Ateista Klub

“Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.” Máté 23:2-3 "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" Orbán Viktor

Még több ateista hír

Friss hozzászólások

Címkék

1 (1) abortusz (2) Ádám és Éva (2) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (4) AIDS (1) áldozat (3) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (2) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) anglikán egyház (1) animizmus (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (25) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) béke (3) berg (1) bergoglio (3) bertrand russel (1) betegség (8) biblia (11) Biblia (16) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldog (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) breivik (2) búcsúcédulák (1) buddhizmus (11) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) burka (1) bűvészet (1) cáfolás (1) carl sagan (1) celebek (1) cenzúra (7) cherry picking (1) család (1) csoda (11) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (3) demográfia (1) demokrácia (6) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (16) djihad (2) dogma (1) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (10) dzsihád (2) egészség (1) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (20) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (26) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (2) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (3) elv (1) empirizmus (7) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (29) erkölcsi relativizmus (7) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (8) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (26) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangéliumok (8) evolúció (13) evolúcó (1) ezotéria (5) facebook (2) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (6) feminizmus (5) fenyő (1) fetisizmus (1) feymann (1) film (16) filozófia (1) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (4) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) genezis (1) globalizáció (1) gonosz (21) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (18) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (8) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (19) hitchens (3) hittan (4) hitvi (1) hitvita (3) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (8) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (3) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (23) igazságosság (2) ikon (1) ima (4) india (5) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (15) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) Irán (1) irán (1) irodalom (2) irónia (3) irracionalitás (1) isten (11) istenérv (22) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (46) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) jézus (21) Jézus (11) jog (1) jóságosság (1) kálvinizmus (2) karácson (1) karácsony (8) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) kereszt (1) keresztelés (1) keresztény (9) keresztényésg (3) kereszténység (38) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kognitív disszonancia (1) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) koron (1) koronavírus (1) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (6) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kult (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (9) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (4) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (10) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) megtermékenyítés (2) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (11) metafóra (6) metodika (1) militantizmus (1) mise (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) módsze (1) módszertan (2) monizmus (2) monoteizmus (3) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (2) múzeum (1) nácizmus (4) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) nepál (1) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (4) nobel (1) nők (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) okság (1) oktatás (11) ökumenizmus (1) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (2) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (3) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofilia (1) pedofília (3) plágium (1) pogányság (3) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) predesztináció (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (8) qualia (2) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (2) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (2) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) reprodukálhatóság (1) repülő (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) satyagraha (1) sci-fi (2) skizofrénia (1) sorozat (2) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szaturnália (1) szegénység (1) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (4) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (2) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) szólásszabadság (2) szollipszizmus (1) sztoicizmus (1) szub (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (2) takonyangolna (1) talmud (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodicea (8) teodícea (1) teológia (10) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (17) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (4) tolerancia (2) történelem (10) történelmi jézus (6) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (21) tudományfilozófia (34) túlvilág (10) tüntetés (2) tv (1) újságírás (2) újtestamentum (3) üldözés (5) undefined (2) unitárianizmus (1) Univerzum (5) USA (2) usa (4) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (7) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (4) vallás haszna (5) valószínűségszámítás (3) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (9) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (1) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (2) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (3) zombi (1) zsid (1) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

e-mail: maxval1967@gmail.com

e-mail: popocatepetl@freemail.hu

e-mail: miigyelunk@gmail.com

Tudomány, ateizmus, hit, és a vakok országa

Brendel Mátyás 2013.10.09. 07:23

oneeyedman.jpg

H.G. Wells írt "A Vakok Országa" címmel egy novellát, amelyben egy bizonyos Nunez nevű ember egy bizonyos okból egy kizárólag vakokból álló miniállamba érkezik, és próbálja sikertelenül meggyőzni a vakokat, hogy ő lát, és hogy van látás.

A hívőknek ez egy klasszikus érve: szerintük a vakok országában sem lehet meggyőzni valakit arról, hogy van látás. Nos, nem tudok sokat Wellsről, de nem vagyok biztos benne, hogy ő ilyen tanulsággal írta meg ezt a kis novellát. A novella végén ugyanis nincs szájbarágós konklúzió. Továbbá van némi gond azzal, ha ezt így  párhuzamként vesszük.

Ha a hit a látással analóg, akkor a mi világunk a látók világa, amelyben az ateisták, a vakok kisebbségben, és nem többségben vannak.

Ha a látás párhuzama a vallásos élmény, akkor már jobban áll az analógia: az ilyen élményekkel rendelkezők kisebbségben vannak, de még mindig nem elenyésző kisebbségben. És a nekik többé-kevésbé hívők nem. Tehát a párhuzamot nem lehet úgy kifuttatni, hogy az ateista többség egyszerűen a többség nyomásával konzerválja bigottságát a forradalmian új, de elnyomott hívő kisebbség ellenében.

Továbbá Wells szerintem inkább arra akart rámutatni a novellájában, hogy bizonyos társadalmi előítéletekkel szemben gyakorlatilag igen nehéz érvényt szerezni az igazságnak, de arra nem, hogy lehetetlen. De ha már itt vagyunk, akkor inkább azt mondhatjuk, hogy az ateisták azok, akik talán társadalmi előítéletekkel szemben, elnyomott kisebbségként küzdenek.

Továbbá Wells novellájának hősei egyáltalán nem tudósok és nem tudományos módon próbáltak hozzáállni a kérdéshez. Nuneznek voltak elvetélt próbálkozásai, amelyek kísérleteket is tartalmaztak, de ezek nem voltak tudományos színvonalon. Messze jobb érveket és kísérleteket lehetett volna kitalálni. Sőt, ahogy a mondás mondja, a vakok országában a félszemű is király, hát még a teljes látással rendelkező Nunez. Egy valós esetben Nunez igen hamar demonstrálni tudta volna képességeit. Gyakorlatilag annyira sok pluszt adott volna neki a látása, hogy egészen hamarosan az ország királya lett volna.

Valóban, a vakok azért sem hitték el Nuneznek, hogy lát, mert például nem is voltak nagyon nyitottak az effajta kísérletezésre, vagy annak objektív értékelésére. Ugyanez azonban egyáltalán nem igaz a tudományra nézve, vagy az ateistákra. Mármint, hogy egyáltalán nem nyitottak. A tudomány bizony hajlandó még olyan kísérleteket is végezni, amelyek a misztikus élményekkel kapcsolatosak, vagy az ima erejét ellenőrzik. Eleddig nem sok meggyőző, vagy jelentős pozitív eredménnyel. (ld. irodalom).

Azt kell, hogy mondjuk, hogy inkább a misztikus élményekben részesülők, vagy képességgel rendelkezők nem hajlandóak még olyan kísérletekre sem, amelyre Nunez hajlandó volt. Nunez a maga tökéletlen módján lelkesen próbált empirikus igazolásokat hozni az állítására. A hívők elég ritkán. A hívők kísérletekkel szembeni hozzáállása kimerül annyiban, hogy a kudarcos eredményeket próbálják meg kimagyarázni.

A tudomány manapság olyan dolgokkal kísérletezik, mint a neutrínók, amelyek olyan kis hatással vannak ránk, hogy a neutrínók óriási többsége az egész Földön áthatol, minden gond nélkül. Ennyire gyenge kölcsönhatás van a neutrínó és a "normális" anyag között. De a tudomány eljutott odáig, hogy ezeket is ismeri, sőt, ezeknek is egészen apró részleteit kutatja, mint pl., hogy a napból annyi neutrínó érkezik-e hozzánk, mint amit az elméletek jósolnak. Bárgyú dolog lenne azt mondani, hogy a tudomány mindent felfedezett, de ha nem, akkor az valami olyan dolog lehet, ami a neutrínónál is jelentéktelenebb. Azaz mindennapi életünk szempontjából abszolút jelentéktelen. És még bárgyúbb volna azt hinni, hogy ezekről a dolgokról a papok, Marcsi néni Hajdúborzasztóról, vagy birkapásztrorok kétezer éve tudtak valamit, csak a tudomány nem tudja felfedezni.

Vegyük azt is észre, hogy mi vakok vagyunk a fény egy óriási tartományára, vagy például a neutrínókra, vagy mondjuk a mágneses kölcsönhatást sem érzékeljük külön érzékszervvel. Vagy a hangokból is csak bizonyos tartományt érzékelünk. Mégis, már a józan ésszel is képesek vagyunk ennél több létező létezését felfedezni, a tudomány pedig teljesen kiszélesítette a világunkat. Egyáltalán nem igaz az, hogy csak azt ismerjük, amit látunk vagy máshogy érzékelünk. A tudomány jóval tovább megy ezen. A tudomány nagyon sok nem érzékelhető dolgot fedezett már fel. Ha tehát a tudomány nem tud istenről, annak nem lehet szimplán az a magyarázata, hogy nem érzékelhető, de van hatása, hanem az, hogy istennek nincs akkora hatása sem a világra, mint egy neutrinónak vagy Higgs bozonnak, vagy nem létezik.

Azt is vegyük észre, hogy a közvetve, vagy közvetlenül érzékelt dolgok között nincs éles határ, vagy elvi különbség. Igazából a közvetlenül érzékelt dolgok is közvetve érzékeltek: ha látunk valamit, akkor a fény visszaverődését érzékeljük, amely a tárgyról a közegen keresztül érkezett a szemünkbe. Nem a tárgy érkezik a szemünkbe, hanem valami okozat, amiből visszakövetkeztetünk a tárgyra (rekonstruáljuk azt). A tárgy alakját átkódolta a fény egy intenzitásképpé, és mi két ilyen képből, bizonyos háttér-információkból, esetleg egy kis fókuszálási tapasztalatból rekonstruáljuk a 3 dimenziós világot.

Alapvetően nincs különbség akkor sem, ha egy műszert rakunk közbe, hiszen a szem is egy műszer. Egy mesterséges műszer beiktatásával csak egyel bonyolultabb a dolog. Valójában nincs elvi jelentsége annak, hogy valamit szemmel látunk, vagy valamilyen műszer segítségével. Amennyiben sikerül konvertálni azt a bizonyos érzékelhetetlen tartományt az érzékelhetőbe, például a gamma-sugárzást normál színekkel kódoljuk, akkor még bizonyos élményt is kaphatunk róla.

Ha nem sikerül átkódolni, akkor csak úgy vagyunk vele, mint a neutrínókkal: detektáljuk, mérjük őket, tehát tudunk róluk. Élményünk nincs velük kapcsolatban, és nincs tudatalatti agymechanizmusunk, amely feldolgozná az ismereteket, mint a látás esetében, ahol a rekonstrukció tudattalanul működik. De mindezek a különbségek lényegtelenek, ha csak a dolog létezésének igazolása a kérdés. Akár közvetlenül, akár közvetve érzékelünk valamit, a létezés igazolása úgyis egy tudatos, ésszerű folyamat.

Meg kell jegyezzük azt is, hogy az a bizonyos tudatalatti folyamat amúgy is megtéveszthető: vannak ugyebár fizikai és optikai illúziók, mint a délibáb, vagy a Kanizsa-háromszög. Tehát úgyis ésszerűen kell ellenőrizni, hogy az amit látunk, az tényleg úgy van-e ahogyan automatikusan értelmezzük. Ha pedig ésszerű után-gondolás kell hozzá, akkor a neutrínók, az elektromágneses-kölcsönhatás, az UV sugárzás, a ultrahangok is igazolhatóak.

Az, hogy mit látunk tehát "közvetlenül" elvben semmiféle jelentőséggel nem bír. Jelentőséggel csak az bír, hogy mi az, ami hatással van a világban valamire.

Ha tehát volna valamilyen misztikus másik világ, élmények, vagy képesség, amelynek van bármi köze a világunkhoz, akkor annak igazolhatónak kellene lennie. Amíg nem igazolható, semmi okunk létezőnek tekinteni. És arról sincs szó, hogy ne lenne kísérleti alany. Tehát csak az a kérdés, hogy hajlandóak-e a hívők tudományosan vizsgálódni, vagy nem. Illetve, hogy hajlandóak-e egyáltalán valami olyan értelmeset és nem homályosat állítani, ami egyáltalán vizsgálható dolog. Ha nem hajlandóak, és nem nagyon hajlandóak, az pedig nyilván inkább azért van, mert amit mondanak a misztikumról, az istenélményről, az inkább humbug.

Irodalom, linkek:

Duncan Walker: "Prayer and Spirituality in Health: Ancient Practices, Modern Science" Complementary and Alternative Medicine, Volume XII, Number 1: Winter 2005 , 

"Prayer Under a Microscope", The Christian Science Monitor, from the November 24, 2004 edition

Rob Stein: "Prayer's Power to Heal Strangers Is Examined", Washington Post Friday, July 15, 2005; Page A08 

Részlet: "The study of more than 700 heart patients, one of the most ambitious attempts to test the medicinal power of prayer, showed that those who had people praying for them from a distance, and without their knowledge, were no less likely to suffer a major complication, end up back in the hospital or die."

Az Office of Prayer research egy jelentése.

Címkék: könyv vakok országa

> 5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr965557699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wabai 2013.10.09. 11:54:34

Az érvelés elfeledkezik arról, hogy Istenre definíciószerűen nem vonatkoznak szükségszerűségek, míg az érvelésben előhozott példákra nagyon is.

A neutrínók vagy más, akár még nem ismert részecskék a tudomány általi leírhatóságának előfeltételei definíciószerűen egyáltalán nem vonatkoznak Istenre.

Isten ellentétben pl. neutrínóval, úgy viselkedik, ahogyan akar. Bármikor megváltoztathatja a viselkedésének szabályait. Sőt megteheti, hogy folyamatosan változtatja azokat. Míg a neutrínó kénytelen-kelletlen ugyanúgy hatol át az ateistán, mint a hívőn, addig Isten megteheti, hogy nem. Isten tehát megteheti, hogy egyáltalán nem hat Dawkinsra, Brendelre, Koósra, ipartelepre stb., ellenben hat Marcsi nénire Hajdúborzasztón. (Erre nézve egyébiránt több utalás is van a Bibliában.)

A vakok társadalmában egy látó, akiről senki nem tud, időnként a saját kedve szerint egyesek elé akadályokat fektet, hogy felbukjanak, míg másoknak kapaszkodókat épít, hogy előre haladjanak. Aztán elbontja ezeket, majd újraépíti. Egyeseknek elárul minderről néhány információt stb.

A hivatkozott wellsi példához a tárgyalási szempontból érdekes lehet a méhen belüli ikermagzatok képzelt beszélgetése arról, hogy nincs is anya meg külvilág. titokmester.blog.hu/2010/11/21/ket_magzat_beszelgetese_a_mehben

Vagyis a tapasztalatok és elméletek megfelelése mindig korlátozott, és ez az erről a tényről szóló elméletekre és tapasztalatokra is vonatkozik.
És ha ugyan a neutrínók vagy más, akár még nem ismert részecskék, akár egyelőre ismeretlen szabályokkal leírható hatásainak eddigi tapasztalt csekély mértékűségéből a tudomány várhatja, várnia kell, ha nincs ezzel ellenkező tapasztalata, hogy ez továbbra is így marad, de egyáltalán nem következik egy korlátlan szabadsággal rendelkező lény eddig tapasztalt hatásaiból a világon semmi a jövőre nézve. Istennel kapcsolatban tehát egyetlen dolog marad: a hit. És a vallás pontosan ezt állítja.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.10.09. 12:07:24

@wabai:

"Istenre definíciószerűen nem vonatkoznak szükségszerűségek, míg az érvelésben előhozott példákra nagyon is."

1) mit jelent, hogy valamire nem vonatkoznak szükségszerűségek?!
2) ezt így lehet definiálni?! mondjuk lehetne azt definiálni, hogy rám nem vonatkozik a matematika, szóval ha mondjuk nálam felváltasz egy csomó húszezrest, akkor én a húszezret válthatom egy tízezresre és egy ötezresre?!:)

"A neutrínók vagy más, akár még nem ismert részecskék a tudomány általi leírhatóságának előfeltételei definíciószerűen egyáltalán nem vonatkoznak Istenre."

a tudományos vizsgálódás előfeltétele, hogy valami hatással van a világra. ennyi. ha isten ezt nem teljesíti, akkor számunkra nem létezik.

"Isten ellentétben pl. neutrínóval, úgy viselkedik, ahogyan akar."

az emberek is. mégis vizsgálhatóak tudományosan.

" Bármikor megváltoztathatja a viselkedésének szabályait. Sőt megteheti, hogy folyamatosan változtatja azokat. Míg a neutrínó kénytelen-kelletlen ugyanúgy hatol át az ateistán, mint a hívőn, addig Isten megteheti, hogy nem."

azt mondod, isten totál káosz?! véletlen fehérzaj?! a fehérzajt minek nevezed istennek?! és mi értelme hinni benne?!

" Isten tehát megteheti, hogy egyáltalán nem hat Dawkinsra, Brendelre, Koósra, ipartelepre stb., ellenben hat Marcsi nénire Hajdúborzasztón. (Erre nézve egyébiránt több utalás is van a Bibliában.)"

1) miért tenne ilyet?
2) a tudományos kutatásnak nem feltétele, hogy a hatás Dawkinson vagy Brendelen essen meg. Marcsi néni besétál a legközelebbi kórházba, vagy hatástól függően más intézménybe, és megvizsgálják, hatott-e rá isten, érdekes módon ilyet nem sikerült kimutatni. tehát nem valószínű, hogy isten titokban sok Marcsi nénire hatna, és ez mindig kikerüli a tudományos vizsgálatot. az meg, hogy isten direkt bújik el, érthetetlennek tűnik.

3) végül, ha isten tök szándékoltan, és roppant rafináltan bújik el Brendel Mátyás elől, akkor Brendel Mátyás egyetlen értelmes döntése csak az lehet, hogy nem hisz istenben. ha istennek ez nem tetszik, akkor így járt, de ez akkor is így fair. azt kapja, amit megérdemelt, amit kért magának: semmit.

"A vakok társadalmában egy látó, akiről senki nem tud, időnként a saját kedve szerint egyesek elé akadályokat fektet, hogy felbukjanak, míg másoknak kapaszkodókat épít, hogy előre haladjanak. Aztán elbontja ezeket, majd újraépíti. Egyeseknek elárul minderről néhány információt stb."

Ez lenne a jóságos isten, vagy a jóságos vallás?! Ez lenne a szeretet vallása?! Ez nem egy undok kis vallás?!

"Istennel kapcsolatban tehát egyetlen dolog marad: a hit. És a vallás pontosan ezt állítja."

ás pontosan ez az, ami hülyeség.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.10.09. 12:20:31

@wabai:

ezt a véletlenes dolgot újrafogalmaznám, kicsit határozottabban.

ha valami úgy viselkedik, mint egy véletlen eloszlás, akkor a tudomány azt fogja róla megállapítani, hogy véletlen eloszlás, és azt is, hogy egész pontosan milyen eloszlás. ilyen például a kozmikus háttérsugárzás.

tehát ha valami úgy viselkedik, hogy az teljesen véletlen, és semmi determinisztikus szabály nincs benne, akkor a tudomány meg tudja állapítani, hogy létezik, nem tudja megállapítani a nem létező szabályokat, pontosan azt állapítja meg róla, ami: hogy egy véletlen dolog. aztán ennek a véletlen dolognak akár az okát is megtalálhatja a tudomány, mint a kozmikus sugárzásét.

na most felejtsük el, hogy a kozmikus sugárzásnak ismerjük az okát! és akkor te jössz azzal, hogy a kozmikus sugárzás az isten. erre én azt mondom, hogy nem látom, mi a halálnak nevezed istennek, és azt se, mi a halálnak hisznek benne az emberek, meg imádkoznak, meg építenek templomot a kozmikus sugárzásnak.

eszement hülyeség lenne.

összefoglalva: ha isten marhára véletlenszerűen viselkedne, és direkt, akkor ettől még igazolhatónak kéne lennie, ellenben kurvára értelmetlenné válna tőle a vallás. szóval ezzel a hipotézissel csak vesztesz, és semmit nem nyersz.

aranyláz 2013.10.13. 00:25:11

"hogy istennek nincs akkora hatása sem a világra, mint egy neutrinónak vagy Higgs bozonnak, vagy nem létezik."

vagy nem úgy létezik, ahogy te elképzeled :)

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.10.13. 09:06:03

@aranyláz: a "nem úgy létező" dolgokat mesének nevezzük.
süti beállítások módosítása