Valláskritikámban természetes módon leginkább a minket itt jobban érintő keresztény vallásokkal foglalkozok, ezek után még sokszor az iszlámmal, mert az sokat szerepel a hírekben, és azért mégis csak jelentős mértékben jelen van Európában, nagyon keveset a zsidó vallással, mert alig érint engem. Ugyanakkor figyelek más vallásokra is, ugyanis az a határozott elképzelésem, hogy ha a világ összes jelentősebb vallását nézzük, azok általában hatalomra kerülnek, és ha hatalomra kerülnek, az szinte törvényszerűen vezet egy csomó negatív dologhoz. Ennek jegyében néha a buddhizmust és a hinduizmust is érdemes kritizálni, különösen, ha ilyesmiről jön hír, ha ez éppen aktuális. Teszem mindezt azért, hogy alátámasszam a fenti, általános gondolatot, miszerint a vallás általában hibás ezekért a dolgokért. Nincs jó és rossz vallás, csak rossz, és rosszabb, illetve van még olyan vallás, amelyet úgy-ahogy kordában tart jogi eszközökkel a szekuláris állam, illetve kordában tartanak mindennapi szinten a nyugati kultúrában most már megerősödött világi, felvilágosult, szekuláris, individualista, liberálisabb nézetek. Ez a vallás a kereszténység, amely azért mindenfele kidugdossa a fejét, és oda kell koppintani neki. Magyarországon különösen.
No de a hinduizmusról szólva. A hinduizmus egy messzi ország domináns vallása. Tájékozatlan és naiv embereknek esetleg az a kényszerképzetük támadhat, hogy csak vegetarianuzmusról, festékekről, füstölgőkről, gagyi oltárokról, virágokról szól, és nagyjából ártalmatlan butaság. A hinduizmus viszont egy közel sem egységes vallás, mindenféle irányzatai vannak. Az egyik irányzatnak van egy olyan vallási ünnepe, amelyet Gadhimai fesztiválnak neveznek, és 5 évenként tartanak meg, és éppen most, pénteken tartották meg ismét.
A hírre én ismerősök útján, Facebookon figyeltem fel. Konkrétan a Dailymail hírét osztották meg. Ez egy roppant hatásos fényképeket tartalmazó fotóriport. A fotókról úgy látom, hogy 2009-ben készültek. De más újsághírekben és hiradókban is megtalálható. A Guradian, a Reuters is írt róla. A fesztivál magában sűríti a vallások sok jellegzetes betegségét.
1) Kétszínűség: A Wikipédia szerint erre a fesztiválra sokan érkeznek indiai államokból, ahol tilos állatokat feláldozni. Nyilván a saját, hindu vallásuk szerint. De Nepálban nem. Ez pedig egy teljesen nevetséges játszadozás, és totál komolytalanná teszi a vallásukat. Egyrészt, úgy látszik, hisznek abban, hogy bűn, amit csinálnak, de másrészt megkeresik a módját, hogy mégis hogy követhetnék el. Teljesen kétszínű, olcsó játék hülyegyerekeknek. Hasonló jelenségeket figyelhetünk meg a zsidó vallás szombati munkát tiltó törvényével kapcsolatban. No és persze az emberi társadalom alja mindenhol ilyen, nem csak a vallásban. De ezen a vallás úgy látszik, semennyit nem segít, a vallás semennyivel nem nemesebb, semennyivel nem nemesíti ezeket az embereket, sőt, a legrosszabbat hozza ki belőlük. A vallás jobban kötődik a legprimitívebb társadalmi rétegekhez és folyamatokhoz. A vallás a sárban tapicskol, és ott jól is érzi magát.
2) A fesztivál ellen tiltakoznak állatvédő mozgalmak is. A dolog jogos, és a következetesség jegyében el is várható. Ha ezek az állatvédők ugyanis azt is kritizálják, hogy tényleg az emberi húsfogyasztás céljára, modern technikai eszközökkel vágnak el állatokat, akkor százszor inkább kell tiltakozniuk az ellen, hogy hasonló mennyiségben, de teljesen szervezetlen módon vágnak le állatokat, a szakszerűtlenség minden hátrányáva együttl. Az ugyanis, hogy ezeket a bikákat egy nagy területen, "egymás szeme láttára" mészárolják le, és még inkább az, hogy ezt nem igazán hozzáértő emberek, nem egészen a legkíméletesebb eszközökkel, és módokon teszik, százszor inkább kivetni való. Ha az állatvédők nem tiltakoznak, márpedig egyébként nem olyan intenzitással tiltakoznak, mint egy európai húsüzemnél, akkor ez is kétszínűség.
3) Álszenteskedés: A nepáli hatóságok azért nem tiltják be a fesztivált, mert vallásos hagyomány. Ez pedig ahhoz a jelenséghez tartozik, hogy társadalmunkban a vallást indokolatlan tisztelet, előjogok övezik. Miért jogos az, hogy ha valamit vallási keretekben tesznek, akkor szabad, ha nem vallási keretek között, akkor tilos?! Miféle kétszínű bikaság ez?!
És, hogy mindezeknek a mélyén miért a vallás, sőt, miért a hit maga a felelős? Az egyik hindu úgy gondolja, hogy nem szabad állatokat megölni, semmilyen formában. A legtöbb hindu úgy gondolja, hogy a tehenek mindenképpen szent állatok. Sok hindu meg a képek szerint úgy gondolja, hogy azért 5 évenként, Nepálban, bikákat, kecskéket, vagy más állatokat halomba ölni, az fajin dolog. Na most ezek mind hívő emberek, azaz ab ovo azt gondolják, hogy empirikus igazolás nélkül is hihetnek valamit. Ezért hit. No de akkor hogyan fogják meggyőzni egymást, hogyan rendezik közös dolgaikat, hogyan lesz ebből valami rendezettebb, normálisabb, jobb dolog annál, minthogy ezek a vallási csoportok mindenféle őrültségeket csinálnak, és hát a végén egymásnak is esnek?! Mert nem látom, hogy az állítgyilkolászó hindukat az állatokat szentnek tartó hinduktól mi fogja megvédeni, haz empirikus-logikai, ésszerű módszert eleve elvetik.