A jelenlegi néphülyítő uszítások közepette gyakran elhangzanak olyan "érvek", hogy az iszlám sokkal rosszabb a kereszténységnél, és még, ha a kereszténység az inkvizíció és boszorkányüldözés során emberek tízezreit is irtotta ki, az régen volt, nem tudok (tudunk, mi ateisták) ilyen eseteket mondani a közelmúltból. Ilyenkor azt próbálják megetetni velünk, hogy még ha a kereszténységnek volt is sötét időszaka, mára már megjavultak. Az egyik szokásos érvem erre, hogy a keresztények, még ha meg is változtak volna (nem), nem a maguk érdeméből változtak volna meg, hanem rákényszerítettük őket a szekularizáció során. És ha ez sikerült az újkorban egy többségben lévő vallással szemben, akkor egy nagyon erős kisebbségben lévő vallással (iszlám) szemben gyerekjáték lesz a jövőben. Természetesen miközben az iszlámnak Európa azon országaiban, ahol nincs többségben, esélye sincs olyan hatalomra kerülnie, mint a keresztényeknek, aközben illegális terrorista sejtek és egyedi őrültek ölhetnek meg embereket. De hol van ez az államilag szervezett népirtásokhoz képest, amelyeknél napok, hetek alatt ölték meg emberek ezreit!?
A másik érv pedig az, hogy a keresztények még ezalatt a nyomás alatt sem megváltoztak, hanem inkább meghajoltak. És erre nagyon jó példa az, hogy ahol a szekuláris államszervezet meggyengül, és a keresztények szabadon garázdálkodhatnak, ott még az utóbbi években is elkövettek szervezett népirtásokat. És nem mellékesen, hanem bizony teljesen, és tökéletesen vallási alapon. Erre olyan példám van, amely alig több, mint 20 éve történt.
Nemrég beszámoltam a nyaralásomról, amelynek során mellékesen megismerkedtem Európa egyetlen muszlim többségű országával, Bosznia-Hercegovinával (Koszovót nem számítva). A muszlim többség megléte itt egyébként vitatható, a Wikipédia szerint 50,7% a muszlimok aránya. Az, hogy ebben az országban a muszlim a legnagyobb vallás, az viszont egyértelmű, mert a nem-muszlimok katolikusokra, ortodoxokra, és egyebekre oszlanak. Más felmérések más adatokat mutatnak, úgyhogy lehet erről vitatkozni, de nem ez a lényeg. A muszlim és nem muszlim lakosság egyébként ugyan keveredik, de nagyon markáns muszlim, ortodox és katolikus területek vannak. Ennek megfelelően egyébként Bosznia Hercegovina különös politikai struktúrát alkot. Ugyanis van a Bosznia-hercegovinai Föderáció, ahol a muszlimok és horvátok (katolikusok) vannak többségben, és van a Boszniai Szerb Köztársaság (Republica Srpska), ami nem keverendő Szerbiával, de ott szerbek vannak többségben. Ennek egyébként nem voltam tudatában, amikor átutaztam. Az út egy kis részén a Szerb Köztársaság részén haladtam át, de turistaként nem vettem észre semmit.
Szarajevóban azonkívül, hogy megnéztem a szrebrenicai mészárlásról szóló múzeumot, megvettem Misha Glenny könyvét "The fall of Yugoslavia" címmel. Korábban nem érdekelt a jugoszláv háború, mert azt gondoltam, hogy, hát "Balkán, hülyék, csináltak egy csomó hülyeséget, nem akarok én ezzel foglalkozni!" A véleményem az előbbiről nem változott, csak az utóbbiról, nevezetesen, hogy a nyaraláskor kifejezetten kedvem lett ezt a könyvet elolvasni, bár Dubrovnikban nem sokat olvastam belőle, és utána fejeztem be, egyébként egy másik strandon.
Azt fontos tudni, hogy Misha Glenny nem egy helyi író, hanem orosz származású angol, aki a BBC tudósítója volt, és ekként járta be Jugoszláviát a háború alatt, és sokszor ott volt a legforróbb pontokon. Glenny beszél szerb-horvátul (ez valójában ugyanaz a nyelv, ld. pl. 126.o., tehát elég jól meg is értette magát mindenhol. A könyv stílusában, főleg az elején humoros, ironikus, szakrasztikus akar lenni, aztán eléggé belekomolyodik. Nem mondja végig a jugoszláv háborút, gondolom azért, mert visszahívták Londonba. Van egy utószó, ahol inkább a nagyhatalmak szerepéről mond véleményt, és még mindig nincs lezárva a történet. A nagyhatalmak szerepéről Glenny a saját véleményét mondja el, ami helyenként különös, sokszor plauzibilis, de nem tudom megmondani, mennyire van igaza. Nem értek a témához, bonyolult is, és mivel offtopic, ebbe nem is megyek bele.
Amibe belemegyek, az a vallás szerepe az egész konfliktusban. És ebben Glenny véleménye nemcsak plauzibilis, de egyet is értek vele. Nem lehet azt mondani, hogy érdektelen vélemény, hiszen ő nagyon közel volt a mindennapi eseményekhez. Glenny egyébként oroszként esetleg a szerbek felé lehetne elfogult, de egyáltalán nem az, sőt, elég kritikus a szerbekkel. Nem is elfogultan szerb-ellenes, mert az EU-ban eluralkodó, "a bosnyákok egyoldalú áldozatok, a szerbek egyoldalú agresszorok" álláspontot is kritizálja.
De kezdjük talán azzal, amit az imént említenem kellett, hogy a szerb, a horvát és a bosnyák nyelv egyetlen nyelv. Glenny mind a három "népcsoportban" megértette magát, és sehol nem említ kommunikációs problémát. Tudtommal a szerb és horvát között árnyalatnyi különbségek vannak abban, hogy egy-egy szónak kicsit lehet más a jelentése, illetve több jelentéséből máshol lehetnek a hangsúlyok. A bosnyáknál ezt nem tudom. Az is egy fontos különbség, hogy a horvátok és bosnyákok latin betűkkel írnak, a szerbek pedig cirill betűkkel. Láttam útközben sok cirill betűs feliratot kétnyelvű táblákon, ahol a cirill betűk le voltak "graffitizva". De, ne felejtsük, hogy a cirill-latin ábécé különbsége egész pontosan a katolikus-ortodox különbséggel egyezik, azzal a kiegészítéssel, hogy az ortodox görögök görög betűkkel írnak, de ez Jugoszláviában nem fontos.
A bosnyákok pedig ugye latin betűkkel írnak, de muszlimok. Ők nagyobb részt megtért európai népek, és csak kisebb részt a hódító törökök leszármazottai. Jugoszláviában és Albániában további muszlim kisebbségek is vannak, de a bosnyák az, amelyik államalkotó szintet ért el. Egyébként pedig a bosnyákok is ugyanazt a nyelvet beszélik, mint a szerbek és a horvátok. Nincs tehát nyelvi különbség. Genetikai különbség se nagyon van. Az egyetlen különbség a vallási, illetve az ebből fakadó írásbeli különbség. Amikor tehát a jugoszláv háború során szerbek, horvátok és bosnyákok támadtak egymásra, akkor ugyanolyan nyelven beszélő, ugyanolyan genetikájú népek csak és kizárólag vallási alapon különböztették meg egymást. A "bosnyákok" név Glenny könyvében így nem is szerepel, mert boszniai muszlimokról van szó, ahogy boszniai szerbekről és horvátokról. De még pontosabb lenne boszniai muszlimokról, ortodox hívőkről és katolikusokról beszélni, ezért innentől így fogok róluk beszélni. Mert csak ez a különbség köztük. Tehát bár nemzetiségi konfliktusnak tűnik a dolog, de valójában csak politikai, és igazából valláson alapul. Ahogy Glenny fogalmaz (172.o.)
"Valójában, ami meglepő - Bosznia-Hercegovinában különösen - hogy a muszlimok, horvátok és szerbek milyen közel állnak egymáshoz. A vallás az, ami elválasztja ezeket az embereket, bár ez nem egy felekezeti konfliktus."
Megjegyzem, ha csak a vallás választja el őket, akkor bár nyíltan lehet, hogy ezt nem hangsúlyozták annyira, de a mélyben ez bizony felekezeti a konfliktus. Ezt látni fogjuk Mladic videójában is, ahol nyíltan is vallásos az uszítás.
Na most a másik fontos dolog, ami kiderül Glenny könyvéből, hogy a háborúban népirtást, civilekkel szembeni erőszakos cselekményeket, nők megerőszakolását követett el mindenki mindenki ellen. Katolikusok, ortodoxok, muszlimok mindenki, mindenki ellen. Nem ugyanolyan arányban, a leginkább, legsúlyosabb, és legismertebb atrocitásokat ortodoxok követték el muszlimok ellen. Glenny könyvében a szrebrenyicai mészárlás benne sincs, korábbi atrocitások vannak benne.
Mi ebből a tanulság? Van tulajdonképpen egy nép, amelyet a politika megoszt, és azon az alapon tud csak megosztani, hogy ezeknek az embereknek különböző a vallása. Az ortodoxoknak be tudják mesélni, hogy a katolikusok, majd a muszlimok ki fogják irtani őket. Elhiszik, hogy a katolikusok usztasák (112.o.), mert a második világháborúban az usztasa tényleg sok atrocitást követett el az ortodoxokkal szemben (kozarai mészárlás). Ebből a félelemből az ortodoxok például eléggé lerombolják Vukovárt, és sok a civil áldozat (123.o.). Erről az olvasó talán hallott, mert ez a város igen közel van Magyarországhoz. A katolikusok persze tényleg követtek el korábban igazságtalanságokat, és Jugoszlávia felbomlása után az ortodoxokkal szemben voltak diszkriminációk is. No de ezt Vukovár lerombolásával megbosszulni nem igazságos, nem civilizált, nem arányos és nem jogszerű büntetés.
És ugyanezek az ortodoxok elhiszik, hogy a muszlimok is usztasák, pedig a muszlimok nem katolikusok. És bár igaz, hogy volt elég sok muszlim is az usztasában, de ez még kevésbé indok bármire is, mint a katolikusok esetén. De az ortodoxok elhiszik, hogy a muszlimok mindegyiküket ki fogják irtani. Attól félnek, hogy a muszlimok dzsihádot fognak kezdeni ellenük (70.o.). Ezzel mosták az agyukat (ugye, milyen ismerős?) Ezért inkább jó előre elkezdik irtani a muszlimokat a saját és az elfoglalt területeken. A legismertebb szrebrenyicai mészárlást Glenny el se meséli, mert előbb vége a könyvének, de felsorol olyan eseteket, mint a prejidori mészárlás, doboji mészárlás, visegrádi mészárlás (201. o) zvorniki mészárlás, a bratunaci mészárlás, brcskoi mészárlás (204.). A bratunaci mészárlásról szóló szemtanú beszámolója volt számomra talán a legsokkolóbb az egész könyvben. Az ortodoxok erősebbek, mert Jugoszláviát inkább ők irányították, és a jugoszláv hadsereg fennmaradó része is inkább velük van, a fegyverzetük is. Szerbia maga is, és Szerbiát támogatja Oroszország is.
A katolikusok Nyugat-Európából kapnak támogatást, és lassan felzárkóznak. A muszlimokat csak nagy sokára kezdik támogatni a törökök, de fegyvert gyakorlatilag nem tudnak tőlük csempészni. Ezért járnak a muszlimok a legrosszabbul, legalábbis a népirtást illetően. A határokat illetően a végén kb. ugyanaz a helyzet, mint ami a Jugoszlávián belüli határ volt. Ha úgy vesszük, eleve igazságtalan, hogy ennyi ortodoxnak és katolikusnak kell Boszniában élnie. De ha úgy vesszük, hogy ez már Jugoszláviában így volt, és egyébként is csak vallásról van szó, akkor meg nem mindegy?
Mindenesetre nem csak az látszik, hogy a vallás milyen jó arra, hogy megosszon olyan embereket, akiknek aztán semmi más okuk nincs kiirtani egymás. Boszniában a szerb politikusok pontosan azt csinálták, mint ma a náci-populista politikusaink: arra uszították a nép fogékonyabb, hülyébb részét, hogy a muszlimok majd jönnek, és kiirtják őket. A muszlimok meg hozzájuk képest alig követtek el atrocitásokat. Az agymosott náci szerbek viszont egy csomót. Ugyanez a veszély fenyeget most is. Nem az, hogy a muszlimok kiirtják Európát, hanem, hogy egy náci rezsim kiirt sok millió muszlimot Európában. Egy "holokauszt" fenyeget, egy újabb náci veszély. Ezért tanulságos olvasni a "főpróbáról", a boszniai népirtásokról. Amit ott kicsiben kipróbáltak, az nagyban megismétlődhet. És nem lesz jó nekünk, de még a náciknak sem. Ahogy a boszniai keresztényeknek sem volt jó a népirtás összességében.
Ratko Mladic ezen a felvételen, amikor elfoglalják Szrebrenicát, arról beszél, hogy: "eljött az idő, hogy bosszút álljunk a Muszlimokon". (1:29).
De még egy érdekes dolog is látszik: a muszlimok, bár Európában talán itt vannak a legnagyobb tömegben együtt, volt hadseregük, volt és van egy országuk, vagy egy igen nagy országrészük egy országban, mégsem vezettek be sharia törvényt, és nem ők irtották leginkább ki az ortodoxokat és katolikusokat. Igaz az is, hogy ez azon múlott, hogy még így is gyengébbek voltak, és különösen, hogy a szomszéd országok közül nem volt muszlim. No de ebből az is következik, hogy ha a muszlimok máshol, Európában egy országban akár 4-10%-ot is érnek el, az még kevesebbre lesz elég, nem kell félni tőlük. Előbb várható az, hogy hülye katolikusok vagy ortodoxok elkezdik kiirtani őket, mint az, hogy ők tudják hatékonyan irtani a többieket. Ahogy Boszniában is történt.
És még egy kis érdekes rész. A 148. oldalon Glenny azt meséli, hogy Tito úgy tartott békét Szarajevóban, hogy ha elítéltek egy ortodoxot, akkor tuti volt egy pár hétre rá egy muszlim és egy katolikus elleni per is. Ez persze ilyen szinten hülyeség, de az biztos, hogy itt a szekularizmus békefenntartó ereje jelentős. Hogy az államnak szekulárisnak kell lennie, és akkor rendet lehet tartani. Az államnak, például a bíróknak egyenlően kell kezelni minden vallást. Nem a szám szerinti, erőltetett egyenlőség szintjén, hanem az egyenlő mérce szintjén. És akkor nem lesz baj. Ezért a szekularizmus bizony megoldás, függetlenül attól, hogy mennyi muszlim van, és a megoldás a szekularizmus.
Glenny könyve megszakad valahol a háború közepén. Még Szrebrenyica sem szerepel benne, hát még összesítés. A Wikipedia „Bosnian War” c. szócikkben van egy táblázat, amely az áldozatokról számol be:
Látható, hogy a bosnyák áldozatok száma nagyobb, mint a többi népcsoport áldozatainak száma. Egyedülálló módon a muszlimok az egyetlen népcsoport, amelyiknél a civil áldozatok száma nagyobb, mint a katonai áldozatok száma. Mindkettő oka a durva népirtásokban keresendő. Azóta, mint ismeretes, több ítélet is született, amelyben megállapítottak népirtásokat, melyeket ortodox szerbek követtek el muszlimok ellen.
