A diagnosztizált depressziós megbetegedések aránya országonként
Érdekes felmérés eredményét hozta le a napokban a Washington Post: egy világtérképet a diagnosztizált depresszió arányáról a Föld különböző országaiban. A cikk a régiónkénti eloszlásokkal sokat foglalkozik, észre veszi, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten magas a depresszió aránya, de azt nem mondja ki, hogy ez szembetűnően az iszlám országokat jelenti.
Na most ha az iszlám és a depresszió között szemmel láthatóan nagy a korreláció, akkor fussuk meg a szokásos kört: milyen irányú okozást feltételezhetünk a jelenség magyarázatára? Azt, hogy a depresszió okozza az iszlámot?! Nem tűnik plauzibilisnek. Mégis, hogy?! Ezekben az országokban egyébként a hívők aránya közel száz százalékos, a depressziósok aránya pedig hát maximum valamivel több, mint 7 százalék. Ezekben az országokban történelmi okokból terjedt el az iszlám: az iszlám birodalmak hódoltsági területei voltak. Nem a depresszió okozta az iszlámot tehát.
Lehet egy közös, harmadik ok is. Például az nem eszement ötlet, hogy a depresszió esetleg a szegénységgel függ össze. Például Dél-Afrikában és Amerikában is valamivel magasabbnak tűnik a depressziósok aránya. Kicsit nagyobb az arány Indo-Kínában is. De az iszlám országok a szegény országok közül is kiemelkednek, és van sok szegény ország, amely egyáltalán nem depressziós. Eszement ötlet a harmadik okra az, hogy a sivatag okozza a depressziót, és véletlenül az iszlám elterjedésével is megegyeznek a nagyobb sivatagos területei a Földnek.
Marad tehát az, hogy az iszlám okoz depressziót. És erre van is egy lehetséges hatásmechanizmus, nevezetesen, hogy ez a nőkre vonatkozik inkább. Azt mondanám, hogy az iszlám úgy okoz depressziót, hogy az iszlám előírásai szerint a nőknek a társadalomban sokkal passzívabb, alávetettebb szerepe van, mint más társadalmakban. Leegyszerűsítve: az otthon ülő, sok mindenben bekorlátozott nők azok, akik valamennyivel nagyobb számban lesznek depressziósok. Ez egy plauzibilis hipotézis, a fenti adatoknak megfelel. Könnyen ellenőrizhető is. Elkezdtem tehát keresgélni cikkeket ennek ellenőrzésére. Találtam is pár cikke (1,2,3), amely pedzegeti a kérdést, az ezekből egyértelműnek látszik, hogy az itt leírt hipotézis igaz lehet, azt is ki merik mondani, hogy ez a nők alávetettségéből adódik, azt is emlegetik, hogy az iszlám országokban nagyobb a nők alávetettsége, csak hát a konklúzió kimondásától ódzkodnak: így végül is az iszlám okozza a depresszió nagyobb arányát.
A cikk is kitér arra, hogy ezek az adatok a létező adatok összefoglalásaként keletkeztek. Tehát a felmérés készítői nem mentek ki adatot gyűjteni. Emiatt léteznek olyan országok, amelyek azért kékek, mert ott feltehetően kevésbé van adat a depresszióról. A cikk Irakot emlegetni. Ez a hatás azonban nem magyarázza az iszlám országok magas arányát, mert nem plauzibilis azt gondolni, hogy ezekben az országokban sokkal jobb a depresszió felderítettségének aránya, mint mondjuk Európában és Észak-Amerikában.
Mi olvasható még ki a térképről? Látszik egy bizonyos északi hatás Európában, ami esetleg a kevesebb napfény miatt lehet, de Izlandon és Kanadán nem látjuk ennek a hatását, szóval nem biztos. A protestantizmus, katolicizmus ortodox vallás nem különösebben tér el egymástól. A hindu vallást egy ország alapján nem tudjuk megítélni, a buddhizmusra sincs különösebb tanulság.
A leginkább ateista európai és ázsiai országok rátája nem túl magas, tehát nem látszik, hogy az ateizmus depressziót okozna. A legateistább Anglia, Csehország, Japán, Korea, Kína és Vietnám abszolút kék. Svédország, Finnország és Norvégia esetleg az északi hatás miatt lehet pirosabb.
Végül érdekes módon Magyarország egyáltalán nem szerepel rosszul, miközben az öngyilkossági listákon eléggé az élen járunk.
