A napokban egy bulváros hír jelent meg a Velveten, amelyet nem olvasok, de hát az Indexbe bekötik, és a címre felfigyeltem. Arról szól, hogy Brazíliában egy férfi betegesen adakozóvá vált az agyvérzése miatt. A bulváros hír az MTI-től jön, ettől persze még lehetne ferdített is, de az eredeti, angol hír a LiveScience-n már komolyabbnak néz ki, és utána lehet még járni, hogy máshol is megjelent, vagy átvették. Miért érdekes ez a hír nekünk?!
Az egyik dolog, hogy az adakozás extrém formáját lebetegezték. Pedig amit ez a jóember csinált, az nem több, mint az, amit Jézus állítólag javasolt a Bibliában:
"Monda néki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem. Az ifjú pedig e beszédet hallván, elméne megszomorodva; mert sok jószága vala. Jézus pedig monda az ő tanítványainak: Bizony mondom néktek, hogy a gazdag nehezen megy be a mennyeknek országába. Ismét mondom pedig néktek: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni." Mt 19:21-24.
És ha a hívő azzal jön, hogy jó, de ez a brazil ember családos, akkor az mégiscsak durva. Igen ám, de az említett részben Jézus ezt bizony a család elhagyására is érti:
"És a ki elhagyta házait, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit az én nevemért, mindaz száz annyit vészen, és örökség szerint nyer örök életet." Mt 19:29.
Aki pediglen azzal jön, hogy Jézus ezt ajánlotta, de nem kötelező, annak azt mondhatom, hogy
(i) Rendben, de az ajánlás azt jelenti, hogy Jézus szemében ez biztos nem beteges.
(ii) Valójában azért ez több, mint ajánlás, ez a tökéletes példa, illetve "erősen ajánlott" dolog, mivelhogy a Mennyországba Jézus szerint enélkül igen nehéz bejutni. Sunyi zsarolóhoz méltóan nem mondja meg pontosan, hogy mi a szabály.
Innen tehát logikailag két lehetőség van:
1) Vagy a felsorolt újságok és szakértők a hülyék.
2) Vagy Jézus volt hülye, és ráadásul beteges, akár a brazil férfi.
Szóval nem én mondám, hogy Jézus patologikus beteg volt. Jáki Szaniszló írja a "Miért él a kérdés: van-e lélek" c. füzet 49. oldalán, hogy "A názáreti próféta vagy egy igen súlyos pszichotikus eset volt, vagy valóban az, akinek állította magát", aztán nem is érvel amellett, hogy miért ne lenne igaz az első.
Valaminek betegségnek valló nyilvánítása persze húzós dolog, ahogy minden olyan javaslat, hogy a vallás maga egy az egyben legyen betegségnek tekintve, sok ellenérzést vált ki. Azt mondom azért mindenképpen mondhatom, hogy az altruizmusnak van egy természetes foka, és az attól való eltérés éppen lehetséges, de ajánlani nem ajánlanám, mert nem éppen szelekciós előny. És egyébként pont evolúciós értelemben beszélhetek természetes fokról, mert a homo sapiens társadalma olyan, ahol bizonyos altruizmus kifizetődő, de bizonyos fok felett meg nem. Ez, és csak ez határozza meg az alturizmus természetes fokát, és ha egy Szent Könyv ettől feltűnően eltér, akkor hát annál nagyobb baj a Szent Könyvnek.
Odáig persze nem akarok elmenni, hogy Jézust is biztos agyvérzés érte, vagy mutáns volt. Ilyenről a tizenötperces hírnév kedvéért szoktak szenzációhajhász könyveket írni bizonyos emberek. Nyilván nem lehet megmondani, hogy ha Jézus élt, és olyan volt, mint amilyen az evangéliumokban van leírva, akkor honnan eredt ez az extrém altruizmus. Lehettek akár ilyen okai is. A lényeg, hogy ma már ezt természetes módon patologikusnak vesszük.
Ez a jelenség egyébként általában is jellemző. Ma valószínűleg Jézust sültbolondnak nyilvánítanák, bár nem feszítenék keresztre, ha olyanokat tenne, mint ami az evangéliumokban írva van, és ha valaki olyan csodákat regélne róla. Ugyanígy Assisi Ferencet ma is bolondnak néznék, mint anno, de mára már a történelmi Assisi Ferencet mégis szentnek tartják. Jellemző, ahogy a bolondokból szentek lesznek, amint az idő eltávolítja őket a realitástól. A ma történt csodálatos eseteket nem tekintjük csodáknak, hetente "támad fel" valahol egy ember a világon, és csak kis színes hír lesz belőle, nem egy új vallás.
Amire ki akarok lyukadni, hogy nagyon kilóg a lóláb, erős kognitív disszonancia van itt is. A legtöbb ember nem tekinti normálisnak, patologikusnak, őrültnek tekinti azt, ha egy ember mindenét szétosztja. Ha ráadásul azt mondják nekik, hogy az illetőnek agyvérzése volt, akkor simán elfogadja, hogy ez beteges. Ezzel szemben a legtöbb hívő egészen máshogy ítéli meg ugyanezt a viselkedést, ha az illető egy sok száz éve élt úgymond "szent". A kortárs osztogatóval szemben kíméletlenül realista, míg a kedvenc meséjében szereplő osztogatóval szemben szentimentálisan naiv.
A másik szempont amiből nézve érdekes ez a hír, hogy az agyvérzés viselkedésbeli eltérést okozott. A linkelt két külföldi cikk az eset apropóján foglalkozik is ezzel, és ennek neurobiológiai hátterével. Ez pedig azért érdekes, mert a hívők azzal szoktak jönni, hogy az embernek egy transzcendens lelke van, amely nem redukálható az anyagi dolgokra. Erről a lélekről való vita során pedig modern korunkban a hívők kénytelenek odáig hátrálni, hogy az ember viselkedésének nagy része ugyan magyarázható az agyműködéssel, de bizonyos dolgok mégsem. Ezek a viselkedések, amelyek a hívők szerint nem vezethetőek vissza az anyagra, jellemzően valami lágy, meleg érzelmekkel kapcsolatosak, és az adakozás tipikusan ilyen. Szorosan kapcsolódik például a szeretethez, amely talán a legfőbb kandidátus arra, hogy a hívők szerint ne lehessen visszavezetni a neurobiolgiára.
Nem igazán látom a logikát abban, hogy miért a meleg, lágy érzelmek lennének nem redukálhatóak, miért nem mondjuk a gyilkos harag, a megvetés vagy a fösvénység. De hát valahogy a hívők már csak ilyenek, és hát ez éppen egy ilyen meleg, lágy eset. És itt éppen azt demonstrálja az eset, hogy ez is nagyon szorosan kapcsolódik az agyműködéshez, amelyet az agyvérzés természetesen jelentősen megváltoztatott. Igen komplikált kimagyarázkodással lehet tehát csak védekeznie a hívőknek, és sokkal egyszerűbb hipotézis az, hogy hát bizony az adakozás is az ember olyan viselkedésformája, amely redukálható az agyműködésre. Befolyásolja az agyat ért baleset, befolyásolja géneken keresztül az evolúciós környezet. Ezzel az egyszerűbb elmélettel egyébként is sokkal többet fogunk megtudni az adakozásról, amelyről a transzcendens hipotézis úgyse mond semmit. Csupán a szokásos üres címke. Meg lehet ítélni, hogy egy pár tudományos elméletből, vagy a Bibliából lesz-e okosabb az ember.