől függetlenül. De mégis érdemes ezt az idézetet részletesen szemügyre venni, mert hajmeresztő, hogy hogy tud valaki ennyire kevés szövegbe ennyi hibát belerakni.
1) Belső, és kifejezetten belső lelkiismeretről és kötelezettségről beszél Zollitsch. Miközben logikailag nyilvánvaló, hogy az istenhit, ha bármiféle kötelességérzetet elő is segít, akkor abban kulcsfontosságú isten, azaz egy külső tényező. Ha valakinek tényleg belső a kötelezettségérzete, akkor az par excellence az ateista. Neki aztán a társadalmi nyomáson kívül, amely mindenkinél szóba jön, csak a belső lelkiismeret jön még szóba.
2) Hogy most a csend és a szemlélődés miért volna jellemzőbb hívőkre, mint ateistákra, azt nem tudom. Meg aztán kérdés az is, hogy ez olyan egyértelmű pozitívum-e. Nagyon könnyen lehet valaki csendes és szemlélődő, ha például magányos. Biztos, hogy ez annyira frankó dolog?!
3) Az apatikusság és agresszió tekintetében azt gondolom, a legjobb lesz a lentebbi adatokat figyelembe venni.
4) Ami az ideológiai csapdákba való esést illeti, én azt gondolom, hogy a hívőkre nagyon is jellemző, hogy más ideológiák áldozatai is lesznek, mint a nacionalizmus, a terrorista ideológiák, és hasonlók. És akkor a vallás ideológiájáról nem is beszéltünk.
A cikk csattanója azonban az, amire a 3. pontban utaltam. Arik Platzek érdekes módon vág vissza Zollitsch tények és adatok nélküli kinyilatkoztatásaira: felmérésekre hivatkozik. Mégpedig a globális prosperitás indexre, és az ún. békességi-indexre. Ezekről vannak felmérések, és érdemes ezeket összevetni. Én annyit tennék hozz Platzek cikkéhez, hogy vizuálisan, térképen mutatom meg őket.
1. ábra: A nem hívők aránya a Wikipédia térképe alapján. Egyes országokban, mint Kína, illetve a muszlim országokban ez vélhetően egy hivatalos adat, amely nem feltétlenül tükrözi a valós arányokat.
2. ábra: A globális békességi-index. A kék színek békességet, a pirosak az ellentétét jelentik.
3. ábra: A prosperitás index. A zöld szín a prosperitást jelöli, a piros ennek ellentétét.
Na most tessék összevetni az 1-3. ábrát, észrevenni a szembe ötlő korrelációt: a legjobb indexekkel rendelkező országokban a legmagasabb a nem hívők, az ateisták aránya. A következő ellenvetéseket lehet tenni.
1) Az összefüggés az ateizmus és a békesség vagy prosperitás között nem jelenti, hogy az ateizmus ezeket okozza. Van egy elég nyilvánvaló harmadik, közös ok, ez pedig az, hogy a fejlett országokra jellemző az ateizmus is, és a fejlettség okozza a prosperitást is. Ebben sok igazság van, bár ezt még részletesebben fogom elemezni. Ugyanakkor, emellett nyilvánvaló, hogy az ateizmus akkor nem lehet annyira rossz, ha nem tudja lerontani a gazdasági fejlődés áttételes hatását sem. Hiszen a két index azért nem csak a gazdagságot méri.
2) Mi a halált is mér ez a két index? Mi köze ennek ahhoz, amit Zollitsch mondott?! Nos, a békesség-index azt méri, hogy egy ország milyen viszonyban van a szomszédokkal, vannak-e belső polgárháborúk, milyen a közbiztonság, van-e terrorizmus, milyen a fegyverek szerepe az országban. Az agresszivitás, amiről Zollitsch beszélt ezek közül sok méri. A prosperitás index pedig a gazdaság mellett a politikai életet demokratikusságát, az oktatás minőségét, az egészséget, a közbiztonságot, a szabadságot és a szociális összetartást mérik. Ezek közül sok megegyezik az előző indexszel, és azzal, amiről Zollitsch beszélt. A békességben és prosperitásban a társadalmi összetartás és közbiztonságon keresztül végül is egy ország "erkölcsösségét" mérik. Lehet azt mondani, ez csak egy közvetett adat, de Zollitsch ilyenekre sem hivatkozik. Továbbá vannak közvetlenebb felmérések is tömkelegével, amelyek szintén nem támasztják alá a vallás és az erkölcs kapcsolatát.
Persze, a jómódú országokban jobb az oktatás is (oda-vissza hatás miatt), nem lehet, hogy ez vezet az ateizmushoz? Részben nagyon is valószínű, más felmérések is mutatják. Ez pedig önmagában nagy kritika a vallásokra nézve. A biztonság és a szociális összetartás pedig az erkölcs veleje. A szociális összetartás és az ateizmus kapcsolatáról egyébként nemrég írtam cikket, ez inkább a fejlett világról szólt. Itt most a harmadik világra is láthatjuk a negatív összefüggést a vallásra nézve.
Összegezve: a felmérések szerint a vallásnak a legtöbb szempontból nincs pozitív hatása a világban. Inkább negatív. Az előítéletekkel szemben az ateizmus inkább korrelál a békességgel, prosperitással és társadalmi összetartással. Az érsekek pedig hiába jönnek a csúsztatásos kis szövegeikkel, ha éppen csak a tények mondanak ellent nekik. Ez a téves, bevett nézet annyira makacsul tartja magát, hogy minden felmérés, amely cáfolja, érdekes, és nekünk mindig el kell ismételnünk a hívőknek, amíg az eszükbe nem vésik.
