A videófelvételért köszönet Csabának, és annak, aki megszerkesztette.
Az ELTE Theoretical Philosophy Forum szemináriumára kaptam meghívást előadni ebben a témában. Az előadás nagyon jól sikerült, sok ateista volt jelen, és sok filozófus. A szeminárium szokásos közönségéhez képest többen voltak jelen, és ez már maga is siker, hogy nem filozófus ateistákat egy filozófia-előadásra sikerült elvinni, ahol röviden beszélgetni tudtak profi filozófusokkal. Sajnos én sem ezzel foglalkozok, ezért a témát nem tudtam igazán szakszerűen kidolgozni, némi irodalmazás még ráfért volna, illetve az előadás jobb strukturálása. Sokszor csak számomra érdekes gondolatokat dobtam fel a slide-ra. De van azért irodalomjegyzék is a prezentációban, és támaszkodtam bizonyos cikkekre és könyvekre.
Abstract: Az Univerzum finomhangoltságának illetve szimuláció mivoltának kérdése egyaránt minimum a metafizikával határos kérdés. Mégis, mindkét problematika bekerült az utóbbi évtizedekben a komolyabb, analitikus filozófia, a tudományos ismeretterjesztés, sőt már-már a tudomány tematikájába is. Míg a finomhangoltság kérdése több évtizede vitatott probléma, a szimuláció kérdését csak az utóbbi évtizedekben kezdték el komolyabban tárgyalni, azonban az utóbbi években már a teljesen hétköznapi tudományos hírekben is rendszeresen felbukkan. Léteznek tudósok és kutatócsoportok, akik megpróbálják ezt a témát is komolyan kutatható tudományos kérdésként eladni.
Az Univerzum látszólagos finomhangoltsága a vallások utolsó, egyes helyeken komolyan vett istenérve. Előadásomban - amely a Magyar Tudományban megjelent illetve megjelenő egy-egy cikken alapul - azt fogom megmutatni, hogy a két kérdés egyrészt nagyon rokon, másrészt teljesen reménytelen, metafizikai kérdés. Egy az Univerzumunkat finomhangoltan tervező isten és egy szimulált univerzum nagyon hasonló elképzelés. Mind egy isten, mind egy szimulátor (a személy, aki a szimulációt tervezi, implementálja, futtatja) mindenható az alkotása felett, istennek "csupán" annyi előnye van, hogy általában mindent tudónak gondolják, míg a szimulátort hozzánk képest "csak" nagyságrendekkel intelligensebbnek valószerű elképzelni. Ez a különbség azonban a legtöbb kérdésben lényegtelen. A deista isten és a szimulációjába emberbaráti szándékkal be nem avatkozó szimulátor nem igazolható. Az egyetlen igazolható dolog az emberbaráti csodákat tevő, megmutatkozó teista isten, illetve szimulátor lenne. Azonban, ahogy az ma már közhely ez az isten "meghalt", vagy "bujkál", vagy inkább nem létezik. Nietzsche mellett nagyon jól ide illő hivatkozás Hume esszéje a csodákról, amelyben amellett érvel, hogy ezek igazolhatatlanok. A helyzet itt is nagyon hasonló, és az érvelésem is nagyon hasonló, igaz, úgy vélem, hogy egy teista isten, megfelelő csodákkal igazolhatná magát, csak ilyen csodák nincsenek, és a finomhangoltság látszata semmiképpen nem ilyen csoda, hiszen nem sérti a természettörvényeket.
A finomhangoltság kérdésében sem a cikkem, sem az előadásom nem fog teljes áttekintést nyújtani. Így például fel sem vetem a multiverzumos megoldási lehetőséget. Azért nem, mert véleményem szerint egyetlen Univerzum esetén is hibás az érvelés, és menthetetlenül antropocentrikus. Amikor különféle gondolkodók arra alapozva érvelnek, hogy az Univerzum paramétereit csak az emberi élet szempontjából tekintik, akkor az embert hasonlóan alaptalanul helyezik az Univerzum középpontjába, mint a geocentrikus világkép és a Darwin előtti teremtésmítoszok. Az antropocentrizmus csak annyit változott, amennyit a társadalmunk. Madách Ember tragédiájában még "A gép forog, az alkotó pihen. Év-milliókig eljár tengelyén, Míg egy kerékfogát ujítni kell", ezekben a modern elképzelésekben viszont már a számítógép fut, a programozó pedig kávét iszik, és pizzát rendel.
A finomhangoltság és a szimuláció abban is rokon, hogy mindkét kérdésben olyan valószínűségi érvelést használnak, amely technikailag hibás. Olyan érvek is elhangzanak, amelyekért egy valószínűségszámítás vizsgán egyetemen buktatás jár. Az ilyen kérdések valószínűségi vizsgálata fontos alapvető kérdéseket vet fel, melyeket körüljárok, és bemutatom, hogy a valószínűségszámítás korrekt használatával mindkét kérdésben oda jutunk, hogy tulajdonképpen nem lehet semmit sem mondani, így nem lehet korrekt valószínűségi érvünk isten létezése mellett az Univerzum paraméterei alapján, és nem lehet korrekt valószínűségi érvünk amellett, hogy az Univerzum szimuláció.
A teljes előadás anyaga PDF formátumban letölthető, továbbá a publikációs listámon megtalálható "Finomhangolt és szimulált univerzumok, valószínűségi és metafizikai spekulációk a filozófiában és a tudományban" címen, és onnan állítólag probléma nélkül letölthető.
A finomhangoltság témájában már megjelent a cikkem a Magyar Tudományban, a szimulált univerzum témában a cikkem a Magyar Tudományban megjelenés alatt van.