Ha feldobunk száz istent, abból hány lesz Jézus, amikor leesik?
***
Nemrég járta be a világot a hír, hogy egy orosz, pünkösdista vallású, és egyébként elmebeteg nő (ld. a hit mint elmebaj) a férje holtestét évekig őrizte a feltámadás reményében. Angol nyelvű hírek csak egy kicsivel számolnak be többről: hogyan tartotta a nő a férje holttestét a lakásban, hogyan küldte be gyerekeit, hogy beszéljenek hozzá, etessék. Mit kezdtek a hullabűzzel, és hogyan buktak le.
Egy kicsit merész asszociációval nekem erről az ú.n. Pascal fogadása istenérv jutott az eszembe. Ezt a gondolatot Pascal a Pensees-ben írta le, és felületes embernek elég meggyőzően hangzik. Egy mondatban arról szól, hogy ha fogadni kell, hogy isten létezik, vagy nem, akkor a létezésére érdemes fogadni, hiszen azzal sokat nyerhetsz, míg semmit nem veszíthetsz.
Az istenérvet sokan elemezték, kritizálták, viszonylag ötletes ellenérveket hoztak fel. Például magyarul itt nagyon sok jó ellenérvet sorolnak fel. A leghatásosabb talán az, hogy ha egy bizonyos vallás és annak istene mellett teszed le a garast, akkor lehet, hogy egy másik vallás istene iszonyatosan megbüntet, már, amennyiben valójában az létezik, és nem ez.
Én nem szeretnék itt most olyan elemzéseket végigvinni, amely eme érveknek a részleteiben elmerül, és kibogozza, hogy attól függően, hogy miféle dolgokat tételezünk fel, mi jöhet ki eredménynek. Pascal érve bizonyos szempontból ötletes, de az említett ellenérv is nagyon ötletes. Ugyanakkor egyik sem ragadja meg azt, ami itt az "eredendő bűn".:)
A eredendő hiba ugyanis az, hogy nem definiált itt semmi. Először is nem definiált az eseménytér, nevezetesen, hogy hány, és milyen isten lehetséges. Fel tudjuk ezt mérni? Nem. Ez az eseménytér nem is teljes, mert ki tudja, hogy ha istenek nem is léteznek, mi más létezhet még, ami kapcsolatban van a kérdéssel. Lehet, hogy egy kobold büntet az iszlámért, és megjutalmaz a buddhizmusért. Az sem világos, hogy a kobold hite kizárja-e a keresztény hitet, vagy nem. Nem tudjuk, hogy atomi eseményekről van-e szó, vagy összetett eseményekről. Ez az eseménytér nem véges, hanem végtelen, és matematikailag nem kezelhető halmaz. Ugye emlékszünk a Russell-paradoxonra, a minden lehetséges halmazok halmazával kapcsolatban? Vagy a minden lehetséges dolgok halmazáról? Na most a minden lehetséges isten halmaza bár logikailag egy kicsit kevésbé problémás, szintén nem kezelhető matematikailag.
Másodszor, ha volna egy ilyen eseménytér, akkor ugye jutalmakat, költségeket és büntetéseket kellene definiálni. Ez is problémás, nem tudjuk felmérni, hogy minden elképzelhető isten miféle jutalmakat osztogat. Nincs is sok értelme azon gondolkodni, hogy a képzeletbeli Trotroll isten vajon karóba húzza vagy máglyán égeti-e el a tévedő keresztény hívőket. És hogy a karóba húzós Trotroll az egy külön eset-e, mint a máglyán égetős Trotroll. No meg utána ugye még azt is meg kéne nézni, hogy vajon ha a karóba húzás egy egységnyi szenvedés, akkor ehhez képest a máglyán elégetés szám szerint mennyi büntetést jelent. Ezt egy tisztességes várható érték-számításhoz meg kell adni.
És aztán, a legrosszabb, fogalmunk nincs a valószínűségekről. Vajon a máglyán égetős vagy a karóba húzós Trotroll istennek mennyi a valószínűsége? Több-e a keresztény isten valószínűsége, és ha igen, akkor miért nem? Nyilvánvaló, hogy hülyeség az egész. A keresztény isten létezésének nincs meghatározható valószínűsége, sőt, nem is tudjuk értelmezni.
Egyébként a frekventista értelmezéssel operálunk? Ez valahogy úgy néz ki, hogy ha feldobunk száz istent, abból hány lesz Jézus, amikor leesik.:) Őszintén szólva már ott gondban lennénk, hogy folytonos, vagy diszkrét eloszlásról van-e szó.
Olyan szinten sem lehet elintézni a dolgot, hogy ha nem tudjuk, akkor legyen egyenletes az eloszlás. Mert ha nem tudjuk, hogy holnap agyon csap-e a meteor, akkor abból nem következik, hogy 50 százalék az esélye. Ha következne, akkor Pascal fogadásához hasonlóan kár lenne buszbérletet venni, mert pár nap múlva praktikusan tutira meghalok. Tehát nem, nem úgy van, hogy vagy agyoncsap a meteor, vagy nem, tehát 50 százalék. Hasonlóan nem úgy van, hogy vagy van keresztlény isten, vagy nincs, tehát 50 százalék.
Ha pedig a valószínűségekről, vagy sűrűségfüggvényről nem tudunk mit mondani, még becslést sem, még azt se tudjuk értelmesen felvetni, hogy nulla-e a valószínűség, vagy nem, akkor az egész okoskodás nem ér semmit. Hiába teszünk fel két esetet, meg négyféle jutalmat, ha nincs valószínűség. Végtelen jutalmat is lenullázhat a nulla valószínűség. Attól függ, hogy milyen rendű végtelen, milyen rendű nulla, hogyan konvergál a kettő szorzata.
Rendben, Pascal még abban a korban élt, amikor a valószínűség-számítás eléggé gyerekcipőben járt. De ma már elég jól formalizálták. Igazából nem értem, hogy komoly filozófus egyáltalán miért foglalkozik ezzel az istenérvvel, amikor alapjaiban teljesen értelmetlen. Esély nincs arra, hogy ki lehessen hozni valamit belőle. Hasonló a véleményem a finomhangoltságból, de azt majd kifejtem máskor.
A bevezető hírhez visszatérve, azt mondhatnánk, hogy amikor Pascal fogadásában a jutalmakat, költségeket és károkat felmérik, akkor mint röviden megfogalmaztam, a hit költségét, illetve károkozását gyakorlatilag nullának veszik. Feltételezik, hogy ha az ember meghal, és véletlenül nincs isten, akkor hát abból baj nem lehet. Hiszen már meghalt az ember. Arra ritkán gondolnak az emberek, hogy ha valaki hisz a feltámadásban, és egy rokona hal meg, akkor milyen kárt okozhat ezzel, ha nem is a halottnak, de más rokonoknak. Most azt, mint kárt elhanyagoltuk, hogy a halottnak ez "hogy esik", mert sehogy nem esik neki. Valójában ugye a hullagyalázás sem a halott kára, hanem a közösségé. Végül is mennyi negatívumként számoljuk el a gyerekek pszichés kárát Pascal fogadásánál?
Ugyanakkor persze a hír és a példa kicsit komolytalan. Bár érdekes a felvetés, a feltámadásban hinni nem azért butaság, mert miféle károk származhatnak belőle. A jelentős világvallások a hozzájuk tartozó civilizációval eléggé össze vannak egyeztetve ahhoz, hogy "normális" esetben a keresztény rítusokat a keresztények nem tartják hullagyalázásnak.
A hír inkább csak apropó volt annak elmondására, hogy a Pascal fogadása alapvetően azért butaság, mert vészesen túl kevés információ alapján akar érvelni.
