Ernst Haeckelről anno, a szocializmusban én annyit tudtam, hogy az NDK-ban volt pár "Ernst haekcel Strasse". Tehát biztos valami komcsi volt. Nos, nem. Korábban is élt, mint a létező szocializmus időszaka, és különösebben nem tartozott a korai kommunista-szimpatizánsok közé sem. A nácik is megpróbálták kisajátítani, de aztán elvetették az ötletet, mert erőltetett volt, talán túlságosan is veszélyes lett volna az embereket ennyi tudományos példának kitenni - gondolhatták. A náciknak azért tetszett, mert Haeckelnek volt egy pár rossz mondata, amely a természetes és mesterséges emberi szelekcióról szólt. Végül nem használták fel, mert eme elszólásai nem voltak hangsúlyosak, annál figyelemreméltóbb az egész életműve, amelynek mint mondom, nem sok köze van a nácizmus, de a kommunimzushoz sem, inkább a tudományhoz modernséghez, felvilágosodáshoz.
A könyv címe, amelyet meghallgattam, "Az Univerzum rejtélye", és egy pár akkoriban fontosnak gondolt, és Haeckel szerint is legfontosabb megoldatlannak hitt világkérdés körül mozog, de leginkább az evolúció és az emberiség törzsfejlődésével és egyedfejlődésével kapcsolatban. Ez utóbbi ismeretes módon Haeckel specialitása volt. A könyvben azonban csak kevés szakmai részlet van az egyedfejlődésről, onnan is inkább érdekes és fontos példákat hoz, és ezen kívül az egész írás tekinthető egyfajta filozófiai fő műnek, annál is inkább, mert utolsó jelentős könyve volt. Most nem fogom ismertetni a teljes könyvet, mert az igen hosszú lenne. Csupán a X. és XI. fejezetből jegyzetelem ki egy listába 9 érvet.
Ezek pedig a tudatosság monista (materialista) alapjai mellett szóló érvek, avagy a dualista felfogás ellen szóló érvek. Nem annyira fenomenális újdonságok ezek, nem is annyira zseniálisak, de eddig még nem láttam összeszedve őket. A lista talán nem is teljes, és nem is uptodate. Viszont az, hogy pont 9 érvet szemeltem ki, ha hiszitek, ha nem, azért van, mert a macskáknak 9 élete van. Se több, se kevesebb.:)
- A tudatosság fokozatossága a főemlősöknél, a tudatossághoz hasonló, egyre egyszerűbb pszichés viselkedés állatoknál és növényeknél.
- A tudatosság folytonos kifejlődése gyereknél. Például a kisgyerek sokáig egyes szám harmadik személyben beszél magáról, mert nincs éntudata.
- A tudatosság leépülése öregeknél. Én ezt egy sajnálatos közvetlen tapasztalat alapján konkretizálnám is, az alzheimer, más betegségek sajnálatos módon, és nagyon durván tudják leépíteni egy ember tudatát, "lelkét", vagy nevezd akárminek.
- A tudatosság pozitív és negatív befolyásolhatósága anyagokkal. Kávé, alkohol, kábítószer, altatószerek. Ez egy kézenfekvő, egyszerű, nagyon hatásos érv. Azóta sokkal többet tudunk arról, hogy ezek a szerek pontosan hogy hatnak, de már maga a jelenség is durván cáfolja a dualizmust. Nagyon nyakatekert kimagyarázkodásokkal lehet csak válaszolni erre az érvre..
- A tudatosság részbeni vagy teljes elvesztése agyi sérülések esetén. Ez is hasonló. Eme sérülések alapján tudtak a 20. században talán legtöbbet előrehaladni a neurobiológiában, és az ilyen esetekről manapság általában igen tetemes mennyiségű részletismeretekkel rendelkezünk.
- A tudatosság fejlődése a történelem során. Itt Haeckel arra gondol, hogy mondjuk az ősi egyiptomiak sokkal kevésbé voltak tudatosak és intelligensek, mint a mai ember. De ez nehezen igazolható. Nehezen választható el, hogy ebből mi lenne a genetikus fejlődés, és mi a kulturális fejlődés, de egyébként mindkettő igazoló adat lenne. Ha a tudat, vagy "lélek" egy jelentős része kulturális, akkor nagyon nehéz kibújni abból, hogy ez az agyra redukálható, ahova ezek a kulturális hatások behatnak. Sajnos ez az érv gyenge, mert nem igazolható, inkább beleképzelésen alapul.
- Haeckel megjegyzése, nagyobb különbség van a legbutább, és legragyogóbb emberek között, mint ember és állat között. Azt gondolom, hogy mivel elég nehéz az állatok tudatosságát, vagy intelligenciáját ugyanolyan skálán, ugyanolyan módszerrel mérni, ez erősen kérdéses. Sőt, maga az, hogy azért még egy 80-as IQ-s hívő intelligenciája is mérhető, arra utal, hogy azért közelebb van hozzánk, mint mondjuk egy bonobo intelligenciája a hülye hívőhöz képest.
- Haeckel felemlíti a népeket, akik nem hittek a lélek halhatatlanságában. Ez nem olyan erős érv, de ha a hívők azzal jönnek, hogy az emberek ebben mindig is hittek, akkor érdemes a szemükbe vágni, hogy egy fenét. A népek, amelyeket Haeckel felsorol a következők: Ceylonon a "veddák", pigmeusok, dravidák, "seelongok", bennszülött ausztrálok, amerikai indiánok egy része, Brazíliában. Nem vagyok etnológus, nem tudom, ezek közül melyik igaz, melyik nem, de Haeckel gondolom azért legalább akkori tudás szerint tájékozott volt, és valamilyen információforrásból meríti ezeket. Az indiai népek esetén egy dokumentált és hivatkozott ceyloni utazásából meríti az információt.
- Gondolkodók, akik nem hittek a lélek halhatatlanságában. A történelem során ők is kisebbségben voltak, de ma már kezd ez többség lenni. Haeckel a következőket sorolja fel: Démokritosz és Empedoklész, Szimonidész és Epikurusz, Seneca és Plinius, és Lucretius Carus.
A 9 érv közül azért az első 5 igen erős, az utolsó kettő még figyelemre méltó. Megismételném még, hogy szerintem a dualizmus ettől függeltenül is tarthatatlan, mert már fogalmilag sem lehet összerakni egy jó elméletet.
