Egy pár aktuális politikai hírre szeretném felhívni az olvasó figyelmét, amelyek érdekes módon kapcsolódnak össze.
Semjén Zsolt nemrégiben azt találta mondani, hogy: Brüsszelben a ’68-as generáció tagjai vannak hatalmon, akik elutasítják a keresztény értékek érvényesítését, a család, a házasság védelmét.
A kormány a Kossuth teret az 1944 előtti állapotában akarja helyre állítani, és emiatt nem csupán szobrokat akar eltávolítani, de egy tarvágást is véghez vitt.
Magyarországon tehát az 1944-es generáció jutott hatalomra (ez kb. annyira értendő szó szerint, mint Semjén 1968-as generációja), akik kultúra és környezetellenesek.
A kormányközeli Magyar Családtudományi Társaság kifejtette, hogy nézetei szerint nem csak a homoszexualitás káros, de a házasság előtti szex is. A tudományt, mint olyat sérti (értsd, a tényleges tudósokat és ténylegesen tudományos intézményeket), hogy ez a társaság tudományosnak nevezi magát.
Az MCST egyébként uniós pénzből kutatna, azaz fű alatt mégiscsak azt gondolják, hogy az EU nem családellenes, szóval a kormányközeli holdudvar eléggé zavarodottan viselkedik.
Csak sejteni lehet, hogy az MCST mögött is vallásos bigottizmus áll, Semjén fenti idézete teszi világossá, hogy erről van szó, hiszen a család és keresztényellenességet összekapcsolja. Jogtalanul kisajátítva a kereszténységnek a családi értékeket. Az ateizmus ugyan nem kifejezetten családbarát, hiszen az ateizmusból ilyesmi nem következik, de az ellenkezője sem. És akkor nem szóltunk még más keresztényellenes vallásokról, amelyek esetleg nagyon is családbarátok.
A homoszexualitásról már régebben írtam, nem ragoznám. Ahogy azt is kifejtettem már, hogy a katolikus cölibátusnak egyáltalán nincs népességnövelő hatása. Tehát a katolicizmus ha nem is a családokra, de a népesedésre nézve itt pont nincs pozitív hatással.
Visszautalva az előbbire, a házasság előtti szexnek van, hiszen a KSH szerint 2009-ben már az újszülöttek 40,8 százaléka házasságon kívül jött világra.
Az iskolákban a formálódó egyházállam kötelező hit és erkölcsoktatást akar bevezetni, amit sokan bíráltak. Azon lehet vitázni, hogy az erkölcsöt közvetlen formában, vagy például irodalmi műveken keresztül érdemes-e oktatni, de mi ateisták általában azt gondoljuk, hogy az erkölcsi kérdésekben nincs egyetlen igaz iskola, azaz nem állunk az erkölcsi abszolutizmus mellett, így ha tanítanának is valamit, annak különféle erkölcsi felfogások bemutatásából kellene állnia.
A hit vagy erkölcs választhatósága pedig azt is sugallja, hogy a vallásoknak és az erkölcsnek valamilyen erős kapcsolata van, amit visszautasítunk. A hitoktatás lehetőségének választása az erkölcs helyett azt fogja eredményezni, hogy a tanulók csak vallásos erkölcsről fognak hallani, világi etikákról nem, ami komoly korlátoltság. A választhatóság azt is jelzi, hogy valószínűleg az erkölcsoktatásnál is nagy lesz az áthallás a vallással.
Különféle statisztikák szerint a vallásos erkölcs egyáltalán nem "jobb" a világi erkölcsnél, és az ember mindenféle elrettentő példákat tud felhozni erre, pont a napokban jött sajnos egy újabb szörnyű hír, amely szerint a holland katolikus egyház kisfiúkat kasztráltatott, mely fiúkat maguk rontottak meg. Hát ez hasonlatos ahhoz, amikor iszlám fundamentalistákbörtönbe zárják, vagy egyenesen megköveznek megerőszakolt nőket. Azért az ilyenekhez már vallás kell.
És akkor ezek akarnak erkölcsre oktatni... És sajnos ezek uralkodnak az országban, mert engedtük, mert engedjük... Egy Kulturkampf éveit éljük, amely Kulturkampfban mi igazából alig harcolunk. Majdnem ellenállás nélkül adjuk meg magunkat. Megadjuk magunkat annak, hogy a 21. századból a valóban a háború előtti idők szintre kezd visszaesni az ország kulturálisan. Mindaz, amit az elmúlt bő fél évszázadban elértünk, és itt nem a létező szocializmus politikai rendszerét értem, hanem azt a közös kulturális fejlődést, amelyben Kelet- és Nyugat-Európa osztozkodott, azt kezdik szép lassan lebontani.
Sajnos itt tartunk, amikor a 21. században már azt gondolhattuk volna, hogy olyan célokért lehet majd küzdeni, mint még újabb tudományos felfedezések, a Világűr meghódítása, amikor azt gondoltuk, a sötét középkort már végképp túlléptük, akkor már megint itt tartunk, visszaestünk a startvonalhoz. A szomorú az, hogy ez nem csak Semjén Zsolt, nem csak a katolikus egyház, nem csak más egyházak gondolják így, hanem van Magyarországon még mindig több tíz százaléknyi ember, aki helyesli. Az emberek egy részének a fejében van még mindig ott a sötétség, és támogatják a hatalmat ebben is, másban is, ami nem témája ennek a blognak. A szomorú, hogy ez a pár tíz százalék hatalmaskodik a többség felett, és az is, hogy azért olyan kevesen nincsenek, nehéz lesz visszacsinálni.
