Ateista Klub

“Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.” Máté 23:2-3 "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" Orbán Viktor

Még több ateista hír

Friss hozzászólások

Címkék

1 (1) abortusz (2) Ádám és Éva (2) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (4) AIDS (1) áldozat (3) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (2) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) anglikán egyház (1) animizmus (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (25) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) béke (3) berg (1) bergoglio (3) bertrand russel (1) betegség (8) biblia (11) Biblia (16) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldog (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) breivik (2) búcsúcédulák (1) buddhizmus (11) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) burka (1) bűvészet (1) cáfolás (1) carl sagan (1) celebek (1) cenzúra (7) cherry picking (1) család (1) csoda (11) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (3) demográfia (1) demokrácia (6) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (16) djihad (2) dogma (1) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (10) dzsihád (2) egészség (1) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (20) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (26) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (2) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (3) elv (1) empirizmus (7) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (29) erkölcsi relativizmus (7) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (8) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (26) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangéliumok (8) evolúció (13) evolúcó (1) ezotéria (5) facebook (2) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (6) feminizmus (5) fenyő (1) fetisizmus (1) feymann (1) film (16) filozófia (1) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (4) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) genezis (1) globalizáció (1) gonosz (21) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (18) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (8) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (19) hitchens (3) hittan (4) hitvi (1) hitvita (3) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (8) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (3) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (23) igazságosság (2) ikon (1) ima (4) india (5) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (15) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) Irán (1) irán (1) irodalom (2) irónia (3) irracionalitás (1) isten (11) istenérv (22) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (46) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) jézus (21) Jézus (11) jog (1) jóságosság (1) kálvinizmus (2) karácson (1) karácsony (8) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) kereszt (1) keresztelés (1) keresztény (9) keresztényésg (3) kereszténység (38) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kognitív disszonancia (1) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) koron (1) koronavírus (1) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (6) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kult (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (9) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (4) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (10) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) megtermékenyítés (2) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (11) metafóra (6) metodika (1) militantizmus (1) mise (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) módsze (1) módszertan (2) monizmus (2) monoteizmus (3) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (2) múzeum (1) nácizmus (4) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) nepál (1) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (4) nobel (1) nők (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) okság (1) oktatás (11) ökumenizmus (1) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (2) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (3) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofilia (1) pedofília (3) plágium (1) pogányság (3) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) predesztináció (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (8) qualia (2) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (2) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (2) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) reprodukálhatóság (1) repülő (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) satyagraha (1) sci-fi (2) skizofrénia (1) sorozat (2) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szaturnália (1) szegénység (1) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (4) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (2) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) szólásszabadság (2) szollipszizmus (1) sztoicizmus (1) szub (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (2) takonyangolna (1) talmud (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodicea (8) teodícea (1) teológia (10) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (17) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (4) tolerancia (2) történelem (10) történelmi jézus (6) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (21) tudományfilozófia (34) túlvilág (10) tüntetés (2) tv (1) újságírás (2) újtestamentum (3) üldözés (5) undefined (2) unitárianizmus (1) Univerzum (5) USA (2) usa (4) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (7) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (4) vallás haszna (5) valószínűségszámítás (3) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (9) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (1) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (2) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (3) zombi (1) zsid (1) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

e-mail: maxval1967@gmail.com

e-mail: popocatepetl@freemail.hu

e-mail: miigyelunk@gmail.com

Egy természetes ateista életrajz

Brendel Mátyás 2013.11.20. 05:55

childglobe.jpg

Még 2008-ban írtam egy életrajzot ezzel a címmel. 5 éve volt. Azóta sok víz folyt le a Dunán, Szajnán és a Rajnán. Ennyi idő alatt sokszor változik a nézetem bizonyos dolgokról. Ennek az életrajznak viszont gyakorlatilag minden szavával egyetértek. Sőt, a megfogalmazások árnyaltságával, finomságával is. Ma is majdnem ugyanezt írnám.

Az életrajzot azzal kezdem, én természetes ateista vagyok, hogy az emberek természetes ateistának születnek-e, nem tudom megmondani. Szerintem nem is tudjuk most erre a választ, és roppant problémásnak is tartom, hogy hogyan lehetne ezt eldönteni. Találtam egy cikket, amely szerint igen, ateistáknak születünk, de ahogy mondják, egy mérés nem mérés, és máshogy közelítve meg a kérdést talán más jönne ki.

***

Sokan elmélkedtek már azon, hogy az ember természeténél fogva hívő-e, vagy ateista. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt meg lehet-e mondani, hiszen nincs ember neveltetés nélkül. Mégis, bizonyos szintig természetes ateistának mondhatom magam, a következőkben ki fog derülni, hogy hogy értem ezt.

Az ilyen ateista vagy hívő vallomások drámaiságát a letérések vagy megtérések története, kínlódások szenvedések, üldözések adják. Nos, az én történetem nem lesz ilyen, nem emlékszem, hogy valaha is hívő lettem volna, de arra sem, hogy valamikor hirtelen megvilágosodott volna előttem az ateizmus igazsága. A „természetes istentelen” az a kifejezés, ami talán a legjobban leírja az álláspontom addig, amíg fokozatosan a tudatos ateizmusba nem sodródtam. Mégis, ezen sodródás mentén bejárt táj - egy mégiscsak egy utazás - talán érdekes lehet az olvasónak.

Az ilyen történeteket a neveltetéssel szokták kezdeni, azon feltevés alapján, hogy a családi környezet jelentősen befolyásolja az ember vallásos hitét. Ennek a tézisnek én sem mondok ellent: a nevelés tényleg nagyon meghatározó e tekintetben. Amennyiben később nincs egy mélyebb kétség, egy megrázó élmény, vagy egy más típusú formálás, akkor az emberek többsége valóban örökli a hitét, hitetlenségét.

Az én koromban, Magyarországon az ember még azt is hangsúlyozni szokta, hogy a szocialista rendszerben, és milyen körülmények között nőtt fel, s ez milyen kihatással volt hitére.

Nos, én a hajdani NDK-ban születtem, majd Magyarországon nevelkedtem, egy mérnöki családban, teljesen szekuláris környezetben. A családban isten és vallás nem volt téma. Ugyanakkor a valláskritika sem. Egész egyszerűen nem volt az életünkre befolyással ez a dolog, mintha a kérdés nem is létezne. Szüleim idejük nagy részében munkával foglalatoskodtak, és az életünket mindig egyfajta „poroszos” szorgalom, becsületes gyarapodás töltötte be, némi szórakozással, mint a kirándulás. Majd mindig tartottunk valahonnan valahova, mindig voltak célok, de mindig evilági, anyagi, képességbeli, vagy földrajzi célok.

Különösen anyukám volt célratörő, aki Magyarországról elment az NDK-ba, majd az egész családot visszaköltöztette. Sikeres kutató-munkát végzett, majd Szabolcsból Veszprém megyébe, panelből családi házba tette át az otthont. Takarékoskodással, munkával kibővítettük, nyaralót vettünk, jobb és jobb kocsikat, tévéket, számítógépeket, stb. stb. Manapság egészen jó módban élünk, és mindezt bérből, fizetésből, becsületben. Büszke lehetek erre. Anyukám időnként próbálkozott vállalkozásokkal, mindig megpróbált nyelveket tanulni, még programozni is. Magam is örököltem ebből: hogy egy egyszerű példát mondjak, soha semmilyen ügyességi sporttal nem volt gondom, a kihívásokat mindig szerettem, és jól vettem. A képességek, mint célok számomra teljesebbé teszik az anyagi célokat.

Gyermekkoromban tehát az értelmes célok jegyében eltöltött szekuláris életet nevelték belém, és bár azóta az életszemléletem sokszor felülvizsgáltam, a hitre azóta sem volt szükségem. Ma is azt gondolom, hogy a legértelmesebb életet az ember a maga által kitűzött, a társadalommal harmóniában levő, evilági célok jegyében élheti. Elégedett vagyok ezzel, és nem is tudnék ennél semmi jobb keretet elképzelni. Tehát megerősítem: ha lennének, sem lennék megelégedve valamilyen túlvilági célokkal.

Szüleim sosem mutattak különösebben vallásos jegyeket. Sosem voltak, voltunk misén, nincsenek ikonok, feszületek a falon, nem láttam senkit gyónni, imádkozni, még nehéz időkben sem. Nem hagyta el senki száját egyetlen „isten segíts” vagy „isten majd megbüntet”sem. Babonák sem voltak jellemzőek. Nem kopogtunk le semmit az asztalon, nem szórtunk sót, nem tettük keresztbe az ujjunkat. Nem is mondogattak szokásból sem babonás dolgokat a szüleim. Nem gondolták azt, hogy ez valahogy a kultúra része volna. És igazuk van: nem szükségesek.

Idősebb korukban egy-két alkalommal fedeztem fel szüleimben valami nagyon halvány vallásos vonást. Mintha öreg korukra egy kicsit keresnének valami támaszt. Egy temetésen apám vigasztalt a túlvilággal, anyám pedig mintha vasárnaponként a rádióban szeretne misét hallgatni mostanában. De nagy változás nincs.

Úgy nőttem fel tehát, hogy a világ egy törvények útján működő rendszer, amelyet ésszel meg lehet ismerni, ésszel és szorgalommal lehet befolyásolni, és boldogulni benne. Máig sem fogok másképpen a problémák megoldásához.

Soha életemben nem volt semmiféle „isten-élményem”. Bár az is lehet, hogy voltak olyan felfokozott, lelkes, átszellemült, különleges állapotaim, amit mások spirituálisnak neveznek, csak én ebből semmiféle istenre nem következtettem. Sosem volt semmiféle misztikus élményem, azaz megmagyarázhatatlan dolgok sem történtek velem.

Emlékszem viszont, hogy sokszor történtek velem olyan dolgok, amelyek elsőre rejtélyesnek tűntek. Egy ideje ilyenkor mindig következetesen ragaszkodom a racionalizmushoz, azaz keresem a megoldást. És mindig meg is találtam. Volt, hogy eltűnt valami, és nem találtam, és nem tudtam elképzelni, hova lehetett, és aztán a racionális gondolkodással kikövetkeztettem, hogy hol kell, hogy legyen, és ott volt. Vagy éjjel az ember sokszor hall valami furcsa hangot, amiről el sem tudja képzelni, hogy mi, de aztán rájön, hogy a szél zörgeti az ereszcsatornát, a hűtőgép kapcsolt be, vagy a szomszéd éppen most mos a mosógéppel. Voltak életemben érdekes egybeesések, de nem többször, mint amennyi statisztikailag véletlenül várható. Mivel matematikai ismereteim nem rosszak, az ilyen események várható gyakoriságát is jól meg tudom becsülni, és nem vonok le téves következtetéseket.

Gyerekkoromban, és serdülőként is volt egy igen mély érzésem, amely elvihetett volna a vallásosság felé. Ez még ma is elég erős bennem: a halálfélelem. Arra sem emlékszem pontosan, hogy mikor ébredtem tudatára a halálom elkerülhetetlenségének, ez is lehetett fokozatos. Az viszont biztos, hogy ha a halálra gondolok, akkor elfog a félelem. Régebben elég gyakran ez a félelem az iszonyatos szorongás fokát is elérte, amit fizikai szinten is éreztem valahol a torkom, szívem tájékán.

Ma is van olyan, hogy éjszaka az ágyban fekszem, és csak arra gondolok, hogy egyszer majd nem leszek. És ez megállíthatatlan, biztos, és a napjaim csak peregnek, és peregnek. Nem a halál fájdalmaitól félek, nem is az szorongat igazán, hogy kiket hagyok itt. Halálfélelmem a legegyszerűbb, önző, egoista félelem: az, hogy én nem leszek. Nem tudok cselekedni, dönteni, emlékezni. Volt egy időszak amikor ebben a témában verseket írtam, és volt köztük pár olyan is, ami nem is olyan rossz. A versírással azóta felhagytam, ez egy másik életrajz része lenne.

Még sem fordultam viszont a valláshoz. A reinkarnáció hipotézise emlékezet-átvitel nélküli nem vigasztal. Egy túlvilági élet, vagy újabb és újabb életciklusok, amelyben legalább részben visszaemlékszem előző életemre viszont elvben tökéletes volna számomra. Hasonlóan jóérzés volna, ha lenne igazságosság a világon. Végítélet. Imádnám. (Persze kérdés, hogy számomra igazságos volna-e a bíróság. Nem vagyok erkölcsi realista, szóval ez kérdéses.) És mégis, akármennyire csábító az ajánlat, ha nincs alapom hinni benne, nem hiszek.

Mindig is - és úgy tűnik, ez már gyerekkoromban szilárd volt bennem - élesen külön választottam azt, hogy mit szeretnék, attól, hogy mint gondolok valósnak vagy reálisnak. Azt, hogy azért higgyek valamit, mert vágyok rá, mindig is lealacsonyítónak, gyengeségnek éreztem. A wishful thinkinget, az önbecsapást szánalmasnak. És akármennyire is vágytam valamire, vagy kibírhatatlanul féltem valamitől, nem próbáltam hitbe menekülni. Az őszinteség magam előtt mindig is fontosabb volt.

Serdülő koromban fontos volt számomra, hogy valamiképpen kiváltsam az emberek figyelmét, csodálatát, hogy szeressenek. Ebből máig is sok maradt bennem. Viszont az ateizmushoz annyi fontos, hogy az emberek figyelmét mindig is tudással terveztem kivívni, és némi különcködéssel. Az előbbi inkább jellemző, nagyon különcnek nem mondhatom magam, de ennek azért még lesz szerepe.

A tudás azért fontos, mert már gimnázium előtt elkezdtem sokat olvasni, belemélyedni tananyagon túli dolgokba, és elsősorban tudományba. Érdekelt a történelem, és például a kvarkokról már gimnáziumban tudtam. A relativitás-elméletről és kvantummechanikáról olvastam, pedig teljesen nem is érthettem akkor még meg. Nem voltam kitűnő tanuló, tudásom nem fedte az iskolai anyagot. De mindig büszke voltam rá, ha valamit tudtam, jobban tudtam. Szerettem lenyűgözni tanárokat, az osztályt, bár persze az osztálytársaim körében ettől nem lettem különösebben népszerű. Hiszen a gyerekeknek általában nem ez az érték. Ugyanakkor a szokásos, kiutált stréber sem voltam, hiszen nem voltam kitűnő tanuló.

A tudás tehát elég jó alapot teremtett, bár a csajozásban nem bizonyult sikeres stratégiának. A különcködés csak szellemi téren volt jellemző. Gimnáziumban olyan matematikai elméletekkel foglalkoztam egy iskolatársammal, ami a nem-euklideszi geometria és határérték-számítás felé hajazott, de persze nem tudtam, hogy van ilyen tudományos elmélet, és az én elgondolásaim inkább intuitívak, és akkor még zavarosak is voltak. Körülbelül olyanok, mint amilyen elgondolások voltak ezekben a témákban, mielőtt a matematikának sikerült tisztáznia őket. Tehát nem volt rossz ez a gondolkodásom. Egy elsőéves gimnazistától az ilyesmi azt gondolom, kreatív. De fontosnak tartom azt is, hogy amint az egzakt elméleteket megértettem, tovább léptem, és azokat szerettem. Nagyon szerettem azt, amikor elkezdtem felfogni a matematika egzakt rendszerét.

Szoktak néha úgy érvelni, hogy az ateistának nincs elég képzelete, amit határozottan visszautasítok. Sokszor pont azért nem hiszek, mert nagyon is sok mindent el tudnék képzelni, és ezek közül egyiket sincs alapom hinni. Vagy nagyon is el tudom képzelni bizonyos hittételek következményeit. Az ateistáknak sokszor van közük a sci-fihez. Itt a „materializmus” a fantáziával kiteljesedhet, és kiderül, hogy az ilyen keretek közötti kreativitás messze érdekesebb, mint a parttalan miszticizmus. A technikai „csodák” érdekesebbek, mint a varázspálcás, egyszerű csodák. Ide jön még az a mondás is, hogy a valóság sokszor lenyűgözőbb, mint a képzelet.

Én is nagy sci-fi rajongó voltam, ez kapcsolódott tudományos érdeklődésemhez, kreativitásomhoz és ahhoz a kis különcködéshez, ami jellemző volt rám. Később Phillip K. Dicket szerettem meg nagyon, mivel a valóság és képzelet kérdéseivel olyan megragadóan foglalkozott. Azt gondolom, ez szorosan kapcsolódik a hithez, ugyanis egy idő után már azért gondoltam a transzcendenciát butaságnak, mert láttam azt a végtelen sok lehetőséget, amelyek közül pont egyben hinni végtelen korlátoltságra vall. A világunk nem csak „Mátrix” lehet, hanem Dick bemutatta, hogy mennyi minden. És ahhoz képest a „Mátrix” c. film piskóta.

A rendszerváltás bizonyos szempontból fontos lehetett az ateizmusomhoz. Utána már elég érdekes dolognak tűnt ateistának lenni, és ez motivált. Pont akkor, amikor serdülő koromban már lázadó énem bontakozott volna ki, az ateizmus számított lázadásnak, és nem a hit. Ha mondjuk 5 évvel idősebb lettem volna, az megzavarhatta volna ezt a történetet.

Így viszont addigi természetes világképem, józan eszem hirtelen egybe csengett a különcködéssel. Nem volt ez persze olyan nagyon kirívó, nagydobra vert dolog, nem voltam annyira bátor. De egyetemista koromban már elkezdtem hit-vitázni.

Később ezekhez a hitvitákhoz munícióként akartam begyűjteni fontos filozófiai ismereteket. A tudomány-filozófiát kifejezetten azért kezdtem el olvasgatni, hogy fegyverem legyen a vitában. Popperrel kezdtem, majd Carnap következett. Időközben olyan tudásra is szert tettem, ami vulgáris nézeteimet lekerekítette, árnyalta, de valóban pontosabban, magabiztosabban tudok vitázni.

A logikai pozitivizmus egy olyan elméleti hátteret adott, ami nagyon fontos gerince világképemnek. Persze ma már senki nem pozitivista, én sem, csak sok mindent adoptáltam a saját gondolat-rendszerembe. Nyilván finomítani, pontosítani, igazítani is kellett rajta, ahogy azt egyébként maga Carnap is tette.

Ateizmusom a filozófiai ismereteimmel változott. Beláttam, hogy istent általában tagadni nem tudom megalapozottan, hanem csak agnosztikus lehetek. De aztán egy másik irányba radikálisabbá vált a nézetem: a transzcendens értelmetlenné vált (ez pozitivista nézet). Igen, úgy vélem, hogy értelmetlen kérdés, hogy a világ igazi, vagy tökéletes szimuláció, hogy egy Mátrix, vagy egy másik computer-szimuláció, vagy egy isten teremtette, vagy kettő, vagy képernyővédő, vagy egy meta-Univerzumbeli sakkjátszma vagy még végtelen sok más dolog, ami lehet. Számunkra az Univerzum bizonyos törvényeknek megfelelő történések az anyaggal a négydimenziós téridőben.

Kicsit később aztán egy kicsit igazítani kellett ezen is: bizonyos istenről szóló elgondolásokat nyugodtan tagadhatok, így az etikai monoteizmus személyes istenéről mondhatom, hogy képtelenség. Nincs jóságos isten. Ugyanakkor agnosztikus vagyok valamilyen közönyös, deista, vagy egyenesen gonosz teremtővel szemben: ezeket kizárni nem tudom. Viszont mivel – mint már említettem – ilyen hipotézisek végtelen sorát el tudom képzelni, és egyik sem igazolható, ezért a logikai pozitivizmus nyomán ezeket a hipotéziseket értelmetlennek, és praktikusan haszontalannak gondolom.

A kicsit különc alkatomnál fogva sosem szerettem, ha ránk erőltetnek ünnepeket, erkölcsi tanításokat, szokásokat, stb. Nem voltam nagy lázadó, de például nem szerettem a nyakkendőt, az állami ünnepeket, de a karácsonyt, sőt, a születésnapot sem. Mindig is azt gondoltam, hogy az emberek akkor ünnepeljenek, amikor úgy érzik, amikor saját okuk van rá. És oly módon, ahogy tetszik nekik, ha lehet, eredeti módon. A kötelező ünnep bennem ellenérzést szül, a sablonosság unalmat. Ma, hogy különcködésnek tűnik, sokkal inkább lenne kedvem november hetedikét ünnepelni, mint október 23.-át.

Saját családommal inkább ünnepelném a házassági évfordulónkat. Amikor Finnországban éltem, akkor ott egy amerikai ismerős thanksgivingre hívott minket, és az messze jobban tetszik, mint a karácsony. Egész egyszerűen, mivel annak szokásai, világa ismeretlen számomra, az jobban tetszik.

Szeretem a szokatlan, egzotikus dolgokat, de amint divatos lesz, vagy megszokott, számomra érdektelenné válik. Amerikában minden bizonnyal rühelleném a thanksgivinget.

Soha nem szerettem a nemzeti hagyományokat, legfeljebb más népek érdekes, számomra új hagyományait. Reflexből kikezdtem a szokásokat, és utálom betartani az illemszabályokat. Ez utóbbinál mindig megvizsgálom, minek van értelme. Tehát racionális, kritikus vagyok. Bár az ok nélküli szokásokat nem szeretem, az értelemmel bíró intézményeket igen. Így például nem tisztelnék egy királyt, de elismerem, és fontosnak tartom a demokratikusan választott elnököt. Nem szeretem mondjuk ha egy férfinak mindenképpen a nő balján kell járnia, csak mert így szokás, és mert hajdan volt ennek egy oka, de elfogadom, hogy a KRESZ jobboldali olyan alapon, hogy valamilyen konvenció kell (azaz nekem az angol is jó), és elfogadom a logikai és matematikai szabályokat, mert racionálisak, és nem pusztán szokások.

Szexuális téren elvben viszonylag liberális vagyok. A vallások korlátait itt is mindig utáltam. Azt gondolom, hogy a szexuális erkölcs az a terület, ahol talán a legtöbbször szólnak bele emberek olyan dolgokba, ami mások magánügye, és semmi közük hozzá, mert nincs semmi negatív következmény rájuk nézve. Ez a felfogás persze egy utilitáriánus etikán alapszik.

Véleményem szerint az erkölcs feladata az, hogy az emberek boldogságát elősegítse. A társadalomnak pedig csak bizonyos mértékig van joga beleszólni mások életébe, amennyiben vannak olyan szabályok, amelyeket közösen jónak és fontosnak tartunk, és sok embert érint. Ezeket törvényben rögzítjük, a többi magánügy. Azért, mert vagy nem érint másokat, vagy túlságosan sokfélék vagyunk ahhoz, hogy megegyezzünk benne. Mindenkit megillet a maga szabadsága, amíg az nem korlátozza jobban mások szabadságát.

Azt gondolom, hogy ilyen magán-etikai kérdésekben bölcs tippeket lehet adni, de nem biztos, hogy azok mindenkire érvényesek. Egy ilyen etika könyvet nem tízparancsolatok, nem „kategorikus imperatívuszok” formájában, hanem javaslatok, tippek formájában képzelem el. Az emberek pedig olvasgatnának, kipróbálnák, és választanának.

Mindig is irtóztam a templomok légkörétől, a sötétségtől, az avítt belsőtől, a dohos hullaszagtól. Általában jobban szeretem a modern épületeket, modern külsőt, modern berendezéseket. Egy funkcionális, rendes, tiszta panellakás jobban tetszik, mint egy díszes, régi, polgári lakás. Bár ez idővel egy kicsit változik. Valamennyire, ahogy öregszem, jobban elfogadok szokásokat, és régiesebb környezeteket. De egy templom valószínűleg mindig is avítt lesz nekem. Igaz, láttam Finnországban modern, szimpatikusabb templomot is.

A régi dolgok közül természetesen a kultúra nagy része azért tetszik nekem. Semmi gondom nincs az antik művészettel, filozófiával, az ókori történelemmel, régi épületekkel, amíg nem a kereszténység, vagy a halál kapcsolódik hozzájuk. A kereszténység dohos, halál-centrikus légköre azonban irtóztat. Az ízlésvilágom, mentalitásom, életstílusom talán Nietzschéhez hasonlít legjobban, ami nem véletlen, egy időben sokat olvastam.

Mindez valószínűleg megerősítette ateizmusomat. A vallás a régimódiságot, maradiságot jelenti nekem. Nem különösebben villanyoz fel a vallásos kultúra sem: jobban szeretem Salvador Dali világi művészetét (tudom, vannak vallásos képei is), mint a középkori ikonokat. Persze ez nem éles dolog, és ha valami tetszik, nem utálom csak azért, mert vallásos kötődése van, így például Mozart Requiemje tetszik.

Ontológiai szempontból instrumentalista vagyok. Azaz azt gondolom, hogy az létezik, amit a tudományos elméletekben létezőnek kell feltételeznünk. Empirikus és logikai szempontból a világ fizikalista (kb. materialista) modelljét megfelelőnek és kereknek tartom. Úgy vélem, hogy a tudomány a megismerés egyetlen módszeres eszköze, és amit a tudomány igaznak tart, az tudomásom szerint tényleg igaz. A tudományt nem tartom tévedhetetlennek, de mindig azt tartom tudományosnak, ami akkori ismereteink szerint legracionálisabban igaz, Mindig a tudományos módon kell a tudományt korrigálni, továbbvinni, nem pedig más útra térni. A tudomány jelenlegi világmagyarázatát lehetségesnek, nagyjából kereknek tartom, nincs szükség istenre (Laplace). Tudomásunk szerint az élőlényeket az evolúció hozta létre, az Univerzumot pedig senki, tehát ezt értelmes igaznak tartani.

Az istenérvek szerintem nem konkluzívak, sőt, nem is valószerűsítenek semmiféle teremtőt. A tervezettség érve, az antropikus kozmológiai istenérv szerintem alaptalan. Nincs a tudásomban lyuk, amit isten betölthetne, legfeljebb olyan részletkérdések, amelyet a tudomány betölthet. És persze a tudásunk változhat, de én most jelenlegi tudásommal a jelenlegi tudásomat mondom igaznak, mást nem tehetek. Nem feladatom itt nézeteimnek kifejtése, alátámasztása, inkább egy életút, szemlélet bemutatása a cél. Így ezeket az állításokat nem fogom itt alátámasztani és részletezni.

Ha valamiért mégis volna túlvilág, volna isten, és volna valamiféle végítélet, akkor bátran állnék isten elé, hogy az életemben becsületesen gondolkodtam, és amire racionálisan jutottam, azt igaznak tartottam. Mindent megtettem, amit értelmesen meg lehetett. Véleményem szerint nem bűn, ha valaki nem tud mindent, nem bűn, ha emiatt racionálisan téved. De „bűn” irracionálisan hinni valamit, még akkor is, ha véletlenül igaz lenne. Én értelmesen jártam el, helyesen jártam el, tiszta a lelkiismeretem. Ha istennek ez nem volna esetleg jó, akkor nem értenénk egyet. Akkor sem fogok mást tenni.

Ha pedig isten létezne, de igazságos lenne, és a szerint mérné az embereket, hogy mennyire értelmesek, esetleg mennyire jók másokhoz, akkor én vígan vagyok ateista, és élek egy jó életet. A keresztény erkölcs társadalmi, tehát együttélési szabályainak szerintem egészen jól megfelelek. Nem szoktam hazudni, nem szoktam csalni, becsapni másokat. Aminek nem felelek meg, az a keresztény etika szexuális része, mert a szexuális életet a gyereknemzésen túl egy teljesen természetes, és jó dolognak tartom.

Tehát ha volna isten, és nem ragaszkodna bornírt szexuális etikához, eredendő bűnhöz, megalázkodáshoz, hanem el tudna fogadni egy szabad, értelmes, normális embert, akkor ilyen istennel nem volna bajom. De nem is kellene különösebben törődnöm vele. Hinnem sem kellene benne, amíg létezése nem igazolt. Persze nem számítok arra, hogy számonkérésre sor kerül, hiszen nem hiszek istenben, továbbá a túlvilágban sem.

„Vallomásomat” végül azzal a témával zárom, ami talán a legfontosabb érzelmi szempontból. A legtöbb embernek a vallás egyrészt reményt ad a halál utáni életre, ami, mint említettem, nálam is igen erős motiváció lenne. A másik pedig az, hogy értelmet ad az életüknek. Nos, ez az, ami engem a legkevésbé sem visz istenhez.

Az élet értelme sok embernek nagy probléma. Én is sokat szenvedtem azon, hogy mi az, aminek látom értelmét, és miért. Mivel nem fogadtam el a tekintélyelvű dolgokat, nem nyugodtam meg azzal, hogy értelme van valaminek, csak mert valaki azt parancsolta, azt mondta. Sokáig nyűglődtem tehát. De fogalmi téren ma már nincs ezzel gondom, praktikusan pedig semmiféle vallás nem segíthet rajtam.

Az élet értelméről ma azt tartom, hogy egy teljesen értelmetlen kifejezés. Itt nem feladatom ezt kifejteni, így rövid leszek. Az életnek szerintem nincs általában értelme, azonban nagyon sokféle dolgot nagyon fontosnak tarthatnak az emberek. Különféle emberek különféle dolgokat különböző mértékben fontosnak. Számomra az életben sok minden fontos: egy bizonyos jólét, a gondolkodás, a szeretet, a barátaim, hobbijaim, az igazságosság, az érdekes dolgok, és hasonlók. Nem vagyok nihilista, de egyiket sem emelném ki egymagában az én életem céljának, de pláne nem az élet céljának. Nem gondolom, hogy eme szubjektív, változó értékrendemmel nekem jobban igazam volna, mint másnak, ha mást szeret. Nem gondolom, hogy mindenkinek hasonlóan kellene éreznie. „Életértelem-relativista” vagyok. Nem tartom objektív kérdésnek.

Sok esetben jó volna, ha másoknak is fontos volna az, ami nekem. Például jó volna, ha sokaknak sokkal fontosabb volna a tudomány. Vagy mondjuk kedvenc játékom, a go népszerű lenne. Másrészt meg olyan is van, amikor kifejezetten jó az, ha kevesen osztják az ízlésemet. Például még a go esetben is van abban jó, hogy kevesen ismerik, hiszen így ez valami egzotikus, különleges dolog. Szeretek különleges lenni, ehhez pedig szükség van olyan dolgokra, amit nem mindenki tart fontosnak.

Ha valamiért igazolttá válna, hogy isten márpedig létezik, és a világgal ez és ez a célja, az nem sokkal vinné előrébb számomra a kérdést. Akármit is akar isten a világtól, az számomra nem feltétlenül lesz az élet értelme, csak isten vágya. Hiába akarja például a főnököm, hogy valamit csináljunk, ami számomra értelmetlen, legfeljebb kényszeríthet, hogy csináljam, de arra nem, hogy értelmesnek érezzem. Az „értelmesség” nem külső tény kérdése, hanem érzelmi kérdés. És isten nem sokat segíthet nekem valamit fontosnak érezni.

Ha az embertől nem lehet elvenni a gondolatszabadságot, akkor az érzelemszabadságot még kevésbé. Azt még érveléssel sem nagyon lehet befolyásolni. Ha istennek mondjuk az lenne a célja, hogy minél többen térdepeljenek imádkozva, én meg nem szeretem ezt, akkor ez nem lesz az életem értelme. Még akkor sem, ha egy igen nagy hatalmú személy, és térdre kényszerít. Még akkor sem, ha mindenható.

Mint minden ember, én is néha levert, szomorú, üres vagyok. Ilyenkor én is érezhetem azt, hogy „semminek nincs értelme”. Válságos állapot az ilyen, amiből jó kikeveredni. Ugyanakkor ez egy érzelmi kérdés, hangulati ingadozás. Lehetnek olyan dolgok, amik segíthetnek kivinni egy ilyen hullám-völgyből, de sosem becsapás útján akartam kijönni belőle. Mindig volt bennem annyi erő, hogy az érzelmi mélypontból tisztességes úton keveredjek ki. Ahogy mondtam, ebben isten akkor se feltétlenül segíthetne, ha létezne. Van, amikor segít, ha valaki más azt mondja, hogy számára valami értelmes, és jó dolog, és rám is rám ragad, de van, amikor nem. Úgy érzem egy isten esetében ez utóbbi lenne. Mindenesetre ezek olyan érzelmi dolgok, amiknek semmi közük nincs semmiféle transzcendenciához. Ezek a mi érzéseink, amelyek a mi agyunkban kavarognak.

Ez az írás, mint már említettem, egy ateista intellektuális életrajz, és nem a nézeteim kifejtése. Inkább szubjektív szemléletemet fejtettem ki, mint objektív nézeteimet. A jövőben elképzelhetőek hangsúly-eltolódások, főleg az agnoszticizmus és ateizmus között. Elképzelhető részletkérdésekben véleményem megváltozása is. Nem tartom valószínűleg, hogy bármikor hívővé válnék, hacsak erre empirikus igazolás nem adódna.

Brendel Mátyás, 2008. január

Címkék: ateista ateizmus agnoszticizmus hit nélkül élni

> 52 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr785644714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Koós István 2013.11.20. 10:08:08

Nekem az a véleményem, hogy az ember születése szerint inkább vallásos, mint ateista természetű. A gyerekek állítólag, (ha jól emlékszem, Dawkins is ezt írta valahol), természetes szubsztanciadualisták. Vagy az is látható, hogy a vallás minden népnél megvan, amíg a tudomány el nem jut arra a fejlődési pontra, ahol megmagyarázza azokat a kérdéseket, amire a vallás keresné a választ (pl. mitől van szivárvány az égen), illetve ellehetetleníti a vallásos elképzeléseket, mint pl. a transzcendens lélek léte, vagy bizonyos jelenségeket, mint pl. a látomások, megmagyaráz a maga racionális módján.

Másfelől viszont nekem úgy tűnik, hogy ez egy kicsit alkati kérdés is. Vannak emberek, akik eleve hajlanak a a misztikumban való hitre, legyen az a keresztény isten, csí-energia vagy egyéb.

Én pl. vallásos voltam középiskolás koromig (római katolikus), aztán elkezdtem gondolkodni azon, hogy ennyire ellentmondásos ez az egész hit, és ateista lettem. Nem érzelmi megfontolásból, puszta racionalitásból. Ezért nem értem, hogy más embereknél ez miért nem működik. Ami engem csak úgy saját magamban végiggondolva eltérített a hittől, azt, ha vallásos ismerőseimnek elmondom, egyszerűen nem fogják fel. Nem értem, miért nem működik náluk ugyanaz, ami nálam működött. Számomra ez teljesen megdöbbentő. Úgyhogy szerintem ez valamiféle lelki alkat kérdése.

A templomokban egyébként tényleg van valami taszító. Én régebben jártam vasárnaponként misére, de ma már attól is viszolygok, ha csak a tévében látok misét közvetítésben vagy valami filmben. Hideg, sötét, büdös, hely, az öregasszonyok iszonyatosan elnyújtott éneklése meg halálhangulatot áraszt. Egyébként nem tudom, miért hűzák el annyira, de mindig így énekelnek, minden szótagot három másodpercig kitartanak.

Koós István 2013.11.20. 10:38:51

Németül egyébként gyerekkorodban tanultál meg?

Physim31419 2013.11.20. 10:55:25

@Koós István:

Nekem nem volt meg az az intellektuális bátorságom, hogy magamtól váltsak hivőből ateistára. Láttam, hogy a vallás tele van ellentmondással, de hogy ezeket feloldjam, túl nagy munkának éreztem. De egyszer egy torrentoldalon Steven Weinbergre rákeresve letöltöttem az "The Atheism Tapes" interjúsorozatot, egy húszperces interjú megnézése elég volt ahhoz, hogy ateistává váljak. Nyilván ez meg volt érve már bennem. Azóta, ahogy telik az idő, mind a vallás, mind a vallásosak érvei és kettős mércéje, egyre jobban zavarnak.

Az, hogy magamtól nem tudtam ezt a lépést megtenni, valószínűleg kapcsolatban volt azzal, hogy beteges voltam és gyenge (fizikailag). Ez szerintem sok embernél meghatározó ebben a tekintetben.

Koós István 2013.11.20. 11:11:06

@Physim31419:

Nyilván mindenki máshogy van vele. Én egyébként nem éreztem azt, hogy ez különösebb bátorság lenne, egyszerűen csak jött. Viszont sokáig nagyon elképzelhetőnek tartottam, hogy később talán fogok valami érvet találni a vallás mellett. El tudtam képzelni, hogy van valami, amire esetleg nem gondoltam, és emiatt kíváncsi is voltam a vallásos emberek érveire. Talán ők tudnak valamit, amit én nem, elvégre vannak teológusok is, akik sokkal jobban ismerik a témát. Csakhogy pont az történt, hogy minél inkább elkezdtem a dolgon gondolkozni, annál több értelmetlenséget és ellentmondást találta, és egyre nagyobb hülyeségnek láttam a vallást.

Amikor vallásos ismerőseimnek felvetek néhány témát, nem azt látom, hogy ők járatosabbak lennének a témában, hanem azt, hogy teljesen elvakultak.

Van pl. egy haverom, illetve inkább csak volt haverom, aki elment egy csakratisztítási tanfolyamra. szerinte a betegségek azért vannak, mer rosszul áramlik a testében az "energia", ami feltehetően a csí-energia. Mondtam neki, hogy ilyen energia nem létezik, mivel semmilyen módon nincs kimutatható, azonosítható hatása. Ha egy energia nem hat sehogy semmire, akkor az nincs. De őt ez nem zavarja. Szerinte akkor is van. Az ilyen emberre - elnézést - én csak azt tudom mondani, hogy hülye.

Yorik 2013.11.20. 11:13:46

Én ezt valahogy úgy képzelem el, hogy bizonyos emberek gondolkodása "lefagyna" vagy legalábbis alulteljesítene egy tisztán materialista világképben, ezért az agyuk nem engedi huzamosabb ideig futni ezt a programot. Hogy ennek mi lenne az oka, az jó kérdés; ezzel kapcsolatban érdekes lenne tudni, hogy hosszú távon vajon evolúciós előnyt fog-e végül jelenteni, hogy egy élőlény annyi tudatos ismerettel rendelkezzen a világról és saját működéséről, mint az ember.

A magyar katolikus templomokkal kapcsolatban egyetértek, egy amcsi afro istentisztelet viszont menő lehet. :)

Physim31419 2013.11.20. 11:20:43

@Koós István:

Ahogy észrevettem, azok az emberek akik kicsit többet olvastak és vallásosak/ezoterikusak, arra a kérdésre, hogy ugyan honnan tudják, hogy amiben hisznek igaz, kicsit lenézően pillanatanak rám, mely azt sugallja, hogy ők már rég túl vannak az olyan idejétmúlt és primitív dolgokon, mint a logika és racionalitás. Szégyelljem magam. A következő lépés, bizonyítsam én be, hogy...
A következő logikai bakugrás, hogy tudom-e, hogy... Ha nem tudom, akkor "na ugye".
Komolyan nem értem. Egyszer két barátommal beszélgettem, arról volt szó, hogy egy ismerősük hajszál híján került el egy halálos balesetet. Hozzátették, erős védőangyalai voltak. Először azt hittem, hogy viccelnek, de nem vicceltek. Nem tudom visszafogni magam, legyenek bármilyen olvasottak, az ilyem embereket idiótáknak nézem. És egyre inkább nő bennem a vallási intolerancia.

szemet 2013.11.20. 11:33:17

@Koós István: "A gyerekek állítólag, természetes szubsztanciadualisták"

Ez felkeltette a kíváncsiságomat, találtam is ezt azt.

Ennek az elméletnek ő az egyik szószólója: en.wikipedia.org/wiki/Paul_Bloom_%28psychologist%29

Könyvet is írt róla: www.amazon.com/Descartes-Baby-Science-Development-Explains/dp/0465007864/

Itt van vele egy hosszabb összefoglaló jellegű interjú: edge.org/conversation/natural-born-dualists

"Some scholars are confident that people will come to accept the scientific world-view, and reject the notion of an immaterial soul. I am much less optimistic."

Egyébként nyilván azért adódik a dualista mentalitás mert egy praktikus "layered architektúra" modell, mint pl. hálózatoknál - a böngészőt már nem érdekli hogy wifin jön-e az adat vagy ethernet kábelen (fizikai layer), csak az hogy megjön-e vagy sem - de a praktikumon túl azért nem árt tudatosítani, hogy valahol viszont mindenképpen ott van az anyagi formában, is és ha átvágják a kábelt akkor...

(na ez az ami sok embernél kimarad. :)

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.20. 11:41:00

@Koós István: Ahogy az életrajzban írom, az NDK-ban születtem, és a német volt az első anyanyelvem. Ma már sajnos csak a harmadik, de most van lehetőségem visszafejleszteni. A magyar szintjét valószínűleg már soha nem fogom elérni. Németül most nem tudnék tisztességesen blogolni. Valószínűleg soha nem tudnék már olyan szintet elérni, hogy egy rendes novellát meg tudjak írni. Angolul is sok kívánnivalót hagyna maga után egy ilyen novella.:)

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.20. 11:44:08

@Physim31419: "beteges voltam és gyenge (fizikailag). Ez szerintem sok embernél meghatározó ebben a tekintetben."

igen, én mostanáig hibátlan egészséggel rendelkeztem, eltekintve a szokásos megfázásoktól, és a szemüvegtől. még csonttörésem meg vakbélműtétem sem volt.

most látom, hogy ezek a dolgok azért eléggé rá tudják nyomni a bélyegüket egy ember szemléletére.

az nem véletlen, hogy az ateizmus a jómódú országokban elterjedt, egy egészséges, jól élő fiatal vagy középkorú engedheti meg magának azt a luxust, hogy "jól meg vagyok én így egyedül a saját erőmből". mert tényleg jól megvagyunk.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.20. 11:47:10

@Koós István:

valami ilyesmi. de ezért írtam, hogy attól is függ, hogy teszed fel a kérdést.

egy gyerek valóban természetes dualista. és a homo sapiens természetesen megszemélyesít dolgokat. evolúciós oka van. van egy effektus, amely miatt túlságosan is személyeket látunk bele dolgokba. nem tudom, elnevezték-e ezt az effektust, jó lenne tudni, mert akkor tudnék egy névvel hivatkozni rá. eddig csak körülírásos módon találkoztam vele.

másrészt viszont a gyerekek biztosan nem született monotesiták, és valószínűleg csak afféle animisták.

Physim31419 2013.11.20. 11:54:41

@Brendel Mátyás:

De ennek az ellentéte is abszurd: Miért szenvedek annyit, mikor semmit nem követtem el, míg mások élnek és virulnak. Ez ugyan elvezet ahhoz az önvigaszhoz, majd a másvilágon én jobban járok, de ahhoz is, hogy isten kegyetlen, ha létezik egyáltalán.
Egyszer láttam egy 13-14 év körüli kislányt bemenni sugárkezelésre az onkológiára, de már kopasz volt. Vele voltak a szülei, láttam, hogy ijedtek, de igyekeztek nem kimutatni és vigasztalni a kislányt. Ez világosan megkérdőjelezi a kereszténység egyik legkegyetlenebb törvényét: szülők bűneiért a gyerekek szenvednek. Nem értem, miért nem vezet ez kérdésekhez, legalábbis az emberek jól mérhető százalékánál.
De ott van a Cathrina esete. Sok ember csúnyán halt meg, sok elvesztette a lakását és szeretteit, míg a túlélőket mindez megerősítette a hitében. Abszurd.

A jó egészség és jólét mellé még hozzá kellene tenni a legkisebb ellenállás elvét, amelyet az evolúció fejlesztett ki bennünk.

tudati 2013.11.20. 12:31:16

szerintem egyértelműen ateistának születünk, csak utána sokakba bele nyomják valamelyik világnézetet

a csecsemők nagyjából azon a szinten vannak mint sok állat, és állatok is nagy ívben tesznek minden vallásra

tudati 2013.11.20. 12:45:27

@Koós István: áramol a testben bizonyos fajta elektromosság, na meg sok minden más is, olvashatsz erről rengeteget mindenféle tudományban

és bizony sok betegséget el tud indítani az ha az áramlás valamitől nem, erre is van millió tudományos kísérlet, meg arra is hogy sok minden javulhat és sok mindent megelőzhet ha optimalizáljuk egy nyugodtsági gyakorlattal a szervezetünket, ez mind mind tudományosan be van bizonyítva már régóta

az más kérdés hogy az ezo tanítók hozzátesznek még ehhez ezer kitalációt amivel le tudják nyúlni a hívők pénzét

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.20. 12:53:21

@Physim31419: az, hogy "ilyen sok gonoszs'got isten nem engedhet" szerintem olyanoknál szokott ateizmushoz vezetni, akik maguk nem olyan nagyon kétségbeesettek, és vagy mások szenvedéseit nézik, vagy a magukon ért rosszat, amelyet azért kibírtak.

olvastam olyuat, hogy például Andre Gide a holocaust miatt lett ateista.

nyilván azok lehettek emiatt ateisták, akik túlélték, vagy nem is voltak érintettek.

akik érintve voltak, ott kíváncsi lennék, hogy mennyi szenvedés mihez vezetett. mert ez különböző lehet.

tudati 2013.11.20. 12:57:17

@Brendel Mátyás: valaki mások hibájából is nagyon sokat tud tanulni, valaki pedig akkor sem tanul ha már sokadjára börtönbe kerül, nagyon változó hogy kinek mekkora pofon kell az észhez téréshez

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2013.11.20. 13:29:36

Na, ez valóban nagyon érdekes történet. Tetszett.

Ami közös bennünk:
- ateista, szekuláris szülői háttér, sőt az én szüleim most sem fordultak a vallás felé, 70 éves korukat már betöltve, azaz az én szüleim ateistábbak a tiéidnél... :-)
- sci-fi szeretete,
- soknyelvű gyerekkori környezet.

Wave43 2013.11.20. 14:16:51

Érdekes egy ateistától egy ilyen kitarulkozo írást olvasni. Ez nem más, mint egy beismerés, h a szerző "hívő" lenne, de nal alja az utat. Az egész ateista blog írása nem más, mint az önmagával vívott harc, önostorozás, "észérvek" felsorakoztatása annak igazolására, hogy nem találja istent (tao, azt, transzcendenciát, a törvényt, azaz ami a vallások kozos metszé pontja, megnevezés nem számít). A titok az, hogy nincs titok, amit keres a szerző az a szívében lakozik, mindenkiben ott az isteni szikra. Az egész út ott kezdődik, hogy felismeri a létét és nem küzd ellene, keresi. Ezen BM már elindult, igaz rossz irányba:-) Sok sikert.

Koós István 2013.11.20. 14:30:15

@Wave43:

ez a szokásos hívő baromság, hogy aki nem vallásos, de érdekli a téma, az is vallásos. Ha én azt mondom, Isten nem létezik, hülyeség hinni benne, akkor én keresem istent, tehát én is hívő vagyok.

Tehát minden ember hívő. A hívőknek két csoportja van: a hívő hívők és az ateista hívők.

Minden ember férfi. azon belül vannak nők és férfiak.

Physim31419 2013.11.20. 16:02:32

@Wave43:
Ennél nagyobb marhaságot is tudok idézni, Hamvastól: Az ateista féli a legjobban istent.
Na, le vagy tromfolva a hülyeségeddel.

Csillaghamu · http://csillaghamu.blog.hu 2013.11.20. 16:27:48

@tudati:
"a csecsemők nagyjából azon a szinten vannak mint sok állat, és állatok is nagy ívben tesznek minden vallásra"

Ez egy érdekes és helytállónak tűnő gondolat, de az utóbbi jópár évtized kutatásai bebizonyították, hogy ez így nem teljesen igaz.

Az állatokban is jelen van a babona, ami a vallásos gondolkodás egy alappillére. Lásd pld. az alábbi rövid videót babonás galambokról:
www.youtube.com/watch?v=Ap6-E4NHLNU

Az állatoknál megfigyelhetőek még más fontos elemek, mint például behódolás az autoritásnak, kondicionálhatóság, vagy a statisztikai hibák közül az úgynevezett 1-es és 2-es típusú hibák (lásd www.ted.com/talks/lang/hu/michael_shermer_the_pattern_behind_self_deception.html )

Szóval sok minden vallás kialakulásához szükséges dologra genetikailag be vagyunk drótozva, de sok racionális gondolkodás kialakulásához szükséges dologra is. Egyes emberek genetikailag talán valóban jobban hajlamosak az egyikre, mint a másikra, de a környezeti hatások (nevelés, kultúra, életszínvonal, stb.) mindeképp döntő szerepet játszanak.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.20. 16:59:43

@Wave43: Az "érvelésed" logikailag semmi. A semmibe erőlteted bele, a hitedet. Abból, hogy valaki ír egy életrajzot, abból, hogy valaki nyitott a vitára, te totál erőltetett, hamis módon levonod, hogy istent keresi.

Meg lehet ezt fordítani: bármelyik hívő, aki vitába bocsátkozik, vagy reflektál arra, hogy miért, hogy hívő, vagy ír egy életrajzszerűséget, vagy csak egy esszét a témában, akkor az titokban ateista?!

Tehát Descartes ateista volt, mert megvizsgálta, hogy van-e bizonyíték isten létezésére? Pascal ateista volt, mert meggondolta a Pascal mérlege nevű szempontot? Anzelm ateista volt, mert keresett érvet isten mellett?!

Hülye-e vagy?!

Nem logikai szempontból, hanem csak emberileg meg otrombaság valakinek az őszinte írását ennyire kifacsarni, és sértegetni.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.20. 17:06:54

@Csillaghamu: igen, ezért írtam, hogy attól függ, milyen szempontból nézzük a dolgot.

a kérdés, hogy milyen "gondolkodásbeli"jellemzőket fogadunk el vallásos elemnek. mert ha a vallásosság definícióját teljességében vesszük, akkor megkérdezzük a csecsemőt, hogy:

"Hé, baba, hiszel istenben?" és jó sok éves koráig egész biztosan nem fogja azt válaszolni, hogy "igen".

az így triviális, ha viszont indirekt akarjuk vizsgálni a dolgot, akkor ugye felmerülnek ezek a kérdések, hogy a babona, a dualista felfogás, vagy valamiféle spiritualista szemlélet már vallásosság-e.

egyébként korrigálnom kell, a csecsemők nem születnek a születés szó szoros értelmében dualistának, valami filmet láttam erről, hogy hány éves korban kezdenek el leket tulajdonítani valaminek. emellett az igaz lehet, hogy a dualizmus természetesen fejlődik ki bennük, és nehezen volna elkerülhető.

nehéz megmondani, hogyha valami egy 3 éves csecsemőnél megjelenik, akkor az kulturális hatás vagy genetikus tulajdonság.

Wave43 2013.11.20. 21:41:42

"Régebben elég gyakran ez a félelem az iszonyatos szorongás fokát is elérte, amit fizikai szinten is éreztem valahol a torkom, szívem tájékán."
Ha már egyszer eljutott ide a szerző, kár félúton megállni , mint kutatási vénával megáldott egyénnek, meg kellett volna találni a miértet? Miért a szívben érzi es nem az agyban? És miért ez az irracionális félelem az elmulastol? Elvileg semmi érrelme.., a kínaiak évezredekkel ezelott megtaláltak ezekre a kérdésekre a választ es tonnányi irodalma van.
Mondom, nem poénbol, h a szerző született , hívő tehetség. Ne adja fel! :-))

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.20. 22:11:49

@Wave43: "Miért a szívben érzi es nem az agyban?"

mert az agyban nincsenek érzékelő neuronok. az agyban "gondolkodó neuronok" vannak. de egyébként amikor a szív tájékán érezzük a fájdalmat, akkor is az agyban érezzük.

" És miért ez az irracionális félelem az elmulastol?"
nem irracionális. teljesen természetes, hogy egy evolúcióban kifejlődött lény fél meghalni.

zoli0506 2013.11.20. 23:27:15

Inkább úgy közelíteném hogy a vallásosság a társadalom számára természetes és a társadalom az ami megfertőzi a vallási mémmel az embert. Önmagától nem kapná el ezt a betegséget senki.

szemet 2013.11.21. 08:13:40

@Wave43: "Miért a szívben érzi es nem az agyban?"

Ez egy nagyon érdekes, és tudományosan vizsgálható BIOLÓGIAI kérdés! Ne láss mindenben természetfelettit...

www.scientificamerican.com/article.cfm?id=what-causes-chest-pains

Wave43 2013.11.21. 11:53:16

Természetesen eszem ágában sincs senkit sem meggyőződése ellenében "téríteni", egyrészt, mert ez értelmetlen, másrészt mert kontraproduktív. De ha valakit tényleg érdekel, hogy ő miért nem "hisz", vagy miért nincsenek "spirituális" tapasztalatai (egyebkent mindenkinek vannak), azoknak mondom, hogy először elég abbahagyni a küzdelmet (maguk ellen), aztán csak elég figyelni (magukra, befelé= lecsendesedni) és jönnek majd a tapasztalások. Tudom, velem is így történt. Én semmilyen vallásban nem " hiszek", de azt tartom mindegyik az adott helynek, időnek és adott embercsoport felemelkedési=befogadási szintjének adevkát módon közvetíti a tudást. Persze csak annak, aki akarja- ez az első lépcső. Ha meg kell fogalmaznom, akkor a teozófia nagyon közel áll hozzám, ami azt kutatja, hogy mi az a mögöttes, általános, egyenértékes igazság, ami a vallasokban kifejeződik. De személyes sprituálus élményeim nem kötődnek szorosan az egy "Isten"-hez, inkább a buddhisták által leírt entitásokhoz.
Mint krimi elég pocsék James Redfield :Mennyei próféciák című könyve, de nagyon jol bemutatja, hogy milyen lépésekben történnek a felismerések a transzcendens valóságról.
Akit érdekel, akit nem, annak persze hiába, de nekik is minden jót kívánok

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.21. 12:05:12

@Wave43: Miből gondolod, hogy aki nem hisz, az nem figyel eléggé befelé?

Honnan veszed, hogy aki nem hisz, az elmulasztott valamit, és aki hisz, az megtalált valamit, amit az ateista elmulasztott?

Nyilván onnan, hogy a hívő beszél belőled. Ez az előfeltevésed.

Nekünk viszont nincs ilyen feltevésünk. Ha ti arról számoltok be, hogy "van tapasztalat", akkor megvizsgáljuk, mitek van, és sajnos kevésnek bizonyult.

lenoardo999 2013.11.21. 14:43:09

@Koós István: "Az ateista ember értékei közül nem kell, hogy hiányozzanak bizonyos „vallásos”
érzések sem. Valószínűleg a vallásos érzés az ember egyik legmélyebben gyökerező
adottsága. Különböző formákban, különböző képzetekhez, tanokhoz és rituálékhoz
kapcsolódva megtalálható valamennyi kultúrában. Lehetséges volna-e, hogy eme mindenütt
és minden korban megtalálható jelenség, mely oly sokféle kulturális értéket inspirált, a Notre
Dame katedrálistól Bach zenéjén át Rilke versekig, nem alapszik semmi egyében, mint
illúziókon, elfojtott evilági vágyainknak egy képzeletvilágba való kivetítésén? Nem tudom
cáfolni, hogy ez így van – de nem is vagyok biztos benne. Lehetségesnek tartom,hogy C. G.
Jungnak van igaza, aki szerint az ember „gyógyíthatatlanul vallásos lény”…
Szalai Miklós

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.21. 14:47:08

@lenoardo999: ebben Szalai nem szakember. Jung se. Meg persze Jung egyébként is hülye volt.

Koós István 2013.11.21. 17:24:39

@lenoardo999:

Mátyásnak igaza van Junggal kapcsolatban, szerintem is egy nagy hülye, tömören.

Freud a tudattannal és az ösztöntannal a szubjektum hagyományos (szubsztanciális) koncepcióját bontotta le, és erőteljes ateista volt. Ezzel szemben Jungnál a tudattalanból valamiféle ezoterikus szarság lett.

Lehet, hogy az emberben van vallásos hajlam, de pl. én i vallásos voltam, és kamaszkoromban elvetettem az egészet, úgyhogy úgy látszik, ez egyfajta infantilis világkép, és felnőttkorban ok ember kinő belőle.

Egyébként én nagyon vonzódom az irracionalitáshoz, a csodákhoz - fikcióként, ha pl. irodalmi műben találkozom velük. Nagyon szeretem a kísértettörténeteket is, de nem hiszem, hogy szellemek vagy csodák a valóságban is léteznek.

lenoardo999 2013.11.21. 17:59:52

@Koós István: Ok. De továbbra sem látom az elegendő tudományos indoklását a vallások létének, ha nincs Isten. Nehezen képzelem el, hogy egy olyan dologra vágyakozzon ilyen olthatatlanul egy ok-okozati következmények által létrejött valami, egyáltalán ami nem létezik. Isten, túlvilág stb. Az hogy mindez pusztán társadalmi konstrukció nem igazi ellenérv, hiszen ki hozta létre a társadalmat. Nehéz tehát olyan evolúciós struktúrát feltételezni, amely hosszú távon olyan alapvető igényeket táplál, ami nem létezik.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.21. 18:20:43

@lenoardo999:

"z hogy mindez pusztán társadalmi konstrukció nem igazi ellenérv, hiszen ki hozta létre a társadalmat."

öt éves gyerekes kérdés. nyilván a zemberek hozták létre.

" Nehéz tehát olyan evolúciós struktúrát feltételezni, amely hosszú távon olyan alapvető igényeket táplál, ami nem létezik."

simán előfordulhat. semmi akadálya az evolúcióban, hogy ilyen jelenségek is előforduljanak benne.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.21. 18:22:06

@lenoardo999:

"Nehéz tehát olyan evolúciós struktúrát feltételezni, amely hosszú távon olyan alapvető igényeket táplál, ami nem létezik."

az a baj, hogy ti hívók tipikusan nem értitek igazán az evolúciót. így abszolút nem tudjátok feltérképezni, mi telik ki tőle, mi nem. és utána abból, hogy "én hülye vagyok, nem látom át az evolúciót, és nem tudom elképzelni" érvet csináltok.

lenoardo999 2013.11.21. 19:30:12

@Brendel Mátyás: ""Nehéz tehát olyan evolúciós struktúrát feltételezni, amely hosszú távon olyan alapvető igényeket táplál, ami nem létezik."

Ok. Megköszönném, ha ezen problémámra válaszul hoznál néhány példát.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.21. 21:18:40

@lenoardo999: dawkins dennett és mások számtalan lehetséges evolúciós szerepre hoztak hipotéziseket, amelyek a vallásnak szelekciós előnyt adhattak, miközben nem igazak

lenoardo999 2013.11.22. 14:35:00

@Brendel Mátyás: "" Nehéz tehát olyan evolúciós struktúrát feltételezni, amely hosszú távon olyan alapvető igényeket táplál, ami nem létezik."

"simán előfordulhat. semmi akadálya az evolúcióban, hogy ilyen jelenségek is előforduljanak benne."

"dawkins dennett és mások számtalan lehetséges evolúciós szerepre hoztak hipotéziseket, amelyek a vallásnak szelekciós előnyt adhattak, miközben nem igazak"

Nézd, én őket ismerem, de nekem továbbra is ez a problémám. A hangsúly a hosszútávú és az alapvető igényen van. Kérlek, mondj egy-két konkrét példát a hosszútávú, alapvető, de hamis evolúciós igényre az emberiség történetében. Mivel szerintetek a vallás ilyen, szeretném látni hogy e tekintetben a vallás vajon egyedülálló-e, vagy ha nem, ebben mihez hasonlítható.

szemet 2013.11.22. 15:17:00

@lenoardo999: " hosszútávú, alapvető, de hamis evolúciós igényre"

pl. babonák

biztos van ami nagy múltra tekint vissza (kutass rá ha ennyire érdekel), és vannak emberek (illetve madarak is:) ) akik alapvetően igénylik, hajlamosak rá:
www.youtube.com/watch?v=Ap6-E4NHLNU

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.24. 21:02:12

@lenoardo999: babona, rasszizmus, nacionalizmus, a sovinizmus különféle fajtái. összeesküvés-elméletek.

Szeretlek Dennett 2013.11.25. 21:27:07

www.youtube.com/watch?v=YemKFPnASs8

1. ez a kemény!
2. mindenben lehet hinni?
3. ti hisztek ilyenekben?
4. mi történt a patakyval? skizofrénia?
5. és a másik bácsi szövege?

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.25. 21:42:07

@g.zoltan: ilyenekkel azért nem foglalkozom, mert aki megértené az erről szóló postot, amelyet írnék, az látja, hogy az egész nevetséges. Pataky Attila megjelenésével már jelezték a színvonalat.
ilyen szintű hülyeséggel akkor érdemes foglalkozni, ha van bármiféle relevanciája. namost az UFO egyház nem lesz elismert egyház, a pénzemet nem tudják ellopni. nem veszélyesek rám, nem fognak hatalomra kerülni. innentől nem annyira érdekel, hogy hülyeségükben mit csinálnak otthon, egymással, de még az se nagyon, ha valamelyik néphülyítő műsorban fellépnek bohócként.

Szeretlek Dennett 2013.11.25. 22:00:03

ez a válasz oké,
de nagyon zavar a népbutítás és patakyt sajnos sokan szeretik, 200 koncertje van évente, sok fiatalt meghülyít ezzel a bizonyítatlan badar szöveggel.

lenoardo999 2013.11.26. 18:49:36

mondjuk ezt találtam:

Az Oxfordi Egyetem pszichológus kutatói, Miguel Farias és munkatársai 48 nem vallásos, edzésre készülő és 52 verseny előtt – így nagyobb stressz alatt - álló evezősről vettek fel adatokat, majd azokból skálát alkottak a tudományba vetett hit mérésére. A kísérletben 60 főt osztottak véletlenszerűen két csoportba: az egyiknek a tagjait arra kérték, hogy töprengjenek a saját halálukról - ez egyfajta egzisztenciális szorongást kiváltó módszer -, míg a többieknek a fogfájásról kellett írniuk. Azt találták, hogy mind a stresszes, mind a szorongáskeltő helyzetekben felerősödött a résztvevők tudományba vetett hite. Azaz a nem vallásos embereknek megnyugvást, megerősítést nyújt és segíthet a nehézségek leküzdésében a hit a tudományban, azaz hasonló haszonnal jár, mint amit korábban a vallásos hitről már kimutattak. Tehát a vallásos és a tudomány iránti hit párhuzamot mutat, és noha eltérő alapokon nyugszanak, rámutatnak a hit iránti alapvető emberi motivációkra. (Journal of Experimental Social Psychology May/2013)

Koós István 2013.11.26. 19:04:09

@lenoardo999:

Ebből a kommentből egyedül csak az nem derül ki, hogy mi az a "tudományba vetett hit".

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.26. 20:48:04

@lenoardo999:

A kérdések ezek voltak:

www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3807800/table/t0005/

ezek közül elég sokkal egyet lehet érteni bármiféle tényleges hit nélkül. Már itt megbuktál, és aztán még jönne az, hogy:

1) Ha esetleg laikusok egy része hisz a tudományban, az nem jelenti, hogy a tudományban hinni kell, illetve, hogya tduomány hitre épül.

2) Ha a tudománybe vetett esetleg tényleges hitnek valláshoz hasonló szerepe vagy hatása van, akkor abban nincs semmi meglepő.

Nagyon nem érv neked ez a cikk.

A dologból eseéteg ki lehetne hozni azt, hogy a tudományba vetett hit képes a vallás szerepét ellátni, annak mellékhatásai nélkü. Azaz, ha már hisz az ember, esetleg inkább a tudományban higgyen.

Persze szerintem abba se higgyen, ezt csak feltételesen mondom.

lenoardo999 2013.11.27. 12:23:19

@Brendel Mátyás: Na ja. De vannak itt használható burkolt állítások:

pl. 1. "Azaz a nem vallásos embereknek megnyugvást, megerősítést nyújt és segíthet a nehézségek leküzdésében a hit a tudományban, azaz hasonló haszonnal jár, mint amit korábban a vallásos hitről már kimutattak."

Vagyis létezik pozitív tudományos állítás a vallás hasznosságáról!

2. "Tehát a vallásos és a tudomány iránti hit párhuzamot mutat, és noha eltérő alapokon nyugszanak, rámutatnak a hit iránti alapvető emberi motivációkra."

Tehát a tudományba vetett hit párhuzama a vallásos hittel legitim állítás. Eddig ezen a honlapon mindenki el lett küldve az anyjába, ha ilyet leírt.

3."rámutatnak a hit iránti alapvető emberi motivációkra."

Tovább él ennek evolúciós magyarázati igénye.

4. Még kérdés lehet ezen motivációk agyi megfelelője. Csak nehogy ugyanaz legyen mindkettőé, mert akkor még egy négy dimenziós fekete lyuk sem mossa le rólad, hogy Savonarola reinkarnációja vagy.

lenoardo999 2013.11.27. 12:27:19

@Koós István: Ez jogos kérdés, de szerintem Mátyás linkjéből nagyjából látszik.

Table 1
Belief in science scale: Items and factor loadings from the scale validation sample.

Item Loading
Science provides us with a better understanding of the universe than does religion. .76
“In a demon-haunted world, science is a candle in the dark.” (Carl Sagan) .73
We can only rationally believe in what is scientifically provable. .73
Science tells us everything there is to know about what reality consists of. .78
All the tasks human beings face are soluble by science. .71
The scientific method is the only reliable path to knowledge. .84
The only real kind of knowledge we can have is scientific knowledge. .83
Science is the most valuable part of human culture. .77
Science is the most efficient means of attaining truth. .83
Scientists and science should be given more respect in modern society. .56

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.27. 12:31:55

@lenoardo999:

1) Az előző hozzászólásban sem adtál hivatkozást a cikkre. Ez valami keresztény görénység?

2) "Vagyis létezik pozitív tudományos állítás a vallás hasznosságáról! "

Ha létezik, tessék megkeresni, hivatkozni!

"Tehát a tudományba vetett hit párhuzama a vallásos hittel legitim állítás."

A kérdések alapján, amit felmértek, abban egy csomó olyan állítás van, amely egyáltalán nem hit. Ha ezt hitnek titulálják, akkor félrevezető az egész.

" Eddig ezen a honlapon mindenki el lett küldve az anyjába, ha ilyet leírt."

Ezután is. A cikked nem támasztja ezt alá.

"Tovább él ennek evolúciós magyarázati igénye."

Van rá számos jelölt. Nem az a gond, hogy nincs magyarázat, hanem több lehetséges is van.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.11.27. 12:33:45

@lenoardo999: ebből ugye csak a 71-es kérdés hit. tyehát igen magas pontszámot lehetett elérni hit nélkül. a cikked arra nem alkalmas, amit te le akarsz vonni belőle.
süti beállítások módosítása