HTML

Ateista Klub

Lapos Föld elmélet a Bibliában: "Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat! Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt? Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;" Jób 38:4

AAK a Twitteren

Mivel a Facebook magyar moderátora állandóan törli az AAK oldalát, ezért ha nyomon akarod követni a postokat, és az ateista híreket, akkor kövess minket Twitteren! Kerüljük ki az ateistaüldöző Facebook moderátort!

Ateista Klub a Facebookon

Friss hozzászólások

Címkék

1 (1) abortusz (1) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (3) AIDS (1) áldozat (3) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (2) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) anglikán egyház (1) animizmus (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (25) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) béke (2) bergoglio (3) bertrand russel (1) betegség (8) Biblia (13) biblia (11) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldog (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) búcsúcédulák (1) buddhizmus (11) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) burka (1) bűvészet (1) carl sagan (1) cenzúra (7) cherry picking (1) család (1) csoda (9) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (2) demográfia (1) demokrácia (4) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (16) djihad (2) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (9) dzsihád (2) egészség (1) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (18) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (25) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (1) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (2) elv (1) empirizmus (5) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (26) erkölcsi relativizmus (6) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (8) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (25) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangéliumok (5) evolúció (12) evolúcó (1) ezotéria (5) facebook (2) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (5) feminizmus (5) fetisizmus (1) feymann (1) film (16) filozófia (1) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (3) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) gonosz (21) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (17) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (7) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (18) hitchens (3) hittan (4) hitvita (2) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (7) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (2) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (21) igazságosság (1) ikon (1) ima (3) india (5) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (14) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) Irán (1) irán (1) irodalom (2) irónia (3) irracionalitás (1) isten (11) istenérv (20) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (46) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) Jézus (11) jézus (18) jog (1) karácson (1) karácsony (7) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) kereszt (1) keresztelés (1) keresztény (9) keresztényésg (3) kereszténység (34) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kognitív disszonancia (1) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (5) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kult (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (7) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (3) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (9) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (9) metafóra (4) metodika (1) militantizmus (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) monizmus (2) monoteizmus (3) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (1) múzeum (1) nácizmus (4) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) nepál (1) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (4) nobel (1) nők (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) okság (1) oktatás (11) ökumenizmus (1) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (1) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (3) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofília (3) pedofilia (1) plágium (1) pogányság (3) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (8) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (1) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (1) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) repülő (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) satyagraha (1) sci-fi (2) skizofrénia (1) sorozat (2) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (3) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (2) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) szólásszabadság (2) sztoicizmus (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (1) takonyangolna (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodicea (8) teodícea (1) teológia (10) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (15) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (4) tolerancia (2) történelem (8) történelmi jézus (5) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (19) tudományfilozófia (29) túlvilág (9) tüntetés (2) tv (1) újságírás (2) újtestamentum (2) üldözés (5) undefined (2) Univerzum (5) USA (2) usa (4) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (6) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (4) vallás haszna (3) valószínűségszámítás (3) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (8) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (1) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (1) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (2) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

Ha isten halott, miért ne legyek betörő?

Brendel Mátyás 2013.09.24. 08:01

Flow.jpg

A hívők egyik leggyakoribb érve, hogy isten nélkül nincs etika. Ennek egy gyakori formája, hogy ha isten halott (Nietzsche), akkor mindent szabad. Ahogy sokszor leírtam, ez eleve nem érv isten mellett, másrészt ezt a szabadságot érdemes pozitívan felfogni. De mégis, sok embernek praktikusan fontos, hogy az etikáját valamire alapozza. Amellett is sokszor síkra szálltam, hogy az etika szubjektív, és emiatt relatív. Ha tehát ezek után az etika alapjairól van szó, akkor az nyilván nem lehet teljesen objektív alapú. Pontosabban lehetnek objektív elemek a konstrukcióban, de nyilván nem lehet mindenkire kötelező érvényű. Ugyanakkor, ha csak egy teljesen önkényes, szubjektív etikát mutatnék be, akkor az meg kevés lenne, kivétel talán, ha olyan művészi színvonalon tenném, amely magával ragadó. Ezt pedig még ha képes is lennék rá, most nem fogom megkísérelni. Amit viszont meg fogok kísérelni, az egy olyan etika bemutatását, amely felhasznál bizonyos tudományos alapokat, amely sok ateistának véleményem szerint megfelelő lehet, és amelynek alapjai vannak olyan erősek, hogy ha nem is kötelező érvényűek, de erős vázát képezzék egy ateista életnek.

Úgy látom, hogy a legtöbb ateista elfogadja az evolúció elméletét, ateizmusában ez egy méltó módon fontos téma, gondolkodásának ez méltó módon egy fontos központi mintája. Azt is gondolom, hogy ha az ateistákat megkérdeznék az erkölcsről, akkor a legtöbbjük valami olyasmit mondana, hogy a homo sapiens faj, amely szociális lény és társadalmakban él rendelkezik egy bizonyos természetes erkölccsel, amelynek nem véletlenül része bizonyos fokú szolidaritás, altruizmus, a magántulajdon, az élet védelme, és ennek megfelelően a lopás, a gyilkosság és azok az alap értékek, amelyek például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, és jóval kevésbé a keresztény tízparancsolatban, mint ahogy azt a keresztények hangoztatni szokták.

Tehát az ateisták nagy része az erkölcs kérdésére azt mondhatja, hogy van egy természetes erkölcs, amelyről nagy konszenzus is van, és evolúciós alapjai is vannak. A buta hívő persze azzal jönne, hogy hát evolúciós alapon az emberi élet célja a minél több szex, minél több élvezet, a vetélytársak meggyilkolászása, a javak elrablása lenne, semmi több. Ez éppen csak azt nem veszi figyelembe, hogy a homo sapiens társas lény, és ennek értelmében a szex és élvezet rendben van, de bizonyos korlátokkal, a közösségen belüli gyilkolászás pedig nem annyira. A szex területén eléggé ingadozik az erkölcsi határ, a gyilkolászás területén már szorosabb, a magántulajdon védelménél van talán a legnagyobb konszenzus.
Mindezt szépen el lehet magyarázni a buta hívőnek, de ennél én egy kicsit többet szeretnék kihozni a dologból, pontosabban majdnem ilyen alapokról indulnék ki, csak egy kicsit még konkretizálnám az összefüggéseket, és hozzáadnék egy nagyon fontos, abszolút empirikus és tudományos elméletet: a flow elméletet.

A flow elmélet szerint a boldogsághoz tulajdonképpen az kell, hogy az ember a sikerekben és a kihívásokban arányos egyensúlyt érjen el. (A fenti képen szerintem a "lehetőség" szó megtévesztő, a "kihívás" szó illene oda.) A túl nehéz, kockázatos dolgok azért nem jók, mert túl ritkán van siker, a túl könnyű dolgok viszont nem adnak elég megelégedést. Ez a flow elmélet leegyszerűsített változata, és az én gondolatmenetemhez csak ez kell. Csíkszentmihályi MIhály, aki a flow elméletet kitalálta, és aki számos publikációban, nagyon alaposan kidolgozott kísérletekben igazolta, továbbá részletesen kidolgozta, tudtommal nem alkalmazta az etikában. Talán azért nem, mert ez inkább filozófiai, mint tudományos kiterjesztés, és sokat kellene azon dolgozni, hogy a flow elméletet mint etikát is kidolgozza az ember, és olyan empirikus hátteret tegyen mögé, amely eléggé tudományossá teszi.

Ahogy leírtam, itt egyébként is problémába ütközne, mert nem mondhatjuk, hogy ez az etika mindenkinél működik, hiszen tény, hogy vannak betörők, tolvajok és csalók. Egy flow alapú etika tehát nem lehetne tökéletesen megfelelő tudományos leíró elmélet. Illetve ehhez meg kellene tudni magyarázni és jósolni, hogy akik eltérnek, és mégis betörők és csalók lesznek, azok miért teszik ezt. Lehet, hogy még ez is lehetséges volna, de aztán ezt még tesztelni is kellene, hát elég nagy kihívás.

De a flow etika lehet normatív etika, amely a flow igazolt elméletén alapul, és ajánlást tesz mindenkinek, amely ajánlást aztán az emberek vagy elfogadják, vagy nem. Ilyen értelemben azonban az etika nem tudomány, hanem filozófia. Ilyen értelemben fogom most leírni, mire gondolok.

Vegyünk például egy betörőt! Ha nincs isten, nincs pokol, nincs mennyország, akkor ugyebár "miért legyek tisztességes, kiterítenek úgyis?" alapon egy betörő gondolhatja azt, miért ne törjön be lakásokba. "Miért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis."  rész költőien jól hangzik, és valamifajta emelkedett gondolatnak is, de azért nem túl hatásos a betörők visszatartásában. MI jön még itt számításba? Az evolúció szempontjából az, hogy valamiből meg kell élni. Az említett társadalmi szempontokból pedig az, hogy a betörőket azért időnként elkapják, és lecsukják.

De ha az ateista csak azért követi a törvényt, mert túl jó a bűnüldözési ráta, akkor az még sok hívő szemében túl gyenge. És bár ez az álláspont is tartható logikailag, de a másik gyengéje az, hogy a bűnüldözési ráta nem olyan jó. Betörőnek lenni a "megéri" határán mozog. Egy kicsit függ attól, hogy az ember milyen szükségben van, és milyen ügyesen csinálja. De ahogy említettem, a törvények és bűnüldözés mellett is jó lenne, ha egy ateistának több alapja volna arra, hogy ne legyen betörő.

Miért nem vagyok én betörő? Vagy miért nem lopok? Vagy miért nem csalok adót? Kérdeztem én is magamat sok-sok évvel ezelőtt. És sokáig csak az volt a válaszom, hogy a törvény miatt, meg így neveltek, valahogy nem az én életstílusom. De ez nem volt számomra teljesen megnyugtató. Bár egyébként már abba az irányba tartunk, ahova ki szeretnék lyukadni.

Tulajdonképpen azzal az intelligenciával, amellyel valaki például mesterséges intelligencia kutató, azzal az intelligenciával lehet hacker is. Rabolhatnék bankot elektronikusan. Miért nem teszem? A válasz a flow elméletben van. 

Térjünk vissza a betörésre, mert az eléggé kontrasztos dolog. Én azért nem vagyok betörő, mert tényleg nem az én stílusom. No de mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a betöréshez tényleg nem kell az az ész, amely a mesterséges intelligencia kutatáshoz kell. Tehát nem a megfelelő kihívás. Ráadásul ez pont egy olyan dolog, hogy amellett, hogy nem nagy kihívás, még kudarcélmény is van, mivel azért a bűnüldözés mégiscsak működik. A betörést nem lehet olyan okosan csinálni, hogy ne lenne a lebukásnak kockázata, és ne fordulna elő kudarcélmény.

Most jöhet valaki azzal, hogy de, hogyne, milyen érdekes kihívás a betörés. Ja, ha sosem csináltuk, akkor egyszer igen. Még kétszer is, háromszor is, talán még tizedik alkalommal is van némi bizsergés benne. De aztán már igazán rutinmunka, és a heti rutin azért már nem érdekes, nem kihívás. A "vajon elkapnak-e" izgalmán kívül a betörés igazán unalmas munka.

Ehhez hozzá jön még a tevékenységen kívül a környezet is. A betörő ismerősei, barátai, a "munkatársai" is olyan emberek, hogy hát hogy finoman fejezzem ki magam, nem túl jó a munkaköri légkör. Nem igazán nekem való. Egy betörőnek nem csak a munkája nem elég jó kihívás, hanem a munkaköri beszélgetések sem igazán emelkedettek. És hát azért ez is szerepet játszik a flow elmélet szerint a boldogsághoz. Összefoglalva és tömören: én azért nem vagyok betörő, mert hihetetlenül boldogtalan lennék, még akkor is, ha sikeres betörő lennék. 

És ez nem csak rám érvényes, hanem minden olyan emberre, aki tehetségesebb annál, semmint, hogy a betörés neki jó kihívás volna. Nagyon sok ember tud sokkal jobbat a betörésnél, és ezért jobb, ha nem a betörést választja. Tehát a hagyományos válasz helyett: "jajj, de buta ez a betörő, hát nem tudja, hogy a betörés erkölcstelen?", azt mondhatjuk, hogy "jajj, de buta ez a betörő, hát nem tudja, hogy a betöréssel nem lesz igazán boldog?". Persze ezt nem kötelező elfogadni, egy ateistának sem kötelező elfogadni, csak a flow elmélet miatt valószínűleg nem lesz boldog. Az meg azért komoly motiváció. És itt volna az a pont, ahol egy komoly tudományos kutatásnak konkrétan fel kéne mérnie, hogy ha betörőknek komolyabb kihívást és fejlődést biztosító lehetőségeket adnak, akkor boldogabbak lesznek-e. És ezt nehéz lekísérletezni, de meg kéne csinálni.

És aztán ha tovább megyünk, nekem az adócsalás is azért nem különösen opció, mert meg tudok én élni adócsalás nélkül is, és ez is kihívás. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, hogy miért nem csalok mondjuk sakkban, vagy góban. Persze, lehet úgy is nyerni, hogy amikor a másik nem néz oda, leveszem a bástyáját. De nem tenném meg. Akkor sem, ha totál nulla lenne a lebukás kockázata. Azt sem tenném meg, hogy mondjuk kimegyek vécére, és ott számítógéptől kérek lépés-tippet, amivel nem lehet lebukni, legfeljebb világbajnoki döntő szintjén. De nem teszem meg, mert akiket meg tudok verni, azokat csalás nélkül is, akiket meg nem, hát azokat csalással sem tudom igazából megverni. Az "igazából" itt azt jelenti, hogy én tudnám, hogy nem a magam tehetsége okán vertem meg őket. Tehát a siker az nem siker.

Jöhetne valaki azzal, hogy a csalás kitalálása és véghezvitele a kihívás, de a legtöbb esetben a csalás egészen egyszerű dolog. A barátomat átverni sakkban igazán nem kíván valami zseniális teljesítményt. Las Vegasban pókerben nyerni, vagy számítógéppel bankot hackelni, vagy a sakkvilágbajnokságon nyerni, az már talán igen. De a sakkvilágbajnokságot csalással megnyerni nem jelent akkor a teljesítményt, mint csalás nélkül nyerni. Aki tehát oda jut, hogy játszhat egy világbajnoki döntőt, annak ez nem igazán jó kihívás. Lehet, hogy egy-egy sakkozó mégis megpróbálja, lehet, hogy volt valaki, aki csalással nyert, de hogy utána boldog nem volt, az szinte biztos. A flow elmélet miatt tudjuk, hogy nem nagyon lehetett boldog.

És akkor itt már eljutottunk ahhoz a kérdéshez, amelyre azt mondtam, hogy túlmutat a normatív etikán. Akik mégsem követik ezt az ajánlást, azok miért? Egy csaló sakkvilágbajnok valószínűleg azért, mert nem gondolt eléggé bele, hogy nem lesz a csalással boldog. Ő valószínűleg normálisan felfogná azt, amit itt leírtam, valahol biztosan tudja is, de valami rövid zár miatt belemegy. Lehet, hogy a pénz miatt, azt gondolja, azzal csak boldog lesz. Pedig ahhoz képest, hogy valaki sakkvilágbajnok, a csalással megszerzett pénz igazán semmi.

Az egyszerű betörők pedig bizonyára nem is gondolják meg ezt, nem tudják, hogy nem lesznek boldogok, nem tudják, miért nem boldogok. Nem gondolnak bele, nehezen is értenék meg, ha elmagyaráznánk nekik ezt a flow etikát. Vannak közülük sokan, akik megélhetnének tisztességesen is, de például a sok pénzről azt hiszik, hogy majd boldogít. Ne pufogtassunk lapos közhelyeket, a sok, kiérdemelt pénz az eléggé boldogíthat.

No tehát sok betörő nyilván azt hiszi, sokkal több pénzt fog szerezni, sokkal jobban fogja boldogítani, mint ahogy az valójában van. Sok betörő nyilván nem látja át ennek a flow etikának az összefüggéseit. Sok betörő pedig hát nem volna képes tisztességesen a tehetségéből megélni, mert nincs neki. Még odáig sem jutott el a kihívásokban, hogy valamiben tehetséges lenne. De számára az is jó kihívés lenne, hogy egyáltalán eljusson idáig.

Itt pedig elérkeztünk az elméletem egy másik vetületéhez. Ugyanis azt mondhatjuk, hogy az embereknél mindig vissza lehet menni oda, hogy vannak bizonyos alap vágyaik, érzelmeik, céljaik, késztetéseik, amik elfogadhatóak: se nem jók, se nem rosszak. Például egy tolvajnak is vannak olyan késztetései, céljai, vágyai, amelyek rendben vannak: az, hogy szeretne jól élni. Tehát a tolvajnál is le lehet bontani a dolgot olyan, szintre, ahol még rendben vannak a dolgok, és rá lehet mutatni arra, hogy bizonyos döntéseknél távlatilag kicsúszott a dolog a kezéből. És ennek a vége boldogtalanság. Amelyet ismétlem, lehet választani, csak hát az embereknél elég nyomós motiváció szokott lenni, és tudatosan nem szokták választani.

Ha minden ember okos volna egy bizonyos szintig, akkor a társadalom egyrészt megvédene a lehetőségeit a többségnek a vágyai normális kibontakoztatásához, másrészt minden ember találna is normális lehetőséget a vágyai kibontakoztatásához. Talán nem volnának tolvajok, gyilkosok, diktátorok, ha megértenék, hogy hosszú távon nem ez a boldogságuk útja, Ha felfognák a flow elméletet.

A gond persze az, hogy vannak buta emberek, és így azok a rövidlátó utakat választják, a tolvajlást, a gyilkosságot, a csalást, az elnyomást és a vallást. Ezzel maguknak is rosszat téve végső soron. Elméletem azt mondja, hogy nincsenek alapvetően rossz emberek, csak buták. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden ember jónak születik. Ez a rousseau-i, romantikus elképzelés kicsit naiv. Minden ember valamilyennek születik, és lehetne belőle "jó", ha okos volna. Sajnos persze nem minden ember okos, és bizonyos mértékig ez lehet genetikus is. Tehát nem igaz, hogy az embereket, ha a természetbe kitennék, akkor jók lennének, nem igaz, hogy a rossz embereket csak a társadalom teszi azzá. Vannak bután született emberek, vannak rossz társadalmi befolyások, vannak pozitív társadalmi befolyások is.

Végül, a vallás, mint a nép ópiuma maga is egy ilyen buta választás eredménye. A hívő emberek a kihívások leküzdése helyett egy istent választottak maguknak, ezzel elkerültek bizonyos kihívásokat. Például mások választanak meg nekik sok életcélt, mások választanak nekik erkölcsöt. Sok tekintetben pedig a dolgok igazi megismerése és magyarázata helyett mások adnak nekik álmagyarázatokat. Ezen kihívások nélkül is limitált az emberi élet. A nagy átlag szintjén ez a boldogságban még nem mutatkozik meg, mert bőven van még más kihívás is az életben. De bizonyos egyéneknek, akik eme kihívásokat már leküzdötték, az ateizmus szabadsága jelentheti a következő lépcsőfokot. Valószínűleg ezért a jóléti társadalmak azok, ahol az ateizmus leginkább terjed. És persze más okokból is, amelyek már nem tartoznak ehhez a cikkhez.

Zárásként még annyit, hogy a flow mechanizmusa nem csak egy természetes erkölcs kialakítására ad lehetőséget, hanem elmondható, hogy evolúciós alapon teljesen érthető a kialakulása. Az a faj, amelynek motivációi között szerepel az, hogy akkor legyen boldog, ha folyamatos kihívásoknak tud megfelelni, nyilván hihetetlen szelekciós előnyt szerez azokkal szemben, akikben nincs ilyen drive. Emiatt "másztunk mi le a fáról". Az is érthető, hogy az "evolúció beszabályozta", hogy az irreális célok nem teljesítése boldogtalanságot okozzon, hiszen egy fajnak szelekciósan nagyon hátrányos lenne, ha az egyedei irreális dolgok álmodozásával töltenék az életüket. Nincs tehát rejtély, nincs szükség istenre a flow működéséhez sem.

Irodalom: Csíkszentmihályi Mihály: "Flow - Az áramlat, A tökéletes élmény pszichológiája", Akadémiai Kiadó, 2004.

Címkék: bűnözés boldogság etika lopás flow erkölcsi relativizmus

32 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr1005527197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.09.24. 08:12:29

Igen, van természetes erkölcs. Azaz nem kell Istenben hinni az erkölcsösséghez. Viszont a természetes erkölcsöt Isten ültötte az emberek lelkébe.

Koós István 2013.09.24. 08:27:43

Econak van az a bizonyos könyve, amit egy olasz püspökkel írt közösen, és amiben elvileg vitatkoznak, de inkább csak udvariaskodnak.

Viszont ennek ellenére Eco egy-két dolgot ennek ellenére jól megfog az erkölccsel kapcsolatban. Azt mondja, hogy az ateista, aki nem hisz túlvilágban, úgy érzi hogy ez a világ olyan szubsztancia, amihez ő is hozzáteszi a maga részét, ezért van, hogy felelősséget érez iránt. Ez olyan, mint az iskolában: ha egy osztály maga teszi rendbe, festi ki az osztálytermét, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ott nem lesz rongálás, vigyázni fognak rá.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 08:48:40

@Koós István: ez működik bizonyos rétegnél, de függ ezen a bizonytalan érzésen, hogy magunkénak tekintjük-e a világot. abból, hogy a világ nem istené, nem következik, hogy a miénk. sokan tekinthetnek a világra egy semleges, idegen tényezőként, ami senkié.

egyébként tényleg vannak ilyen ateista érzelmek, a Facebookon sok ilyen kép terjeng. a modern környezetvédelem is ilyen.

csak általános erkölcsként ez szerintem nem elég általános

Waldi! 2013.09.24. 09:04:31

Es mi van az internetes kalozkodassal? Az igaz ugyan, hogy a buntetes valoszinusege kicsi, de ha senki sem vesz jatekot, megy moziba, vesz filmeket, akkor ezaltal kevesebb penzbol rosszabb filmek es jatekok fognak keszulni.
Ha egy autot is le tudnank egy gombnyomassal masolni, akkor ki fejlesztene autot?

Tintanyaló Papírtigirs 2013.09.24. 09:07:07

Nem rossz írás, bár szerintem az erkölcs inkább tanult mint "hozott" anyag, ez így mondjuk elég sok mindent megmagyarázna. Pl.: hogy a mélyszegénységben, és alacsonyan iskolázottak hajlamosabbak az erőszakos bűntényekre. És szerintem az hogy az ember társas lény, az nem megfelelő indok. Azért élünk társas rendszerben, mert az az egyén számára is kielégítő állapot.
És amúgy se értem azokat akik Istent hozzák fel érvként. Számukra ott a gyónás, meg régen a pénzért vett bűnbocsátó cédulák :D Minket nem oldoz fel senki :)

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 09:23:17

@Waldi!: "Az igaz ugyan, hogy a buntetes valoszinusege kicsi"

Németországban teljesen megfordult a helyzet. a büntetés valószínűsége nagy, és pofátlanul nagy a büntetés mértéke is. átmeneti jelenségről beszélsz.

Yorik 2013.09.24. 12:47:51

A bűnelkövetés igenis jelenthet kihívást, akár egy életen át növekvő kihívások sorozatát, és a flow-elméletnek vajmi kevés következménye van az etikára nézve. A poszt hamis párhuzamot von az egyszeri betörő és a mesterséges intelligencia kutató között - a betörőt az utcaseprővel vagy a kamionsofőrrel, míg a kutatót egy Portikkal, Simicskával, Berlusconival, Caponével reálisabb összehasonlítani.

A bűnözővé válás faktorai a kockázatvállalási kedv és az együttérzési képesség mértéke lehetnek. Az intelligencia ott lép be a képbe, hogy lehetővé teszi a kockázatok helyesebb felmérését.

A különböző vallásos túlvilág koncepciók az elsőt célozzák meg, emelve a bűnözés kockázatát. Vélhetően azokban a korokban, amikor ezek a képzetek elterjedtek, és egy átlag ember egy mai tízéves tudásával sem rendelkezett a világról, jóval nagyobb visszatartó erővel rendelkeztek, és társadalmi evolúciós előnyt jelenthettek az által, hogy csökkentették az egyensúlyi állapotban rend/önvédelemre ill. bűnözésre fordított közösségi erőforrások mértékét.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 12:52:08

@Yorik:

"A bűnelkövetés igenis jelenthet kihívást, akár egy életen át növekvő kihívások sorozatát"

nem nagyon. pont ezért szokták például a sorozatgyilkosok addig növelni a kockázatot, míg lebuknak

"A poszt hamis párhuzamot von az egyszeri betörő és a mesterséges intelligencia kutató között - a betörőt az utcaseprővel vagy a kamionsofőrrel, míg a kutatót egy Portikkal, Simicskával, Berlusconival, Caponével reálisabb összehasonlítani."

az a különbség, hogy az utcaseprő előtt nyitva van az út a mesterséges intelligencia kutatás felé, a betörőnek nincs. a betörő amikor a betörést választja, nagyon lezárja a lehetőségeit.

z003 2013.09.24. 15:42:27

Én pedig azt nem értem miért éppen a flow elmélet van szembeállítva, miért nem a Konfucianizmus, ahol szintén nincs szükség istenre a működő együttéléshez.
Mellesleg bizonyítottam működőképes kb 3000 éve, több millió ember által tesztelve.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 15:55:07

@atrazin: nem látom a Konfucianizmus tudományos alapjait.

z003 2013.09.24. 15:57:07

Én meg a vallások tudományos alapjait. :)

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 15:58:50

@atrazin: azon kívül marhára idegen a mi modern társadalmunktól, és még a modern kínai társadalomtól is.

z003 2013.09.24. 16:01:39

@Brendel Mátyás: Viszont isten, és hit nélkül működő erkölcs legjobb példája, amivel bármikor földbe döngölhető még a legfelkészültebb hívő vitapartner is.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 16:03:53

@atrazin: értem, arra lehet, hogy jó, de a postban több volt a célom ennél.

Avatar 2013.09.24. 16:06:22

Hát úgy tűnik, hogy a csalással kapcsolatban nem mindenki gondolkozik és érez úgy, mint te:
www.nyest.hu/hirek/csalni-jo

Egyébként pl az internetes betöréseket a white hat hackerek csakis a kihívásért csinálják, annak illegalitása ellenére.

@Waldi!: Biztos vagy benne, hogy egy film attól lesz jobb, vagy rosszabb, hogy mennyi pénzt költöttek rá? Szerintem ez csak egy meglehetősen szűk filmkategóriában döntő jelentőségű. Persze kevesebb pénzből kevesebb autót lehet felrobbantani, rommá zúzni, de még egy autós akciófilmben se feltétlen ettől függ, hogy a nézők élvezni fogják-e.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 16:18:28

@Avatar:

az a baj, hogy a boldogság kiértékelése az illetők saját beszámolóján alapult, ami ebben az esetben a csalás része. azaz aki csalt, azért hazudhatta be, hogy jól érzi magát, nehogy lebukjon. továbbá az önigazolás része is, azaz aki csalt, azért ixelte be, hogy jól érzi magát,h ogy maga előtt is igazolja a csalást.

írtam, hogy nagyon alaposan kell ezt a kísérletet eltervezni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.09.24. 16:53:57

"a szex és élvezet rendben van, de bizonyos korlátokkal (más asszonyának elcsábítása például már nem), a közösségen belüli gyilkolászás pedig nem annyira. "

Pedig az ember eredendően poligám. A férfiaknál egyértelmű, de nők is pl. hajlamosak az ösztrusz idején félrelépni, hiszen így egy biztonságos környezetbe (férj) kerül egy genetikailag alkalmas(abb) gyerek (a szeretőtől). Most épp nem jut eszembe annak az angol nyelvű könyvnek a címe, amelyben egy szakember éppen ezt tárgyalja elég mélyen.

Aztán meg évezredekig erkölcsös dolog (sőt erkölcsi kötelesség) volt párbajban ölni vagy a vezetésért gyilkolni (ennek intézményes formái is kialakultak, amikor harcra hívták ki a regnáló vezetőt), szóval annyira nem látom, hogy a közösségen belüli gyilkolászás nagyon ellentmondana a "természetes" erkölcsnek.

Mára csak annyi változott, hogy a másikat ált. nem fizikailag iktatjuk ki, hanem erkölcsileg vagy anyagilag tesszük tönkre. Előbbinek "erkölcsös" intézményesített formája a bulvármédia (nem véltelen a karaktergyilkosság szó), utóbbinak pl. a tőzsde.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 17:05:14

@Kovacs Nocraft Jozsefne: a poligámia és a gyilkolászás olyan dolg, hogy a társadalom valahogy szabályozza, persze változik is, és különféle hatások eredője az, hogy éppen mi alakul ki. a cikknek nem az a célja, hogy ezeknek pontos határait vizsgálja.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.09.24. 17:13:33

@Brendel Mátyás: Ezzel egyetértek, csupán azt kívántam jelezni, hogy e két dolognak nem lehet sok köze a hipotetikus "természetes erkölcshoz".

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy vallstól és istenhittől függetlenül létezik egy erkölcsi imperatívusz. Én is szeretném, ha ez így lenne (ateista, vagy talán inkább agnosztikus vagyok), de ez érzésem szerint inkább csak wishful thinking.

Avatar 2013.09.24. 17:33:34

@Brendel Mátyás: Azért nem elvethető módszer az, hogy megkérdezzük az embert, hogy érzi magát, és elfogajuk tőle a választ, hiszen nála jobban úgysem tudja senki. A Flow elméletet alátámasztó empirikus vizsgálatoknál nem így csinálták?

Mellesleg ott a másik példám is, a hacker, aki betör a betörés kihívásáért, nem akar semmit ellopni, se tönkretenni... Ha nem lenne meg a betörés öröme, akkor mi motiválná erre? Talán ő is csak hazudja magának, hogy élvezi?

Harmadrészt, ha a kérdőívben hazudtak arról, jól érezték-e magukat a csaláskor, akkor mi motiválhatta őket hazugságra? Csak nem az, hogy jobban érezték magukat, hogy csaltak a teszten is és még az utána következő kérdőív kiöltésében is, mintha csak a teszten csaltak volna? Ez esetben viszont a hazugság boldogító hatásáról kéne beszélnünk, ami megint a csalás egy formája...

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 17:36:02

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

OK, lehet, hogy a természetes erkölcsre nem a monogámiát kellene felhozni példaként, hanem a lopást. Az ölés a modern korban azért a halálbüntetésen és háborún kívül azért elég nagy konszenzussal tiltott dolog. Így a párbaj is.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 17:41:04

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Na, átírtam a szöveget. Nem vettem ki a szexet, mert az evolúció miatt kénytelen vagyok megemlíteni. A gondolatmenetet nem akartam teljesen törölni, mert a gondolatmenet mondandója azon van, hogy a hívő hite ellenére az evolúcióból nem következik egy a vallásos erkölccsel oly mértékben homlokegyenes erkölcs, mint ahogy hiszi. A gondolatmenet nem arra akar kilyukadni, hogy a természetes erkölcsről totál konszenzus van, és mindent totál leszabályoz.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 17:50:24

@Avatar:

" A Flow elméletet alátámasztó empirikus vizsgálatoknál nem így csinálták?"

nem vagyok valami nagy szakértő, de szerintem ennél komolyabb a boldogság mérésének módszere.

"Mellesleg ott a másik példám is, a hacker, aki betör a betörés kihívásáért, nem akar semmit ellopni, se tönkretenni... Ha nem lenne meg a betörés öröme, akkor mi motiválná erre? Talán ő is csak hazudja magának, hogy élvezi?"

Az írásomban mondtam, hogy van ellenpélda. A betörők maguk is ellenpéldák. Hiszen minden meggondolásom ellenére léteznek.

Az is logikus, hogy a hackelés pár alkalomra megfelelő kihívás lehet, és ha a hacker ezt le tudja szigetelni egy pár ártatlan esetre, akkor persze, hogy előfordul ilyen.

De hogyan lehet hackelésből úgy kialakítani fokozódó kihívások rendszerét?! Az első ártatlan hackelés után hogy emeled a tétet károkozás nélkül?!

"Harmadrészt, ha a kérdőívben hazudtak arról, jól érezték-e magukat a csaláskor, akkor mi motiválhatta őket hazugságra?"

Erre már válaszoltam.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.09.24. 17:57:47

@Brendel Mátyás: Tudom, hogy nem igazán erre van kihegyezve a poszt, ezért ne is tekintsd szőrszálhasogatásnak, amit írok, ám a "modern kor" az utóbbi hány évet jelenti? Mert 150 éve még Európában is elfogadott volt a párbaj, vagy legalábbis hallgatólagosan megtűrt. 150 éve pedig már túl voltunk a felvilágosodáson és az ipari forradalmon.

Az is megér egy misét, vajon a háborúban történő gyilkolászás vajon miért elfogadott dolog még ma is (nem a polgári lakosság lemészárlására gondolok, mert az már régóta bűncselekmény). Ez főleg annak fényében érdekes, hogy a halálbüntetést igen sok államban megszüntették: vagyis egy gyilkost nem szabad megölni, de egy ellenséges katonát, aki esetleg senkit nem ölt meg, na őt már szabad. És hogy mindez hogyan illeszthető a természetes erkölcsbe.

A konszenzusos tiltást is inkább csak a keresztény kultúrkörre értelmezzük, mert pl. az iszlám kultúrában ma is elfogadott, sőt erkölcsös dolog megölni a megerőszakolt - és ezáltal becsületét vesztett - nőt (gyakran a saját családja öli meg). És ez nem az iszlám vallásból ered, mert épp az iszlám jog vagy éppen a saria az, amely a nemi erőszakot halállal bünteti (pl. Iránban az akasztások tekintélyes hányadát nemi erőszaktevőkön hajtják végre).

Szóval nagyon ingoványos talajra tévedünk, ha természetes erkölcsről beszélünk, és ezt nem teszi egyszerűbbé az, ha ezt az evolúcióra akarjuk alapozni. Ennek oka szerintem az, hogy az erkölcs fogalmilag elválaszthatatlan egy értékítélettől, miközben a "természetes erkölcsöt" éppen értékítéletmentesen akarod definilni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.09.24. 18:00:02

@Brendel Mátyás: Csak az előző kommentem elküldése után láttam a 17:41:04-kor írt hozzászólásodat. De nem is akarok részletkérdéseken lovagolni, mert ettől függetlenül értem és rokonszenvezek a véleményeddel.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.24. 18:39:28

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

"Mert 150 éve még Európában is elfogadott volt a párbaj, vagy legalábbis hallgatólagosan megtűrt."

valójában Európában már korábban betiltották, méghozzá azon érdekeltségből, ahol ez legtöbbször előfordult: a katonaság érdekeltségéből.

en.wikipedia.org/wiki/Duel#Opposition_to_dueling

"Az is megér egy misét, vajon a háborúban történő gyilkolászás vajon miért elfogadott dolog még ma is"

azért, mert az közösségen kívül van, illetve a közzsség védelme. tulajdonképpen szerintem minden korban a közözsségen belüli gyilkolászás volt tilos, a kívüli meg megtürt, és csak a közösség nagysága változott. a közösség mindig védte magát.

"kultúrkörre értelmezzük, mert pl. az iszlám kultúrában ma is elfogadott, sőt erkölcsös dolog megölni a megerőszakolt - és ezáltal becsületét vesztett - nőt"

szerintem ez már az, amikor a vallás nagyon elrontotta a természetes erkölcsöt.

mques 2013.09.24. 19:55:42

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Engem ez az angol könyv érdekelne. Utánanéznél?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.09.24. 23:16:12

@mques: Ez nem az a könyv (annak a címe továbbra sem jut eszembe), de érintőlegesen ez is említi:

www.amazon.com/Dollars-and-Sex-ebook/dp/B00BJ7G228

Nem feltétlenül kell érte kiadnod 11 dollárt, az nCore-on is fenn van.