Amerika a fegyverek hazája.
Van rengeteg kifejezetten értelmes amerikai barátom, és valahogy velük sem tudom megértetni, hogy milyen perverznek tűnik, nekem, az európainak, hogy náluk néhol csak úgy bemehet valaki a sarki zöldségesbe és vehet öt kiló puskát a karalábé mellé. A második alkotmánykiegészítésük megadja nekik ezt a "szabadságjogot".

Míg a fegyverek valóban nem ölnek embereket, azért lássuk be, igencsak megkönnyítik mások kilyuggatását. Amerikában a gyilkosságok 68%-át lőfegyverrel követik el, és több mint háromszor annyi gyilkosság jut az USA-ban egy emberre, mint Magyarországon. Önvédelem ide vagy oda, lévén hogy könnyebb akár egyetemen is rejtve hordható lőfegyverhez jutni, mint orvosi segítséghez, ne lepődjön meg senki, ha valaki bekattan és ámokfutásba kezd egy általános iskolában, vagy akárhol... márpedig kezdenek... egész sokan.

Na de könyvet lehetne írni az USA fegyvermániájáról és mentális egészségéről, nem fogok, elvégre ez a blog vallással foglalkozik, szóval a rövid bevezető után lássuk mi köze a pénteki lövöldözésnek a valláshoz.

Történt ugyanis december 14-én, pénteken, hogy úgy gondolta egy 20 éves férfi, hogy neki elege van mindenből és kezébe veszi a sorsát, mások sorsát és egy rakat fegyvert, majd elindult a Sandy Hook iskolába, ahol ovisoktól negyedikesekig tanítanak fiatalokat. Két pisztollyal és egy .223 kaliberű gépkarabéllyal lekaszált 20 gyereket, a saját anyját, aki ott tanítónő volt, hat másik felnőttet, majd végül ő is életét vesztette.

Évente 2-3 ilyen iskolai lövöldözés történik az USA-ban, és talán minden alkalommal van némi vallásos fordulat a dologban: mindig jön valamilyen nagy kaliberű vallási vezető, aki kihasználja a tragédiát és a világvége közeledtének, vagy isteni büntetésnek, vagy a szekularizációnak tudja be, hogy ilyen dolgok történnek.

Jöttek most is:

Bryan Fischer az USA egyik igen befolyásos bigottja. Rádióműsorában, ahol a 2012-es választások összes republikánus elnökjelöltje megfordult a mormon Mitt Romneyt leszámítva, a következőket mondta:

Felmerül a kérdés, hogy hol volt Isten? "Azt hittem, Isten törődik a pici gyerekekkel. Hol volt Isten, amikor ez történt?"

De a következő a helyzet... Isten nem fog odamenni, ahol látni sem akarják. 1962 óta, hatvan éve mondjuk már Istennek, hogy húzzon el innen. Azt mondjuk neki, hogy Isten, nem látunk szívesen az iskoláinkban, nem akarunk imádkozni hozzád az iskoláinkban, sem focimeccsek előtt, sem diplomaosztás előtt, nem akarjuk, hogy rólad beszéljen bárki is a bizonyítványosztásokkor. Nem akarjuk, hogy a szavaid olvassák az iskolákban. 1962-ben kirúgtuk Istent az iskolákból, '63-ban kirúgtuk Isten szavát, 1980-ban kirúgtuk a tízparancsolatot az iskolákból. Kirúgtuk Istent az iskolákból és Isten azt mondja nekünk: „Figyelj, szívesen védelmezem a gyerekeiteket, de vissza kell hívjatok a világotokba először. Nem megyek oda, ahol nem látnak szívesen, mert egy úriember vagyok!” Visszagondolok azokra az időkre amikor gyerek voltam és imádkoznunk kellett az iskolákban, akkor nekünk nem volt szükségünk fegyverekre! Ismétlem: amikor volt ima, Biblia, tízparancsolat az iskolákban, akkor nem volt szükségünk fegyverekre! Azt mondom tehát, hogy a végső megoldás nem a második alkotmánykiegészítés, hanem az első, amely garantálja és megvédi a vallás szabad gyakorlását. Itt az ideje, hogy visszategyünk egy kis vallásszabadságot az állami iskolákba. Talán itt az ideje, hogy az iskolák vezetői azt mondják, hogy "Nem érdekel minket az alkotmány! A gyerekeink élete fontosabb számunkra és imádkozni fogunk az iskolánkban! Minden reggel imádkozunk Isten védelméért és nem érdekel, hogy mit mond a legfelsőbb bíróság, senki sem érdekel! A gyerekeink túl fontosak, hogy sebezhetővé tegyük őket azáltal, hogy nem kérjük Isten segítségét!"

Mike Huckabee, aki manapság egy TV Showkat vezető közéleti személyiség, lelkész, de hosszú évekig kormányzó volt, majd 2008-ban elnökjelölt, a következőket mondta:

-Tulajdonképpen Amerika összes fegyverét elkobozhatnád, valaki egyszerűen bombákra váltana. Ha valaki fejébe veszi, hogy óriási kárt okoz, akkor megtalálja a módját. Ott a jonesboroi lövöldözésnél [1998-as lövöldözés], amikor egy 11 és egy 13 éves kölyök gépkarabélyokkal lemészárolta az osztálytársaikat és tanáraikat, miután bekapcsolták a tűzjelzőt és kiterelték őket az iskola udvarára, ahol azok egy kerítéssel elzárt területen belül ragadtak, mert az ajtó bezárult utánuk. Könnyű célpontok voltak. Folyamatosan kérdeztük magunkat, hogy hogy tud ilyet csinálni egy 11 és egy 13 éves. Nos, a válasz az, hogy senki nem érti ezt. Szóval, az emberek új törvényeket akarnak elfogadtatni, de az emberek szívét kell megváltoztatnod, hogy megnyerjék azokat mondjuk a papok... Ez egy szív-probléma, nem olyasmi, amit a törvények megváltoztathatnának..

-Ilyen esetek után gyakran kérdezik az emberek azt, hogy „Hogy engedhette ezt Isten?”.

-Ez egy érdekes dolog, mert hát folyamatosan kérdezzük, hogy miért van erőszak az iskoláinkban, erre meg folyamatosan eltávolítjuk Istent az iskolákból. Meg kéne lepődnünk, hogy az iskolák pusztítások helyszínévé válnak, mert olyan hellyé tettük őket, ahol nem akarunk beszélni Örökkévalóságról, Életről, arról, hogy mit jelent a felelősség. Nem csak a rendőrség felé kell felelősséget vállalnunk, hanem egy nap a szent Isten ítélete előtt fogunk állni. Ha ezt nem hisszük, akkor nem félünk tőle. Szóval az emberek kérdezik, hogy miért engedte ezt Isten.. Isten nem fogott fegyvert, nem ment az iskolába, de Isten ott lesz sok ember formájában, öleléseket osztogatva és a terápiákon is és sok más módon. Talán ha beengedtük volna a főbejáraton, akkor nem kéne hívogatnunk a hátsó bejáraton, miután a baj már megtörtént.

Fontos megjegyezni, hogy ezek nem annyira szélsőséges vélemények, és nem csak hogy teljesen félrevezetik az embereket a valóságot nem tükröző kinyilatkoztatásaikkal, de rendes megoldások helyett fantáziát kínálnak népszerűségért, befolyásért, hatalomért és pénzért cserébe.

A kérdésem az, hogy valóban rátapintottak-e a probléma forrására?
Nem lehet, hogy a felelőtlen fegyvertörvények, az orvosi ellátás nehezen elérhetősége sokkal inkább közrejátszanak az ilyen tragédiákban, mint az, hogy az iskolák jelentős részében komolyan veszik a törvényeket és nem nyomnak le minden gyerek torkán kötelező istenimádatot?

Biztos, hogy a tízparancsolat „ne ölj” parancsolata olvasása alkalmával az emberek a homlokukra csapnak, hogy „Ja tényleg! Ne ölj! Már teljesen elfelejtettem!”? Talán egy valós problémát nem egy képzeletbeli megoldóval kéne orvosolni. Főleg nem egy olyannal, aki csak annak függvényében nyújt segítséget, hogy térdre borulnak-e előtte rendszeresen. Sajnálom Huckabee csemetéit, ha ő hagyná meghalni őket, ha azok nem zengenének ódákat hozzá.