Az Internetet pár nap óta bejárta egy bizonyos sejk videója, aki elmagyarázza, hogy a Föld nem foroghat, méghozzá egy repülőgépes példán.
Ez nem vicc, több hírportál is lehozta, és minden jel szerint tényleg létezik ez a sejk (vagy imám). Bandar al-Khaibariról más információt megtalálni nehéz, a keresőkben sok oldalon át az összes találat erről a felvételről szól. A Dailymail szerint egy egyetemen beszél az Egyesült Arab Emirátusokban. Mindenesetre szépen demonstrálja, hogy a vallás hülyeség, és a hívei, de még a papjai úgy általában képzetlenek, és/vagy hülyék. Konkrétan, az az egyház, amelyik egy ilyen embert papnak fogad el, nem lehet valami színvonalas intézmény. Az az egyetem, amelyik ilyen papot előadni hív, hülye. Azok a hívők, akik egy ilyen papot tisztelnek, hülyék. Egy tisztességes közösség az ilyet kivetné magából.
Bandar al-Khaibari úgy érvel, hogy a Föld nem foroghat, mert ha repülővel utazunk, akkor ha jó irányban forog a Föld, nem is kéne utaznunk, magától alánk forogna a célváros, ha meg ellenkező irányban, akkor sose érnénk oda.
Először közelítsük meg a dolgot úgy, hogy eltekintünk a Föld légterétől! Azt fizikából mindenkinek tudnia kell, hogy ha a Föld forog (saját tengelye körül), és valaki feldob egy követ felfele, akkor az a kő a Föld középpontjához képest a szerzett sebességének megfelelő sebességgel távolodik. Ha nincs levegő, és nincs gravitáció, akkor egyenletes sebességgel. Ha van gravitáció, akkor visszaesik, mégpedig ugyanoda, ahonnan eldobták. Miért nem esik arrébb? Azért, mert a Föld kerületi sebességét is magával vitte, és megőrizte. Ha nem egy kőről lenne szó, hanem egy függőleges felhajtóerő miatt lebegő repülőről vagy légballonról, akkor az pedig természetesen az indulás helye felett lebegne mindaddig, míg kerületi irányban nem kezd el valamilyen meghajtás miatt mozgást végezni. Ebben az esetben tehát szintén energiát kell befektetni nemcsak a lebegéshez, hanem a kerületi irányú haladáshoz is. Ha nincs levegő, akkor mondjuk a kerületi irányú közlekedéshez nem sok energia kell, hiszen nincs légellenállás. Levegő nélkül egyébként a repülő nem maradhatna a levegőben a szárnyaival.
Tehát inkább legyen levegő! Ez esetben azt fontos felismerni, hogy a Föld magával forgatja a levegőréteget, tehát a repülő, ha csak lebeg, akkor megint nem mozdul a Földhöz képest sehova. Ez nem teljesen igaz, mert a Föld nem tudja a levegőréteget minden nehézség nélkül magával ragadni, a levegő egy kicsit azért mindig le-lemarad, el-el csúszik a Föld felszínéhez képest. Ezért a légáramlások nagyobb részt keletről nyugati irányban haladnak, pontosan azért, mert a Föld azért nem teljesen forgatja magával a levegőréteget. Ez az ú.n. passzátszelekre igaz, a mérsékelt övi zónában éppen fordítva van, de ebbe nem kell belemennünk.
Érdemes erről másik vonatkoztatási rendszerben gondolkodni, mintha a Föld állna, a levegőréteg állna, és a Föld valódi forgása miatt csupán a jellemző szélirányokban van némi eltérés. Valójában ugye eleve ebben a koordintáta-rendszerben gondolkodunk. Az uralkodó széláramlatok miatt van egy nem elhanyagolható hatás, de a repülő sebessége ennél azért nagyobb. A változó szélirány miatt a hatás csak átlagban jön ki, illetve hosszabb utak esetében. Egy helyben állva megvárni, míg oda fúj a szél minket a megfelelő helyre, az a léggömb szintjére süllyesztené a repülőgépet.
Az, hogy az időzónák miatt helyi időben számolva van különbség, az egy teljesen más dolog, mert időzónák lapos Földön is lennének.
Ez az érvelés kísértetiesen hasonlít ahhoz, amivel Galileinek kellett megbírkóznia a maga korában, ott egy toronyból, illetve egy hajó árbócáról ledobott kőről volt szó, amelynek nem a torony vagy az árbóc aljára kellene esnie, ha forog a Föld, hanem arrébb, hiszen a Föld közben elforog alatta, tornyostul vagy árbócostul. És már Galilei meg is adta mindeme példákra a választ, miszerint a toronyban vagy a hajón lévő dolgok sebessége azonos, minden dolognak átadódik, amely a toronyhoz vagy a hajóhoz kötődik.
Egy olvasó hívta fel a figyelmem, hogy az Agora c. filmben szerepel ez a kísérlet hajóval. Én már elfelejtettem ezt a jelenetet. Az, hogy ezt már az ókori Egyiptomban végrehajtották volna, az tudtommal történelmileg előrevetítés, de azért jó kis jelenet:
Mindez azonban ma már elemi fizikai ismeret, és közhely, egy IQ teszt beugró feladata. És ez az, amit a sejk vagy imám nem tudott megugrani. Ma már ez szégyen és tudatlanságnak számít.
Végül arról se feledkezzünk meg, hogy a Föld forgásának számos egyéb igazolása van a Focault-ingától kezdve a Holdraszállásig. A Holdra szálló űrhajó ugyanis már semmiképpen nem tudott volna oda visszatérni, ahova számolták, ha a Föld forgásával számoltak, és valójában nem is forog. A Hold ugyanis nem forog együtt a Földdel, és a Holdra leszálló rakéta már mindenképpen a Hold keringéséhez rögzíti az űrhajó mozgását.
De szegény sejknek az is elég lett volna, ha egy nem túl felhős éjszakán (a sivatagban ez nem lehet nehéz) kitesz egy kamerát sok órás expozíciós idővel a sivatagban. És látta volna saját szemével, hogy a Föld forog.
