Lengyelország sem a régi - talán olvastátok, hogy a múlt hétvégi parlamenti választásokon a Janusz Palikot Mozgalma lett a harmadik befutó, a szavazatok 40 mandátumot érő tíz százalékával. Palikot a régi-új kormánypártban politizált, de tavaly saját pártot alapított, így különösen szép teljesítményt jelent a 10%-os eredmény. Palikot meglehetősen excentrikus, tabukat nem ismerő szókimondó személy, aki filozófiát tanult és alkoholkereskedő üzletemberként gazdagodott meg.
Politikusként határozottan szabadelvű értékeket képvisel, kiáll az önrendelkezésért és a kisebbségek jogaiért. Amikor lublini rendőrök nemi erőszakot követtek el (a rendőrőrsön), pisztolyt és műfaszt mutatott a sajtótájékoztatón, hogy jellemezze a rendőröket, négygyerekes hetero létére pedig még 2007-ben „Meleg vagyok” feliratú pólóval jelent meg egy sajtótájékoztatón, hogy szolidaritást vállaljon. Palikot kiáll amellett, hogy ne az egyház határozza meg a polgárok törvényeit és magánéletét, megvonná az egyházak állami finanszírozását, a hitoktatást pedig az állami iskolákból a parókiákra helyezné át (jelenleg még jegyeket is kapnak a gyerekek a hittanért, és ezt még az iskolai bizonyítványba is beleírják). Lehetővé tenné a melegházasságot, legalizálná a könnyűdrogokat és az abortuszt, ingyenessé tenné az internetet, a hadsereg költségvetésének a felét a kultúrára irányítaná át, a felsőházat eltörölné, az alsóház létszámát pedig csökkentené.
A hétvégét pénteken este nyitják meg a város kulturális központjában 17 órától egy kerekasztal-beszélgetéssel, amit 20 órakor kiállítás követ a No Local-ban. Szombaton 11-kor kerül sor a civil szervezetek találkozójára, délután 14 órától pedig a lényegre: a szekuláris államot követelő felvonulásra. 17-19-ig újabb kerekasztal, este 20 órától pedig nyílt buli. Vasárnapra is van program: két városnéző sétára lehet jelentkezni, amelynek keretében zárdák nyilvánosságtól elzárt kertjeit lehet megtekinteni. A részletes programot l. itt.
Humanisták vagyunk, akik a különböző hitek és világnézetek békés egymás melletti létére vágynak. Úgy gondoljuk, az olyan szubjektív fogalmak, mint a vallásos hit nem szabad, hogy politikai küzdelmek fegyverévé válnia és olyan eszközzé, amely nyomást gyakorol az állami törvényhozásra. Egyetértünk abban, hogy mindenkinek joga van a saját vallásához és hitéhez, amíg ezzel nem veszélyeztet másokat.
A szekuláris állam nem az ateisták és agnosztikusok találmánya és előjoga. A szekuláris állam a szabad polgári társadalom alapelve, amelyet az alkotmány szavatol, és amely biztosítja a szabadságot bármely vallás vagy vallástalanság gyakorlásához. Nem vagyunk hajlandóak semmibe venni vagy megtagadni az alkotmánynak az állam és egyház szétválasztására vonatkozó rendelkezéseit. Azonos jogot és azonos bánásmódot várunk el hívők és nem hívők számára.
Határozottan ellenezzük közjavak átadását az egyház tetszésének elnyerése céljából, ellenezzük a templomi politizálást és a törvényhozó hatalom kiközösítéssel való zsarolását az abortuszhoz és a mesterséges megtermékenyítéshez kötődő kérdésekben. Tiltakozunk minden kísérlet ellen, amely az ortodox vallásos nézetektől eltérő nézeteket vallók társadalmi ellehetetlenítésére irányul. A katolikus egyházzal szembeni bíráló hangok szigorú elnyomása ellenkezik a demokrácia alapvető elveivel. Követeljük a Tulajdon Bizottság bűnözéssel kapcsolatos tevékenységeinek azonnali tisztázását és magyarázását. Támogatjuk a Büntető Törvénykönyv vallási érzelmek megsértését tiltó 196. paragrafusának eltörlésére való kísérleteket, amely paragrafus hatásosan elfojtja azok (főleg művészek) hangját akik bírálni merészelik a katolikus egyházat. Elutasítjuk a cenzúra minden fajtáját, és a kutatás és a kreativitás szabadságában bízunk.
Követeljük a vallás kiiktatását az állami iskolai tantervekből, valamint a hittanért kapott jegy törlését az iskolai bizonyítványokból. Követeljük, hogy a köztér vallási jelképektől mentes maradjon, és hogy megszűnjön az a gyakorlat, hogy kormányzati kulcsszereplők hivatalosan részt vesznek a nemzeti ünnepeken és más fontos évfordulókon tartott miséken.
Követeljük az egyház állami költségvetésből való támogatásának teljes megszüntetését. Elfogadhatónak tartjuk az egyházadó bevezetését, ami nem csak azt teszi lehetővé, hogy az adott vallások követői támogassák saját felekezetüket, hanem segíthet hiteles adatokat szerezni a követők számáról.
Lengyelország egy olyan állam, amelyben még a katolikusok egy része is ellenzi az egyház beavatkozását nemcsak a közéletbe, hanem az ő és más hívők és nem hívők magánéletébe is. A saját életüket akarják élni. Legyen az állam szekuláris, és az emberek boldogak, mindannyian a saját útjuk szerint.
(A fordítás az angol fordítás alapján készült.)
