A Voks'14 tegnap (március 10-én) publikálta azon kérdés eredményeit, és annak elemzését, amelynek kérdése ez volt: "Hisz ön istenben vagy a természetfelettiben?"

A kérdés megfogalmazása Google vagy Mac-es minimalizmushoz hasonlít: nagyjából tiszta kérdés, kevés válaszlehetőséggel ("igen", "nem", "nem tudom eldönteni"). A válaszlehetőségek tere egyébként logikailag nem konzisztens. Ugyanis nem lehet nem eldönteni, hogy valaki hisz-e istenben. Hogy megelőzzem az olvasó részéről a zavart, azzal kezdem, hogy a "nem tudom" válasznak, a háromféle válaszlehetőségnek melyik esetben van értelme:

Ha az lett volna a kérdés, hogy A="Ön szerint van isten?" (Most a természetfelettiről egy kis ideig tekintsünk el!) Akkor az "igen", "nem", "nem tudom eldönteni" válaszok az immár letisztult fogalomhármasnak felelnek meg: "erős ateista", "hívő" és "agnosztikus". Pontosabban a "nem tudom eldönteni" magában foglalja a tudatos agnosztikusokat, és a bizonytalan agnosztikusokat. Azt, hogy "van-e isten" azt lehet nem tudni eldönteni.

Na most ugyanez nem igaz a B="Hisz ön istenben?" kérdés esetén. Azt nem tudni eldönteni, hogy hiszek-e istenben, azt nem lehet. Ha valaki nem tudja eldönteni, hogy van-e isten, az tök egyértelműen nem hisz istenben, legfeljebb nem istentagadó, nem erős ateista. A különbség, hogy az A kérdés a szavazó véleményét közvetlenül kérdezi meg, míg a B kérdés a véleményéről szóló tényállásra kérdez rá, azaz közvetve kérdez. Tehát valójában a "nem tudom eldönteni" választ legfeljebb elmebetegek jelölhették volna be, ez ugyanis valójában nem az agnosztikus esete. Én teljesen határozottan be is jelöltem a "nem" választ, és nem a "Nem tudom eldönteni választ", holott általános értelemben agnosztikus ateista vagyok.

Ezen kívül is van még probléma a kérdésfeltevéssel, bár ez már nem inkonzisztencia, csak kár, hogy nem bontottak ketté valamit. Az "isten" és a "természetfeletti" egybe vétele a modern nyugati országokban elég erősen kedvez az "igen" válasznak. A nyugati országokban ugyanis jellemzően tömegek nem hisznek istenben, de hisznek valamilyen természetfelettiben. Ők, ha logikusan válaszoltak, igennel válaszoltak. Ez jelentősen dob a hívők számán. Tehát a szűk értelemben vett ateisták nem csak a "nem" csoportban vannak, hanem átnyúlhatnak az "igen" csoportba is.

Én tehát külön vettem volna istent és a másfajta természetfelettit, és konzisztens válaszadási lehetőségeket adtam volna meg, amelyeknél az agnosztikus nem jön zavarba.

Az is köztudott, hogy a Voks'14 felmérése nem reprezentatív, mert csak bizonyos mobil és tablet platformokon lehet szavazni. Ígérték az eredmények statisztikai korrekcióját, de én úgy láttam, ez nem nagyon sikerült jól, és a napi kérdést nem tudom, korrigálják-e, ha igen, akkor is valószínű, hogy még kevésbé lehet megbízható a korrekció. Tehát az eredményeket fenntartással kell kezelni.

Mindemellett az, hogy a szavazók kisebbsége hívő, jól hangzik. Jól hangzik, mert ugye mint láttuk, a bizonytalanok között lehetnek elvi agnosztikusok is, ha megzavarta őket a kérdésfeltevés és válaszlehetőségek tere. Jól hangzik, mert a hívők között lehet sok olyan, aki nem istenben hisz, hanem valamilyen ezoterikus természetfelettiben. Ez ma népszerű. A statisztikai torzítás azonban ebből a jó eredményből valamit levesz. Ugyanis feltételezhető, hogy a műveltebb rétegek felül vannak reprezentálva, ez az oka az ateizmus jelentős arányának. Ez egyébként a vallásokra nézve így sem igazán kedvező hír, ugyanis azt jelenti, hogy a hívők aránya legfeljebb a műveletlenebb rétegekben nagyobb.

Ezt erősíti meg az is, hogy a részletes elemzés szerint a hívők többségben vannak az alsófokú végzettségűek körében, de az átlagnál is nagyobb kisebbségben a középfokú, illetve magasabb végzettségűek körében. Ezt pedig nem torzítja el a felmérés torzsága, hiszen maga az iskolai végzettség szerint szét vannak bontva a válaszok. Ezen nem torzít az, hogy az iskolai végzettség szerint nem reprezentatív a felmérés eloszlása, hiszen pont az iskolai végzettséggel vannak "leosztva" az adatok. Még az is feltételezhető, hogy a háromfajta végzettség csoportja a valós társadalmi arányokhoz képest a torzítás miatt kiegyensúlyozottabb. Ugye minden rosszban van valami jó.:)

Mindemellett lehetne erre legyinteni, hogy ez csak egy kicsi, magyar felmérés, csak ugye ez a felmérés sok másik felméréssel cseng egybe, amely az ateizmus és a végzettség bizonyos, nem túl erős, de szignifikáns korrelációjáról számol be. Ez a felmérés csak a sokadik, amely ezt mutatja ki. Tehát a jelenség létezik, nem lehet szőnyeg alá söpörni, "kedves" hívők. A levonható konklúzió pedig elég siralmas a hitre nézve: vagy a tudatlanság segíti elő a hitet, vagy a hit segíti elő a tudatlanságot, vagy egy harmadik, közös ok van, amely mindkettőt elősegíti. Lehet választani, "kedves" hívőim! De egyik választás sem lesz túl rózsás.

Az egyéb összefüggésekről csak annyit, hogy az a trend, hogy az idősebbek között kevesebb a hívő, világméretű ellenkező trendnek mond ellent. Magyarországon ebben valami speciális dolog lehet, kézenfekvő a rendszerváltásra gondolni, mint okra, de nem biztos. A másik, hogy a legkevesebb hívő a DK-ban van, ez egybecseng azzal, hogy a DK képviseli a leginkább ha nem is az ateizmust, de legalább a szekuláris elveket.