Először is a kép kapcsán van egy fontos tudnivaló. Nincs semmiféle igazolása annak, hogy Einstein ezt írta, vagy mondta volna, azon kívül, hogy sokan tulajdonítják neki. Tehát valószínűleg nem mondta, nem írta, ez is egyike az elterjedt hamis idézeteknek. A hamis idézeteknek, melyet sok hülye ember ész nélkül, hivatkozás nélkül, utánanézés nélkül postol és repostol. Tanulság: mindig ellenőrizd az idézeteidet! Roppant mód szemétség ugyanis valakinek egy olyan idézetet tulajdonítani, amit nem mondott, és roppant szánalmas ilyenekre hivatkozni. Sajnos az ilyen esztelen, tekintélyelvű relfexek a szellemi kihívásokkal küszködő ateistákra is jellemzőek. Na jó, ez csak egy kis bünti ezeknek az igénytelen embereknek.
Hogy miért tettem a cikk elejére mégis ezt a képet? Egyrészt pont azért, hogy ezt elmondhassam, de természetesen a fontosabb indok az, hogy a maga ironikus módján illusztrálni fogja azt, amit mondani akarok a cikkben.
A cikk kérdése, miszerint tény-e az evolúció, legutóbb Semjén Zsolt ominózus riportja során került elő, amikor is az Indexben, pár órával azután, hogy a postomat észrevették, és nem tették ki, maguk írtak egy cikket a kérdésben. Az valószínűtlen, hogy a postomtól függetlenül, véletlenül írtak volna pont aznap a videóról, mivelhogy a Semjén riport több, mint 10 nappal korábban készült. Én, és utána az index pont 11 nappal a riport után, pont ugyanazon a napon írtunk volna véletlenül erről?! Megjegyzem, természetesen az Index ezt a cikket sem fogja kitenni, ahhoz kéne valami szellemi nagyság.
No mindegy, az Index cikkével nagyobb baj is van annál, hogy az ötletet tőlem lopták. A nagyobb baj az, hogy egy olyan tézist fogalmaznak meg, amit ugyan nem a saját kisujjukból szoptak, de "közeli hozzátartozótól", Kampis Györgytől vették. Kampis sem maga találta ki a dolgot, sajnos ez egy az ateisták körében valamennyire elterjedt, de rossz fogalmazásmód. Például Dawkins is ezt mondja. De a tudósok többsége szerencsére nem fogalmaz úgy, hogy az evolúció elmélete tény.
Mi a baj azzal, hogy az evolúció elméletét ténynek mondják? Először is az, hogy a "tény" szó alatt valami olyasmit értünk, amibe az evolúció elmélete nem férhet be. Más kategória. Ahogy a fenti kép illusztrálja, általában úgy fogalmazunk, hogy egy elmélet megfelel a tényeknek, vagy nem felel meg a tényeknek. Tehát egy elmélet nem lehet tény, hiszen a tények azok valami más dolgok, amikkel az elmélet a "megfelelés" vagy "nem megfelelés" relációjában lehet.
Ha megnézzük, mit jelent a "tény" szó a magyarban, vagy a "fact" szó az angolban, akkor azt látjuk, hogy a következő dolgok jellemzőek rá:
1) Van olyan, amikor a valóságban megtörtént dolgot nevezzük ténynek, azaz azt akarjuk mondani, hogy ez a valami a valóságban megtörtént."Megtörtént esemény, amely a valóság folyamatában lezárt szakaszt alkotó jelenség, mozzanat, illetve olyan, ami a valóságban előfordulhat vagy megtörténhet." írja a szótár.
Ha az evolúció elmélete igaz, akkor az evolúció, mint jelenség az a valóságban valóban lezajló folyamat. De iszonyat hosszú folyamat, az ilyet nem szoktuk ténynek nevezni. Például nem nevezzük ténynek az ókort. De ezen kívül ez a jelentés itt nem is jó semmire, mert ez esetben az az állítás, hogy "az evolúció jelensége tény, azaz tényleg megtörtént" csak annyit jelent, hogy "szerintem az evolúció elmélete tényleg istenbizony igaz". Tehát csak redundáns, nem mond többet az evolúció elméletéről, mint amit az maga állít. Ilyen értelemben azt mondani, hogy "az evolúció igaz, mert tény", egy körkörös érvelés lenne.
Ezzel szemben az az állítás, hogy "az evolúció elmélete megfelel a tényeknek", ilyen értelemben értelmezhető, ha nem az evolúció maga a tény. Ez az állítás már kibontja azt, hogy mit értünk azalatt, hogy "az evolúció igaz". nevezetesen az igazság korrespondencia elméletét fogalmazza meg. De ehhez ugye az kell, hogy az a tény más legyen, mint az elmélet.
Konkrétan az evolúcióról ilyen értelemben azt lehet mondani, hogy az evolúció megfelel azoknak a sok kis ténynek, hogy a valóságban egy X,Y,Z élőlény szaporodott, hogy X,Y,Z élőlény átörökítette a,b,c tulajdonságát, hogy a valóságban Y előlénynél bekövetkezett z mutáció.
2) Tényeknek nevezzük még a valóság egy kis téridőbeli darabjáról szóló adatokat. Ahogy a Wikipédia fogalmaz: "tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat." És ez is megfelel az igazság korrespondencia elméletének. Ha egy elmélet megfelel a valóságnak, akkor ezt onnan tudjuk, hogy megfelel azoknak a tényeknek, azaz adatoknak, amelyeket a valóságról tudunk. De itt is világos, hogy az elmélet maga nem lehet ilyen valóságról szóló mérési adat, mert ahhoz túl nagy, hogy egy adat legyen.
Az evolúció kapcsán lehet azt mondani, hogy az evolúció megfelel a különféle archeológiai leletek radiometriai módszerrel megállapított korának, azaz ezeknek az adatoknak, azaz ezeknek a tényeknek. Világos, hogy az evolúciót, azt a biológusok nem tudják megmérni a nagy evolúció-o-méterükkel. Tehát nem tény. Világos, hogy amit meg tudnak mérni, a tény, az mint adat egy "kis" szelet, míg az elmélet, az egy sokkal "nagyobb", átfogó konstrukció. És ezért felelhet meg a "nagy" elmélet a sok "kis" ténynek. Már a méretbeli különbségek miatt sem érdemes ezeket keverni.
3) A "tény" szóval azt is kifejezzük, hogy a tényt nagyon biztosnak gondoljuk. Egyesek esetleg tuti biztosnak, abszolút biztosnak. Ez persze sosincs így, még a tények se biztosak. De az igaz, hogy a tények azok a dolgok, melyeket biztosabbnak tekintünk, és nem az elméletek. Ezért általában az elméletet igazítjuk a tényekhez, és nem fordítva. Ezt fejezi ki ugye ironikusan a fentebbi hamis Einstein idézet.
Mivel itt is más a tények és az elmélet szerepe, itt is világos, miért nem szabad a kettő összekeverni. Ha az evolúció tény lenne, akkor hozzá igazítanánk más elméleteket, és nem az evolúciót igazítanánk a tényekhez. Ha valaki az evolúciót ténynek nevezi, akkor ezzel azt mondja, hogy amennyiben például a radiokarbon eljárással meghatározott paleontológiai leletek kora ellent mondana az evolúciónak, akkor ő kész lenne a radiokarbon mérési módszert kidobni az ablakon, mert az evolúció az tény, az nem lehet hamis. Az evolúció ténynek mondása tehát dogmatizmust fejez ki.
Anno Darwin pedig pont az ellenkezőjét tette, meg persze a mai tudósok is. Darwin életművének pont az a nagy értéke, hogy nem csak bedobott egy hipotézist, az evolúciót, hanem valami hihetetlen fáradsággal először adatolt, gyűjtögetett, kísérletezgetett, és csak akkor adta ki a könyvét, amikor már nagyon alá volt támasztva tényekkel az elmélete. Meg amikor már mások is kezdtek hasonlókat írni. Ismétlem, Darwin akkor adta ki a könyvét, amikor az evolúciós elmélete tényekkel alá volt támasztva.
Világos, hogy ha a bizonytalanabb elméleteket támasztjuk alá a bizonyosabb tényekkel, akkor itt sem szabad összekeverni a két síkot: az alátámasztott elméletet, és az alátámasztó tényeket. Őszintén szólva azoknak a fejében, akik azt mondják, "az evolúció tény", nem tudom, miféle zöldség kavarog arról, hogy a tudományban hogy működik az elméletek igazolása. Ők mit gondolnak, a tudomány tényeket igazít tényekhez? Ha az evolúció tény, akkor mit jelent az, hogy megfelel a tényeknek? Megfelel magának?
A tudományfilozófia ú.n. nomologikus-deduktív sémája szerint egy elmélet olyan hipotetikus állításokból áll, amelyek közül sok univerzális állítás, tehát általánosan érvényes a jelenségek egy meghatározott (potenciálisan végtelen) körére. Ezekből az univerzális állításokból bizonyos egyéb adatok segítségével levezetünk bizonyos egyedi állításokat. Ezek az egyedi állítások egyedi dolgokra vonatkoznak, ezek azok az adatok, amelyeket tényeknek nevezünk. Ezek az egyedi adatok olyanok, hogy közvetlenebból tudjuk ellenőrizni őket, és biztosabbak vagyunk az igazságukban. Az elmélet azért sem lehet tény, mert univerzális állításolból áll, a tények meg egyedi állítások, vagy ahhoz kapcsolódnak.
Például jóval bizonyosabbak vagyunk abban, hogy egy dinoszaurusz lelet, az valami olyan állatfaj maradványa, amely ma nem létezik, és abban is, hogy ez a lelet nagyon régi maradvány, mint az evolúcióban. Az evolúció, mint elmélet alátámasztottsága a tények alátámasztottságából szárrmazik. Ilyen irányban működik az igazolás. Ezt az igazolási módszert teljesen tönkre vágja, ha nem különböztetjük meg a tényeket és az elméleteket.
Mert ha az elméletek maguk is tények, akkor mi lesz az, ami alátámasztja az elméleteket?
Amit Dawkins, Kampis, az index és mások, akik azt mondják, hogy "az evolúció tény" ki akarnak fejezni, az az, hogy "az evolúció egy igen erősen igazolt elmélet". És valóban, az evolúció erősen igazolt. Azt nem mondanám, hogy annyira, mint a heliocentrikus naprendszer elmélete, de mondjuk annyira igen, mint a kvantummechanika. A konfirmáció fokát nem lehet sajnos számszerűsíteni, akárhogy is igyekezett Carnap.
No de azt, hogy az evolúció erősen igazolt, hogy olyannyira igazolt, hogy a tudományos közösség igaznak tekinti, elfogadja, hogy az evolúció egy tudományosan elfogadott elmélet, azt el lehet mondani anélkül, hogy ténynek mondanánk, és ezzel összezavarnánk az embereket, és magas labdát adnánk a kreacionistáknak. A pontatlan fogalmazás ugyanis csak erre jó. Az evolúciót "ténynek" nevezni összekeveri a fentebb elmondott tudományfilozófiai sémákat, és sok embert összezavar, hogy akkor most mi is van. Azt fogja kérdezni, hogy akkor most ezek az evolúcióhívők is dogmatikusak, és kikiáltják ténynek, ami nem az?
Én értem, ha a kreacionisták azzal jönnek, hogy az "evolúció csak elmélet", akkor az evolucionisták erre akarnak valamit mondani, ami kifejezi, mennyire igazolt ez az elmélet. No de nagyotmondással, a fogalmak elferdítésével csak öngólt tudunk rúgni. Nem az a helyes, hogy azt mondjuk, az evolúció tény, hanem az, hogy az evolúció egy erősen igazolt, tudományosan elfogadott elmélet, és a maga nemében ez a legtöbb, mi elérhető. A gravitációról szóló fizikai elmélet is csak ilyen, mégsem ugrunk ki az emeleti ablakon.
A kreacionistákat nem humbug túlzásokkal kell meggyőzni, hanem inkább meg kell érteniük, hogy hogy működik a tudományos igazolás, mit jelent, hogy egy elmélet megfelel a tényeknek, miért nagyon fontos érték és követelmény ez. Meg kell érteniük, hogy a megismerés elméletekkel dolgozik, és többet nem érhet el, minthogy empirikusan igazolt, nagyon jól megbízható elméleteket ad nekünk. Ha ez valakinek nem elég, akkor sem kaphat többet: a vallás "bizonyosságai" humbugok, nem többek.
