"De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz." I. Móz. 2:17
Nem tudom, miért akarnak ezek tanítani, különösen hittant, amely ugyebár az etika alternatívája akar lenni, amikor a keresztény hibbanttan szerint a tudás, különösen az erkölcsi tudás a sátántól való, és maga az eredendő főbűn.
Nos, de a minap egy érdekes anyagra bukkantam a neten, valaki összeszedte az egyházi iskolák működéséről szóló eltérő törvény- és rendeletrészleteket, nagyon pontos hivatkozásokkal. Az első pár pontot ellenőriztem, és hiteles, ha valaki nem bízik meg a szövegben, nyugodtan ellenőrizze, és értesítsen, ha mégsem stimmel valami!
"Nkt. 31.§ (2):Az egyházi fenntartású iskolák működésének legfontosabb eltérő szabályai:
· Az egyházi intézmények vallási tekintetben elkötelezetten működhetnek, ezért előírhatják a szóban forgó vallás, világnézet elfogadását, és azt felvételi eljárásban érvényesíthetik.
· Nem kell alkalmazni a tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a kötelező felvételre vonatkozó rendelkezéseket, az osztály-, csoportlétszámokra vonatkozó rendelkezéseket a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével
Nkt. 32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn:
· a pedagógusok és egyéb munkavállalókkal szemben világnézeti és hitéleti szempontokat érvényesíthet, alkalmazási feltételként írhat elő,
· az intézményvezető-helyettesek megbízása során a fenntartó egyetértési jogot gyakorol,
· a fenntartó az iskola számára előírhatja egy bizonyos kerettanterv választását és meghatározhatja az intézményben használható tankönyveket, taneszközöket,
· pedagógiai programjába beépítheti a vallási ismereteket, helyi tantervébe a hitoktatást,
· korlátozhatja, hogy a pedagógus saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelőmunkáját (ld. Nkt. 63. § (1) bekezdés d),
· SZMSZ-ében és házirendjében az egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, ennek megsértése esetén a pedagógus ellen eljárás indítható,
· a hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie,
· a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé,
· az etika tantárgy hittan tantárggyal kiváltható, ha a hittan tantárgy tartalmazza a Nat-ban az etikára vonatkozóan meghatározott fejlesztési követelményeket és tartalmakat. "
Tehát az állam világnézetileg elkötelezett oktatást támogat az adófizetők pénzéből. Az ateisták pénzéből is. Sérül az állam világnézeti semlegességének elve, hiszen olyan törvény nincs, hogy például ateista iskolák is megtehetik ugyanezt. Ige, ha egyházi iskolákban az egyházak felé kifejezetten elfogult nézeteket taníthatnak, akkor miért ne taníthatnának ateista iskolákban antiklerikalizmust akár az objektív egyházkritikán túlmenően is?!
"33. § (1)86 Ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartója a települési önkormányzattal, az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő támogatásra válik jogosulttá, a..."
akkor teljesítenie kell az állami iskola legtöbb dolgait. De ha jól értem, ez az a külön támogatás, amivel az egyházi iskolák többet kapnak ugyanazért, mint az állami iskolák.
"R. 28. § (3) Az egyházi fenntartású középiskola a tanulók felvételét az adott vallás, világnézet elfogadásához kötheti, és azt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja."
A több pénzért az egyházi iskola mégis teljesíthet kevesebbet, és válogathatnak. Ez egyébként ellent mond a 33-as törvénycikkelynek.
"Ehtv. 12.§ (2) Az egyházi intézmény világnézeti szempontból elkötelezett, így a felvételnél és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésénél a sajátos identitás megőrzéséhez szükséges feltételek határozhatók meg."
Egy másik törvény cikkelye erősíti meg, hogy az állam támogat világnézetileg elkötelezett intézményeket, és egyoldalúan támogatja őket (ateista egyház nincs, és nem is lehet), tehát borul a semlegesség elve.
1997. évi CXXIV. törvény: "6. §: Az egyházak további kiegészítő támogatásra jogosultak, amelynek alapja a közszolgáltatásokat (nevelés-oktatást) egyházi intézményben igénybe vevők száma. A kiegészítő támogatás összege meghatározásának szabályait a (3) bekezdés tartalmazza."
Megint leszögezik, hogy az egyházi iskolák a normatív támogatáson felül is kapnak pénzt. Tehát az ateisták adójából többet fizetnek a gyerekek vallásos oktatására, mint a világi oktatásra.