Ateista Klub

“Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.” Máté 23:2-3 "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" Orbán Viktor

Friss hozzászólások

Címkék

1 (1) abortusz (2) Ádám és Éva (2) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (4) AIDS (1) áldozat (4) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (2) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) anglikán egyház (1) angyalok (1) animizmus (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (25) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) bayer (1) béke (3) berg (1) bergoglio (3) bertrand russel (1) betegség (9) Biblia (16) biblia (11) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldog (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) breivik (2) búcsúcédulák (1) buddhizmus (12) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) burka (1) bűvészet (1) cáfolás (1) carl sagan (1) celebek (1) cenzúra (7) cherry picking (1) család (1) csillaghamu (1) csoda (11) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (3) demográfia (1) demokrácia (6) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (16) djihad (2) dogma (1) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (10) dzsihád (2) egészség (1) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (20) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (26) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (2) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (3) elv (1) empirizmus (7) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (29) erkölcsi relativizmus (7) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (8) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (26) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangelium (1) evangéliumok (8) evolúció (13) evolúcó (1) ezotéria (5) facebook (2) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (6) feminizmus (5) fenyő (1) fetisizmus (1) feymann (1) film (16) filozófia (1) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (4) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) genezis (1) globalizáció (1) gonosz (21) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (19) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (8) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (20) hitchens (3) hittan (4) hitvi (1) hitvita (3) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (8) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (3) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (23) igazságosság (2) ikon (1) ima (4) india (5) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (15) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) irán (1) Irán (1) irodalom (2) irónia (3) irracionalitás (1) isten (11) istenérv (22) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (46) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) Jézus (11) jézus (24) jog (1) jóságosság (1) kálvinizmus (2) karácson (1) karácsony (8) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) kereszt (1) keresztelés (1) keresztény (9) keresztényésg (3) kereszténység (38) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kognitív disszonancia (1) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) koron (1) koronavírus (1) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (6) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kult (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (9) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (4) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (10) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) megbocsátás (1) megtermékenyítés (2) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mérleg (1) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (11) metafóra (6) metodika (1) militantizmus (1) mise (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) módsze (1) módszertan (2) monizmus (2) monoteizmus (3) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (2) múzeum (1) náci (1) nácizmus (4) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) nepál (1) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (4) nobel (1) nők (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) okság (1) oktatás (11) ökumenizmus (1) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (2) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (4) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofília (3) pedofilia (1) plágium (1) pogányság (3) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) predesztináció (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (8) qualia (2) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (2) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (2) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) reprodukálhatóság (1) repülő (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) satyagraha (1) sci (1) sci-fi (2) skizofrénia (1) sorozat (2) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szaturnália (1) szegénység (1) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (4) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (2) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) szólásszabadság (2) szollipszizmus (1) sztoicizmus (1) szub (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (2) takonyangolna (1) talmud (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodicea (8) teodícea (1) teológia (10) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (17) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (4) tolerancia (2) történelem (10) történelmi jézus (6) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (21) tudományfilozófia (34) túlvilág (11) tüntetés (2) tv (1) üdvtörténet (1) újságírás (2) újtestamentum (3) üldözés (5) undefined (2) unitárianizmus (1) Univerzum (5) USA (2) usa (4) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (7) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (4) vallás haszna (5) valószínűségszámítás (3) vámpírok (1) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (9) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (2) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (2) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (3) zombi (1) zsid (1) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

e-mail: maxval1967@gmail.com

e-mail: popocatepetl@freemail.hu

e-mail: miigyelunk@gmail.com

Bölcsesség versus szeretet

Brendel Mátyás 2013.09.23. 07:47

Beatles-All-You-Need-Is-Love-picture-sleeve1.jpg

"A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve..."

Nos, az irodalomtörténet leghülyébb idézete után jöjjön a zenetörténeti megfelelője! A Beatlestől az  "All you need is love", azaz, "csak szeretetre van szükség", vagy "csak szeretetre van szükséged". A Beatles-dal kicsit a "személyes megváltásról" szól, nem a társadalom jobbításáról, azonban van ilyen is benne, és szokták ilyen értelemben idézni. Ezen nézet szerint a társadalmunk legnagyobb hiányossága az, hogy kevés benne a szeretet. És ez a nézet markánsan keresztényi, illetve a keresztény nézet ezzel megegyezik. Ha "mindenki sokkal inkább szeretne mindenkit, akkor minden sokkal jobb lenne". Persze, a keresztények szerint nem csak itt a Földön, de azért erről is szó van. Ma a keresztény egyházak semmiképpen nem engedhetik meg maguknak, hogy a szeretetet csak túlvilági szempontnak értelmezzék, és azt mondják, az egyházuk tulajdonképpen a Földön haszontalan. Miközben persze eléggé az.

Van azonban egy közmondás is, amely szerint "a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve", ez a közmondás jelzi, hogy a köztudatban az is benne van, hogy a jó szándék nem minden, és ennek értelmében a szeretet sem lehet olyan mindenható megoldás. A következőkben azt fogom leírni, hogy szerintem ez a közmondás a közvélemény józanabb megnyilvánulása, és az első bevett nézet igen naiv. A világnak pedig nem több szeretetre, hanem több bölcsességre van szüksége.

Nos először is, tulajdonképpen képtelenség az, hogy az emberek egymás iránti szeretetét jelentősen megnöveljük. Az emberek nem mindenkit szeretnek, néhány embert pedig egyenesen utálnak. Sokszor joggal, azaz az emberek többsége egyetértene velük. Legtöbbször pedig szubjektív okokból. Legtöbbször, ha valaki nem szeret valakit, akkor a mögött az van, hogy valóban nem nagyon illenek össze ezek az emberek. Nem nagyon látom annak reális módját, hogy eme emberekre egymás jézusi szeretetét erőltessük rá. Ugyan minek? Ugyan mit jelentene ez a szeretet? Egy tartalmatlan, üres dolog volna. Névleg mondhatnák, hogy szeretik egymást, de mi értelme ennek, ha amúgy semmi közük egymáshoz? Ha egyszer az a másik teljesen idegen tőlem, ha egyszer minden, amit ő szeret idegen nekem, akkor ugyan mit jelentene az, hogy én őt szeretem? Talán azt, hogy a jellememet, karakteremet eldobtam, és elkezdtem szeretni azokat a jellemvonásokat, amiket ő testesít meg, azokat a nézeteket, amelyeket ő képvisel, azokat a dolgokat, amiket ő szeret? Mire volna jó ez?

A szeretet ugyanis nem egy misztikus, mindentől független érzés, hanem alapja van jellemünkben, szervesen kapcsolódik más dolgokhoz, összetett dolog. Valakinek az utálata, az az ő jellemvonásainak, nézeteinek, tulajdonságainak a utálata - már, ha van alapja. Nem lehet megváltoztatni ezt az utálatot szeretetté, anélkül, hogy az illető embert ne változtatnánk meg. A jellemünkhöz, a karakterünkhöz elengedhetetlen dolog az, hogy csak bizonyos dolgokat szeretünk, másokat nem, és bizonyos dolgokat utálunk.

Persze azt mondhatná valaki, hogy ha Józsi utálja Jánost, akkor változzon meg, és szeresse meg Jánost. Azaz mondjuk kezdje meg szeretni János bizonyos dolgait. Példáéul, ha János Fradi drukker, Józsi meg Újpest drukker, akkor mondhatjuk, hogy hát János szeresse meg az Újpestet. No de ugyan minek? És egyébként is, ha János Újpest drukkerré válna, akkor utálná Pétert, aki Fradi drukker. Ha pedig mindenki Újpest drukker lenne, akkor hát mi maradna a Fradinak? No és mi értelme a drukkolásnak?

Persze a foci drukkolásra lehet azt mondani, hogy ne utálják egymást, de sok esetben az utálatnak fontos funkciója van. Miért ne vetnénk meg a betörőt, a csalót, a pedofilt, a kéjgyilkost, a tömeggyilkost, a terroristát? Sőt, ha nem utálnánk őket, akkor a világ nem rosszabb lenne?! Persze lehet azt mondani, hogy ha mindezek az emberek is mindenkit szeretnének, akkor nem követnék el tetteiket. De amíg ez nem történik meg, addig ugye "átmenetileg" helyes őket utálni?!

De tegyük fel, hogy csodálatos módon emberek tömegei kezdenék szeretni egymást. Mondjuk Józsi elkezdi szeretni Jánost, a palesztinok a zsidókat, a zsidók a palesztinokat, stb. Talán segítene ez a helyzeten egy kicsit, mert Józsi nem veszekedne annyit Jánossal. De nem biztos. Talán a palesztin kérdés egy kicsit reménytelibb volna, de közel sem oldaná meg. A palesztin kérdésben nem az utálat a döntő probléma, hanem a gazdasági problémák és a politikai felek butasága. Lehet, hogy a Hamasz kevesebb utálattal nem gyilkolna annyi zsidót, és lehet, hogy a zsidók kevesebb utálattal nem gyilkolnának annyi palesztint. De a helyzet igazából azért nem oldódik meg, mert nem sikerül megoldást találni, méghozzá a felek butasága miatt. Még az is lehet, hogy egy-két kérdést megoldanának, de nagyon sok új probléma merülne fel, az emberi butaság miatt. Nem lenne például megoldva az afrikai éhezés, mert az nem a gyűlölet miatt van. Ugyanúgy lennének gondatlan balesetek, katasztrófák, stb. Lehet, hogy Józsi és János nem veszekedne haragból, de lehet, hogy Józsi Jánosnak valami károsat tenne butaságból.

Ha választani kell, én inkább választanám a bölcs és korrekt Jánost, aki nem szeret, mint a buta Jánost, aki szeret, de butasága miatt sokkal több gondot okoz nekem.

A szeretet bölcsesség nélkül nem sokat ér

Bölcsesség alatt pedig okosságot, intelligenciát, tudást értek. Ha valaki szeret valakit, és okos, akkor persze valószínűleg jót tesz neki, és valószínűleg nem okoz neki kárt. Persze ha a másik buta, akkor lehet, hogy mégis úgy sül el a dolog. Most nézzük meg, hogy ha valaki valakit nem szeret, de bölcs, akkor ez mit eredményez? Valószínűleg korrekt egymás mellett élést. Lehet, hogy nem eredményez olyan sok jó dolgot, mint az okos és szerető viszony, de annyi kárt biztos nem, mint a buta és szerető viszony.

Például János és Józsi jól meglehetnek egymás mellett, ha nem buták, hanem bölcsen viselkednek: például ha nem is szeretik egymást, utálni nem szükséges, tolerálják, hogy más csapatnak drukkolnak, nem viszik el végletekig a dolgot, hanem mint egy érdekes játékként fogják fel a drukkolást. Viszont, ha Józsi és János Újpest drukkerek, és jó barátok, attól még butaságból tehetnek rosszat egymásnak, például Józsi lehet, hogy elissza János pénzét, amit a focijegy megvételére adott. És akkor lehet, hogy János továbbra is szereti, de ettől még a pénz nem lesz meg, és Józsi végül meghal alkoholizmusban.

Mert az emberek utálatának fontos társadalmi jelző szerepe van. Az, hogy a betörőt, terroristát utáljuk, az a bűnüldözésen túl fontos szerepet tölt be a társadalomban. És ha nem volnának betörők és terroristák, mert mindenki mindenkit szeretne, még akkor is fontos szerepet tölt be a harag, az utálat. még mindig lennének, akik butaságból tennének rosszat: alkoholisták, vagy egy hidat hibásan megtervező mérnök, és hasonlók. Nem csak a gonosztevőket kell a társadalomban megvetni, de a nagyon butákat, a nagyon lustákat, és másokat is. A szeretettől nem lennének egy csapásra tökéletesek az emberek.  Fontos hibáik lennének, a hibákat pedig a társadalomnak vissza kell jeleznie az egyénnek.

Azt mondom tehát, hogy a bölcsesség sokkal fontosabb a szeretetnél. Bölcs módon lehet, hogy a palesztinok nem szeretnék a zsidókat, de kölcsönös érdekeik szerint bölcsen megegyeznének, hiszen csak így jöhet el igazán fejlődés abba a régióba. A palesztin kérdés mindkét népet visszaveti a fejlődésben. Bölcs módon Józsi és János, ha nem is szeretik egymást, de korrekt módon élhetnének egymás mellett, ami sokkal jobb, mint ha buták lennének, és szeretnék egymást, és emellett gondatlan károkat okoznának egymásnak. Az emberek gondjainak alapja nem a rossz alapérzelmeik, hanem azoknak rossz kifejtése, ami butaságból ered.

Az ideális állapot pedig az lenne, ha mindenki nagyon bölcs lenne, és sokan sokakat szeretnének, de persze azokat, akik nagyon hidegen hagyják őket, minek is szeretnék? Ennél ideálisabb helyzetet nem tudok elképzelni.

Persze lehet erre azt mondani, hogy mindez csak egy felvilágosodásbeli, naiv elképzelés. Szokásos ez a reakció. Ez ellenérvnek csak akkor volna jó, ha a bölcsességet, mint mindenható dolgot mutatnám be. De ez túlzás, ezt én nem mondom. Természetesen a bölcsesség sem old meg mindent. Lehet, hogy sok gondatlanságból elkövetett balesetet megold, lehet, hogy sok politikai problémát megoldana, de persze lennének természeti katasztrófák, és nem lenne minden tökéletes. Még a bölcsességtől sem. De sokkal-sokkal jobb lenne a világ.

Iskolázottság és társadalmi jólét

Azt szokták mondani, hogy a felvilágosodás óta az általános iskolázottság Európában szinte 100%-os, sokan tanulnak, sokan sokat tudnak, és még sem lett jobb a világ. Azt mondom erre, hogy de jobb lett. Inkább élnék a mostani Európában, mint mondjuk a 18. századi Európában. A naiv szentimentalizmus, és a nosztalgia hülyeség. A nosztalgia naivitását jól példázza a "Minuit a Paris" c. Woody Allen film.

Természetesen az analfabetizmus megszűnése, a kötelező iskolázottság még a bölcsesség igen kis foka. Az igazi javulás akkor következne be, ha mindenki művelt lenne a tudományokban, ismerné önmagát, ismerné a pszichológia tanulságait, értené, hogy hogy működik a világ, mik az összefüggések, minek mi a következménye. Ha mindenki olyan okos lenne, hogy becsületes módon tudna boldogulni, és tudná is ezt választani a becstelen mód helyett.

Persze szükség van okos, és még okosabb emberekre is, mindig vannak munkák, amelyeket a kevésbé okosaknak kell elvégezni, mivel az okosak nem hajlandóak. Egy kis gazdasági probléma lenne abból, hogy nem lennének takarítónők. De lennének helyette robotok. A sok okos embert persze el kellene tudni helyezni, de a sok kreatív ember a szolgáltatásokban, művészetekben, tudományokban el is tudna helyezkedni, és megteremtenék egymásnak a szolgáltatás igényét is. Mindez némi átalakulással jár, és persze olyan feszültségekkel is, amely a történelem során minden fejlődés velejárója volt. De előbb-utóbb jobb lesz, ha sikerül a "társadalom átlag IQ szintjét megemelni" (ami egy önellentmondás, de mindenki érti, mire gondolok:). Mindez persze egy kurta utópia, és nincs eléggé kifejtve, de ez a cikk nem erről szól, tehát itt le is zárom.

Címkék: értelem és érzelem

> 18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr75528919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Koós István 2013.09.23. 10:34:42

Fontos gondolat, hogy az embert meghatározza az identitása, vannak értékválasztásaink, és másokban is ezeket az értékeket szeretjük, és azokat szeretjük, akikben felismerjük ezeket.

Freud írta, hogy az ember azt a másik embert szereti, aki olyan, mint ő, vagy aki olyan, amilyen ős szeretne lenni. Ha én pl. nyelvet tanulok, azokat fogom szeretni, akik ezt a nyelvet jól ismerik, akik példával szolgálnak, és akiktől tanulni tudok, és így van ez minden dologgal. Az, hogy vannak céljaink, van identitásunk, és ennek függvénnyben vonzódunk más emberekhez, természetes, enélkül nem is tudnánk létezni. Tehát hülyeség arra törekedni, hogy mindenkit szeressünk.

Koós István 2013.09.23. 10:42:19

Hozzátenném a bölcsesség témájűhoz, hogy van Hans-Georg Gadamernek egy nagyon érdekes és koncepciója gondolata a bölcsességről. Az mondja Gadamer, hogy a bölcsességet általában valamiféle pozitív dologként, tapasztalatként fogják fel.

Ezzel szemben Gadamer azt mondja, hogy a bölcsesség egyfajta negativitás, bölcsesség akkor keletkezik, amikor ráébredünk, hogy valamit addig helytelenül gondoltunk, és ezzel jobban megértjük korábbi önmagunkat. Ha pl. természetesnek veszem, hogy minden regénynek van története, és elolvasom mondjuk Prousttól Az eltűnt idő nyomában-t akkor ráébredek, hogy ennek nem kell feltétlenül így lennie, és elkezdek gondolkodni azon, hogy mi is a regény, és mi az irodalom. Valami, ami addig magától értetődő volt, tudatossá vált bennem, én pedig kész vagyok arra, hogy újabb tapasztalatokat fogadjak be az adott dologgal kapcsolatban.

Gadamer tehát azt mondja, hogy a tapasztalat negativitás, ami egyfajta nyitottságot ad, hogy felkészít arra, hogy folyamatosan újraértelmezzem mindazt, amit gondolok, és ahogy a világról gondolkodom.

Infomáció 2013.09.23. 10:45:00

a legnagyobb probléma hogy magyarországon nem verik az emberek fejébe az összetartást, helyette van liberális, az ellenséget imádó hülyeség és akinek ez nem jön be az pedig bele esik a vallási hülyeségekbe, igazából ateista lokalistákra lenne szükség

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.23. 10:51:18

@Koós István: igen, az identitás miatt is fontos, hogy nem mindenkit szeretünk ugyanannyira, és akár meg is vetünk bizonyos embereket.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.23. 10:52:20

@Koós István: na jó, de ezt már Szókratész is megmondta.:)

mitmiért? 2013.09.23. 10:58:01

Nagy tévedés. A szeretet nem keresztény találmány hanem minden vallás központi kategóriája , más más formában pl mint elfogadás. Aki ezt nem tudja az ne írjon (anti)vallási blogot, mert tudatlan. És aki szerint a bölcsesség fontosabb a szeretetnél, az nemcsak nem bölcs, hanem még nem is okos, csak okoskodó. Emberi minőségről nem is szólva. Ez a baj a puszta filozofikus megközelítéssel: üres frazispufogtatas lesz, ami parttalan álvitákhoz vezet. De a szerző baja nemcsak az, hogy okosnak képzeli magát miközben csak okostojás, hanem igazából az, hogy tele van gyűlölettel, kisebbségi komplexussal, ezért támadja az olyan alap emberi értékeket, mint például a szeretet. Ez a legalja. Es akkor nem a pátoszos farizeus majom szeretetről beszélek, hanem arról, amit még a leglazadobb beat nemzedék is fontosnak tartott, aki aztán vallasosnak nem volt mondható, max nyitottnak es őszintének.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.23. 11:43:09

@mitmiért?:

"Nagy tévedés. A szeretet nem keresztény találmány"

mivel a cikkben nem állítom, hogy az, nem tudom, mi a nagy tévedés, és, hogy kivel vitatkozol. szerintem szalmakutyákkal.

"És aki szerint a bölcsesség fontosabb a szeretetnél, az nemcsak nem bölcs, hanem még nem is okos, csak okoskodó. Emberi minőségről nem is szólva."

akinek meg nincs érve, csak minősít, az még csak nem is okoskodó, hanem rosszabb.

" Ez a baj a puszta filozofikus megközelítéssel: üres frazispufogtatas lesz, ami parttalan álvitákhoz vezet. De a szerző baja nemcsak az, hogy okosnak képzeli magát miközben csak okostojás, hanem igazából az, hogy tele van gyűlölettel, kisebbségi komplexussal, ezért támadja az olyan alap emberi értékeket, mint például a szeretet. Ez a legalja. "

a következő ilyen személyeskedő, offtopic támadásnál kidoblak. sem ismereted, se alapod, se indokod nincs a szerző személyiségét botcsinálta pszichológusként analizálni.

"Es akkor nem a pátoszos farizeus majom szeretetről beszélek, hanem arról, amit még a leglazadobb beat nemzedék is fontosnak tartott, aki aztán vallasosnak nem volt mondható, max nyitottnak es őszintének."

A Beatles valószínűleg csak jó dalcímnek gondolta, ami jól hangzik. Ez kurvára nem azt jelenti, hogy fontosnak gondolták (például eléggé összekaptak később). Másrészt meg a Beatles egy zenekar, a véleményüknek semmivel nincs több jelentősége, mint bárki más véleményének.

bambanő (törölt) 2013.09.24. 06:02:42

A szeretet hangoztatása a Beatles részéről egy jó biznisz volt. Érdekes, hogy a keleti vallásokból is az ilyen nagyon egyszerű, gyakran elferdített gondolatokat vették át, sose a nyugati szemmel elítélendőket (nők helyzete, durva kaszt rendszer).
Ha valószínűségszámításról énekeltek volna, akkor valószínűleg kevesebb ember vélte volna érteni a dalaikat, kevesebb lemezt adtak volna el. Ilyen ez a populáris kultúra, faék egyszerűségű üzeneteket dobál a közönségnek, amik vagy igazak, vagy nem, de legalább közhelyesek, mindenhol elsüthetőek, közmegállapodás szerint aki ilyeneket hangoztat, az cool csávó. Lehet belemagyarázni mindenfélét, one-size-fits-all és mivel lényegében ennek az "all you need is love" üzenetnek a hangoztatása nélkül is működne a világ, nem sok múlik azon, hogy az emberek, rajongók valóban eszerint élnek-e. Úgyis ott vannak a jogszabályok arra az esetre, ha valaki annyira nem szereti a másikat, hogy megveri, megöli.
John Lennon is hangoztatta a szegénységet, járt toprongyosan, játszotta a szeretet prófétáját, pózolt elvont buddhista, hindu, keleti katyvasz vallásokból új világnézetet összemazsolázó hippiként, aztán egy rajongója kicsit túl komolyan vette a mondandóját, betört hozzá, számon akarta kérni, hogy ő miért nem úgy él, ahogy énekel az életről, majd egy egy másik elmebeteg rajongó le is lőtte a bálványt.
A vallás is egy populáris műfaj, úgy fogalmazza meg az üzeneteit, hogy a legbutább emberek egy gyerekkor óta tartó trenírozás után őszintén el is hiszik az igét, az ennél értelmesebbeknek meg szolgáltat bizonyos előnyöket, amiért esetleg nekik is megéri nem kétségbe vonni a vallást (stabil közösség, amihez tartozhatnak, erkölcsi gátak, amik védik a társadalom berendezkedését, különböző ösztöndíjak, támogatások), a legértelmesebbek pedig csak legyintenek, hogy erre ők nem kíváncsiak, tudják, hogy a világ és a társadalom nem a szeretettől működik, de ha mások ezt elhiszik, az csak egyszerűsíti a dolgukat, könnyebben irányíthatják a primitívebb embereket, ha ilyen faék egyszerűségű jelszavakat hangoztatnak, mintha mindent nagyon alaposan megmagyaráznának mindent, racionálisan érvelnének gyengébb szellemi képességekkel rendelkező embertársaiknak.
A szeretet "elég", nem kell magyarázni a demokratikus úton megalkotott törvényekről, megtanulni a Btk-t minden gyereknek, elég azt mondani, hogy szeresd a másikat. A gyerek engedelmeskedik többnyire és nem okoz sok galibát. A jog eredetéről meg elmélkedhetnek a jogfilozófusok, az átlagembernek elég annyit tudnia, hogy szeresse a másikat valamennyire. Ez elég elnagyolt és félrevezető, sőt kivitelezhetetlen, de gyerekeknek, gyerekaggyal rendelkező felnőtteknek megteszi. Persze aki így él, az reméli, elhiszi, hogy ő is ezt a szeretet kapja majd vissza mindenkitől. Aztán találkozik a valósággal és kicsit csalódik.

A Beatles nemzedékéből, a rajongókból a legtöbben elhízott átlagemberekké értek, belesüppedtek a hétköznapokba. A rajongók egy kis része most is elhiszi a szeretet igéjét és 60+ évesen is hippiként kergeti a lepkéket, de a többség visszaszállt a földre és beállt húzni az igát, mert a szeretetből kevesen élnek meg.
Az értelmesebbje pedig meglovagolta a szeretet-pop-new age kultuszt, vezette a sok birkát, vagy a társadalom átrendeződését és a hirtelen jött mobilitást kihasználva kőkemény, szeretettől mentes üzletemberré vált (Steve Jobs és kortársai).
Nem baj hogy van ez a "szeressük egymást fenntartások nélkül" szlogen, csak érdemes tudni, hogy azok lesznek sikeresebbek az életben, akik csak hangoztatják ezt, de nem annyira hisznek benne. Ahogy a vallásokon is azok keresnek jól, akik látszólag vallásosak, látszólag betartják a vallási normákat, de közben jól látják, hogy a vallási közösségek is csak olyanok, mint bármely emberi csoport, ahol az éles eszűek, jól alkalmazkodók megszedhetik magukat a naivak kárára. Sőt, mivel eleve a vallások és a popkultúra üzenetei a gyengébb szellemi képességűeknek szolgáltatnak univerzális, de bugyuta magyarázatokkal a világról és emberi kapcsolatokról, ezeket az egyszerűbb gondolkodású embereket gyűjtik össze, a pszichopaták, erős kezű vezetők, manipulátorok itt találják meg az akolba összeterelt birkákat, áldozataikat, akiket megnyírhatnak, akiktől beszedhetik a megélhetésüket biztosító adományokat, pénzt, elismerést, pozíciót érhetnek el egy hierarchiában. Egy keményebben kritikus, kellemetlenebb kérdéseket is megkockáztató közösségben erre esélyük sem lenne.
Szeretetet hangoztatni könnyebb, mint tanulni, valós tudást felhalmozni. Az intelligencia részben örökölt tulajdonság, ezért aki nem intelligens, annak is kell valami mentsvár, okos ugyan nem lehet, de szelíd, jámbor még igen, az is valami, őt is lehet feltétel nélküli szeretetre trenírozni. Ezzel okosabb nem lesz, de irányíthatóbb, kiszolgáltatottabb igen. És ez sem egy utolsó szempont. Ha a butuska, de szelíd ember vezetői intelligensek, akkor működhet a rendszer. Persze a vezetők sokszor sajnos buták vagy önzőek, akkor bukik az egész csapat.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 08:13:47

@bambanő: "Ha a butuska, de szelíd ember vezetői intelligensek, akkor működhet a rendszer."

a vallásokban erre sincs semmilyen elősegítő rendszer. a vallásban az intelligencia totál hangsúlytalan, értéktelen dolog.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.09.24. 08:18:46

A szeretet nem feltétlenül imádat. Alapfokon a szeretet annyi, hogy nem teszek másnak olyat, amit nem szeretném, ha mások nekem tennének.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 08:22:51

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca:

"a szeretet annyi, hogy nem teszek másnak olyat, amit nem szeretném, ha mások nekem tennének. "

1) ez nem a szeretet
2) ez egy buta elv. egy mazochista például simán végigkínozhatja ez alapján a fél világot.

Késes Szent Alia 2013.09.24. 10:34:57

@Brendel Mátyás:
2) Ez alapján biztosan nem, mert maxval azt írta, hogy nem tesz másnak olyat, nem pedig azt, hogy milyet tesz. Az egy másik dolog.
1) Hillél rabbi pontosan így összegezte a Tórát, majd hozzátette: most pedig menj, és tanulj. Ebből is azt szűrhetjük le, hogy a judaizmusban a Tóra tanulmányozása, és persze megtartása, magában foglalja a szeretetet és a bölcsességet egyaránt. Nincsen a Tórán kívüli törvény, ami szükséges lenne ahhoz, hogy valaki cáddik (igaz ember) legyen. Azaz nincs bölcsességtől elkülönült szeretet, nincs "buta szeretet". A szeretet nem hormonális állapot a judaizmusban, vagy ennek kiélése a másik emberen, hanem az együttélés szabályainak megértése és megtartása.

A kereszténység, Törvény híján, nem tudja értelmes módon hozzátenni az aranyszabályhoz (amit egyébként is megfordít) azt a kitételt, hogy most pedig menj és tanulj, ebből aztán mindenféle bajok lesznek.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 10:56:39

@Késes Szent Alia:

"Ez alapján biztosan nem, mert maxval azt írta, hogy nem tesz másnak olyat, nem pedig azt, hogy milyet tesz. Az egy másik dolog."

az "ez alapján" dolgot nem úgy értettem, hogy "ebből következően", hanem úgy, hogy "ez nem mond neki ellent".

"Hillél rabbi pontosan így összegezte a Tórát, majd hozzátette: most pedig menj, és tanulj. "

amivel kb azt mondta, hogy "mondok neked valamit, aminek a fele se igaz, úgyhogy majd neked kell gondolkodnod a dolgon". de akkor inkább ne mondott volna semmit a hülye.

Késes Szent Alia 2013.09.24. 12:44:12

@Brendel Mátyás: A mazochistás példád miatt pedig pont úgy látszik, mintha az "ez alapján"-t úgy értetted volna, ahogy azt érteni szokás. Mintha véletlenségből figyelmetlenül olvastad volna, amit maxval írt, és a pozitív aranyszabályt láttad volna bele.
De mindegy.

A Hillélről szóló megjegyzésed információtartalma elenyésző, érvelés nulla, a minősítés megalapozatlan, ezért erre nem reagálok.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 12:55:47

@Késes Szent Alia:

a mazochista példa arra mutat rá, hogy az aranyszabály nem aranyszabály, és ezt érteni lehet bizonyos IQ fölött. bizonyos IQ alatt meg lehet úgy érteni, hogy utána abba belekössél. nem tudom, ez mire jó.

Hillél: ott az érv. azért nem válaszolsz, mert neked nincs érved.

Késes Szent Alia 2013.09.24. 14:29:08

@Brendel Mátyás: A "ne tedd" semmit nem mond arról, hogy mit tegyél, nem pozitív parancsolat. Nem következik belőle felhatalmazás semmilyen tettre nézve. Ha a mazochista ezt hallva kínzásokba fog, akkor hibás a logikája.

Mi volt az érved Hillélnél, hogy a fele sem igaz?
süti beállítások módosítása