Ateista Klub

“Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.” Máté 23:2-3 "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" Orbán Viktor

Friss hozzászólások

Címkék

1 (1) abortusz (2) Ádám és Éva (2) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (4) AIDS (1) áldozat (4) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (2) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) anglikán egyház (1) angyalok (1) animizmus (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (25) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) bayer (1) béke (3) berg (1) bergoglio (3) bertrand russel (1) betegség (9) biblia (11) Biblia (16) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldog (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) breivik (2) búcsúcédulák (1) buddhizmus (12) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) burka (1) bűvészet (1) cáfolás (1) carl sagan (1) celebek (1) cenzúra (7) cherry picking (1) család (1) csillaghamu (1) csoda (11) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (3) demográfia (1) demokrácia (6) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (16) djihad (2) dogma (1) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (10) dzsihád (2) egészség (1) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (20) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (26) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (2) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (3) elv (1) empirizmus (7) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (29) erkölcsi relativizmus (7) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (8) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (26) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangelium (1) evangéliumok (8) evolúció (13) evolúcó (1) ezotéria (5) facebook (2) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (6) feminizmus (5) fenyő (1) fetisizmus (1) feymann (1) film (16) filozófia (1) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (4) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) genezis (1) globalizáció (1) gonosz (21) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (19) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (8) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (20) hitchens (3) hittan (4) hitvi (1) hitvita (3) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (8) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (3) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (23) igazságosság (2) ikon (1) ima (4) india (5) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (15) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) Irán (1) irán (1) irodalom (2) irónia (3) irracionalitás (1) isten (11) istenérv (22) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (46) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) Jézus (11) jézus (24) jog (1) jóságosság (1) kálvinizmus (2) karácson (1) karácsony (8) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) kereszt (1) keresztelés (1) keresztény (9) keresztényésg (3) kereszténység (38) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kognitív disszonancia (1) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) koron (1) koronavírus (1) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (6) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kult (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (9) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (4) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (10) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) megbocsátás (1) megtermékenyítés (2) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mérleg (1) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (11) metafóra (6) metodika (1) militantizmus (1) mise (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) módsze (1) módszertan (2) monizmus (2) monoteizmus (3) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (2) múzeum (1) náci (1) nácizmus (4) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) nepál (1) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (4) nobel (1) nők (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) okság (1) oktatás (11) ökumenizmus (1) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (2) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (4) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofília (3) pedofilia (1) plágium (1) pogányság (3) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) predesztináció (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (8) qualia (2) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (2) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (2) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) reprodukálhatóság (1) repülő (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) satyagraha (1) sci (1) sci-fi (2) skizofrénia (1) sorozat (2) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szaturnália (1) szegénység (1) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (4) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (2) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) szólásszabadság (2) szollipszizmus (1) sztoicizmus (1) szub (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (2) takonyangolna (1) talmud (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodicea (8) teodícea (1) teológia (10) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (17) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (4) tolerancia (2) történelem (10) történelmi jézus (6) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (21) tudományfilozófia (34) túlvilág (11) tüntetés (2) tv (1) üdvtörténet (1) újságírás (2) újtestamentum (3) üldözés (5) undefined (2) unitárianizmus (1) Univerzum (5) USA (2) usa (4) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (7) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (4) vallás haszna (5) valószínűségszámítás (3) vámpírok (1) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (9) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (2) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (2) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (3) zombi (1) zsid (1) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

e-mail: maxval1967@gmail.com

e-mail: popocatepetl@freemail.hu

e-mail: miigyelunk@gmail.com

Meditálhat-e egy ateista?

Brendel Mátyás 2013.09.20. 14:18

112-The-Buddha-Patch.jpg

A meditációról egy kicsit magánvéleményt fogok leírni, amely mögött azért van némi tájékozottság és sok meggondolás. A cikkben sok szubjektív szemléleti kérdés lesz, és egyáltalán nem valami olyasmi, amely minden ateistára jellemző, pláne "kötelező" lenne.

A meditáció, amelyet kipróbáltam...

Különféle könyveket olvasva, különösen Popper Péter egyik könyve alapján, kipróbáltam valamennyire a meditációt. Nem mondom, hogy sűrűn, de egy bizonyos fajta gyakorlatot elég sokszor csináltam egy ideig. Aztán egy idő után abbahagytam. Erről majd később írok.

Ez a gyakorlat annyiból állt, hogy egy csendes helyen leültem, vagy lefeküdtem, becsuktam a szemem (nem muszáj, de nekem így ment), és megpróbáltam semmire sem gondolni. Ez a meditáció hasonlít ahhoz, amit a Samadhiról olvastam, bár biztosan lesznek olyanok, akik azt mondják, nem az. És lehet, hogy van valódi különbség. Nem tudom. Mindenesetre elérni azt, hogy ne gondoljunk semmire igen nehéz. Ugyebár az embernek tódulnak be a gondolatai, egyik dologról egy másik jut az eszébe, és nehéz leállítani az agyát.

Természetesen vannak másfajta meditációk is, mint például az, hogy csak egy bizonyos pontra, egy tárgyra, egy hangra koncentrálunk, vagy egy bizonyos monoton tevékenységet végzünk, vagy dalt éneklünk, vagy a testünkre összpontosítunk, stb... És vannak mindenféle meditációk különféle szekták indiai neveivel. Ezek közül sok tekinthető  eme általam említett meditáció approximációinak. Hasonló a funkciójuk: az, hogy a szokásos agytevékenységet lecsillapítsák. A semmire sem gondolás egy jó közelítése, ha csak egyvalamire fókuszálunk, ami egyszerű. Ezt alkalmaztam is "bemelegítésnek". Hasonlóan alkalmaztam a saját testemre, például légzésemre figyelést. De azért célnak a legnagyobbat vállaltam be: a teljes semmire nem gondolást.

A képek elképzelésével az a baj, hogy pont azért veszélyes, mert lehet, hogy elkalandozunk, jót álmodozunk, de végül is elkezd járni az agyunk, és kérdéses, hogy ez is meditáció-e, de jó kikapcsolódás lehet.

Az is nehéz, hogy az ember végül is ne aludjon el, ha este csinálja. De nem kéne, mert a meditáció nem alvás (az biztos, hogy nem). Bár persze sok embernek az is hasznos volna, ha el tudna így aludni. Sok alvászavaros ember van... Sokan pont azért nem tudnak elaludni, az agyuk este kattog (erről is ír Popper), nekik még az is hasznos volna, ha meditáció közben elaludnának.

Nos visszatérve a meditációra, ezen túl azért is volt nehéz számomra ez a meditáció, mert én személy szerint ha elkezdem, van egy pont, amikor igen feszült leszek. A semmire sem gondolás valamiért igen nagy feszültséget okoz. El kell hessegetni a gondolatokat, magamra parancsolni, hogy ne gondoljak rájuk. Ami maga is egy gondolat. Azért idővel ez sikerül, de előtte van egy "inflexiós pont", amikor szinte kibírhatatlan a dolog.

Ha ezen túl jutok, akkor lecsendesedik az agyam, és megnyugodok. Ez egy nagyon jó érzés. Ilyenkor elkezd egy kicsit csiklandós, boldogságérzés nőni bennem, ami az egész gyakorlatnak a jutalma. Meg kell jegyeznem, soha semmilyen misztikus élményem nem volt sem meditáció közben, sem máskor, csak ez a boldogságérzés, amely nem teljesen kellemes, mert ennek is lehet egy kicsit idegesítő mellékzamata.

A meditáció tudományos vizsgálatáról

Több tudományos cikket is olvastam a meditáció tudományos vizsgálatáról. Elsősorban az EEG, MRI és CT vizsgálatok az elterjedtek, tehát azt nézik, hogy meditáció közben az agy mely területei milyen aktívak, milyen mintázatot mutatnak térben és időben.

Az derült ki, hogy természetesen a meditáció az agy aktivitásában változást okoz. Mert ugye a materializmus nem igaz, azért.:) Nyilván attól is függ, melyik fajta meditációról van szó. Mindenesetre ha a gondolatainkat megszüntetjük, akkor azok a nagy részek az agyban, amik ehhez kapcsolódnak, elcsitulnak. Ilyen nem csupán a nyelvi központ, hanem a téridőbeli orientációs központ is. Tehát nem csupán azok a központok csillapodnak le, amelyek azokért a gondolatokért felelősek, hanem az azzal kapcsolatos központok is, sőt, azok a központok is, amik egészen általános háttérfeldolgozást végeznek. Ennek lehet a következménye az a tudatállapot-váltás, amit érzünk. Amit elsősorban mások éreznek, mert én akkora nagy tudatállapot váltást sem éreztem., Például téren és időn kívüli érzést. De elhiszem, hogy lehet ilyen érzés.

A meditáció, különösen a másfajták azonban nem csak csökkentheti az agyaktivitást, hanem bizonyos más agyterületek aktivitását meg is növelheti. Tipikusan olyanokét, amelyek egyébként nem olyan "hangosak", és jól köthetőek a meditáció során előforduló jelenségekhez. Ilyen például a temporális lebbeny, amelyet a neurteológiai vizsgálatok spirituális élményekhez kötnek.

Az is közismert, hogy lehet mérni úgynevezett agyhullámokat (EEG), azaz bizonyos aggregált aktivitás időbeli mintázatát. Nemcsak az aktivitás változik meg, hanem ez az agyhullám-mintázat is. Ez is jelezhet tudatállapot-váltást.

Mint ismert, a meditáció tudományos vizsgálatában buddhista szerzetesek sokat segítettek. Ez rendes tőlük, és nyitottságra vall. Ugyanakkor ez kicsit fel van fújva. Azt, hogy milyen meditációs technikák működnek, és ezekkel mit lehet elérni, abban a szerzeteseknek nyilván nagy gyakorlatuk van. Olyan értelemben is fontosak a kísérlethez, hogy a sokat meditáló csoportot alkotják, melyet össze lehet hasonlítani kezdőkkel vagy nem meditálókkal. Tehát olyanok, mint például a láncdohányosok a dohányzáskutatásban.:) 

Fontos inputot adnak, hiszen a tudósoknak sok időt spórol meg az, hogy a buddhisták már összegyűjtöttek működő gyakorlatokat. Ugyanakkor a tudományos vizsgálat itt olyan magyarázatokat tud adni, olyan összefüggéseket tár fel, amelyet a buddhizmus maga nem tudna nekünk megadni. 

A meditáció lehetséges funkciói

A meditáció, különösen az a meditáció, melyet én kipróbáltam funkciója tehát valami olyasmi lehet, hogy létrehozza az agy aktivitásának csökkenését, ezáltal "pihenteti" az agyat, kikapcsolódást jelent, jó érzéseket kelt. Az agyat egyébként nem azért kell pihentetni, mint például a lábunkat sok futás után. Az agy nem úgy fárad ki, mint a vázizmok, inkább a simaizmokhoz hasonlít. De pihentetni mégis érdemes lehet.

A meditáció felfogható egy szellemi tornának is, amely a tanuláshoz hasonlóan átformálja, edzi az agyat, mint ahogy a sport átformálja, edzi a testet. Konkrétan egész biztosan erősíti az önuralmat, az önkontrollt, az akaratot, hiszen magunkra kell tudni parancsolni. A gyenge akaratú emberek tapasztalatom szerint nem jók a meditációban. A tudományos vizsgálatok némi markánsan fizikai változást is kimutattak az agy szerkezetében. De ennek lehetőségei korlátozottnak tűnnek.

Az agy kikapcsolódása nem csak az alvászavarosoknak jó, hanem szinte mindenkinek, hiszen szinte mindenkire jellemző, hogy sokszor túl sok dologgal foglalkozik, és túl sokáig. Sok mindenkire jellemző egyfajta stresszelés a stressz enyhébb értelmében, rágódás, vívódás.

Számomra a meditáció ezekből a stresszes, görcsös állapotokból való kilépés egy módja volt. Azt is megfigyeltem, hogy a meditáció közben boldogságot érzek, és ezt magam tudom előidézni. Ez a mesterséges boldogság egy idő után már nem volt az igazi.

Ugyanakkor jó hatás az, hogy az embernek van lehetősége egy kicsit irányítani azt, hogy boldogabb legyen. Jobban kézben tudja tartani a boldogságát. Azt vettem észre, hogy ez segít abban is, hogy az ember a meditáció nélkül is megtanulja a felesleges görcsöléseket elkerülni, és az élet dolgait egy olyan szemléletből nézni, ami boldogabb. Erre szokták mondani, hogy "a jelenben élni", "carpe diem", "az apróságoknak is örülni", "pozitívan felfogni a dolgokat", "meglátni mindenben a jó oldalt", vagy csak egyszerűen lazábbnak lenni.

Miért hagytam abba a meditációt?

Mint az utalásokból már kiderült, ma már nem szoktam meditálni. Az a boldogság, amelyet nyújt, számomra mesterkélt és nem olyan nagy. A hozzá vezető út túl körülményes, és nem igazán kellemes. Nem igazán szerettem azt, hogy a meditáció közepén eléggé idegesítő állapoton kell átesem. Nem arról van szó, hogy nincs akaraterőm, illetve ne tudnék egy eredményért sokat dolgozni, de ez az eredmény túl kevés volt nekem. És a dolgozás túlságosan nem kellemes, és nem a stílusom. Nem arról van szó, hogy nem szeretem a kihívásokat, de a kihívást teljesítettem. És nem biztos, hogy ha valamit elértem, azt szokásommá is teszem.

Tudom, a meditáció hívei azzal fognak jönni, hogy nem jól csináltam, nem így kell csinálni, hanem amúgy. Tudom, a kifejezett hívők azt fogják mondani, hogy ugyan már, amit én csináltam semmi, nem értem el semmit, sehol nem vagyok az igazi spiritualitáshoz, a transzcendentalitáshoz, és amit csináltam, az az igazi tudatváltás megcsúfolt kisöccse. De az a helyzet, hogy ami a tudományos kutatások során ismertté vált, amit ebből ki lehet vetíteni, az meglehetősen limitált. Nyilván vannak emberek, akik többet érnek el, mint én, de azt nem látom, hogy hol lenne itt valami merőben más dolog, merőben más élmény. Nem látom azt, hogy olyan hú de nagy dologról maradnék le, amit semmiképpen sem volna szabad kihagyni.

Időközben meditáció nélkül is kevésbé vagyok stresszes, kevésbé ragadok bele az élet strukturálásba, tervezésébe, és újra és újratervezésébe. Mostanában jobban tudok a "jelenben élni", élvezni az adott helyzetet, pillanatot, környezetet, ahol éppen vagyok. A meditáció esetleges egészségügyi előnyei sem hatnak meg annyira. Számomra túl sok felhajtás, idő, túl kevés dologért. A sportokat sokkal jobban szeretem, mert élvezem őket.

Az is nyilvánvaló, hogy akik meditálnak, azoknak azok az élmények, amelyekről szó van, sokkal értékesebbek, sokkal többet érnek, ezért csinálják. Amit magamról írtam, nem vonatkozik mindenkire. Nagyon sok ateista ember meditál, és semmi gond nincs abban, hogy meditálnak. Ez olyasmi, mint vannak, akik szeretnek síelni, mások nem. Van, akinek a síelés megtanulása, a veszélyessége megéri az élményt, van, akinek nem. Nekem a síelés megéri, a meditáció nem. Személyes dolog, szubjektív döntés, portfolio-összeállítás kérdése.

Irodalom:

1) Tracing the Synapses of Our Spirituality , Researchers Examine Relationship Between Brain and Religion By Shankar Vedantam, Washington Post

2) Meditation mapped in monks, BBC News

3)Meditation Gives Brain a Charge, By Marc Kaufman Washington Post, Monday, January 3, 2005; Page A05.

4) Susan Blackmore: Zen

Címkék: buddhizmus boldogság meditáció

> 12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr525524513

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Koós István 2013.09.20. 14:55:48

Én mondjuk soha nem meditáltam, de nekem az egész egy kurvanagy baromságnak tűnik. Ott meditálénak a szerzetesek a kolostorokban évtizedeket, vagyis az a fő életcéljuk, élettevékenységük, hogy kikapcsolják az agyukat. Ezzel az erővel akár fejbe is lőhetnék magukat. Akkor már inkább üljön be az ember egy sörözőbe, igyon meg pár sört, halgassa közben a zenét, tutira el fog lazulni. Ez garantáltan kellemes ellazulás.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.20. 15:15:37

@Koós István: nem akkora baromság, de az igaz, hogy az alkoholnak is gátló hatása van az agyban. látszólag paradox módon emiatt a gátlás miatt lesz az ember szabados, mert legátolja az egyébként gátló szociális gátlásokat, konkrétan elsőnek a frontális lebenyt gátolja le, és ez az, ami többek között "sakkban tartja" a hüllőagyat

Avatar 2013.09.20. 17:29:00

@Koós István: Mit vársz a buddhistáktól, akiknek az a vágyuk, hogy elérjék a vágynélküliséget? :)
Persze a kereszténységben is vannak érdekes semmittevők, pl Remete Szent Pál, aki attól lett szent, hogy otthagyta a társadalmat és nem csinált semmit, csak imádkozott. (Isten meg cserébe minden nap küldött neki kaját egy madárral... Furcsa módon az éhhalál szélén álló etióp keresztény kisgyerekek hiába imádkoznak minden nap, nekik nem hozza a holló a veknit.)
A hinduk között meg van olyan jógi, akinek az a világraszóló teljesítménye, hogy 40 éve felemelve tartja a karját, ami emiatt teljesen beállt, elszáradt, használhatatlanná vált...
www.erdekesvilag.hu/40-eve-el-felemelt-kezzel-egy-indiai-ferfi/

Persze ha ők ettől boldogok, csinálják csak, sok vizet nem zavarnak a semmittevésükkel.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.20. 17:44:54

@Avatar:

hehe

1) azt nem gondoltam volna, hogy az, hogy felemelve tartja a kezét ennyire elsorvasztja azt, illetve hogy most már nem is tudja mozdítani, úgy maradt. ez élettanilag és anatómiailag érdekes kérdés lenne, tökre érdekelne erről egy orvosi előadás, vizsgálat, stb.

2) kicsit olyan ez, mint egy nagyon erőltetett Guinness rekordok könyve. abban is előfordul, hogy valaki láthatóan nagyon igyekezett valami olyasmit kitalálni, amit addig még senki nem csinált, de egyébként semmi értelme. illetve sok más esetben meg tényleg sokat kell kínlódni, hogy meglegyen a rekord

3) egy ilyen embert mondjuk meg lehet nézni, hogy "nini, milyen sokáig bírta", de ennyi, mitől szent az ilyen? el kell ismerni, nagy az akaratereje, de azon túl?!

4) én attól tartanék, ha egy ilyen ember mond valami hülyeséget esetleg elég nagy az autoritása ahhoz, hogy emberek kövessék. márpedig ha valaki ilyet a fejébe vesz, akkor más hülyeség is eszébe juthat

Avatar 2013.09.20. 19:10:48

@Brendel Mátyás: és ezért hagyta a családját... Kíváncsi vagyok, a felesége és a gyerekei is szentnek tartják-e?

lhi 2013.09.20. 20:51:37

Pár évig karatézni jártam, és az edzés elején rövid (pár perces) "meditáció" volt, aminek viszont semmilyen vallási/spirituális stb. konnotációja nem volt. A "feladat" kb. az volt, hogy kapcsolódjunk ki (segítségül valami a nyugodt lélegzés ritmusában hullámzó tengerre, búzamezőre vagy akármire gondolva), a célja meg az, hogy innentől az edzésre koncentráljunk és erre az időre felejtsük el a "külvilági" problémáinkat stb.
Nekem (akit tényleg hótt hidegen hagynak a vallások, már amíg nem baszogatnak) ez ebben a formában kimondottan jólesett (amolyan hatékony villámpihenésként működött), semmilyen lelki erőfeszítést nem igényelt tőlem, de (mint mondtam) spirituális jellege sem volt (ahogy a karate is puszta testedzés volt, nem "életfilozófia" vagy ilyesmi).
Szóval ez ebben a formában jó dolog volt, de gondolom, ez nem minősül igazi hardcore meditációnak :-)

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.21. 09:52:24

@lhi: nekünk karate vagy aikido alőtt iszonyatos nyújtógyakorlatokat kellett csinálni. az tetszett. viszont nem tartozik ide.:)

mitmiért? 2013.09.23. 08:36:40

Nem kell erőltetni, azt ami nem megy. Majd ha magátol jön, akkor működni fog. Érdekes, hogy valakit, aki harcművészettel " foglalkozott", nem érint meg semmi spiritualitás, hiszen a harcművészetek lényege sem a bunyó, hanem az a szellemiség ami győzelemre vezet, de a legnagyobbak ott is elmondják, hogy soha nem az ellenfelet győzik le, hanem magukat. Aki ezt nem érti, az mindig csak verekedni fog, köze sem lesz a harcművészethez. Talán ezen úton elindulva gondolkozz el, hogy neked miért nem működik ez sem, meg az sem.

mitmiért? 2013.09.23. 08:47:14

@Brendel Mátyás:
Hogy érthető legyen: mindenki azt találja meg az életben amit keres és azt taszítja, amit elutasít. Ha te az aikidoban a nyújtásgyakorlat (materiális) élményét keresed, vagy addig a szintig jutsz el, az nem baj, azt jelenti, hogy azon a szinten állsz (persze még fejlődhetsz). De ha belegondolsz Uesiba Morihei mit művelt látnod kellene, hogy ezt nem pusztán bunyó, materia, hanem szellemi küzdelem. És ezen a példán elindulva átgondolhatod a világhoz való viszonyod is, a sok per se tagadást es értetlenséget. Kicsivel több szerenységet es csendet (ehhez jo a meditáció) és a végeredmény is más lesz.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.23. 10:07:33

@mitmiért?:

ez az önmagad legyőzése dolog túl van lihegve a keleti harcművészeteknél. egy hülye marketing, amivel nyugati embereknek el lehet adni a dolgot. minden olyan dologban, amiben van kihívás el lehet mondani, hogy "önmagad legyőzése" is a kihívás része. ehhez nem kell távoli, egzotikus harcművészethez folyamodni, a hegymászásban, a falmászásban, a Balatonátúszásban, a hegyi biciklizésben, a szaunázásban, és még rengeteg dologban sokkal több kihívás van "önmagad legyőzésére", mint egy keleti küzdősportban. de a naiv embereknek ez vonzóbb.

a spiritualitás nem az én stílusom, ez igaz. arról, hogy a medtitáció miért nem jött be, elgondolkodtam, láthatod a postban. nem olyan nagy ügy, mert én eleve olyan típus vagyok, hogy egy csomó dolog csak egy ideig érdekel. van elég sokfajta dolog az életben, szóval nem kell különösen azon görcsölni, hogy most a meditáció miért nem. egy postnál többet a kérdésbe fektetni nem éri meg.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.23. 10:09:05

@mitmiért?: szerintem nem különösen kell amellett érvelnem, hogy ha már keleti harcművészet, akkor a go sokkal inkább szellemi küzdelem, mint az aikido, és ott nem a nyújtás szintjén vagyok.:)

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.23. 10:10:31

@mitmiért?: egyébként nem tudom, mit rugózol azon, hogy aikidóban azon a szinten állok. néptánzban se állok jobban, agyaggalamblövészetben sem, és még millió dologban. az ember nem lehet mindenben 9 danos.
süti beállítások módosítása