Friss hír az Borsonline-on az, hogy egy mélykúti férfi élettársa fejét szétzúzta ördögűzés címén. Én szokásosan ezekhez a hírekhez azt a körítést szoktam tálalni, hogy lám-lám a vallás milyen káros, hiszen ha a férfinak nem lett volna az ördögűzés a fejében, akkor valószínűleg nem veri szét a párja fejét. A hívők erre jönnek azzal a meggyőződéssel, hogy de akkor is, csak más okból. Ők biztosak benne, ők ezt hiszik. Nem a vallás a hibás, hanem a kalapács.

Én még hozzátenném, hogy hát a család a leírás szerint vallási háttérrel rendelkezik, a tett után elment a templomba imádkozni. Nehéz tehát úgy eladni a dolgot, hogy a brutális ateista férfi nagyon furfangos volt, a gyilkosság előtt hónapokig, ki tudja, évekig járt templomba, csak, hogy a végén a vallásra fogja a dolgot. 

Miután az olvasó belegondolt a halott nő tragédiájába, elidőzött azon, hogy ugye sokkal több férfi veri agyon az "asszonypajtást", mint ahány nő a férfi párját, és még ez utóbbi esetekben is legtöbbször kétségbeesett védekezésről, vagy korábbi agresszivitás miatt elkövetett meggondolatlan bosszúról van szó. De ez nem egy feminista blog, a probléma férfisoviniszta szempontja nagyon is fontos probléma, de ezen a blogon csak a vallási vonatkozással foglalkozunk.

Mindezek után egy egészen más irányban szeretném vinni az olvasó gondolatait az eset kapcsán. Korunkban a vallásokkal szemben egészséges kritikus emberek szerintem könnyedén eljutnak ahhoz a gondolathoz, hogy:

1) A vallás korunkban, és a világ felvilágosultabb részén inkább árt a társadalomnak, mint használ.

2) Ugyanakkor korábban, illetve a világ elmaradottabb részén esetleg hasznos (volt).

A 2. pont elismerését az is motiválja, hogy nehéz volna racionális magyarázatát adni a vallásnak, ha a történelem folyamán korábban is mindig csak káros lett volna. Lehet, hogy valaki a vallást olyan mémnek tekinti, amely károssága ellenére terjedt el, de szerintem sokan hajlamosak vagyunk elfogadni, hogy azért talán a történelem folyamán volt haszna. Például a kereszténység előtti Európában, a görög és római vallásnak nem voltak olyan káros hatásai, és mégiscsak társadalomformáló erők lehettek. Csak aztán a keresztény államvallással elszabadult a pokol.

És erre rímel az a gondolat, hogy talán, a vallás a népek ópiuma, amely gondolatot Marx sok empátiával fejtett ki, hiszen a szemében az elnyomott osztály tényleg szánandó volt, és ha a vallással, mint ópiummal szédítették, és szédítette magát, akkor az Marx számára valami olyasmi lehetett, amellyel részben együtt érzett. Csak ugyebár ezen változtatni akart. Így tehát sok kritika is kapcsolódik ehhez.

Alátámasztja ezt még az is, hogy a vallás korrelál a szegénységgel, műveletlenséggel, és alacsonyabb intelligenciával is. Ez egy összetett hatás-komplexum, amelynek elemzésébe most nem megyek bele. Mármint, hogy mi minek az oka.

Mégis, a vallásokkal megértő ateisták néha hangoztatnak hasonló gondolatokat ma is. Hogy rendben, mi, művelt, intelligens emberek, mi már nem hiszünk istenben, de hagyjuk már meg ezt a szegény, műveletlen, buta embereknek, ne vegyük el tőlük a játékukat!

Az ember könnyen belemegy egy ilyen összekacsintós kompromisszumba, hiszen legyezgeti a hiúságát, és nagyvonalú lehet. De ezeknél az eseteknél érdemes elgondolkodni, nem lehet, hogy ez a vallás, ez a népek ópiuma, ez a kis önbecsapós, szédítős játék, ez pont a műveletlen hülyék kezében igazán veszélyes fegyver?! Biztos, hogy pont nekik kell ezt meghagyni?! Biztos, hogy a vallást meghagynotok a hülyéknek nem kell félnetek jó lesz ?!