A napokban olvashattuk a hírt, hogy Skóciában Vallejo-Marin, a Stirlingi Egyetem tudósa egy újonnan keletkezett fajt fedezett fel. Félreértés ne essék, nem egyszerűen új fajt, hanem olyan fajt, amely igazolhatóan nemrég keletkezett, azaz a speciáció egy igazoltan megtörtént esetéről van szó. Az utóbbi időkben való keletkezést az igazolja, hogy a hibrid faj szülei nem őshonosak Skóciában.
Nem ez az első ilyen eset. Én korábban ilyen hírt én nem olvastam az újságokban. Azért is fontos, mert nem laboratóriumban történt, és olyan növényről van szó, amelyet a "drágalátos" kreacionista is lát, sőt, kezébe veheti, körbeszagolhatja a "sátáni növényt".
Azt is fontos megemlíteni, hogy a hibridizáció a fajképződésnek nem az egyetlen, és valószínűleg nem is a fő változata. Ugyanakkor számos faj kialakulásáért lehet felelős. Akár többért is, mint gondolnánk. Tehát a kreacionisták elkezdhetnek kétségbeesetten védekezni, hogy hibrides speciáció van, de másmilyen, "normális" az nincs. Tényleg kétségbeesett, visszaszoruló védekezés lenne, és várhatóan ugyanúgy csúfos vereséget szenvedne, amikor ledokumentálnak egy "normális" esetet is. Az origó cikkében erre is van jelölt. A tudomány ma már egy csomó adatot rögzít, magokat fagyasztanak le, és sok ideig fognak egyre több mindent vizsgálni, tehát ha igaz az evolúció, akkor csak idő kérdése ez a bukás is.
A hívők nagyon gyakran jönnek olyan elképesztően rossz érvekkel, amelyeket nehéz empirikusan cáfolni, azaz csak az emberek józan eszére hagyatkozhatunk, hogy "de hát ez rossz érv!". Ilyen például az, hogy "bizonyítsd, hogy nincs isten", "miért van inkább valami, miért nincs inkább semmi?", "ha nem tudsz mindent, akkor nem zárhatod ki istent", "ha nem tudod cáfolni, hogy Jézus feltámadott a Golgota hegyén, akkor nem lehetsz ateista", és hasonlók. Ezek logikailag is rossz érvek.
A hívőknek csak egy része kreacionista, de a krecionisták nagy része hívő. A katolikus egyház ugyan hivatalosan elfogadja az evolúciót - szépen, sunyin nyitva hagyva azért a kaput istennek is - de a katolikus hívők egy jó része is kreacionista, vagy értelmes tervezettségben hívő (e cikkben nem teszek különbséget, mert irreleváns). Más keresztények, sőt, sokszor buddhisták, hinduisták, vagy muszlimok is szép számmal vannak a kreacionisták között.
Én egy ideje ritkán érvelek a kreacionizmus ellen. Azért, mert azt gondolom, az evolúció egy tudományosan igazolt elmélet. Azt gondolom, hogy az evolúció tagadása részben egyszerű hülyeségből fakad: nem egészen triviális elméletről van szó. Részben matematikai műveletlenségből: ahhoz ugyanis matematikai műveletlenség kell, hogy valaki azt higgye, hogy egy véletlen faktorokat is tartalmazó, sztochasztikus folyamat nem vezethet eredményre. Igazoltan vezethet, nagyon sok sztochasztikus algoritmus van. Sokszor pedig biológiai ismeretek hiányából fakad. A kreacionisták nagy része nem érti az evolúciót. Egy kis része alapjában felfoghatná, de mondjuk tudatosan próbál ellene szofista érvelést folytatni. Az ebbe fektetett energia kis részével akár meg is érthetné az evolúciót.
Az evolúció-kreacinosta vita kicsit olyan tehát, mintha az emberek relativitáselméletet tagadókkal vitázna: az elmélet elég bonyolult ahhoz, hogy szépen bele lehet mászni. A tagadónak nem kell különösebben hülyének lennie ahhoz, hogy igazából ne értse. Ahhoz sem, hogy ne fogja fel, hogy nem igazából érti.Ez a Dunning-Kruger hatás. Mit lehet az ilyennel tenni? Processzort nem lehet cserélni. Sima oktatásügyi problémáról van szó. Az ilyen embereknek okosabbaknak kéne lenniük. Ez a megoldás. Akkor maguk is rájönnének, hogy nem értik, ha rájönnének, hogy nem értik, elkezdenének tanulni, és talán megértenék. Közben meg még okosabbakká is válnának.
Összefoglalva: azt gondolom, hogy ahogy ma az evolúciót az európai emberek többsége elfogadja, úgy a jövőben az átlagos intelligencia, a tudományos műveltségi szint növekedésével, a kézzelfogható, robbanásszerűen szaporodó bizonyítékokkal, a még több magyarázattal, alkalmazásokkal, az egyre több felfedezéssel az evolúció teljesen bevett dolog lesz az emberek között. A kulcs tehát itt az emberek még jobb oktatása, ez ügyben az én blogolásom sokat nem tehet. De nehéz lesz az evolúciót akkor tagadni, amikor mesterséges élőlények fognak tobzódni, és olyan dolgok fognak a szemünk előtt zajlani, amelyek totálisan őrültnek tűnnek egy kreacionista szemében.
Ennek a folyamatnak az egyik lépése ez az új felfedezés, és hát ha megtörtént, akkor azért hírt adok róla. A kreacionisták egyik utolsó, fő érve ugyanis az, hogy "de hát senki nem látott még fajokat keletkezni, ergo, ilyen nem is létezik". Vegyük észre azt, hogy ez a kreacionista érv vulgár-empirista. Ez tényleg az az eset, amikor a hívő jön azzal, hogy "ha nem látom, nem hiszem". Ez az az eset, amikor a kreacionista vulgár-empiristább a legvulgárisabb materialistánál is. A hívők szokták ilyenekkel vádolni a tudományt. A tudomány valójában a "ha nem látom, nem hiszem" és a "bármit elhiszek, minden igazolás nélkül" két véglete között az "elfogadom, ha empirikusan igazolod" köztes elvet vallja. Ahol az igazoláshoz nem kell közvetlenül látni dolgokat. Lehet mérni, lehet közvetett bizonyíték, lehet csupán annyi, hogy valami a legjobb magyarázatként tűnik. Istent tehát nem fogadjuk el, mert ilyen közvetette igazolása sincs. A fajképződést viszont eddig is azon az alapon fogadtuk el, hogy a fajok létezésének legjobb magyarázata, a különféle leletek ezt közvetve igazolják, és mert abból, amit a genetikából tudunk, az evolúció gyakorlatilag kikerülhetetlen következmény, ennek pedig a speciáció szintén kikerülhetetlen következménye.
Egész egyszerűen, ha azt, amit a szaporodásról, génekről, DNS-ről tudunk igaz - és jegyezzük meg: ezek úgy igazak, hogy a szemünk láttára történnek - akkor a speciáció elkerülhetetlen. Ami csupán kérdés lehet, hogy melyik változata és milyen gyakran, történik meg.
Az origo cikke is rámutat, és én is leírtam már, hogy a faj fogalma tulajdonképpen egy kissé problémás. Jelen időben a legtöbb faj jól elkülöníthető, de az evolúció során a fajok maguk képlékenyek. A Critical Biomass-ben olvastam a fajok, osztályok képlékenységéről egy egészen érdekes cikket, és egyben egy másik fajképződésről is. A kreacionisták hibája az, hogy nagyon mereven veszik ezt a fogalmat, ezért is hiszik, hogy áttörhetetlen a fajok közötti határ. Jelen időben ez az esetek többségében így is van. De a gyűrű fajok például ebben is kivételt képeznek. Az időbeli változásokat véve viszont a dolog tényleg tarthatatlan.
Olyan ez, mintha valaki azt hinné, hogy mivel jelenleg az országhatárok kőbe vannak vésve, ezért mindig is itt voltak az országok. Hát most valaki vagy Ausztriában él, vagy Magyarországon. A senkiföldjén nem élhet senki. Ergo, az Osztrák-Magyar Monarchia nem is létezhetett. Ugye?! Hát de, időben pont a határok változása a kulcs.
Egy másik hasonlat a speciációra nézve az, hogy a kreacionisták érve olyan, mintha azt mondanák: "kérem, azt én értem, hogy az elültetett mamuttfenyő-mag az kicsírázik, azt is, hogy növekszik. Azt is értem, hogy azok a bazi nagy mamutfenyők is növekednek, amelyek Kaliforniában vannak. No de senki nem látott még mamutfenyőt magból felnőni a szár méteres magasságig, ugye?! Ez azért mégis képtelenség."
Nos, a kreacionisták, és a hívők nyomorúsága, hogy annak ellenére, hogy érveik ilyen képtelenek, és egyetlen mentsváruk, hogy ezeket az érveket ugyan a logika nem támasztja alá, de legalább a valóságban azt remélik, hogy nem buknak le. Ugye nem várható, hogy felfedezik Jézus holttestét, nem várható, hogy mindenre holnap megtaláljuk a magyarázatot, nem várható, hogy abszolút bizonyítékot találunk arra, hogy nincs isten, ás azt hitték ezek a naivok, hogy nem lesz olyan, hogy fajképződés fog lezajlani a szemünk előtt.
Hát de. Megszívták. Néha az élet egészen szokatlanul vágja pofán a buta embereket, és még olyan esetekben is, ahol magunk sem várnánk. Hiszen "Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek. Álmodni képes." Csak éppen ez a több dolgok, ezek nem tündérek, nem manók, nem télapók és nem istenek, hanem például speciációk. A hívők fantáziája egyrészt nagyon is elszállt, másrészt nagyon is szűkös, és sehogy sincs jó összhangban az értelemmel.