HTML

Ateista Klub

"Hiszem, hogy a mindenható Isten akarata szerint cselekszem, amikor a zsidóval szemben védekezem és harcolok az Úr művéért!" Adolf Hitler: Mein Kampf

Ateista Klub a Facebookon

Friss hozzászólások

Címkék

1 (1) abortusz (1) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (3) AIDS (1) áldozat (3) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (1) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (24) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) béke (1) bergoglio (3) betegség (8) biblia (10) Biblia (13) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) búcsúcédulák (1) buddhizmus (10) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) bűvészet (1) carl sagan (1) cenzúra (5) család (1) csoda (9) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (2) demográfia (1) demokrácia (4) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (15) djihad (2) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (9) dzsihád (2) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (18) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (24) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (1) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (1) elv (1) empirizmus (4) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (26) erkölcsi relativizmus (6) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (7) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (25) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangéliumok (5) evolúció (12) evolúcó (1) ezotéria (5) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (5) feminizmus (5) feymann (1) film (15) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (3) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) gonosz (20) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (15) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (4) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (18) hitchens (3) hittan (4) hitvita (2) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (7) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (2) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (19) igazságosság (1) ikon (1) ima (2) india (1) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (14) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) Irán (1) irán (1) irodalom (2) irónia (3) isten (10) istenérv (18) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (45) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) Jézus (11) jézus (18) jog (1) karácson (1) karácsony (7) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) keresztelés (1) keresztény (8) keresztényésg (3) kereszténység (32) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (5) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (7) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (3) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (9) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (9) metafóra (4) metodika (1) militantizmus (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) monizmus (2) monoteizmus (2) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (1) múzeum (1) nácizmus (3) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (3) nobel (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) oktatás (11) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (1) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (2) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofilia (1) pedofília (3) plágium (1) pogányság (2) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (7) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (1) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (1) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) sci-fi (2) sorozat (1) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (3) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (1) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) sztoicizmus (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (1) takonyangolna (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodicea (8) teodícea (1) teológia (9) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (15) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (3) tolerancia (2) történelem (8) történelmi jézus (5) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (18) tudományfilozófia (29) túlvilág (9) tüntetés (2) tv (1) újságírás (2) újtestamentum (2) üldözés (5) undefined (2) Univerzum (5) usa (4) USA (2) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (6) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (2) valószínűségszámítás (3) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (8) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (1) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (1) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (2) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

Szétcsúszás

Brendel Mátyás 2017.05.02. 06:32

988ed61c4d85999ec36f4f2ac42b7b19.jpg

A lány némi feltűnést keltett a Les Deux Magots kávézóban, ahogy percenként ugrált fel a kávéja és könyve mellől, hogy pár méterre, a sétány másik oldalán elszívjon egy cigit, miközben idegesen nyomkodta az iPhone-ját. Először nekidőlt az egyik leparkolt motornak, majd amikor az - mint egy ringlispíl - kifordult alóla, akkor a hengeres elválasztókőre ült, de mivel az meg csont hideg volt, ismét csak felpattant. De azért nem volt ez nagy dráma, legalábbis párizsi viszonylatban.

Végre, amikor egyszer felpillantott az SMS-ek közül, felragyogott az arca, és egy másik, a templom felől a közeledő nő elé sietett. Az érkező fiatal nő gyakorlatlanul botladozott a magas sarkú cipőben, mivel láthatóan gömbölyödött egy kicsit a hasa. Első gyermeke lehetett. De hamarosan átevezett a zebrán a kávézóhoz. Egy kis lélekerősítő bisou-bisou után vissza is ültek az asztalhoz.

- De mi a baj, Julie? - kérdezte az érkező lány, miközben kezébe vette a könyvet, és végigpörgette.

- Sza... - elcsuklott a hangja - szakítottunk Francois-val.

- Jajj ne! - csapta le a könyvet Emilie - De hát olyan jók voltatok együtt, megesküdtem volna, hogy ez most kitart. Annyira oda voltál érte, annyira rajongtál! A múltkor még áriákat zengtél róla, emlékszel?

- Igen, alig tudom elhinni, de tényleg, Francois tényleg annyira fantasztikusnak látszott. Amikor megismerkedtünk, tudod, elvitt a Cite des Sciences-be, és mindent elmesélt, mindenről tudott valamit mondani. Végre egy reál érdeklődésű srác, akinek nem ment el az esze, de mégis van fantáziája! El voltam varázsolva, hogy végre valaki, aki nem a hülye Montmartre-ra visz, és nem a giccses Tertre-on akar velem crepes-t enni. Eddig vagyok már a "bohém" művész-növendékekkel - a "bohém" szónál kicsit ironikusan megbiccentette a fejét. Emilie ugyan már hallotta a történetet, de türelemmel várt, hogy mi lehet a "de..." rész.

- És tudod, a fényes Geode előtti parkban, azon a nyári éjjelen, amikor mesélt a multiverzumokról, a Mátrixról, hogy lehet, hogy mindannyian csak számítógépes szimulációk vagyunk. Annyira lenyűgözött. Olyan volt, mint Cyrano a holdbéli utazásával - paskolta meg az asztalon lévő Cyrano életrajzot Julie. Irodalom szakra járt a Sorbonne-ra, akárcsak anno Emilie, aki önkéntelenül is elmosolyodott Cyranora gondolva. Természetes reakció volt. - Tök jó könyv egyébként, olvasd el! Amit ez az író Cyranoval kezd, az olyan, mint Monet a vízililiomokkal.

- Jó, jó, majd belekukkantok – Emilie kicsit elfintorodott: a vízililiomos hasonlat elég gyanús volt - de mondd már, mi lett Francois-val? - még mindig azt várta, mi lesz az az újdonság, amiről nem tud.

- Aztán tudod, elvitt a Grande Arche-hoz - és ne is mondd, ez se klisé, mert nem is voltam olyan sokat ott - megmutatta a tetőn lévő számítógépes kiállítást, és azt a szuperszámítógépet. Tudod, azt a nagy, zöld hengert, mintha egy nyolcvanas évekbeli sci-fiből jött volna elő.

- Tudom - bólogatott Emilie, bár soha nem látta a gépet. És a sci-fikben sem volt otthon. De ez most mindegy volt, csak haladjanak.

- És a tetőn, amikor előttünk volt a város - Julie végigsöpört a Magots zöld napernyője alatt, körbe, majdnem felpofozva a szomszéd asztalnál ülő amerikai turistát, aki demonstratívan Sartre-t olvasott kávézgatás közben - a felhőkarcolók, valahol messze, elől az Arc de Triomphe, jobbra az Eiffel torony, ..., és tudod, elkezdte tovább mondani a szimulációt, hogy lehet, hogy a szimulációs számítógépet egy intelligens lény programozta, egy másik világban, de lehet, hogy az is csak egy Mátrix, és aztán lehet, hogy az is, ... , tudod, úgy beleszédültem – mindjárt le is huppant megint, mert a napernyős, forgolódós artikulációba  a valóságban is beleszédült.

- Hát igen - nevetett Emilie nem igazán tudta követni Juliet, de azt értette, hogy valami nagyon elszállt dologról van szó - ez majdnem olyan, mint amikor pillangók röpködnek a hasadban.

- Olyan volt, Emilie, olyan! Mint valami befüvezett, részeg pillangók. És én úgy beleszerettem ebbe az okos, fantáziadús srácba!

- De akkor mi a baj, Julie, miért szakítottatok? Megcsalt?

- Á dehogy - legyintett Julie - Francois nem olyan. Annyi azért nincs benne.

- Akkor te csaltad meg?

- Na - nevetett Julie kicsit keserűen - ezt most jól megkaptam, milyen barátnő vagy te? - odafricskázott egy kis hamut a cigiről.

- Te hülye, vagy, és a gyerek?! - csattant fel Emilie.

- Egyébként meg nem először fordult volna elő - folytatta békülékenyebben, és nyugtatóan fogta meg Julie kezét. Valójában persze nem nézte jó szemmel, amit Julie a férfiakkal művelt, vagy talán kicsit irigyelte is, de most jó barátnő akart lenni - De akkor mi volt?

- Később, tudod egyszer, amikor lent voltunk augusztusban, Provence-ban - Emilie ironikusan, affektálva ismételte magában: "Igen, lent voltunk Provence-ban, mert nekem van fiúm, akivel romantikázhatok!". De aztán megint jópofizott a dologhoz. Julie meg közben tovább mesélte, pergett tovább a film - ... kint sátoroztunk a Pont du Garde-nál, és tudod, olyan ragyogó csillagok alatt, mint valami lézerek – Istenem, lézerek, jegyezte meg Emilie magában - akkor megint elmesélte az aktuális virtuális valóságos történetét...

- Te, ez a Francois nem füvezett?

- Dehogy, nem irodalomra járt, tudod - viccelődött Julie keserűen. Eléggé erőltetett dolog volt. Emilie számára már rég elmúltak azok a napok, amikor még az egyetemen ilyenekben volt benne.

- Akkor szedett valamit? - kérdezte Emilie. Egy pillanatra azt hitte, végre kiderül a szakítás oka.

- Nem, nem kellett neki, soha nem kellett. Ő anélkül is elszállt. Én már inkább, tudod... Szóval hajnalban arra ébredtem, hogy a sátor előtt térdepel, és sír, mint valami elcseszett van Gogh az éjszakában.

- De miért?

- Mert a fejébe vette, hogy a szimulációt bármikor lekapcsolhatják.

- De hülyeség!

- De nem hülyeség, gondolj csak bele! Ha szimuláció vagyunk, akkor bármikor eszükbe juthat kikapcsolni. Vagy jön egy áramszünet. Vagy valami hülye hiba miatt lefagy az egész. És akkor itt az Armageddon. Meghalunk mind - mutatott körbe Julie a párizsi fémrácsos-erkélyes ablaktáblás házakon - Te is, én is, mindenki. Jó, nem a Bibliai hülyeség. Nem lesznek földrengések, nem lesz árvíz, nem robban fel a Nap, nem jön Bruce Willis, csak szép csendben kihunyunk, mint egy kiégett villanykörte fénye az éjszakában.

- Jó, de te is tudod, hogy ilyenben nem szabad hinni, hát a végén az ember megbolondul!

- Hát igen - bólogatott Julie, a kávéja sötét mélyét kémlelve.

- De, ... és akkor ... azért? Megbolondult?

- Olyasmi, de még nincs vége, várjál! Most jön csak a java!  - Emilie most már biztos volt, hogy csak elérkeznek a lényeghez.

- Utána jöttek ezek - intett Julie a háta mögött levő templomra, a Saint Germain des Pres-re.

- Katolikus lett?! - háborodott fel Emilie a büszke, párizsi antiklerikális hangján - De hát mi köze ennek a Mátrixhoz?!

- Hát azért, gondolj csak a harmadik részre! Meg aztán, talán vigaszt nyújtott neki, talán csak egyszerűen egyik hitből a másikba esett. Mint valami spirituális Don Juan. Csak nem ő csábította el a vallásokat, hanem azok vették el az ő eszét.

- Azt mondod, volt még más is?

- Egy időben bejárt a zsinagógába is a Faubourg-nál. Aztán a nagy mecsetben kötött ki a Robert Montagne-on.

Emilie nem tudta, mit mondjon, mert el nem tudta volna képzelni, hogy egy muszlimmal éljen együtt, de se megbántani nem akarta Julie-t, se intoleránsnak nem akart látszani. Mégiscsak az EU-ban vagyunk, vagy mifene.

- És te közben mit csináltál? - kérdezte óvatosan.

- Vettem a sarki, arab boltban egy szép kendőt - vette kezébe a ruhadarabot Julie.

- Jó, tudod, hogy nem így értettem, mit kezdtél ezzel az egésszel?

- Hát mit csináltam volna, szerettem?! Szeretem... Pont ebbe szerettem bele, a fantáziájába, a varázsba.

- De hát nincs abban semmi rossz!

- Nincs?! Egy fanatikus iszlamista lett belőle, aki mindazzal a marhasággal jött, ami ehhez kapcsolódik. Csadorban kellett volna járnom. Aztán valamelyik nap arra ébredtem volna, hogy felrobbantotta az Eiffel-tornyot.

- Jó, jó, az durva, de hát nem lehetett beszélni a fejével? Nem lehetett volna észhez téríteni?!

- Nem, és tudod, az egészben az a nevetséges, hogy még csak nem is kötött ki az egyik fanatizmusnál. Mert még ha komolyan kitartott volna, de nem. Egyik nap fülig benne volt ebben a bullshitben, holnap valamelyik másik marhaságban kezdett volna hinni. Érted?! Jött volna valami sátánizmussal, vagy ufó hülyeséggel, vagy öngyilkos, new age szektával. Érted? - Julie kétségbe esve gyűrögette a kendőjét.

- Mert én nem, én azt nem értem, hogy hol romlott el a dolog. Hol lett az aranyos, okos, sci-fi szerető srácból egy őrült fanatikus? Hogy történt ez az átváltozás, mi a határ, mi az a kis rög az ember fejében, ami miatt bekattan?! Mi vette el tőlem a varázslatos, fantasztikus srácot, és mi adott nekem helyette egy átkozni való szörnyeteget?! Mi?!

Mérgében felkapta a Cyranot és kidobta az autók elé. A macskaköveken a forgalom hamarosan szétzilálta a lapokat, és azok szanaszét szálltak a Saint Germain des Pres felé, mint valami hófehér, gép-galambok. Az egész kávézóban hirtelen csend lett, és mindenki megfordult fonott székében, Emilie-ék asztala felé nézett, ahol Julie erőtlen kétségbeesésben verte az asztalt, miközben zokogva borult rá.

- Miért?!

Emilie nem tudott mit mondani. Nem tudta a választ. Egy dolgot tehetett, amit minden jó barátnő, minden jó anya meg tud tenni: átölelte Julie-t, kicsit feltörölte az asztalról, összerendezte a papírokat, melyet a figyelmes járókelők visszahoztak az asztalhoz. Rendelt Julie-nak egy forró csokit, és az élet, ez a párizsi, szürreális élet ment tovább a maga kifürkészhetetlen útjain.

Címkék: sci-fi tanmese neurózis ősrobbanás

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr895078809

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.