1. ábra a vallások eloszlása a világban országonként ábrázolva
Mi a különös a vallások világtérképén? Persze, ha megszokás szerint nézzük, akkor semmi. Nincs ebben semmi különös, a világban különféle helyeken különféle vallások vannak. De tényleg nincs?! Vessünk a térképre egy pillantást friss szemmel! Mi benne a különös?! Nem gondolok itt valami nagyon nagy dologra. Amire ki szeretnék lyukadni, azt szerintem valahol mindenki tudja, csak azt szeretném, ha nagyon élesen tudatosodna. A térképen az a különös, hogy a vallások nagy foltokat alkotnak a világtérképen.
Ez különös, de nincs ebben semmi újdonság. Ennek a cikknek az ötlete egy Dawkins előadás kapcsán született, Dawkins egyik kedvenc témája, hogy ha valaki keresztény országban nő fel, akkor keresztény lesz belőle, ha hindu országban, akkor hindu, ha muszlim országban, akkor muszlim. Nagy valószínűséggel. Amire Dawkins tudtommal nem szokott kitérni, bár könnyen meglehet, hogy valahol ezt is végigelemezte, vagy ha nem ő, akkor valaki más, az a vallások térbeli eloszlásának egészen sajátos jellege.
Fejtsük ezt ki egy kicsit konkrétabban! India hindu részén az emberek túlnyomó többsége a hindu istenekben hisz. Kicsit arrébb, Bangladesh nagy részein az emberek többsége az egyetlen Allahban hisz. Kicsit arrébb, Burmában a buddhizmusban hisznek, ami nagyrészt szintén a hindu istenekbe vetett hit, a buddhizmus tanaival megfűszerezve. Indonéziában meg már megint Allahban hisznek, végül a Fülöp-Szigeteken a többség keresztény. Nos, ha valaki azzal jönne, hogy mindennek bármi köze van bármiféle megismeréshez és igazsághoz, azt szerintem a fejére ejtették. Miféle igazsághoz vagy megismeréshez van köze annak, hogy ezek az emberek, ennyire különböző dolgokban hisznek, és régión belül totál egyhangúan?! A dolognak nincs sok jelentősége, legfeljebb nagyon elvarázsolt hipotézisek esetén, de ezek az emberek ráadásul genetikailag se túl különbözőek, és környezetben is élnek.
A pontosság kedvéért azt is meg kell jegyezzük, hogy az 1. ábra a térkép az ateizmust nem mutatja, a vallásokat pedig országonként ábrázolja, az adott országra jellemző vallással jelölve az egész országot. Néhány ország van csak vegyesen kiszínezve. De ha a vallások elterjedését nagyobb felbontásban néznénk, a nagy foltok akkor is meglennének, lennének bizonyos, keskeny átmeneti zónák, és persze minden országban vannak kivételek, tehát lennének nagyon apró kis pöttyök. Valahogy így:
2. ábra: Képzeletbeli vallások mintaszerű elterjedési térképe. Illusztráció.
Dawkins a mémelmélet egyik megalkotója is egyben, de azért a vallásoknál van egy kis specialitás. Három mém térképe akár ilyen is lehet, ha valamiért egyik sem győzi le a másikat, hanem valamifajta egyensúly alakul ki. Egy ilyen egyensúly azonban törékeny lenne, ha nem volna a vallás örökletes is. Nem genetikus öröklődésre gondolok, mert az egyes vallások aligha öröklődnek genetikusan, legfeljebb egy általános vallásosságra való hajlam lehet genetikus. De muszlim, hindu és keresztény gén valószínűleg nincsen. A muszlim, hindu és keresztény, és a többi vallások családon belül, neveléssel öröklődnek, és még ma is ez a legjelentősebb tényező a vallások eloszlásában. Ha ez nem lenne, ha egy teljesen szabadon terjedő mém lenne, akkor könnyedén megborulna az egyensúly, és akár egy világvallás is kialakulhatna, ami egyébként rossz volna, mert felszínes megfigyelő könnyen összetéveszthetné a tudomány egységességével. Mémek és tudást jelentő elméletek abban különböznek inkább, ahogy időben terjednek, ahogy a tudás bizonyos konvergens és stabilitási tulajdonságokat mutat, amelyet a mémek nem. No és persze különbözik a tudás egy egyszerű mémtől abban is, hogy logikai-empirikus szabályzása van. De ebbe ne menjünk bele, mert a vallás szerencsére nem csupán egy szabadon terjedő mém, és ez még nyilvánvalóbban leplezi le.
Vegyük a másik végletet! Teljesen véletlenszerű tehát nem mémszerű ötletek elterjedési térképe nyilván teljesen véletlenszerű volna. Valahogy így:
3. Ábra: Két véletlen, nem terjedő hóbort mintaszerű elterjedési térképe
Ilyen nem nagyon van, mert mémszerű terjedést szinte minden hóbort mutat. Ilyesféle térképe lehetne egy olyan mémnek, amely az interneten nagy ugrásokkal, össze-vissza terjed, de még egy Internetes mémnél is keletkeznének inhomogenitások.
Ha pedig megnézzük egy tudományos elmélet és egy áltudományos elmélet elterjedési térképét, az valahogy így alakulna:
4. Ábra: Egy tudományos és áltudományos elmélet mintaszerű elterjedési térképe
Az áltudományos nézet lehetne mondjuk a lapos föld elmélete. Mi a különbség tehát a 4. és az 1. ábra között?
1) A vallásokból, mint öröklődéses mémekből több van, és nagy, nagyrészt összefüggő foltokban terjed el, keskeny átmeneti zónákkal.
2) A tudományos elmélet, mint valós ismeretet hordozó elmélet egyrészt az egész világon nagyrészt elterjedt. Az éppen aktuális, még nyitott tudományos kérdések mutathatnak véletlenhez vagy valláshoz hasonló mintákat, de ezek hamar eldőlnek. A megállapodott tudás korlátját csak a műveletlenség fekete foltjai, és az extrém butaság vörös foltjai képezik. A fekete foltok azok hasonlítanak a vallás foltjaihoz, mert itt az oktatás elterjedéséről van szó, ez pedig egy olyan társadalmi folyamat, amely régiókban, foltokban terjed. De az oktatás elterjedésén belül az elfogadott tudományos elmélet univerzális. Nincs japán tudomány, kínai tudomány, indiai tudomány, arábiai tudomány, illetve ezek nem különböznek nézeteikben az európai vagy észak-amerikai tudománytól. Ez mutatja, hogy a tudománynak bizony van köze a megismeréshez.
3) A kifejezetten áltudományos, piros rész tulajdonképpen nagyrészt a véletlen hóbort eloszlásához hasonlít, mert a hülyeség nagyrészt véletlen. De van azért az áltudományoknak is vallásos jellege, ezért helyenként azért foltszerű jelenségek is vannak, de ezek nem olyan erősek, mint a történelmi vallások foltjai. Ennek oka csak annyi, hogy nem tudtak annyira megerősödni, de valójában teljes átmenet van az áltudomány, ezotéria és a történelmi vallásos szekták között. Ennek megfelelően lehetne a tudománnyal vetekedő több áltudományos elgondolás is, és ez a vallásokhoz hasonlóan több nagyobb foltot is képezhetnének. Az ábrán a piros és a fekete rész megkülönböztetése is kérdéses, mondhatná valaki, hogy miért nem piros minden fekete, hiszen ahol nem ismerik a tudományos elméleteket, ott bizonyára van valamilyen áltudományos elképzelésük a dolgokról. Lehet.
Meg kell jegyezni azt is, hogy a ha például az evolúciróról és a kreacionizmusról van szó, akkor a 4. ábrához képest az evolúció valamennyivel gyengébb kék területet alakítana ki, és erős kreacionista foltok jelennének meg. De a kreacionizmus az az áltudomány, amelyik már erősen kapcsolódik, és hasonlít a nagy vallásokhoz.
Természetesen ezek az ábrák a vallás térképét kivéve fiktívek, nem tudom sajnos bemutatni a pontos eloszlásokat. Pedig jó ötlet lenne, ha lennének ilyen felmérések, és valaki összesítené, és térképre helyezné az adatokat. Amit tudunk, az a vallás elterjedésének térképe. Azt is tudhatjuk, hogy általában milyen egy mém elterjedésének térképe, mert ez következik abból, hogy mémről van szó. Van némi fogalmunk a tudomány elterjedéséről, és arról, hogy bizonyos áltudományos tanok hívei hol bukkannak fel.
Én feltételezem, hogy az olvasó az erről rendelkező ismeretei alapján azért elfogadja, hogy ezek a térképek valószínűleg ehhez jellegében hasonlóan néznek ki. Ennek alapján pedig megerősödik benne a tanulság, amelyet egyébként filozófiai meggondolásból tudunk, hogy míg a tudomány megismerési módszer, addig a vallások csupán egy kulturálisan örökölhető, divergens mémek.
