Társadalmunkban elterjedt rémisztgetés, hogy a nyugat a jövőben el fog iszlámosodni. A menekülthullám okán most a nácik úton-útfélen ezt hangoztatják, még az olyan, kormányon lévő nácik is, mint Rogán Antal. Ebben a cikkben bemutatom, hogy Európa - hacsak nem jön egy évben ide 500 millió muszlim bevándorló - nem fog eliszlámosodni, és évi pár százezer vagy egymillió muszlim nem változtat azon, hogy Európa ateista lesz, merthogy a muszlim felnőttek gyereke is egyre nagyobb tömegekben lesz ateista.

A legszélsőségesebb nézet ilyen szempontból például Breivik őrült világképe, amelyben ő magát egyfajta keresztes lovagként képzelte el, aki Poitiers helyett Oslóban állítja meg az iszlám emigránsokat. Furcsa mód úgy, hogy norvég embereket, különösen fiatalokat öldökölt halomra.

De nem csak az ilyen tettre is kész szélsőségek, hanem a cselekvéshez szerencsére bátortalan, ugyanakkor nagy szájú szélsőséges hozzászólók is szokták azt írni a blogunk kommentjeiben, hogy a nyugati világ el fog iszlámosodni, és ezért igenis erősíteni kell a kereszténységet. Különösen olyan terrorista akciók után, amilyen a legutóbbi, Charlie Hebdo merénylet volt.

Sok elvi probléma is van a javaslattal, de nézzük először a premisszát magát. Vajon tényleg iszlámosodik-e a nyugat? Az egyik oldalon ott van a bevándorlás, és ott van az a valóban igaz adat, hogy a muszlim családokban általában nagyobb a szaporulat. Ausztria tekintetében ezt nagyon világosan mutatja a 0. Ábra.

-1. Ábra: A születési ráta alakulása Ausztriában. Zöld=iszlám, kék=katolikus, lila=evangélikus, szürke=felekezeten kívüli. Az ábra forrása ez a wikipédia-szerű, demográfiáról szóló cikk, amely több hasonló ábrát is tartalmaz.

0. ábra: a 0. ábra táblázatát átszámoltam felekezeten belüli relatív csökkenéssé. A muszlimoknál csökken legjobban a születési arány. És átszámoltam a muszlimokhoz képesti relatív értékbe, ebben is javul mindhárom másik felekezet. A muszlimok előnye tehát ebben csökken.

De a másik oldalon ott van az, hogy ezek a muszlim emberek és családok a nyugati világban élnek, ahol nem muszlim környezetben élnek, integrációs nyomás van rajtuk, ahol kötelességük is betartani a helyi törvényeket, egy olyan környezetben, amely egyre inkább ateista, egy olyan felvilágosult, modern társadalomban, ahol a jogok a szabadságot, egyenlőséget erősítik, és ahol jóval nagyobb tudásmennyiség érhető el számukra. Mindez a muszlim hit elvesztését segíti elő. De nehéz volna adatok nélkül, elméletből megbecsülni, hogy mely tényezők az erősebbek. Ide kapcsolódik, hogy a felekezeten kívüliek aránya annak ellenére nő, hogy a 0. ábrán 0,86 a születési rátájuk. Az ateizmus nem genetikusan, hanem memetikusan terjed.

Arról, hogy az európai országokban hogyan alakult időben az iszlám hívők aránya a legjobb adatsor Nagy Britanniából van, ahol a bevándorlás jelentős, a bevándorlók egy jelentős része muszlim országokból származik, úgymint Pakisztán, Banglades, és India egy része, valamint még más országok. De Nagy Britannia esetén van a legegyértelműbb bizonyítékunk arra, hogy ezzel egyensúlyt tartanak az ellentétes faktorok, mert Nagy Britanniában miközben a keresztény vallások aránya csökken, az ateizmus jelentősen nő, aközben minden más vallás egy jelentéktelen kis maradékot képez, és ezen belül nyilván a muszlim vallás sem növekedhetett jelentősen több évtized óta.

1. Ábra: Nagy Britannia vallási felekezeteinek alakulása az idő során a teljes népesség százalékában a Wikipédia szerint. Kék=keresztények, zöld=nem hívők, piros=nem keresztény vallások.

Az 1. Ábra mutatja, hogy Nagy Britanniában az egyéb vallásosok aránya 5-8 százalék között mozog több évtizede, és alig nőtt valamennyit. A Wikipédia adata, amely a közvetlenül külföldön született bevándorlókról szól, 13 százalék, ami több, mint a más vallásúak aránya. Ez pedig egyrészt azt jelenti, hogy eme emigránsok egy része is vallás nélküli, másrészt a Nagy Britanniában születettek már teljesen elvesztik a nem keresztény vallásukat. Miközben szerencsére a keresztények is.

Egy másik fontos, és jelentős bevándorlással rendelkező nem európai, de nyugati ország, ahonnan hasonló adatsort találtam, az Egyesült Államok. A Wikipédiából itt is jó adataink vannak az etnikai eloszlásra. Könnyen össze lehet hozni itt is 5 százalék olyan etnikai származást, amely nem keresztény és zsidó valláshoz szokott kötődni: a 4,8 százalék ázsiaihoz csak hozzá kell adni egy kevés afrikait, akik muszlim országból jöhettek. A 2. ábra mutatja, hogy olyan nagy veszély itt nincs.

2. Ábra: Az Egyesült Államok vallási megoszlása az idő folyamán. Narancs=protestáns, zöld=katolikus, kék=zsidó, sárga=más, piros=nincs.

A kezdő képen nem véletlen az Eiffel-torony szerepel (a kép elég régi, mert ma már nem megy át az út a torony alatt), az ország, ahol az iszlámosodás a legnagyobb veszély, az Franciaország. A lakosság is nagy problémának érzékeli ezt a veszélyt. Miközben a Wikipédia szerint csak 4,7 millió muszlim él itt, ami a lakosság 7,2 százaléka. Azért láthatjuk, ez sem jelent közel sem többséget. Itt nagyobb a bevándorlás mértéke, a Maghreb országokból olyan többségében muszlim bevándorlók jönnek, akik beszélnek franciául, és így nyelvileg nem kell integrálódniuk, ami talán a vallás megtartását is elősegíti. Továbbá közösségeket is ki tudnak alakítani, például a halal élelmiszer-kereskedés  kereskedelmileg fenntartható, és létező üzlet. Nehéz olyan szép adatsort találni, mint az előző kettő, miközben egészen részletes tanulmányból kiderül, hogy a muszlimnak tekintett országból származó embereknek 75 százaléka hisz, hogy a halal vagy a ramadan szokása idős embereknél fontosabb, és generációról generációra csökken. A mecsetbe járás pedig gyakoribb, mint a katolikusoknál a templomba járás, de havi egyszer itt is csak 25 százalék jár.

A trendről Franciaországban nehéz adatot találni. A Pew Forum egy kis interaktív térképe alapján tudtam meg, hogy az 1990-es évek óta jelentős a növekedés arányokban is. Ugyanakkor nem jósolják, hogy 10 százalék fölé mennének. Egyébként ha itt megnézzük Nagy Britanniát, akkor 2,1-ről 4,6 százalékra találhatunk ott is egy növekedést, az Egyesült Államokban viszont csak 0,6-ról 0,8 százalékra.

3. ábra: Franciaország felekezeti megoszlásának alakulása időben. A felekezetek bal oldalon sorrendben: katolikus, protestáns, muszlim, más, vallás nélkül, nem válaszolt. Az adatok sajnos csak 2004-ig szólnak, idáig egy kis muszlim növekedés látható, de annyira nem vészes, és a vallás nélküliek száma eközben sokkal jobban növekedett. A táblázat forrása a következő cikk, amely maga is a témáról szól: Claude Dargent: "La population musulmane de France : de l'ombre à la lumière ?", Revue française de sociologie
2010/2 (Vol. 51)

A Le Figaro egy összefoglalója szerint különböző felmérések 3,4 és 5.8%-os muszlim arányt mértek. A cikk arról is beszámol, hogy a muszlim eredetű népességben a gyakorló muszlim hívők aránya 35 százalék körül van. Viszont a hívők aránya 71 százalék körüli. Mindkét szám túl magas azért, rosszabb, még a katolikusoknál is. Franciaország egy kicsit azért okot ad az aggodalomra. De ez csak egy, kivételes ország.

Franciaország azért is nagyon drámai példa, mert közben a lehető leglaikusabb állam a világon. Így ellentét húzódik e kicsit erősödő iszlám, és az erős szekularizmus között. Erre még visszatérek.

Hasonlóan, de kicsit máshogy érintett ország Németország, amely meg a török bevándorlásról ismert. A Wikipédia szerint 3,3-4,3 millió származása szerint muszlim van, ami a teljes lakosság 4-5 százaléka. Itt 3,2 százalékról 5 százalékra való növekedést mutat a térkép eddig (stimmt), és 2030-ig 7,1 százalékot jósolnak.

Találtam egy ábrát is Németországról.

3. ábra A felekezetek eloszlása Németországban időben ábrázolva. Jelmagyarázat: evangélikus (piros), katolikus (fekete), felekezet nélküli (kék), muszlim (zöld), más (szürke). A törés 1990-nél az újraegyesülés, ott az adatok összehasonlíthatatlanok. Az ábra forrás ez a blog. Végeredményben ezek a német népszámlálási adatokból származnak. Azaz a lehető legnagyobb populáción elvégzett felmérés, és felülről becsli a valóban hívők számát. 2005-re 3,9 százalék muszlim arányt adnak meg a.

Látható, hogy az iszlám Németországban nem nagyon növekszik, a felekezet nélküliség, azon belül vélhetően az ateizmus viszont robbanásszerűen növekszik. És nem csak a volt NDK-sokkal.

Svájcról is találtam egy ábrát.

4. ábra Svájc lakosságának eloszlása felekezetek szerint időben ábrázolva. A jobboldali ábramagyarázat sorrendben: római-katolikus, evangélikus-református, felekezet nélküli, más. Az ábra forrása ez a blog.

Itt is van némi növekedés, de a "más" egyrészt nem csak muszlimot jelent, másrészt a felekezet nélküliek száma sokkal gyorsabban növekszik. Svájc sem a muszlim állam felé tart tehát, hanem az ateista állam felé.

És akkor miért ne néznénk meg a Pew Forum térképén egész Európát? Itt 4,1 százalékról 5,8 százalékra való növekedés volt eddig, és 7,8 százalékot jósolnak 2030-ra. Az index egyik cikkében Azt írják, hogy "John Tolan idézett egy felmérést is, amely szerint növekszik Európában a muszlimok lélekszáma. A becslések azt mutatják, hogy 2100-ra eléri a lakosság 15 százalékát. Ez ugyan jelentős szám, de szerinte nem tűnik nagynak a lehetséges iszlamizáció, és nem ez fogja meghatározni a kontinens jövőjét.". Mindez állítólag az MCC Budapest Lectures rendezvényén hangzott el a professzortól. Tehát professzortól, és nem bal-liberális, hanem inkább jobboldali, iszlamofób rendezvényen. Mivel az index nem hivatkozta a felmérést, nem tudjuk, hogy "Európa" pontosan mit jelent. Az EU-t, vagy a földrajzi kontinenst? Mindkét esetben feltételezhető, hogy nyugaton ez a százalék magasabb lesz, mint keleten. Az is valószínű azonban, hogy ez a becslés inkább a muszlim származást jelenti, és nem a ténylegesen hívő muszlimokat, mivel a mai felmérések általában szintén nem az emberek megkérdezéséből indulnak ki, hanem adminisztratív adatokból. Ahogy már elmagyaráztam, az is kérdéses, hogy a ma élő muszlim felmenők unokája 2100-ban muszlim lesz-e, vagy inkább ateista, ahogy a ma élő keresztények leszármazottai között is sok ateista lesz. A kereszténységben ez a trend. Semmi okunk nincs azt hinni, hogy a muszlim vallás más lenne, és a jólét, iskolázottság ott nem működne az ateizmus irányába, illetve a születésszámok csökkenésének irányába.

A korlátozott eliszlámosodás egy másik oka a 0. ábrán található, hiszen idővel a muszlimok születési rátája is csökken. Ez egyébként az egész világban érvényes trend a muszlimokra is. És így egyre kevésbé szaporodnak, ők is elérnek egy telítődést. De mivel közben a keresztények és ateisták is egyre kevésbé szaporodnak, lehet, hogy mégsem ez a nyers szaporodási ráta a magyarázat, hanem mégis az, hogy a muszlimok elvesztik a vallásukat. És ha elvesztik, akkor nem a kereszténység, hanem inkább az ateizmus javára vesztik el.

Ha összevetjük az iszlám igen csekély, vagy nem is létező növekedését Európában azzal, hogy az iszlám vallásúnak nevezett országokból milyen jelentős a bevándorlás, illetve azzal a jelenséggel, hogy az iszlám vallásúak szaporulata általában nagyobb, akkor felmerül a kérdés, hogy mi ennek a magyarázata? Hogy lehet, hogy Európába jönnek ezek a bevándorlók, és mégsem lesz az iszlám többségben? Hanem lassan inkább az ateizmus van többségben?

1) Az iszlámnak mondott országokból jövő bevándorlók egy része nem is hívő. Csak otthon ilyen felmérés nem nagyon van, nem meri elmondani, mert lecsukják, továbbá esetleg az ateizmusa összefügg a kivándorlásával.

2) Az európai országokban a nem hívő bevándorló már megvallja ateizmusát.

3) A szekuláris környezet és oktatás hatására a muszlimból ateista lesz.

4) Ha a szülő nem is, a gyerekek, akik tényleg itt kapnak oktatást, itt járnak iskolába, már ateistává válnak. Esetleg kis részben kereszténnyé.

Az 1-es ponthoz találtam nemrég egy igazolást. Iránban egy GAMAAN nevű hollan intézet végzett egy felmérést, amely sajnos csak on-line volt. Valószínűleg nem is lehetett volna nem on-line. A felmérés eredménye za, hogy az iráni lakosságnak csak alig több, mitn 40%-a, mindenképpen a kisebbség muszlim. Egy olyan országban, amely a népszámlálás szerint gyakorlatilag 100%-ban muszlim. A Wikipédia oldalán mindkettő szerepel. A felmérés sok más kérdésben is meglepő eredményt hozott: a többség nem imádkozik, 46,8% tért meg vallásosból nem vallásosba, szerintük az egyházaknak magukat kellene eltartani, nincs helyük a törvénykezésben, és hasonlók. Különösen érdekes az, hogy 68% szerint a vallásos útmutatásoknak nem szabad szerepelniük a jogalkotásban, miközben Magyarországban a kereszténység szerepel az alkotmányban, és a szavazók majd 50%-a támogatta azt a pártot, amelyik beleírta, tehát vélhetően egyetértenek vele.

A felmérés reprezentatív mivolta megkérdőjelezhető. A felmérő intézet tudatában volt annak, hogy ez kérdéses, ezért többféle módszert alkalmaztakj, a legfontosabb a statisztikai szűrés és kiegyenlítés. Ezalapján felsúlyozták a válaszolók között a falusi, a képzetlen és más csoportokat úgy, hogy a népességben meglévő valós arányokban szerepeljenek. Igen ám, de pont ez a felsúlyozás jelzi, mennyire torz volt az eredeti minta. Például az 1. Táblázatban látszik, hogy a falusiak aránya eredetileg 3,5% volt, és ezt kellett feltornászniuk 20,4%-ra (számomra meglepően sok a városi Iránban). Nos, igen, de a 3,5% falusi könnyen meglehet, hogy szintén nem a szoksáos falusi, hanem inkább pár kivételes embert kaptak el faluról. Vagy valamilyen város melletti faluból.

Mindenesetre ez a felémérés biztosan közelebb van a valósághoz, mint a népszavazás, vagy bármiféle hivatalos adat a muszlimok arányáról Iránban. Az az adat pedig, amelyik az iszlámból való megtérésről szól, kifejezetten mutatjka, hogy még egy muszlim országban is folyik a muszlimok szekularizációja. Még inkább így kell, hogy legyen ez azokban a nem muzslim országokban, ahova bevándorolnak, és amelyek cikkünk tárgyát képezik.

Számunkra, ateisták számára a kereszténység alig jobb, mint az iszlám, az iszlám a keleti és déli országokban, ahol hatalmon van, éppen csak azt mutatja meg, hogy milyen is volt a kereszténys cenzus szerint ég a felvilágosodás előtt, és milyen lenne, ha megint szabadjára engednénk. Ha a kereszténységet az iszlám elleni védelem nevében megerősítenénk, akkor a kereszténység maga is pont erre a szintre süllyedne. Nem látom tehát nagyon, hogy miért kéne az iszlám elleni védelem érdekében a saját oldalunkon egy hasonló fenevadat kitenyészteni.

Nem szabad Breivik elgondolását követni, de még a kevésbé szélsőséges "keresztes lovagokét" sem. Nem szabad követni, mert a kereszténységet Európába visszahozni már nem lehet. A történelemben soha nincs visszaútra lehetőség. Előre viszont lehet menekülni: minél hamarabb megerősíteni a szekularizmust. Mert az sem volna jó, ha az iszlámmal az ateizmus folytatna valami erőszakhoz folyamodó harcot.

Az egyetlen helyes megoldás a szekuláris gondolat erősítése az ateistákban, keresztényekben és muszlimokban is. Ha mindenki megérti, hogy mindenkinek az a legjobb, akkor oldottuk meg a helyzetet, ha szekularizmus van, mert mindegyik vallás mindig is kerülhet kisebbségbe valahol. A muszlimoknak is egy szekuláris Európa jó, és a keresztényeknek is a szekuláris Európa jó, mert azzal a mondjuk 10 százalék muszlimmal nem kellemes véres harcot vívnia a megmaradó 10 százalék kereszténynek, miközben a 80 százalék ateista. Ha pedig mégis többségbe kerülnek, akkor is ott van a biztosíték a keresztényeknek. Az az egyetlen biztos megoldás nekik, ha sikerül olyan erősen szekulárissá tenni Európát, ha sikerül a muszlimoknak is megmutatni: "lám, nektek is elviselhető volt a szekularizmusban, engedjétek ezt meg másoknak is!". És természetesen nekünk ateistáknak is egy szekuláris Európában jó az élet, és ha mi kerülünk többségbe, akkor jó esélye van a muszlimoknak és keresztényeknek, hogy békében élhetnek, és nem fogják őket vérszomjas ateisták üldözni.

Ez az európai helyzet, ahol a kereszténység leáldozóban van, a muszlim vallás kicsit jön föl, hozzátenném, egy kicsit a buddhizmus is megvetette a maga módján a lábát, közben az ateizmus is erősödik, ez a vegyes helyzet pont azért jó, mert értelmes emberek esetében erősíti a szekuláris megoldást, amely a közös jó. Buta keresztények persze reagálhatnak a breiviki úton. És buta Orbánok és Semjének is.

Nekem volt olyan szerencsém, hogy jártam a poitiers-i csata helyszínén. Mivel egy "isten" háta mögötti faluban van, ehhez autóra van szükség. A csata oly régen volt, hogy nem volt ott semmi különös látnivaló, csak megnézhettem a helyszínt, a dombokat, mezőket. Egy nagy sakktábla van az emlékhely közepén, volt pár tábla, amely elmagyarázta, milyen tájolással zajlott a csata, mi történt, ki honnan jött, hova ment. És volt pár olyan tábla, amely arról szólt, hogy rendben, fegyverrel megállítottuk itt az arabokat, de emellett mit hoztak nekünk, mit adtak nekünk az arabok. Az ilyen táblák jelzik, hogy ma, a 21. században, amíg nem szükséges, nem fegyverrel, és nem elnyomással kéne megállítani őket. Poitiers persze az a példa is, amikor kellett, mert az arabok jöttek fegyverrel. A 21. században pedig például Mali az, ahol fegyverrel kellett visszaverni az iszlámot, mert ott is az iszlamisták jöttek fegyverrel.