Szóval kisebb-nagyobb botrány alakult ki abból, hogy Richard Dawkins a következőt Tweetelte:
"A világ összes muszlimjának kevesebb Nobel-díja van, mint a Trinity College-nek egyedül. A középkorban mondjuk nagy dolgokat vittek véghez."
All the world's Muslims have fewer Nobel Prizes than Trinity College, Cambridge. They did great things in the Middle Ages, though.
— Richard Dawkins (@RichardDawkins) August 8, 2013
Miután az Internet-Kommandó Politikailag Korrekt hadosztálya több fronton is támadást indított a "rasszista" tweet ellen, Dawkins folytatta:
"Érdekes koncepció: Tagadhatatlan tények egyszerű említése offenzív lehet. Milyen egyéb tényeket rejtsünk el azért, mert túl sértők?"
Interesting concept: a simple statement of undeniable FACT can be offensive. Other examples where facts should be hidden because offensive?
— Richard Dawkins (@RichardDawkins) August 8, 2013
Akkor most mi a helyzet? Miért lett ebből ekkora botrány és mennyire jogos Dawkins megállapítása?
Nos, tény, hogy a muszlim világ az utóbbi párszáz évben szinte semmit nem tett le a tudomány kerekasztalára. A világnak összesen jelenleg 1,6 milliárd muszlim lakosa és 10 muszlim Nobel-díjasa van. A Trinity College csak egyetlen a világ számos kiváló egyeteme közül, de mégis 32 Nobel-díjast termelt ki. Ha nem számítjuk bele az irodalom, béke és gazdasági Nobel díjakat, akkor Trinity College 27, az egész muszlim világ 2 Nobel-díjast tudhat magának a tudományok terén, de ők sem muszlim államokban végezték munkájukat, sőt, az egyiket elüldözték hazájából, mert nem megfelelő módon gyakorolta az iszlámot. Érdekességképp: 16 magyar vagy magyar származású ember kapott Nobel-díjat, bár többségük külhoni munkájával szerezte a kitüntetést. Dawkins bevallja releváns cikkében, hogy bár a Nobel-díjakat gyakran emlegetik, és sokak szemében sokat jelent, azért nem túl megbízható mércéje akárminek is. Akkor nézzünk mélyebbre!
46 muszlim ország együttvéve mindössze 1%-át termelte ki a világ tudományos irodalmának. Egy nem épp a csúcson lévő Spanyolország többet tett a tudásunk gyarapításáért, mint e 46 ország összesen. Az ENSZ Arab Human Development Report-ja szerint (23. oldal) a közel 400 millió fős arab világ (ami igaz nem egyenlő a teljes, 1,6 milliárd fős muszlim világgal) messzemenően alulmarad a könyvek fordításában: 1980 és 1984 között (öt év alatt) minden egymillió főre 4,4 könyvet sikerült lefordítania az araboknak, míg a magyaroknak 519-et, a spanyoloknak 920-at. Spanyolország évente több könyvet fordít le, mint ahányat arabra fordítottak az elmúlt 900 évben.
1980 és 2000 között Koreában 16328 szabadalmat hoztak, míg 9 vizsgált arab országban (köztük Egyiptom, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) összesen csupán 370-et, ráadásul sokukat külföldiek regisztrálták. Egy kutatás szerint az USA 10481 gyakran citált tudományos kutatást publikált, míg az egész arab világ csupán 4-et.
Folytathatnánk, de bizonyára felmerült már a kérdés, hogy:
"Jó, de mi köze ehhez az iszlámnak?"
Nos, a muszlim kultúrákban az iszlám tanításainak sokkal nagyobb súlya van, mint a keresztény kultúrák többségében a keresztény tanításoknak. Az emberek egy olyan környezetben nőnek fel, ahol a tudás abszolút és készen van tálalva: megkérdőjelezni isteni és emberi hatalmat és gondolatokat szigorúan tilos, sok esetben testi fenyítéssel, börtönnel, akár halálbüntetéssel jár. Ez teljesen ellentétben van a tudomány szívében rejlő kételkedéssel, új gondolatok előállításával, vagy a hatalom semmibevételével.
Az oktatás túl nagy részét teszi ki a korán és az iszlám elfogult tanulmányozása, recitálása, ami igencsak elvesztegetett idő. A muszlimok jelentős része kreacionista, azaz hiszi, hogy isten teremtette az élővilágot és az ember nem alacsonyabb rendű fajoktól származik. Míg vannak olyan muszlim országok, ahol nem vészes a teremtéshívők aránya, a világ 3 legkreacionistább országa muszlim ország, sőt, még Nagy-Britannia orvosi egyetemein és muszlim iskoláiban is olyan muszlimok tanulnak, akik nagy része nem csak hogy nem hisz az evolúcióban, de sokan aktívan fellázadnak az ellen, hogy nekik evolúciót tanítsanak.
Vagy mi a helyzet a nőkkel? Melyik társadalom tud úgy letenni valamit az intellektuális asztalra, hogy a nőket bébigyáraknak nézi és nehézzé teszi, vagy ellehetetleníti tanulásuk, munkába állásuk, korlátozza szabadságuk? Nem mintha a férfiaknak fényévekkel jobb helyzetük lenne, hiszen az iszlám mindenkit korlátoz: intellektuálisan és testileg egyaránt.
Sokan elsősorban azért támadják Dawkinst a hírportálokon, blogokon, hogy az ismert név hullámait meglovagolva egy kicsit maguk is sikerekhez jussanak. De lássuk be: az iszlám nem egy bőrszín, hanem egy összetett ideológiarendszer és mint ilyen, miért ne kritizálhatnánk szabadon? A politikai korrektségre törekvés egy kicsit átesik a teve túloldalára, amikor vakon kiáll a vallás mellett, hiszen az intolerancia toleranciája nem jobb az intoleranciánál. Aki meg minden ok híján, átgondolás nélkül elhiszi, hogy Dawkins Hitler arrogáns és bunkó reinkarnációja az, úgy gondolom, így vagy úgy egy kicsit maga is vallásos.
