(Kép: "Égessétek meg a boszorkányt!" Jelenet a Monty Python Gyalog galopp c. filmjéből)
A napokban érkezett a hír, hogy Svédországban elítéltek két szülőt, mert boszorkánynak hitték lányukat, és brutális módon (verés, kínzás, vizelet-ivás és hasonlók) akarták kiűzni belőle az ártó szellemet. A felületes olvasó ezt az esetet is, mint sok hasonlót az utóbbi időben, elintézi azzal, hogy őrült emberek egyedi hülyeségéről van szó. Számos hozzászólás érkezett az ilyen postjaimhoz.
Az Index azonban annak is utána járt, hogy ez itt megint nem egy egyedi eset, és hogy a jelenség mögött bizonyos kongói hagyomány, hit áll. A felületes olvasó ezek után még egy lehetőséget kap a dolog szőnyeg alá söprésére, mégpedig, hogy egyszerű afrikai pogány dologról van szó.
A nagy kérdés tehát, amit most végig fogok vinni, hogy csupán őrült kivételről van szó, vagy valami rendszeres hibáról a hitben, illetve, hogy elfogadhatjuk-e azt a képet, hogy itt a jó, keresztényi hit áll a csúnya, primitív, pogány hittel szemben?!
Először is az emberek nagy része Kongóban is keresztény, és ráadásul eme esetekhez szorosan kapcsolódik egy keresztény szekta Svédországban, amelyet "The River" ("A folyó") néven emlegetnek a svéd lapok. Ennek lelkészei részt vettek a történésekben, és a szekta szintén keresztény. Az elkövetők maguk eme szekta tagjai voltak, és egészen biztosan keresztények.
Nem olyan egyszerű tehát a dolog, hogy vannak ezek a pogány hitek a hülyeségeikkel, és van a normális kereszténység, ahol ilyen már nem fordul elő. Korán(t) sem. A jelenség inkább hasonlít a kereszténység középkori történetéhez, amikor is vaskos boszorkányüldözések voltak a keresztényi Európában. A vízbe merítéstől a máglyákig, a boszorkányok pörölyétől a salemi boszorkányokig (na jó, ez Amerika). Ez tehát a válasz a címbeli kérdésre: keresztényi módon így kell üldözni a boszorkányodat. Vízbe merítéssel, iron maidennel, és hasonló nyalánkságokkal.
A középkori boszorkányüldözést ugyan lehet a kereszténység küzdelmének tekinteni a pogányság ellen, és lehet ennek a küzdelemnek mondjuk a túlzásba vitt vadhajtásának tekinteni. De kérem, ez akkor is a kereszténység szerves része volt! És ugye figyeljünk fel a fontos tényre! A keresztények nem a boszorkányokban hívő, buta pogányokat üldözték a buta, hamis hitük miatt, hanem a keresztények maguk hittek a boszorkákban, és csak azért üldözték őket, mert az "erő sötét oldalán" álltak. Továbbá ennek a boszorkányüldözésnek nem a még több (keresztényi) hit vetett véget, hanem a reformáció és a felvilágosodás.
Amikor a pogányok hisznek a boszorkányban, az is hit. És mint rámutattam, a pogánynak, babonásnak primitívnek címkéznek, semennyivel nem primitívebb a keresztény babonánál, amely szintén hisz a boszorkányokban. Az Indexes cikk végén megszólaltatnak egy bizonyos Nsumbut, aki mondjuk a jó kereszténység képviselője akar lenni, és azt mondja, a Bibliában ilyen nem szerepel. Ami viszont mindenképpen szerepel a Bibliában, az a tisztátlan lelkek által megszállt emberek, az ördögűzés és hasonlók. Tehát odáig mindenképpen helyben vagyunk, hogy amit a pogányok hittek, az nem keresztény-ellenes hit. Ilyen a Bibliában is szerepel.
Arra már utaltam, hogy nemcsak a boszorkányokban, megszállt emberekben, ördögben, rossz szellemekben való hit nem keresztény-ellenes, de ezeknek kiűzése is. Az igaz, hogy a Bibliában Jézus általában csupán szóval űzi ki a gonosz szellemeket a megszálltakból, de ebből hogy következik az, hogy másnak, máskor nem szabad komolyabb eszközökhöz is folyamodnia?! Pláne, ha nincsenek isteni képességei a parancsolgatásra?! És lám, a keresztény egyházak a középkorban folyamodtak is durva eszközökhöz. Olyan eszközökhöz, amely mérhető a svéd esethez. Az egyetlen ok amely miatt ma már ez ritkán fordul elő, az nem a még több hit, nem a még több kereszténység, hanem a még több felvilágosodás, a még több jogállam, a még több szekularizáció. A véres boszorkányüldözéseket ma nem a kereszténység nevében, hanem a kereszténység ellenében sikerült visszaszorítani. Ma csak azért tesznek ilyet ritkábban, mert nem engedjük, mert a világi, hangsúlyozom, világi bíróság elítéli őket. Lásd a hírt.
Még egy idézet erejéig azért időzzünk el a Bibliánál és Jézusnál:
"8. (Mert ezt mondja vala néki: Eredj ki, tisztátalan lélek, ez emberből.)
9. És kérdezé tőle: Mi a neved? És felele, mondván: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.
10. És igen kéré őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
11. Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.
12. És az ördögök kérik vala őt mindnyájan, mondván: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.
13. És Jézus azonnal megengedé nékik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezeren; és belefúlának a tengerbe." Mk 5,8-13
Nos, ha valaki azt mondja, hogy ez a boszorkányüldözés egyetlen helyes módja, akkor az igencsak beteges felfogás lenne. Ha viszont megengedjük, hogy ez csupán valami egyszeri mutatvány volt, amelyet a turnézó Jézus elsütött, és nem feltétlenül követendő, és más módjai is megengedettek a boszorkányüldözésnek, akkor végül is oda lyukadunk ki, hogy tudja a fene a Biblia alapján megmondani, hogy mi a helyes mód. Tehát a Biblia sem egy olyan eszköz, amely alapján elhatárolható lenne a gonosz pogányság, vagy az elfajult szekta, és a tiszta kereszténység. Nincs ilyen határ. A hit egészében véve rohadt és káros.