Ateista Klub

“Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.” Máté 23:2-3 "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" Orbán Viktor

Legfrissebb bejegyzések

Még több ateista hír

Friss hozzászólások

  • meglévő alap: A legnagyobb érdekesség számomra az, hogy a Biblia osztogatás legnagyobb ellenzője sokáig a római ... (2024.02.26. 20:42) Éjféli mise
  • meglévő alap: @Brendel Mátyás: Elnézést a karácsonyfa úgy tudom, csak a XIX. században kezdett el terjedni Észak... (2024.02.26. 20:38) Jézus nem karácsonykor született
  • Brendel Mátyás: @gw1456: szóval az USÁ-s benyögésed egyrészt ostoba volt, mert vannak óriási különbségek, másrészt... (2024.02.21. 07:08) Eliszlámosodik-e a nyugat még ebben az évszázadban?
  • Brendel Mátyás: @Mézgagé: nem fogtad fel a postot. a post arórl szól, hogy az Univerzum lehet véges idejű, de mégi... (2024.02.20. 16:58) Univerzum-modellek isten nélkül
  • Brendel Mátyás: @ABCenaturi17: a középkor sötétségét mutatja még a sok kínzás. nemcsak a gonoszság, hanem a butasá... (2023.12.13. 21:58) A legjobb ateista könyv, ever...

Címkék

1 (1) abortusz (2) Ádám és Éva (2) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (4) AIDS (1) áldozat (4) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (2) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) anglikán egyház (1) angyalok (1) animizmus (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (25) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) bayer (1) béke (3) berg (1) bergoglio (3) bertrand russel (1) betegség (9) Biblia (16) biblia (11) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldog (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) breivik (2) búcsúcédulák (1) buddhizmus (11) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) burka (1) bűvészet (1) cáfolás (1) carl sagan (1) celebek (1) cenzúra (7) cherry picking (1) család (1) csillaghamu (1) csoda (11) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (3) demográfia (1) demokrácia (6) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (16) djihad (2) dogma (1) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (10) dzsihád (2) egészség (1) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (20) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (26) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (2) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (3) elv (1) empirizmus (7) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (29) erkölcsi relativizmus (7) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (8) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (26) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangelium (1) evangéliumok (8) evolúció (13) evolúcó (1) ezotéria (5) facebook (2) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (6) feminizmus (5) fenyő (1) fetisizmus (1) feymann (1) film (16) filozófia (1) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (4) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) genezis (1) globalizáció (1) gonosz (21) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (19) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (8) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (20) hitchens (3) hittan (4) hitvi (1) hitvita (3) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (8) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (3) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (23) igazságosság (2) ikon (1) ima (4) india (5) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (15) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) Irán (1) irán (1) irodalom (2) irónia (3) irracionalitás (1) isten (11) istenérv (22) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (46) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) jézus (22) Jézus (11) jog (1) jóságosság (1) kálvinizmus (2) karácson (1) karácsony (8) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) kereszt (1) keresztelés (1) keresztény (9) keresztényésg (3) kereszténység (38) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kognitív disszonancia (1) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) koron (1) koronavírus (1) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (6) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kult (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (9) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (4) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (10) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) megbocsátás (1) megtermékenyítés (2) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mérleg (1) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (11) metafóra (6) metodika (1) militantizmus (1) mise (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) módsze (1) módszertan (2) monizmus (2) monoteizmus (3) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (2) múzeum (1) náci (1) nácizmus (4) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) nepál (1) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (4) nobel (1) nők (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) okság (1) oktatás (11) ökumenizmus (1) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (2) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (4) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofília (3) pedofilia (1) plágium (1) pogányság (3) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) predesztináció (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (8) qualia (2) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (2) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (2) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) reprodukálhatóság (1) repülő (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) satyagraha (1) sci-fi (2) skizofrénia (1) sorozat (2) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szaturnália (1) szegénység (1) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (4) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (2) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) szólásszabadság (2) szollipszizmus (1) sztoicizmus (1) szub (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (2) takonyangolna (1) talmud (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodicea (8) teodícea (1) teológia (10) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (17) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (4) tolerancia (2) történelem (10) történelmi jézus (6) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (21) tudományfilozófia (34) túlvilág (11) tüntetés (2) tv (1) üdvtörténet (1) újságírás (2) újtestamentum (3) üldözés (5) undefined (2) unitárianizmus (1) Univerzum (5) USA (2) usa (4) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (7) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (4) vallás haszna (5) valószínűségszámítás (3) vámpírok (1) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (9) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (1) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (2) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (3) zombi (1) zsid (1) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

e-mail: maxval1967@gmail.com

e-mail: popocatepetl@freemail.hu

e-mail: miigyelunk@gmail.com

A szerelem és a vallás irracionalitása

Brendel Mátyás 2024.01.03. 16:40

dscn2962.JPG

Ezt a brosúrát Mumbaiban, a Krishna templomban láttam. Na most van ebben az egyébként elterjedt érvelésben egy oltári nagy hiba. Mégpedig az, hogy összekever kétfajta "miért" kérdést.

1) Az első típusú "miért" kérdés az, amikor történik valami a világban, és szeretnénk kapni egy választ arra, hogy miért történtek meg ezek a dolgok. Ez egy leíró válasz, és adott esetben tényként adottnak veszi, hogy az emberek hülyeséget is csinálnak. De eme premisszák mellett ennek a válasznak teljesen racionálisnak kell lennie. Így például, ha egy lány szerelmes lesz egy fiúba, vagy fordítva, akkor arra, hogy ez miért történt meg, tudhatunk adni egy teljesen racionális leírást. Esetleg nem teljes a magyarázatunk, mert még nem tudunk mindent, vagy nem tudunk mindent erről a konkrét esetről, de lehet, hogy el tudjuk mondani, hogy a a fiú jól néz ki, erős, ügyes valamiben, meghívta ebédelni, emlékezetes közös élményeik vannak, sok a közös bennük, "rokon lelkek", és hasonlók. És ezen túl ott vannak a hormonok, feromonok, és azt is tudjuk, hogy a szerelemnek milyen evolúciós szerepe van a homo sapiens életében, és hasonlók. Összességében tudhatunk adni egy racionális, egészen kielégítő választ. Erre a kérdésre egy irracionális válasz nem jó. Nem fogadjuk el azt válasznak, hogy: "a lány azért lett szerelmes a fiúba, mert Indiában választások vannak", mert ennek semmi értelme. Erre a kérdésre tehát kétféle válasz lehet:

a) A racionális, ami jó, és elfogadjuk.
b) Az irracionális, ami erre a kérdésre nem elfogadható válasz. Soha nem elfogadható. Erre a kérdésre mindig racionális magyarázatot várunk, sőt, egy magyarázat csak racionális lehet.

2) Van másrészt egy olyan "miért" kérdés, ami kicsit más. Ez az emberek motivációiról indokairól szól. "mi a motivációja egy ember bizonyos tettének?". Például: "milyen motivációból vett el egy férfi egy nőt? Vagy ment hozzá egy nő egy férfihoz? Erre háromféle válasz lehet:

a) Racionális. Vannak tökéletesen racionális motivációk. Például, a férfi a nő számára igen nyomós objektív szempontok szerint ideálisnak tűnik. A házasság esetében ritkán van ez az eset, illetve ritkán mondható az, hogy ilyet egyáltalán megállapíthatnánk, de más döntéseink esetében lehet beszélni teljesen racionális motivációról.

b) Aracionális. A házasság esetében a legtöbbször inkább ez az eset. Nevezetesen a férfi szerelmes a nőbe, és ez se nem az objektíven kimutatható optimális választás, de nem is rossz választás, egyszerűen így esett, és szubjektíven így van, miért ne házasodhatnának meg?

c) Az irracionális: a férfi szerelmes a nőbe, mert az szép, de igazából ez egy nagyon rossz választás, mert a nő valójában igen rossz személyiség, vagy nagyon nem illik a férfihoz. Erre a kérdésre ez válasz lehet, mert a motivációra, mint tényre kérdezünk rá, és nem a magyarázatra, hogy miért van ez így.

Na most vegyük észre, hogy ha a 2) kérdésre a c) típusú, azaz irracionális válaszunk van, attól még az 1) típusú kérdésre lehet racionális válaszunk. Azaz, miközben a férfi lánykérése irracionálisnak tűnik a motivációja szempontjából, aközben nekünk lehet tökéletesen racionális válaszunk arra, hogy a férfi miért ennyire hülye. Nevezetesen a nő szép, a negatív oldalát nem mutatta még ki, a férfi pedig naiv, tapasztalatlan, és a hormonjai teljesen eluralták. Tehát miközben a férfi irracionálisan döntött, mi teljesen racionálisan meg tudjuk magyarázni, hogy miért történt ez meg.

Az 1) és 2) típusú kérdés distinkciója nagyjából ugyanaz, mint a híres is-ought distinkció amelyet Hume nevéhez kötnek. A 2)-es típusú "miért?" az "ought" ("kellene") problémájához tartozik, és ebben egyrészt más, mint az 1-es probléma, másrészt legtöbbször az aracionalitás opciója az egyetlen igazi lehetőség itt, mert ha szigorúan vesszük, az "ought" problémákra nincs olyan válasz, amely egyértelműen racionális lenne, szemben a többivel. Egy férfi vagy nő döntése a házasságról lehet jobban vagy kevésbé nyerő a céljaik szerint. De az is lehet, hogy a céljának megfelel, de ez a cél sokak számára erősen kétséges. Ilyenkor hiába ítéli el egy olvasó  kitűzött cél, ez az elutasítás nem lehet objektív. Magyarul: az, hogy neki nem tetszik egy cél, az teljesen szubjektív. Emiatt aztán a döntés is egy erősen szubjektív céltól függ, és ezért legtöbbször nem ítélhető el irraconálisként.

Irracionális csak akkor lehetne, ha tudnánk az illető céljait, és tudnánk, hogy ahhoz képest a döntése nagyon messze van az optimálistól.


romapada-swami-explains-why-krishna-has-a-bluish-complexion.jpg

Visszatérve Krishna színének kérdésére, a párhuzam, és a magyarázkodás azért hülyeség, mert ebben az esetben mi nem annyira a 2) típusú kérdésre vagyunk kíváncsiak. A mi fő kérdésünk nem az, hogy Krishna milyen motivációból teszi ezt. A mi fő kérdésünk az, hogy egyáltalán hogy történhet ez fizikailag, kémiailag, biológiailag meg? Mert ugye az emberek nem kékek. És az, hogy Krishna isten, és természetfeletti hatalma van, nem egy racionális, kielégítő válasz arra, hogy hogyan történhetett ez meg. Emiatt pedig mi, értelmes emberek ezt a mesét mesének tekintjük, és nem hisszük el. És erre nem elég jó az a magyarázkodás, hogy a szerelemnél is így van, mert nem, a szerelemnél nekünk egészen sok jó magyarázatunk van arra, hogy miért történik meg, és nincs benne semmi természetfeletti dolog.

A Krishnások tehát hülye magyarázkodást adnak, mert viszonylag hülye emberek. Pontosan ezért hisznek ilyen hülyeségekben. Akárcsak más vallás hívői.

Térjünk még vissza az 1) kérdésre egy kicsit részletesebben! Csak azért, hogy még jobban tisztázzuk, a szerelem nem valami érthetetlen, misztikus dolog. Bár nem is egyszerű dolog, de misztikumról, rejtélyről só sincs. Némi bonyodalomról szó van, és szó van arról is, hogy az emberi kategóriák, gondolkodás, nyelv nem mindig ideális a dolgok leírására, illetve bőven beleférnek a nyelvünkbe, és a valóságba olyan jelenségek, amelyek kellően bonyolultak. Szó van persze arról is, hogy nem tudunk teljesen mindent, továbbá, nem tudunk teljesen mindent megjósolni. És végül, szó van arról is, hogy sok a hülye ember, akinek egy kicsit is bonyolultabb dolog már rejtélyes.

Nos, nézzük végig ezeket egy kicsit részletesebben!

1) A szerelem egy érzés. Mint érzés szubjektív, emiatt, bár lehet objektív leírása, de egy szubjektív érzelem objektív leírása mindig nehézséget okoz. A szerelmet például nem lehet megmérni. Emberek ugyan beszélhetnek arról, hogy mennyire szerelmesek, de ezt összehasonlítani nehéz. Sőt, van, amikor a szerelmet még igen-nem szinten sem tudja valaki eldönteni, azaz nem biztos benne, hogy szerelmes-e. Különösen hogy a szerelem egy olyan érzelem, amely az illető racionális gondolkodását általában gyengíti, összekavarja. Ettől a szerelem még nem egy misztikus rejtély, csak szubjektív érzés. Ismeretes például, hogy néha az ember a jéghideg és tűzforró érzetét összekeverheti, hasonlónak érezheti. Ettől még a hideg és meleg érzete nem valami misztikus rejtély.

2) A szerelem vastagon társadalomtudományi kérdés, már, amennyiben az. Befolyásolja az adott társadalomban elfogadott normák, minták. Befolyásolja az adott társadalom szerkezete, működése. Azon belül a szerelmes emberek aktuális helyzete a társadalomban. A szerelem azonban legnagyobb részt nem a társadalom kérdése, és nem is szociológia, hanem inkább pszichológia, ami meg ugye egy határtudomány. A szerelmesek személyes tulajdonságai még fontosabbak, mint a társadalom tulajdonságai. És persze biológiai kérdés is, az már inkább reáltudomány. A szerelmesek testi jellemzői is igen fontosak. És nemcsak a szexuális hormonjaik, hanem még sok minden más is fontos. Mindenesetre nem egy sima reáltudományos kérdésről van szó. Emiatt sem egyszerű a dolog.

3) Amit az előző pontban felsoroltam, az jelzi azt is, hogy a szerelem egy igen nagy jelenség abban  az értelemben, hogy hozzátartozik a plátói szerelem érzéseitől, művészeti alkotásoktól a szexig, hormonokig mindenféle dolog, és mindez együtt persze, hogy nagy, és bonyolult kérdés. Mindezek mellett az emberek erre a nagy jelenségre adtak egy nevet, "szerelem". Ha csak szexről beszélünk, akkor sokkal kisebb a kérdés, és nem olyan rejtélyes. Ha csak szeretetről, akkor talán az is egy fokkal könnyebb kérdés, bár még mindig elég nagy, és bonyolult. Megjegyzem, angolul, németül, franciául és még sok nyelven a szerelem ugyanaz a szó, mint a szerelem, legfeljebb odatesznek egy "romantikus" jelzőt, ha ezt ki kell emelni. A szeretet a szerelem része, de ugye nem minden szeretet szerelem. Ez is bonyolítja a dolgot.

4) Mindezek miatt a kérdés nagyon diverz is, és nem egynemű: a szerelem nagyon sokféle lehet.

5) Mindezek miatt, és mellett a szerelem sokszor nehezen megjósolható, és bár azt mondtam, sokszor jól magyarázható, máskor viszont hajmeresztő meglepetésnek tűnik. Legalábbis bizonyos embereknek, akik mondjuk nem tudnak valamit, vagy túl közel állnak a dologhoz, esetleg a szerelmeseknek maguknak is. Vagy hát kifejezetten tudatlanok, és/vagy hülyék. De a szerelem minden bizonnyal beletartozik azon jelenségek közé, amely időnként mindenképpen kaotikus, és a legjobb tudással és intelligenciával sem jósolható könnyen. Így tehát előfordul, hogy X és Y szerelmes lesz egymásba, és ez számunkra meglepő. Ami hasonló ahhoz, hogy mondjuk elkap minket a zápor, miközben az időjárásjelentés pont nálunk nem jósolt záport. De hát az időjárás már csak ilyen, néha kaotikus. A szerelem is. Az időjárásról mégsem gondoljuk, hogy misztikus, és azt sem, hogy Zeusz szórja a villámokat. Mára már a laikusok is kezdik megszokni azt, hogy vannak ilyen jelenségek, hogy ezek milyenek, és azt is, hogy bár az időjárás jóslásába nagy erőket fektetünk, és egyre jobban tudjuk jósolni, de még most sem tökéletesen, és minden bizonnyal igen sokáig lesz olyan lépték, napokban, vagy részletekben, amit nem tudunk jól jósolni.

6) Evolúciós szempontból a szerelem magyarázatának magja szerintem a szexben keresendő, és ahogy sok könyv írt már arról, hogy a homo sapiens egyes szexuális jellemzői hogyan adódnak az evolúcióból, és a homo sapiens életformájából, úgy a szerelemre is lehet egy nagyjából jó leírást adni. A homo sapiensnél a gyerekek felnevelése sok idővel, energiával jár, ezért a homo sapiens nagyobb részt monogám kapcsolatokban élt, és evolúciós szükséglet, hogy a szülők erősen kötődjenek egymáshoz, amíg a gyerekek fel nem nőnek. Egy erős szerelem ebben igen jó szelekciós előnyt jelentett. Ezért az evolúció "gondoskodott róla", hogy a serdülő homo sapiensek igen erősen kötődjenek egymáshoz. Gondoskodott hozzá hormonokkal. Aztán ehhez hozzá adódott az, a társadalmi plusz, amit a homo sapiens kultúrája kitermelt, és a szerelemhez kapcsolt. Azt gondolom, hogy a szerelem múlandósága, nevezetesen, hogy nem szokott azért egy évtizednél sokkal tovább erősen kitartani, szintén pászol ehhez. A gyerekek az őskori társadalomban addigra eléggé felnőttek, a szülők pedig lassan úgyis elpusztultak.

Összefoglalva: azt gondolom, hogy az 1-6. pontokat figyelembe véve, és bizonyára lehetne még más pontokat is felfogni, azt kimondhatjuk, hogy a "szerelem" fogalmával sok nehézség van, de a nehézség inkább a fogalmainkkal van, némileg a tudásunkkal, de nem azzal, hogy a szerelem valami megmagyarázhatatlan misztérium lenne. Inkább egy objektíven nehezen leírhító, bonyolult jelenség, amit adott esetben az emberek is túlmisztifikálnak.

 

 

 

Címkék: szerelem hinduizmus irracionalitás értelem és érzelem

> komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr2913592205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szemet 2018.01.22. 09:36:22

Szerintem a fenti szöveghez illik az a fajta racionalitás felbontás is amit én személy szerint kedvelek: mégpedig az is-ought vonal.

Eszerint van az episztemológiai racionalitás - a helyes ismeretek megszerzésének módja. Illetve az instrumentális racionalitás - a leghatékonyabb módon elérni valamilyen célokat. Az első természetes módon támogathatja a másodikat, de nem határozza meg a céljait.

A kettő gyakran összefolyik a közgondolkodásban, amikor az emberi célok általánosak - pl. hosszú boldog élet.

De pont a kivételeknél látszik a fenti felosztás értelmessége. pl. tfh. én pont hogy meg akarok halni - ez nem irracionális episztemológiai szempontból mert nem téves/igaz világleírásról szól, az instrumentális racionalitás meg nem értékel - onnan nézve van pusztán adódik valamiféle racionális módszer hatékonyan elérni a céljaimat. Az hogy a konkrét megoldás mi, a céljaim szerkezetétől függ (gyorsan akarom?, biztosan?. fájdalommentesen?, rokonaimat kevéssé terhelve vagy éppen őket büntetve még utolsó cselekedetemmel? stb...)

Innen nézve a bélyeggyűjtés racionalitása nem megítélhető, az csak egy cél.
Az episztemológiai meg az instrumentális racionalitás meg segít elérni azt a célt. És mindkettő hasznára válik a logika...

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2018.01.22. 11:48:30

@szemet: igen, a post kérdésében az is-ought distinkció is szerepet játszik. A 2) típusú kérdés, az ought kérdése, és a legtöbb esetben azért nincs itt racionális kérdés, azért mondhatjuk, hogy csak aracionális válaszok vannak, mert az ought kérdések a céloktól függenek, és a célok nem fix dolgok, hanem emberenként változhatnak, de még időben is. Így nagyon szigorúan véve a szerelem esetében a 2. kérdésnél egy döntést nem is mondhatunk irracionálisnak, mert ha mondjuk az a naiv férfi feleségül veszi a gonosz, szép lányt, akkor is lehetséges úgy indokolni, hogy számára ez megérheti. Ha neki a szépség annyira fontos, hogy minden mást ignorál, akkor az az ő dolga.

Krishna kék színe esetében meg nem az a kérdésünk, hogy milyen színt kellett volna Krishnának választani, hanem az, hogy miért ez a színe, hogy valósulhat ez meg. Ez egy "is" kérdés.

Bele fogom írni a postba ezt a distinkciót, ha lesz időm, kösz a megjegyzést!

szemet 2018.01.22. 14:35:31

@Brendel Mátyás: " lehetséges úgy indokolni, hogy számára ez megérheti"

Igen. Az általam írt felosztásban kétféleképpen lehet ez a döntés nem elég racionális. Rossz ismeretekre alapozta - (pl. nem tudta, hogy a lány gonosz, pedig ha tudta volna...), vagy a célját aminek érdekében házasodott jobban is megvalósíthatta volna - de akkor ez persze már nem egy objektív "jobban" - pusztán az ő többi céljához mérve lehet ezt megítélni

De ahogy mondod: ha tökéletesen ez volt a célja, és döntés közben (számára) megfelelően pontos információkat használt, akkor őt egy külső, és más szubjektív értékrenddel bíró ember nem minősítheti irracionálisnak/logikátlannak - hiszen pusztán csak a saját eltérő értékrendjére hivatkozhat. Pl. mondhatom, hogy én mondjuk kevesebb anyagi ráfordítással tudtam volna udvarolni (mondjuk jobb instrumentális racionalitás felőlem nézve) - attól még simán elképzelhető hogy ez az ő értékítéletében, nem meríti ki a "jobban" jelzőt.

Ez persze csak szőrszálhasogatásnak tűnik a legtöbb embernek, ez azért van mer sok értékítéletünk annyira közös/hasonló, hogy természetesnek vesszük hogy mindenki rendelkezik vele. ÉS ezzel számolunk is.

Sőt mondhatjuk racionális ;) is vele számolni:

Egy közgazdász remekül elboldogul azzal a feltételezéssel hogy minden ember többet akar a pénzéért, és nem is nagyon kell az (inkább csak filozófiai síkon) elképzelhető kivételekkel törődnie - az mindenképp csak apró zaj a modellekben.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2018.01.23. 19:31:22

@szemet: beleírtam a postba az is-ought distinkciót
süti beállítások módosítása