A pszichológiai és szociológiai tanulmányok túlnyomó többsége nem talál talál pozitív kihatást a vallásból a hívő erkölcsi viselkedésére. Sőt, néhány kutató még igen negatív kapcsolatba is hozta.
Amikor Németországban jártam, Frankfurtban vettem pár könyvet egy nagy könyvesboltban. Igazából több érdekes könyv volt ateizmusról, és valláskritikáról. Ezt jó volt látni. Különösen népszerűek az olyan könyvek, amelyek a keresztény egyházakat bírálják. Ez a pedofília-botrány tükrében érthető. De emellett ezek a könyvek arról is szólnak, hogy mennyire reformokra szorul az egyház. Persze én úgy gondolom, hogy nem reformra, hanem kihalásra szorul.
Az egyik legjobb könyv, melyet mégis megvettem egy átfogó, vastag mű a vallásról. Nem annyira ateista, mert megpróbál semleges maradni. Szerintem ez a szerzők azon taktikája, hogy így könnyebben jelent meg a könyv, és jobban elfogadják. Szerencsére drága sem volt. Ugyanakkor kicsit szedett-vetett: különféle témák, különféle stílusban vannak fejezetenként beledobálva, és nincs egy átfogó, egységes gondolatmenet. A fejezetek elrendezésre is erőltetett. Ez mit sem von le abból, hogy fontos érvek, adatok, vélemények találhatóak a könyvben.
Egy kritika nélkül bevett nézet és "érv" a vallások mellett, hogy "vallások, vagy vallásos hit nélkül nincs erkölcs". Bolberitz Pál fejtegeti ezt például nagy bőszen, és meg kell, hogy mondjam, meglehetősen nagy tájékozatlansággal a "Hit és Tudomány" című riportkötetben. (Bolberitz Tamás, Freund Tamás: "Hit és Tudomány", Éghajlat, 2010, 3. fejezet) Ha ezt a kijelentést árnyaltabban értelmezzük (van, ahol még Bolberitz is megteszi, máshol abszolút vulgáris), akkor a kérdés, van-e a vallásnak pozitív erkölcsi hatása?
Ulrich Schnabel összefoglaló megállapítása: "A pszichológiai és szociológiai tanulmányok túlnyomó többsége nem talál pozitív kihatást a vallásból a hívő erkölcsi viselkedésére. Sőt, néhány kutató még igen negatív kapcsolatba is hozta." (értsd: a vallást és az erkölcsöt, kiemelés az eredetiben, 126. oldal). Ez a könyv ezen megállapítását konkrét tanulmányok hivatkozásával és bemutatásával támasztja alá. Ezeket a következőkben listázom.
- Smith et. al. tanulmányukban azt találták, hogy különféle hívők és nem hívők csoportja egy kísérletben nem különbözött abban, hogy melyikük csalt többször vagy volt jobban hajlandó segíteni hátrányos helyzetű gyerekeken.
- Hunsberger et. al. úgy találta, hogy vallásos emberek nem vesznek részt nagyobb számban segélyszervezetekben. (Hunsberger, B., & Platonow, E. ( 1986). Religion and helping charitable causes. Journal of Psychology , 120, 517-528.)
- McKenna úgy találta, hogy papok nem voltak segítőkészebbek egy autóbaleset kapcsán a segélyhívás megfelelő továbbításában. (McKenna, Ralph H.: "Good samaritanism in rural and urban settings: A nonreactive comparison of helping behavior of clergy and control subjects" Representative Research in Social Psychology, Vol 7(1), 1976, 58-65. )
- Darley és Batson egy kísérletben azt vizsgálta, mitől függ az, hogy egy rászoruló emberen ki segít. Azt találták, hogy az emberek sietsége jelentősen akadályozta a segítségadást. Ugyanakkor az, hogy a kísérleti alanyok éppen egy szamaritánus bibliai prédikációra készültek, mint előadók, egyáltalán nem tette valószínűvé azt, hogy megálljanak segíteni. Ez az összefüggés arra mutat, hogy a vallásos erkölcs közvetlen, azonnali prédikálásának sincs pozitív hatása. Tehát még akkor sincs pozitív hatás, ha a vallásos hittétel éppen aktívan ott van az ember fejében. (Darley, J. M., and Batson, C.D., "From Jerusalem to Jericho": A study of Situational and Dispositional Variables in Helping Behavior". JPSP, 1973, 27, 100-108.)
Megjegyzés: amennyiben a vallásos emberek erkölcsösebbek lennének, az nem igazolná a hit igazságát. Az azt jelentené, hogy a vallásnak volna egy hasznos mellékhatása. Az ateizmusból logikailag nem következik az "erkölcstelenség", és a hitből sem következik konkrét erkölcsi rendszer. Emiatt is vannak erkölcsi viták vallásokon belül, és vallások között is.
Ezt figyelembe véve jó kérdés, hogy akkor mit is jelentenek ezek a vizsgálatok? Mit jelent az, hogy "a vallásosok nem erkölcsösebbek", ha nincs is objektív erkölcs? A tanulmányok olyan erkölcsi elveket vettek alapul, melyekről nagy fokú közmegegyezés van hívők és nem hívők között is, ilyenek a hazugság, csalás, segítőkészség. És mindenekelőtt a vizsgált vallások ezeket az értékeket vallják. Tehát egy olyan effektus, amely ezen erkölcsi értékek relativitásán alapul, nem magyarázza ki a hívőket. Ez legfeljebb arra adna magyarázatot, ha az ateisták jelentősen rosszabbul teljesítenének.
Egy másik bevett nézet, és vallás melletti "érv", hogy a hívő emberek boldogabbak és egészségesebbek. Shaver és Sadd azt találták, hogy az ateisták és az erős hitűek fizikai és mentális egészsége jobb, mint a közepesen vallásosoké. Az ateisták és erősen vallásosok hasonlóan teljesítettek, tehát a vallásosok összességében rosszabbul, mint az ateisták. (P Shaver, M Lenauer and S Sadd: Religiousness, conversion, and subjective well-being: the "healthy- minded" religion of modern American women, Am J Psychiatry 1980; 137:1563-1568)
Megjegyzem, amennyiben a vallásnak volna pozitív egészségügyi hatása, ez nem jelentené azt, hogy az igazsága igazolt lenne. Aki tehát kitart amellett az intellektuális szabály, hogy nem fogad el igazolatlan vélekedéseket, annak ez semmit nem jelentene.
Szóval kedves hívő olvasóim, ezekkel az érvekkel legközelebb úgy gyertek, hogy ezekre a tanulmányokra hozzatok választ! Kedves ateista barátaim, ilyen "érveket" hallván, olvasván, nyugodtan használjátok ezeket a hivatkozásokat, amikor kétségbe vonjátok őket!
