Bartók Béla kapcsán merült fel, és úgy rémlik, már nekem is felvetődött egyszer, és furcsának gondoltam, hogy miért lett volna Bartók unitárius, ha azt is lehet róla olvasni, és idézeteket is, amely szerint ateista volt. És miért pont unitárius?
Bartók szokott szerepelni idézet-gyűjteményekben, de ezek legtöbbször nem adnak meg forrásokat, és sokszor kiragadott, vagy komolytalan idézeteket is tartalmaznak. Ezért azzal nem elégedhetünk meg, hogy Bartók sokszor szerepel ateista idézet-gyűjteményben. Unitáriusban meg nem, mivel ilyen nem nagyon van. Más vallásos gyűjteményekben szintén nem, mert ott nem ilyen fontos éppen Bartókot idézgetni, van elég más idézet is. Tehát ennyi nem lesz elég ahhoz, hogy valamennyire is tisztázzuk ezt a kérdést.
Elég gyorsan találtam viszont erről a témáról két komoly cikket is. Az első cikk a Vigilia c. újságból való, ami tehát egy vallásos újság volt. A link egy pdf-re mutat, ami nyilvánvalóan papírról scannelt, karakter-felismerést alkalmaztak rá, ez hibákat is előidéz, de annál inkább hitelesnek tűnik. Bárdos Lajostól származik 1981-ből. Vegyük észre, hogy milyen érdekes ez a helyzet, mert még a szocializmusban vagyunk, azaz a kormány, a hatóságok Bartók Béla ateizmusa mellett érdekelt. Könnyen lehetne ez egy elfogult cikk az ateizmus javára. Viszont egy vallásos újságot olvasunk, ami miatt a cikk lehet elfogult Bartók vallásossága irányába.
Szerintem ez utóbbi hatás az erősebb. A zeneművek szövegeinek elemzését én ugyanis erőltetettnek vélem. Kézenfekvő az a magyarázat, amit a cikk említ is, hogy ha egy dalnak olyan szövege volt, amiben szerepelt isten, akkor Bartók nem másította meg a szövegét. Szerintem az is túl erős anti-teizmust tételez fel Bartókról, hogy emiatt került volna bizonyos dalokat. Szerintem Bartók zene iránti elkötelezettsége erősebb volt, mint az az anti-teizmusa, ha volt egyáltalán ilyen. Bárdos hivatkozik Bartók erős intellektuális integritására. De mint azt nemsokára látni fogjuk, vagy megtért unitáriusnak, vagy pedig megjátszotta, hogy unitárius, tehát kétségem van erről az olyan nagyon erős következetességet illetően. Én nem alapoznék erre.
Ha Bartók maga is írt dalszövegeket, amelyekben szerepel valamilyen vallásos fordulat, az erősebb érvnek tűnik. De egy zeneszerző ilyenkor is illeszkedik egy bizonyos hagyományba, művészeti környezetbe, és alkalmazkodhat ahhoz, a saját hitetlensége ellenére is. Szerintem tehát Bartók simán írhatott is dalszövegeket istennel, csak, mert a népdalokhoz illettek az ilyen szövegek.
Hasonlóan, a magyar nyelv tele van olyan szófordulatokkal, amelyben szerepel isten, és az ateisták ezeket a szófordulatokat sokszor használják. Én igyekszem kerülni őket, de igen nagy elhatározást igényel eme kifejezések használatának következetes kerülése. Bartók idejében eme kifejezések valószínűleg még erősebben használatosak voltak.
Egy ilyen kifejezésre térnék ki részletesen, mert ez még érdekesebb: "de, sajnos, Isten - jobban mondva Antonov - másképp akarta". Itt Bartók maga korrigálja magát. Hogy ez most amiatt van, mert úgy gondolta, nincs isten, és észrevette, hogy mégis egy ilyen kifejezést használt, vagy pedig ebben az esetben konkrétan Antonovot teszi felelőssé, és nem istent, azt én nem tudom megmondani. De az első lehetőség jól illusztrálja, amit mondani akarok.
A második cikket Bartók fia maga írta, több, mint egy évtizeddel később, 1992-ben, egy Távlatok nevű újságba. Úgy tűnik legalábbis, hogy volt egy ilyen újság. Bár a link egy html oldalra mutat. Ez a cikk a szerzője miatt, és de facto is közelebb áll Bartókhoz, hitelesebb, részletesebb leíráést ad Bartók vallásosságáról.
A legerősebb érv az ateista levél, amelyre Bárdos is hivatkozik, de itt szerepel belőle több sornyi szöveg, és sok valláskritika szerepel benne, valamint nagyon erős Nietzsche befolyás érződik rajta. Fiatal korában tehát Bartók Béla egész biztosan ateista volt, és Nietzsche nézetei álltak közel hozzá. Ezt a saját példám alapján nagyon jól el tudom képzelni.
Az ifjabb Bartók cikkében találunk magyarázatot az unitárius hivatkozásra is. Ennek magyarázata az, hogy az apa Bartók pont a fiának, iskolában keresett egy vallást, mert a hitoktatás kötelező volt, és megpróbálta a legkevésbé rossz vallást megtalálni, így talált rá az unitárius vallásra. Ez 1916-ban reális dolog volt, akkoriban szerintem nehezen lehetett valaki hivatalosan ateista, és nehezen mondhatta azt az iskolában, hogy a fiának ne legyen hitoktatás. Úgy sejtem, hogy a fia hitoktatásának választásánál komolyan kellett nyilatkozni az apának a vallásról. El tudom képzelni, hogy ez írásos, hivatalos nyilatkozat volt. Ettől persze még lehetett hazudni, mert normális esetben ki jönne erre rá.
Az ifjabb Bartók cikkében találunk magyarázatot az unitárius hivatkozásra is. Ennek magyarázata az, hogy az apa Bartók pont a fiának, iskolában keresett egy vallást, mert a hitoktatás kötelező volt, és megpróbálta a legkevésbé rossz vallást megtalálni, így talált rá az unitárius vallásra. Ez 1916-ban reális dolog volt, akkoriban szerintem nehezen lehetett valaki hivatalosan ateista, és nehezen mondhatta azt az iskolában, hogy a fiának ne legyen hitoktatás. Úgy sejtem, hogy a fia hitoktatásának választásánál komolyan kellett nyilatkozni az apának a vallásról. El tudom képzelni, hogy ez írásos, hivatalos nyilatkozat volt. Ettől persze még lehetett hazudni, mert normális esetben ki jönne erre rá.
Bartók később visszautal, hogy az unitárius a választott vallása. Ez jelentheti azt is, hogy valamennyire maga is megtért, de jelentheti még mindig azt, hogy nem komoly, de visszautal arra, hogy ezt végül is egyszer írásba adta. Azt is el tudom képzelni, hogy Bartók Béla ezt valahogy viccesnek gondolta, amit szeretett felemlegetni.
Összességében tehát szerintem Bartók Béla minimum fiatalabb korában komoly ateista volt, és az, hogy utána esetleg unitárius lett-e, az kérdéses.
Összességében tehát szerintem Bartók Béla minimum fiatalabb korában komoly ateista volt, és az, hogy utána esetleg unitárius lett-e, az kérdéses.
