Ateista Klub

“Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.” Máté 23:2-3 "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" Orbán Viktor

Friss hozzászólások

  • Brendel Mátyás: @meglévő alap: és ha a Yule fa a karácsonyfa elődjének számít, akkor sokkal előbb is állítottak. S... (2024.03.03. 22:55) Jézus nem karácsonykor született
  • Brendel Mátyás: @mezgag85: " Izrael biztostja már évtizedek óta Gázának nagyrészt az üzemanyagot, a vizet, az áram... (2024.03.03. 22:33) Eliszlámosodik-e a nyugat még ebben az évszázadban?
  • meglévő alap: A legnagyobb érdekesség számomra az, hogy a Biblia osztogatás legnagyobb ellenzője sokáig a római ... (2024.02.26. 20:42) Éjféli mise
  • Brendel Mátyás: @Mézgagé: nem fogtad fel a postot. a post arórl szól, hogy az Univerzum lehet véges idejű, de mégi... (2024.02.20. 16:58) Univerzum-modellek isten nélkül
  • Brendel Mátyás: @ABCenaturi17: a középkor sötétségét mutatja még a sok kínzás. nemcsak a gonoszság, hanem a butasá... (2023.12.13. 21:58) A legjobb ateista könyv, ever...

Címkék

1 (1) abortusz (2) Ádám és Éva (2) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (4) AIDS (1) áldozat (4) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (2) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) anglikán egyház (1) angyalok (1) animizmus (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (25) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) bayer (1) béke (3) berg (1) bergoglio (3) bertrand russel (1) betegség (9) Biblia (16) biblia (11) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldog (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) breivik (2) búcsúcédulák (1) buddhizmus (11) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) burka (1) bűvészet (1) cáfolás (1) carl sagan (1) celebek (1) cenzúra (7) cherry picking (1) család (1) csillaghamu (1) csoda (11) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (3) demográfia (1) demokrácia (6) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (16) djihad (2) dogma (1) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (10) dzsihád (2) egészség (1) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (20) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (26) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (2) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (3) elv (1) empirizmus (7) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (29) erkölcsi relativizmus (7) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (8) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (26) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangelium (1) evangéliumok (8) evolúció (13) evolúcó (1) ezotéria (5) facebook (2) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (6) feminizmus (5) fenyő (1) fetisizmus (1) feymann (1) film (16) filozófia (1) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (4) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) genezis (1) globalizáció (1) gonosz (21) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (19) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (8) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (20) hitchens (3) hittan (4) hitvi (1) hitvita (3) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (8) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (3) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (23) igazságosság (2) ikon (1) ima (4) india (5) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (15) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) irán (1) Irán (1) irodalom (2) irónia (3) irracionalitás (1) isten (11) istenérv (22) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (46) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) jézus (23) Jézus (11) jog (1) jóságosság (1) kálvinizmus (2) karácson (1) karácsony (8) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) kereszt (1) keresztelés (1) keresztény (9) keresztényésg (3) kereszténység (38) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kognitív disszonancia (1) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) koron (1) koronavírus (1) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (6) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kult (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (9) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (4) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (10) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) megbocsátás (1) megtermékenyítés (2) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mérleg (1) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (11) metafóra (6) metodika (1) militantizmus (1) mise (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) módsze (1) módszertan (2) monizmus (2) monoteizmus (3) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (2) múzeum (1) náci (1) nácizmus (4) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) nepál (1) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (4) nobel (1) nők (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) okság (1) oktatás (11) ökumenizmus (1) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (2) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (4) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofília (3) pedofilia (1) plágium (1) pogányság (3) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) predesztináció (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (8) qualia (2) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (2) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (2) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) reprodukálhatóság (1) repülő (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) satyagraha (1) sci-fi (2) skizofrénia (1) sorozat (2) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szaturnália (1) szegénység (1) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (4) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (2) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) szólásszabadság (2) szollipszizmus (1) sztoicizmus (1) szub (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (2) takonyangolna (1) talmud (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodícea (1) teodicea (8) teológia (10) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (17) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (4) tolerancia (2) történelem (10) történelmi jézus (6) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (21) tudományfilozófia (34) túlvilág (11) tüntetés (2) tv (1) üdvtörténet (1) újságírás (2) újtestamentum (3) üldözés (5) undefined (2) unitárianizmus (1) Univerzum (5) usa (4) USA (2) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (7) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (4) vallás haszna (5) valószínűségszámítás (3) vámpírok (1) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (9) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (2) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (2) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (3) zombi (1) zsid (1) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

e-mail: maxval1967@gmail.com

e-mail: popocatepetl@freemail.hu

e-mail: miigyelunk@gmail.com

Máté-Tóth András torz előadása az ateizmusról

Brendel Mátyás 2014.12.16. 00:21

 stupidreligionscience.jpg

Egy egészen friss előadást ajánlottak figyelmembe, amelyben Máté-Tóth András "vallástudós" (SZTE BTK Vallástudományi Tanszék) kívánja bemutatni az ateizmust. Az előadás szemszöge nagyjából semleges vallástudományi szemszög akar lenni, de azért erősen kibújik a szög a zsákból. Összességében elég gyenge, és nem kevés szörnyű hibát tartalmaz, amelyek tanulságosak.

Először is a témaválasztást illetően már az is kérdés, hogy a vallástudós milyen szemszögből kíván foglalkozni az ateizmussal:

A) Mert szerinte az ateizmus is vallás.
B) Mert az ateizmus nem vallás, és mint ellentétet mutatja be.

Valószínűleg Máté-Tóth inkább az A) esetre gondolt, és be akarta mutatni, hogy a vallástudomány mit tud kezdeni az ateizmussal. Hát, elég szegényes, amit ő tud.

Az első pár slide még egészen jól kezdődik, Máté-Tóth hangsúlyozza, hogy az ateizmus fogalma többféle dolgot jelenthet. A baj az, hogy egy olyan definíciót ad, amelynek nincs jelentősége, nevezetesen, hogy az ateizmus:

"Személyes isten tagadására épülő nézetrendszer".

Ennek azért nincs sok értelme, mert az ateizmus szó jelentése szerint ugyan a "teizmus" fogalmához kötődik, tehát Máté-Tóth látszólag a kifejezés szó szerinti értelmét közelíti, de az "ateizmus" szó szerint nem a személyes isten tagadását, hanem a teista istenben való hit hiányát jelenti. A teista isten ugyan személyes isten, de még egyéb tulajdonságai is vannak.

A nagyobb probléma az, hogy az ateizmus modern jelentése szerint nem csak a teista istenben való hit hiányát jelenti, hanem mindenfajta istenbe vetett hit hiányát. Konkrétan például a deisták nem számítanak ateistának. Máté-Tóth definíciója szerint meg Voltaire ateista lett volna. Pedig mai fogalmaink szerint nem az, és saját maga sem tekintette ateistának magát, hanem inkább kritizálta az ateistákat, miközben maga deista volt.

Nem hangzik el viszont az erős (vagy pozitív) és a gyenge (vagy negatív) ateizmus fogalma. Amely ezért is fontos, mert a gyenge ateizmus semmiképpen nem vádolható azzal, hogy vallás lenne. Az erős ateizmusnál még felvethető ilyen, de szerintem ez vitatható kérdés, amibe most nem megyek bele.

A kétfajta ateizmus megkülönböztetésének hiánya nem csak egyszerű hanyagság, hanem Máté-Tóth következetesen "istentagadóknak" nevezi az ateistáknak, ami a gyenge ateizmusra nem igaz. Az előadó tehát a megkülönböztetést nem csak elfelejti bemutatni, hanem egyenesen maga is megfeledkezik róla (kommentekből tudom, hogy ismeri a megkülönböztetést). 

Ezek után az előadó az ateizmust egy 200 éves történetnek nevezi, ami megint komoly tájékozatlanságra vall, hiszen az ateizmus legalább 2500 éves. Említi Xenophanészt, aki viszont nem volt ateista. A slide-on idézőjelbe is van téve. Máté-Tóth nem említi az indiai, az ógörög és az iszlám birodalomban élő ateistákat. Aztán nem említi a Feuerbach előtt élő késő-középkori és újkori európai ateistákat, akik közül a legfontosabb d'Holbach báró. Aki róla nem szól, az nem szagértő. Aztán hanzik el az az állítás, hogy az ateizmus, ahogy modern korunkban ismerjük, 200 éves történet. hát ez így silány.

Máté-Tóth négy 19. századi és 20. század eleji ateista gondolkodó és az ú.n. újateizmus ismertetésén keresztül akarja az ateizmust bemutatni, ami bevezetésnek is igen gyenge. Ezen kívül eme gondolkodók, nevezetesen Feuerbach, Marx, Nietzsche és Freud, illetve Hitchens, Sam Harris, Dawkins és Dennett bemutatása is felületes, egyoldalú. Az a sejtésem, hogy az előadó csak egy-egy könyvet olvasott tőlük, esetleg még azt sem.

A régebbi ateistáknál is arra megy ki Máté-Tóth bemutatása, hogy ők a társadalom jobbítására törekedve voltak ateisták. Mindegyik azt gondolta, hogy a vallás valamilyen módon hátráltatja a társadalom fejlődését. Ezek után pedig Máté-Tóth az újateistákról is azt akarja elmondani, hogy ők is a társadalom javítását szem előtt tartva kritizálják a vallást, csak a hangsúly eltolódott az iszlámra. Az előadó Harrist, Hitchenst és Dawkinst felületes gondolkodónak mutatja be, amiben van valami, de ettől még a valláskritikájukban nagyrészt igazuk van.

Máté-Tóth Dennettet komolyabb gondolkodónak mutatja be. Egy filozófust azért mégsem mer lefelületesezni. Ennek kompenzációjaként Dennettre azt mondja, hogy csak tágabb értelemben ateista, mivel csak annyit fejt ki a "Breaking the spell" c. könyvben, hogy a vallásokat álszentség nélkül lehessen tudományos szempontból kutatni. Ez pedig Máté-Tóth szerint csupán egy jogos tudományos igény, amely a vallásokban magukban is felmerül. Az igaz is, hogy a "Breaking the spell" maga csak ennyiről szól, de azért Dennett valódi, "militáns" ateista. 


Szóval Máté-Tóth ismeretei elég felületesek.

Az ateista gondolkodók közül Freud és az újatesiták között hiányzik egy csomó fontos ateista gondolkodó említése, mint például Bertrand Russell, Jean Paul Sartre vagy Albert Camus. Aki őket kihagyja, az nem mutatta be az ateizmust. Még bevezető jelleggel sem. Aki ezeket kihagyja, az nem ismeri jól az ateizmust, és ne adjon elő az ateizmusról! Aki ezeket kihagyja, az nem szakember.

De mond még Máté-Tóth pár hajmeresztő dolgot. Például a kommunizmus bűneit simán az ateistákra keni. Itt az előadóról már lehull a vallástudós semleges ruhája. Ez tézise a hívők jellegzetes csúsztatása. Holott a kommunisták elsősorban kommunistaként követték el bűneiket, és csak másodsorban voltak ateisták. Az előadó korábban bemutatja a "vallás" fogalmának egy bővebb jelentését, amely a nominózus fogalmán alapul. Ez az előadó magyarázata szerint valami olyasmit jelent, hogy "szent". Erre az előadónak azért van szüksége, hogy például az istenekben nem hívő buddhistákat is a vallások közé sorolhassa. De ez esetben kérdés, hogy a kommunizmus nem válik-e vallássá?! És akkor arra a nem is olyan meglepő következtetésre juthatunk, hogy a kommunizmus bűne bizony a vallás bűne. A dogmatikus, önkritikát nem ismerő hit bűne. 

Még ennél is hajmeresztőbb, amikor a nácizmust ateistának mondja, miközben, aki egy kicsit is utána néz, az tudja, hogy Hitler bizony vallásos volt. Ha nem is tisztán katolikus, vagy protestáns, hanem részben akár pogány is, de vallásosnak vallásos. Hitlert ateistának mondani egy laikustól is otromba tájékozatlanságra vall.

A vallástudós semleges leple ott is lehullik, amikor Máté-Tóth azt mondja, szerinte az ateizmus a modern ember a kényelmen alapul, azaz tulajdonképpen lustának mondja az ateistákat. Na most a "mi kényelmes" kérdése itt tudományos szemmel nehezen vizsgálható. Lehet azt mondani, hogy az ateisták kényelmesebben élnek, mert nem kötik őket vallásos előírások. Szabadabban élnek. De ez vajon valami bűn?! Nem lehet ez valódi érték? A szabadság?! Másrészt az ateistáknak társadalmi előítéletekkel kell megküzdeniük. Harmadrészt meg a kényelem simán mondható a hívőre is, aki nem mer, lusta szembenézni a halállal, és az Univerzum nem teljesen igazságos voltával, a saját felelősségével, a szabadsággal, és ezért a vallásba menekül. 

Máté-Tóth a szakmaiságot ott is lábbal tiporja, amikor a vallás szolidaritáspotenciáljáról beszél, holott különböző kutatások sora elég egyértelműen jelzi, hogy a vallásoknak egyáltalán nincs extra szolidaritáspotenciálja.

Akkor is hajmeresztő butaságot vág a pofánkba, amikor azt állítja, hogy a 9/11-es merényleteknek nincs köze az iszlámhoz.

Az ateizmust bevezetés jelleggel egy órában bemutatni nem könnyű, de sikerülhetett volna, ha Máté-Tóth tényleg ezt akarta volna. Azt bemutatni, hogy az ateisták sokszor társadalomjobbító szándékkal voltak ateisták, szintén lehet. Ehhez elég is lett volna az a pár illusztratív példa, amit az előadó bemutatott. Ez a tézis egyébként totál triviális, és semmitmondó. Persze, az ateistáknak sokszor egy motivációja az, hogy azt gondolják, vallás nélkül jobb lenne az emberi társadalom. No és?! Ez baj?! Szerintem nem baj. Lehet, hogy Máté-Tóth szerint sem baj. Lehet, hogy azt akarta bemutatni, hogy az ateizmus mögött, minden racionalitása mellett vannak társadalmi motivációk is. Lehet, hogy Máté-Tóth ezt valami nagy leleplezésnek gondolja, lehet, hogy azt gondolja, a kettő nem fér össze. De lehet, hogy Máté-Tóth ezt egyáltalán nem kritikusan akarta előadni, de azt nem értem, akkor miért kellett oda az a pár ironikus beszólás, amely még otrombán butára is sikeredett?

A tanulság meg az, hogy hát ezek a vallástudósok, ezek sem feltétlenül valami nagy szakértők, akárcsak a teológusok. Sokszor csak tudományos címük van, de hozzáértésük nincs.

Máté-Tóth András egyébként jó hívőhöz méltóan a kritikát nem bírja, mert hálából letiltott kis "vallástudomány" csoportjából. Elvtelen alak.

Címkék: társadalom kommunizmus ateizmus nácizmus vallástudomány

> komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr756980557

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Ateisták jellemző dogmái 2017.02.25. 09:06:11

  Az ateizmus is hit? Milyen dogmákban hisznek az ateisták? Tudom fura és önellentmondásosnak látszó a kérdés, pedig nem az. A látszólagos önellentmondások feloldhatóak. Ugyanis egy olyan eszmerendszer, aminek logikátlan, vagy következetlen elvei va...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lenoardo999 2014.12.17. 14:55:33

Van egy olyan gyanúm, hogy ezt csak átpörgetted, mert sajnáltad rá az egy órát, eddig az első negyedórát hallgattam meg, szerintem teljesen világosan ismerteti az ateizmus fogalmi értelmezéseit. Jól megkülönbözteti az ateizmust vallásnak tartókat is az attól különbözőektől. A történetét is ie. 500 körültől kezdi, ami éppen megfelel az általad említett 2500 évnek.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.12.17. 22:45:51

@lenoardo999: van egy olyan nem is gyanúm, hogy te nem fogtad fel a cikkem. az előadásban nem található meg az erős és a gyenge ateizmus, azaz az istentagadás és az istenben való hit hiánya.

2014.12.17. 22:48:52

az kifejezetten fáj amikor az ateizmust is vallásnak mondják, persze ez érthető olyan emberektől akik vallásosak vagy valláshoz közeliek vagy akik soha nem merültek bele az ateizmusba és a helyes logikák keresésébe és megértésébe

nem azért vagyok ateista mert ebben hiszek, hanem azért mert van rengeteg logikus, pontosan levezethető végkövetkeztetés és több milliónyi történés a világban ami azt mutatja hogy az ateizmus milliószor igazabb, valódibb úton jár mint bármelyik vallás

egyébként az ateizmus az szerintem az emberiség kezdetén is jelen volt minimum pár embernél, biztos vagyok benne hogy volt pár ember, minimum a harcosok között akik látták hogy menyire könnyen meghalhat bárki, teljesen függetlenül attól hogy milyen jó állat vagy ember volt, vagy csak aki szimplán azt gondolta hogy halál után nincs semmi és nem segít semmiféle isten, mert voltaképpen az ateizmus leginkább csak annyi hogy nem hiszünk semmi olyan dologban amire nincs semmi bizonyíték vagy ami eleve nem is logikus, valószínűleg minden korban volt minimum 1-2 olyan ember akik nem hitték el a vallásos, ezoterikus meséket

egyébként nagyon szomorú hogy magyarországon és gondolom még nagyon sok országban az ateizmusról semmit sem tanítanak az általános vagy középiskolában, tévében és rádióban sincs semmi róla, ha mégis van, akkor max úgy hogy egy vallásos ember beszél róla, persze a kossuth rádióban kb. minden nap van egy vallási műsor, legalább annyit megtehetnének hogy a középiskolásoknak kötelezővé teszik az isteni téveszme című könyvet, mert az egy könnyen olvasható, jól érthető könyv

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.12.17. 23:42:56

@Barát Csaba:

" biztos vagyok benne hogy "

te elég sok mindenben vagy biztos,a miről kevés tudásod van.

"volt pár ember, minimum a harcosok között akik látták hogy menyire könnyen meghalhat bárki, teljesen függetlenül attól hogy milyen jó állat vagy ember volt"

akkoriban még a vallás olyan animizmus volt, amiben egyáltalán nem hitték azt, hogy egy jóságos isten irányít mindent. tehát nem ilyeneken gondolkodtak.

"szimplán azt gondolta hogy halál után nincs semmi és nem segít semmiféle isten"

a temetési szertartások szerint inkább nem ezt hitték.

"valószínűleg minden korban volt minimum 1-2 olyan ember akik nem hitték el a vallásos, ezoterikus meséket"

ezt nem tudhatjuk. ezt onnantól tudhatjuk, amikortól felmaradt 1-2 ilyen ember konkrét comming outja, ilyenről meg úgy tudom, a Charvaka filozófia előtt nem tudunk. utána pedig még jó ideig igen ritka volt.

2014.12.17. 23:55:03

@Brendel Mátyás: az erőteljesen vallásos területeken is mindig van több olyan ember akik maximum csak betartják a vallásos szokásokat de valójában nem hisznek benne, igen, biztos vagyok benne hogy ezer ember közül minimum mindig lesz olyan aki ateista, még ha nem is így nevezi a dolgot, de a gyakorlatban inkább sokkal több, és nem csak a mostani korban, hanem más korokban is

Yorik 2014.12.18. 17:46:04

Rémesen gyenge színvonal. Annyiban igazat adok neki, hogy csak a vallások által konkretizált istenfogalommal szemben lehet pozíciót felvenni, de ez nem jelent automatikus tagadást. A definíció ellenére a kifejtésben már helyesen csak az istenek érdektelenségéről, szükségtelenségéről, a vallás evilági emberi eredetéről, legfeljebb az istentagadás utilitarista kívánatosságáról esik szó. Ez az ellentmondás neki fel sem tűnik.
Az újateisták mindegyike gyenge ateista általánosságban, legfeljebb az ábrahámi isten egyes verzióival szemben nevezhető némelyikük határozott tagadónak. A pénzkeresésre vonatkozó szükségtelen megjegyzésével próbálja őket hitelteleníteni. Dawkins bemutatásánál gyakorlatilag blöfföl, központi gondolatait, az evolúciós kritikát, a tervező isten szükségszerű komplexitását és ebből fakadó valószínűtlenségét meg sem említi.
Összességében elfogult, felületes, és tájékozatlan előadó.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.12.18. 20:57:37

@Yorik: " pénzkeresésre vonatkozó szükségtelen megjegyzésével próbálja őket hitelteleníteni. "

igen. az, hogy Dawkinsék jót keresnek a könyvkiadáson

1) igaz
2) de terelés.
3) ezzel a kritikával jöhet olyan, aki magasabb színvonalon ír, és nem keres vele olyan sokat, mint pl. Michael Martin.. vagy olyan, aki ír, de egyáltalán nem keres vele, mint én

4) ezzel a kritikával nem jöhet a vallások részéről senki, ott sokkal többen keresnek több pénzt, totál hülyeséggel

5) ezzel nem jöhet Máté-Tóth, aki láthatóan silány munkát végezve élősködik az adófizetők pénzén

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.12.18. 21:02:56

@lenoardo999: az előadásban Tóth-Máté említi Xenophanészt, aki viszont nem volt ateista. A slide-on idézőjelbe is van téve.

Máté-Tóth nem említi az indiai, az ógörög és az iszlám birodalomban élő ateistákat. aztán nem említi a Feuerbach előtt élő késő-középkori és újkori európai ateistákat, akik közül a legfontosabb d'Holbach báró. Aki róla nem szól, az nem szagértő.

aztán hanzik el az állítás, hogy az ateizmus, ahogy modern korunkban ismerjük, 200 éves történet. hát ez így silány.
süti beállítások módosítása