Ateista Klub

“Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.” Máté 23:2-3 "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" Orbán Viktor

Friss hozzászólások

  • Brendel Mátyás: @meglévő alap: és ha a Yule fa a karácsonyfa elődjének számít, akkor sokkal előbb is állítottak. S... (2024.03.03. 22:55) Jézus nem karácsonykor született
  • Brendel Mátyás: @mezgag85: " Izrael biztostja már évtizedek óta Gázának nagyrészt az üzemanyagot, a vizet, az áram... (2024.03.03. 22:33) Eliszlámosodik-e a nyugat még ebben az évszázadban?
  • meglévő alap: A legnagyobb érdekesség számomra az, hogy a Biblia osztogatás legnagyobb ellenzője sokáig a római ... (2024.02.26. 20:42) Éjféli mise
  • Brendel Mátyás: @Mézgagé: nem fogtad fel a postot. a post arórl szól, hogy az Univerzum lehet véges idejű, de mégi... (2024.02.20. 16:58) Univerzum-modellek isten nélkül
  • Brendel Mátyás: @ABCenaturi17: a középkor sötétségét mutatja még a sok kínzás. nemcsak a gonoszság, hanem a butasá... (2023.12.13. 21:58) A legjobb ateista könyv, ever...

Címkék

1 (1) abortusz (2) Ádám és Éva (2) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (4) AIDS (1) áldozat (4) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (2) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) anglikán egyház (1) angyalok (1) animizmus (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (25) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) bayer (1) béke (3) berg (1) bergoglio (3) bertrand russel (1) betegség (9) biblia (11) Biblia (16) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldog (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) breivik (2) búcsúcédulák (1) buddhizmus (11) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) burka (1) bűvészet (1) cáfolás (1) carl sagan (1) celebek (1) cenzúra (7) cherry picking (1) család (1) csillaghamu (1) csoda (11) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (3) demográfia (1) demokrácia (6) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (16) djihad (2) dogma (1) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (10) dzsihád (2) egészség (1) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (20) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (26) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (2) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (3) elv (1) empirizmus (7) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (29) erkölcsi relativizmus (7) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (8) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (26) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangelium (1) evangéliumok (8) evolúció (13) evolúcó (1) ezotéria (5) facebook (2) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (6) feminizmus (5) fenyő (1) fetisizmus (1) feymann (1) film (16) filozófia (1) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (4) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) genezis (1) globalizáció (1) gonosz (21) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (19) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (8) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (20) hitchens (3) hittan (4) hitvi (1) hitvita (3) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (8) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (3) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (23) igazságosság (2) ikon (1) ima (4) india (5) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (15) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) Irán (1) irán (1) irodalom (2) irónia (3) irracionalitás (1) isten (11) istenérv (22) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (46) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) jézus (23) Jézus (11) jog (1) jóságosság (1) kálvinizmus (2) karácson (1) karácsony (8) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) kereszt (1) keresztelés (1) keresztény (9) keresztényésg (3) kereszténység (38) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kognitív disszonancia (1) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) koron (1) koronavírus (1) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (6) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kult (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (9) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (4) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (10) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) megbocsátás (1) megtermékenyítés (2) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mérleg (1) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (11) metafóra (6) metodika (1) militantizmus (1) mise (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) módsze (1) módszertan (2) monizmus (2) monoteizmus (3) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (2) múzeum (1) náci (1) nácizmus (4) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) nepál (1) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (4) nobel (1) nők (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) okság (1) oktatás (11) ökumenizmus (1) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (2) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (4) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofilia (1) pedofília (3) plágium (1) pogányság (3) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) predesztináció (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (8) qualia (2) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (2) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (2) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) reprodukálhatóság (1) repülő (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) satyagraha (1) sci-fi (2) skizofrénia (1) sorozat (2) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szaturnália (1) szegénység (1) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (4) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (2) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) szólásszabadság (2) szollipszizmus (1) sztoicizmus (1) szub (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (2) takonyangolna (1) talmud (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodicea (8) teodícea (1) teológia (10) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (17) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (4) tolerancia (2) történelem (10) történelmi jézus (6) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (21) tudományfilozófia (34) túlvilág (11) tüntetés (2) tv (1) üdvtörténet (1) újságírás (2) újtestamentum (3) üldözés (5) undefined (2) unitárianizmus (1) Univerzum (5) usa (4) USA (2) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (7) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (4) vallás haszna (5) valószínűségszámítás (3) vámpírok (1) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (9) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (2) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (2) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (3) zombi (1) zsid (1) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

e-mail: maxval1967@gmail.com

e-mail: popocatepetl@freemail.hu

e-mail: miigyelunk@gmail.com

Mit rühellek a karácsonyban?

Brendel Mátyás 2015.12.24. 14:00

haromkiralyok.jpg

Először is annyira rühellem a közhelyeket, hogy még a szokásos karácsonykriticizmust sem akarom itt reprodukálni, próbálok valami mást írni. A motiváció ehhez egy Facebookos flame, ahol ezt az egész kérdést gyorsan végigvitattuk valakivel, és rájöttem, van nekem erről mondanivalóm, nem is kevés. Ez a mondanivaló az én szemléletem, nem pedig valami kötelező ateista princípium.

A közhely, hogy a karácsonynak a szeretet ünnepének kéne lennie, és nem az, hanem csak a tabletvásárlás (picit korábban plazmatévévásárlás), sütés-főzés, és "Retykessetek betyörők!" ünnepe. Igen, persze, ez gond, de azon is el kéne gondolkodni, miért van ez?! Miért van ez, hogy azok az emberek, akik állítólag év közben nem szeretik eléggé egymást, azok karácsonykor sem tudják jobban szeretni egymást, hiába ez a kötelező szeretet ünnepe, csak nem ez lesz belőle?! Talán azért, mert ezekre az emberekre hiába erőltetnek rá valamit, csak a sablonokat veszik le belőle. Ha valaki nem képes a párját, gyerekét, szüleit, más rokonát vagy barátját év közben szeretni, annak most mit segít, ha parancsra most kell?!

Én úgy vagyok ezzel, hogy külföldön élek, amikor hazautazok, akkor megállok mindig anyukámnál, általában találkozom a testvérem családjával, néha még távolabbi rokonokkal is. Tök mindegy, hogy karácsony van, vagy húsvét, vagy augusztus 15, vagy április 6., hogy szavazni jöttem haza, vagy csak mert adódik egy hosszú hétvége, vagy valami más okból. Jövök, találkozunk, hozok valami ajándékot, amelybe tőlem telhetően a legtöbb figyelmet adtam bele. Ha barátokat látogatok meg Budapesten, vidéken vagy Münchenben, akkor is megpróbálok valami ajándékot vinni, ami mond és ad is valamit, aminek a kiválasztásába törődést fordítottam.

A karácsonnyal az a nagy gond, hogy ekkor bezár a cég, kötelező nem dolgozni, akkor már érdemes hazajönni, és akkor persze a család az nem olyan lázadó, mint én, szóval hát föl kell állítani azt a fenyőt, miért pont fenyőt kell díszíteni?! És persze nem működik az égősor, de hát az muszáj. És idén éppen mindenki beteg, de ha beledöglünk is, akkor is karácsonyozni kell. Én meg ugye abszolút boldog lennék akkor is, ha nyáron adnánk egy csomó ajándékot egymásnak, és ennénk-innánk, beszélgetnénk. Semmi oka, hogy ezt júniusban miért ne lehetne a kertben. És egyébként meg is tesszük nyáron. Tehát félreértés ne essék, nem az a gondom, hogy nem szeretek a családdal találkozni, hanem az, hogy én inkább szívesen találkoznék velük nyáron, amikor én akarok.

Egyébként nem gondolom, hogy többet kéne szeretnem bárkit is, még azt sem, hogy a világnak több szeretetre volna szüksége. Nem, nem ez a baj, de ezt máshol fejtettem ki. Nem gondolom, hogy jobban oda kéne figyelnem azokra, akik közel állnak hozzám, mert azt gondolom, nagyjából jól csinálom a dolgokat. Nem azt mondom, hogy nálam jobban senki nem szeretett senkit, hanem azt, hogy én pont annyira szeretek mindenkit, amennyire ez az én helyzetemben értelmes. Nem volna értelme a több szeretetnek. Nem vágyok arra, hogy X.Y. jobban szeressen, vagy én jobban szeressem. Nem hiányzik.

Megpróbálok inkább nem bántani senkit, és nem haragban lenni azokkal, akik közelebb állnak hozzám. Akivel nagyon haragos a viszonyunk, azzal lezárni az ügyet, és megválni tőle. Aki közel áll hozzám, azzal megpróbálok kijönni jobban. Ha egyszer valami mégsem sikerül, akkor azon akkor és ott elgondolkodok, és megpróbálom megoldani.

Mert azt is szokták mondani, valamivel ritkábban, hogy a karácsony arról szól, hogy gondolkodjunk, adjunk számot az év közbeni dolgokról. De én minden nap gondolkodok, minden nap meggondolom azokat a dolgokat, amik akkor fontosak. Minden nap meggondolom a közeljövőt. Miért kéne nekem december 24-26-án meggondolni azt, amit már október 3-án lerendeztem magamban, és egyáltalán nem aktuális?! Nekem nincs december 24-26-án nagyon mit meggondolni, mert nincsenek meggondolatlan ügyeim.

Ha az ember egész évben ápolja kapcsolatait, és ápolja gondolatait, akkor nem kell neki egy kijelölt ünnep, hogy "na akkor, most szeress, most gondolkodj!" Nekem nem kell az sem, hogy alkalom legyen az ajándékozásra, nekem bármely találkozás alkalom. Ha valakit meglátogatok, és előtte pár héttel látok valami érdekeset, akkor gondolok rá, hogy megvegyem, odaadjam neki.

Lehet azt mondani, hogy én furcsán élek, és ha közel élnék barátaimhoz, rokonaimhoz, akkor más volna. De nem látom, miért ne működhetne ez akkor is. Aztán, ha már valami kijelölt nap, akkor nekem bőven elég volna akkor az is, hogy mondjuk születés és névnapokon ajándékozunk.

A születésnapot és névnapot sem szeretem különösen, és így, hogy távol élek, lehetőségem van arra, hogy nem akkor hozok ajándékot, amikor éppen a kötelező dátum van, hanem akkor, amikor arra vet a szél. Mondtam már, utálom a sablonosságot.

De születésnapja legalább máskor van az embereknek, tényleg akkor születtek, tényleg élő személyt ünnepelünk, a születésnapost. Nincs rajta keresztény sallang, hazugság, mese.

Nincs annyi gondom azzal sem, hogy bizonyos évfordulókat ünnepelünk. Az évforduló ugyan itt is önkényes dolog, mert hát most miért nagy dolog az, hogy Nx365,25 napja történt valami?! De az ilyen évfordulókon legalább valami olyanra emlékezünk, amire máskor nem annyira.

Mert szeretni, gondolkodni azt minden nap kellene, aki ezt csak karácsonykor csinálja, azt nagyon sajnálom. azt is sajnálom, aki év közeben csak fél gőzzel gondolkodik, vagy csak fele annyira szeret, mint kéne.

Könnyebb lesz ezt megérteni mondjuk március 15-e és október 23-a példáján. Igaz, ezek az évfordulók is eltorzultak, de ha mondjuk normális lenne a politikai élet, akkor ez a két évforduló arról szólna, hogy a politikai szabadságért való küzdésre emlékszünk, az elnyomás elleni forradalomra. És ennek van értelme, mert évközben, normális, demokratikus államban erre nem kéne törődni. Az normális, hogy valaki nem minden nap a forradalomra gondol, normális, hogy adottnak veszi a demokratikus szabadságát, amely egy normális országban meg is van. Magyarországon nincs, és ez persze nem normális, Magyarországon ma túl gyakran kell gondolni a politikai szabadság kiharcolására, de ez Magyarország. Vannak "hanyatló" nyugati országok, ahol tényleg nem kell evvel minden nap gondolni. És ilyenkor van értelme egy emléknapnak. Ahogy van értelme más dolgok emléknapjára, ami fontos, amire fontos néha gondolni, de amivel normális nem minden nap foglalkozni. Így például jó lenne a tudomány nemzeti ünnepe, vagy a művészet nemzeti ünnepe. De a szeretet ünnepe, az hülyeség.

Azt gondolom tehát, jobb volna, ha bizonyos emberek év közben többet gondolkodnának és törődnének egymással, és azt gondolom, ezt a karácsony nemcsak, hogy nem pótolja, de nem is segíti elő. Ez a sablonos hülyeség, a Jézusi hazugsággal nyakon öntött sablonosság nem segít ezen, hanem még árt is. Bizonyos mértékben mentséget, feloldást ad az embereknek ahhoz, amit év közben rosszul csinálnak. A sablonosság pedig elveszi az emberek kreativitását, önállóságát, aktivitását, hogy év közben a saját problémáit a saját módukon a saját stílusukban meggondolják és megoldják, és, hogy a saját módjukban, saját stílusukban akkor és ott szeressék egymást, ahol éppen akarják vagy adódik.

Ismétlem, mindez az én szubjektív szemléletem. Más ateistáknak lehet más szemléletük. A legtöbb ateista valószínűleg csak abban ért egyet, hogy ha egyáltalán Jézus élt, és tudnánk, mikor született, akkor sincs rajta mit ünnepelni hivatalos ünnepnap keretében.

Címkék: kultúra karácsony szeretet kereszténység Jézus

> komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr315708305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2013.12.26. 08:25:59

Üdv: Mivel már a facebookon végigbeszéltük, itt annyit tennék hozzá, hogy az utolsó állításoddal önmagában egyetértek, mármint hogy egy tisztán vallási ünnep ne legyen már állami munkaszüneti nap. Mint írtam is, ezt a kritériumot tökéletesen lefedi a pünkösd. A húsvét elég határeset, mert még viszonylag élő a vallási háttere, a karácsonynak meg sztem már csak nagyon-nagyon keveseknél van bármilyen nem világi értelme. Én így látom, az én környezetemben 1-2 ember van, aki elmegy az éjféli misére, de ők azok, akik amúgy is gyakorló hívők. A többieknél meg ez csak egy nagy családi ünnep, a vallási háttér nélkül.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2013.12.26. 08:53:44

Ez az első cikked ebben a blogban, mellyel teljesen egyetértek.

Utálom a szekuláris Karácsonyt.

Én pár éve írtam egy cikket erről, sokkal rövidebbet, s volt olyan is, aki nem értette meg és aztán engem keresztényellenesnek nevezett.

2013.12.26. 09:58:58

nem plazma tv, hanem lcd tv, az emberek lcd tévéket vettek és vesznek, a plazma tévét csak nagyon kevesen vették, most meg már be is szüntette majdnem minden gyártó

BigPi 2013.12.26. 10:40:27

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: A napokban többen is felhívták a figyelmemet, hogy keresztyén szempontból nem a szeretetet ünnepeljük, hanem Jézus születését.
Egy biztos minden ember más címkére hivatkozik. Valójában egyszerűen, csak pihenni szeretnének. Mindenki a saját módján.
Miért kel államilag elismerté tenni ezt az ünnepet? HOgy a világon miképp alakul azt nem tudom, de idehaza ez egy gazdasági kényszer pálya. Mint a nyári kényszer leállások, sőt ez még erőteljesebb, mert még intenzívebb.
Mi sokszor próbálkoztunk ebben az időszakban is dolgozni, de a sok veszteség és bosszankodás miatt célszerűbb volt tudomásul venni a tényeket. Országos "családi" ünnepeken hatalmas rizikó dolgozni.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2013.12.26. 11:06:46

@BigPi:

Aki azt mondja, hogy "szeretet ünnepe", azt megverem. :-)

Ez Jézus születésének emléknapja. A IV. századben lett bevezetve.

Emellett a téli napforduló ünnepe, ősi ünnepnap.

Államilag elismert, mert ez a hagyomány Mo-n.

2013.12.26. 11:48:04

ez az ünnep azért van hogy legyen nekem és másoknak pár nap szabadnap és hogy finomakat együnk, a többi az csak utólagos baromság az egyháztól és a sámánoktól

lenoardo999 2013.12.27. 09:08:35

A vallások hasznossága témához talán jobban illene az alábbi, de aktuálisan legalább ezt szerethetnétek benne:

A közvélekedéssel ellentétben, az öngyilkosságot 30 éve kutató Zonda Tamás, neurológus-pszichiáter kutatásai szerint szenteste – továbbá a nagy egyházi ünnepek napjain – az átlagosnál jelentősen alacsonyabb az öngyilkosságok száma. Továbbá Zonda és társai kutatásaiból kitűnik: a vallásosság általában is csökkenti veszélyeztetettséget az öngyilkossági hajlamra...

Yorik 2013.12.27. 10:15:06

Az ünnepek alkalmat teremtenek arra, hogy az életünk bizonyos aspektusaira koncentráljunk. Ez nem kötelező, csak egyfajta emlékeztető, kizökkent az egybe folyó hétköznapokból. A téli napfordulóból a történelem során épp egy ilyen témájú ünnep kerekedett a világnak ezen a részén, hát aztán.

"miért pont fenyőt kell díszíteni?!" - miért ne?

"de ha beledöglünk is, akkor is karácsonyozni kell" - nem kell. Ülj le a családoddal, és beszéld meg velük, hogy te hogyan szeretnéd. Vagy hagyd, hogy úgy menjen, ahogy nekik tetszik, de ez esetben nem a Karácsonyt tiszteled meg, hanem a szeretteid érzéseit.

"én minden nap gondolkodok, minden nap meggondolom azokat a dolgokat, amik akkor fontosak."

A legtöbb ember valószínűleg nem ilyen - akár sajnálod őket, akár nem. És amíg velük élsz egy társadalomban, valamilyen szinten kénytelen leszel alkalmazkodni hozzájuk, és a hülye ünnepeikhez.

Yorik 2013.12.27. 10:35:27

@lenoardo999:

Én azok közé tartozom, akik elismerik, hogy a hitnek és függelékeinek vannak pozitív hatásai, csak ennek a kizárólagosságát, vagy akár rendkívüliségét utasítom el.

1. Hogy a bloggazda egyik kedvenc példáját hozzam, ha valaki arra pörög rá, hogy Cindy Crawford szerelmes belé, valószínűleg az is csökkentené a hajlandóságát az öngyilkosságra.
2. Ha valami (rövid távon) segít az embereken, attól még nem lesz igaz.

Ami a konkrét tanulmányt illeti, ha létezik is ez az egyházi ünnep hatás, akkor lenne értelme, ha az egész évre vetítve is mérhető lenne a csökkenés. Ezt meg ugye nem tudjuk, ha egyáltalán lehetséges is lenne rá kísérletet tervezni. Az ünnepek konkrét vallási jellegének a hatása egyébként is nehezen különíthető el az egyéb faktoroktól, mint együttlét, szeretet/stb. tematika.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.12.27. 11:25:07

@lenoardo999: nincs hivatkozás. nem komoly érv. az sem érv, hogy Józsi bcsi azt mondta. tessék publikált cikket muttani felmérésekről!

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.12.27. 11:27:01

@Yorik:

"Az ünnepek alkalmat teremtenek arra, hogy az életünk bizonyos aspektusaira koncentráljunk."

sajnálom azt, akinek ehhez ünnep kell.

"A legtöbb ember valószínűleg nem ilyen - akár sajnálod őket, akár nem. És amíg velük élsz egy társadalomban, valamilyen szinten kénytelen leszel alkalmazkodni hozzájuk, és a hülye ünnepeikhez."

de ugye beletörődni és szeretni nem kell?!

Ajtony 2013.12.27. 12:10:39

Kedves Mátyás! Nem kötelező a karácsony, mint ahogy a vallások egyike sem az. Az ateizmus és általában a tagadás is vallás, hit kérdése, egyedül a tudás nem az. Isten, illetve amit annak tartanak, nem tudás kérdése, mindössze hité. Az persze más kérdés, hogy általában dühös tagadók akarják exhibicionista módon közzétenni tagadásukat. Ez sokkal károsabb, mint a legbigottabb vakhit, mert nem épít, inkább rombol. Jogodban áll lesz@rni mindent, ami számodra nem tetszetős, de nincs jogod ítélni, mert azt csak az teheti, akit éppen most is tagadsz. :-)

Yorik 2013.12.27. 13:00:36

@Brendel Mátyás:

"de ugye beletörődni és szeretni nem kell?!"

Nyilván te is tudod, hogy nem kell. A saját köreidben úgy töltöd, ahogy akarjátok, és a politikai szférában is szabadon küzdhetsz a karácsonyi munkaszünet, vagy akár az összes ünnepnap eltörléséért, bár én nem fogadnék rád nagy tétekben. :)

eabl (törölt) 2013.12.27. 16:37:27

bemásolom a saját írásomat, mert így a legegyszerűbb

"Az emberek nagyon szeretik a közös szabadnapokat, ünnepeket, főleg azokat amelyeken finom ételeket csinálnak egymásnak. Nyugodtan lehet jó pár ünnepnapot adni a népnek, mert így a nép nem fog belefásulni a munkába, az agynak jót tesz a változatosság és a nagyobb pihenő időszakok. Igazából nem lenne muszáj az ilyen ünnepnapokat hozzá kötni valamihez, de ha mégis hozzá kötjük valamihez, akkor az olyan esemény legyen ami tényleg megtörténik, mint például a napforduló vagy egy növény virágzása, vagy olyan történelmi esemény ami biztosan megtörtént, amiről nagyon sok független leírás és utalás van. A vallásos összekötést teljes mértékben el lehet tüntetni az ünnepnapokból, a vallások egyszerűen csak a hatalmuk erősítése miatt foglalták el az ünnepnapokat."

pilates (törölt) 2013.12.27. 17:23:51

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: .." teljesen egyetértek...."
"Ez a sablonos hülyeség, a Jézusi hazugsággal..."
Ez is lement, hmm? Családtag leszel itt hamarosan, vagy mi? :)

pilates (törölt) 2013.12.27. 19:19:11

" a szeretet ünnepe, az hülyeség.." - akkor javaslom a teológia diszciplínáit ünnepelni Platontól kezdve.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.12.27. 22:36:57

@pilates: Platont sem ünnepelünk, az is hülyeség.

lenoardo999 2013.12.28. 11:31:20

@Brendel Mátyás: Könyv.
www.zondatamas.hu/html/ongyilkossag__statisztika___.html

IV. Az öngyilkosságok szezonális változásai, az ünnepek hatása

lenoardo999 2013.12.28. 11:45:02

Továbbá: Bozsonyi K.,Veres E. Zonda T. (2005) Az ünnepek hatása az öngyilkossági hajlandóságra Magyarországon (1970-2000) Psychiatria Hungarica (20)6: 453-471

profilo 2013.12.28. 11:58:07

Amikor nyáron hazatérsz és ajándékokat hozol „szeretteidnek” pont ugyanúgy próbálsz kompenzálni(persze nem sikerül,mert te is csak a „sablonos” ajándékozásban gondolkozol),mint mások karácsonykor,név- és születésnapok alkalmával.
Az év közben,a távolság,a munka,a rohanó élet miatt „elmaradt” szeretet,a törődés,az elmaradt találkozások,beszélgetések és az odafigyelés hiányát pótolnád ezzel.
És a karácsonnyal is csak annyi a gondod,hogy nem akkor van,amikor neked volna kedved „ajándékozni”.Pedig az is előfordulhat,hogy szeretteid annyival jobban szeretnek téged,mint te őket,hogy még a „nyári karácsonyozás áldozatát” is bevállalnák érted.Nem leszel attól kevesebb,ha egodból és önhitségedből engedve úgy teszel,hogy kedvedre való a karácsonyosdi,pláne ha egy kicsiny örömöt is szerzel ezzel szeretteidnek.
Ennyi képmutatás belefér…

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.12.28. 13:28:05

@lenoardo999: te tudod, hogy néz ki egy tudomnyos hivatkozás, hülyegyerek?! nem így. ez nem igazol semmit.

lenoardo999 2013.12.28. 14:30:33

@Brendel Mátyás: Érdekes: a könyv szerzője, címe, kiadás éve, kiadó, oldalszám nem elég? Ja, nem tudtam, hogy a tudomány állítása szerint, ami nincs fent az interneten az nem létezik. Erről még az index sem írt. De akkor hogyan hivatkoztak 20 évvel ezelőtt? Nyilván az egész világ akkor jött létre mikor Brendel leérettségizett.

A tudományos hivatkozás szabályai:

1. Irodalomjegyzék
A dolgozathoz felhasznált összes forrást fel kell sorolni a dolgozat végén található irodalomjegyzékben az alábbi módon

Könyvek esetén:
Szerző (kiadás éve) Könyv címe, Kiadás helye: Kiadó. Példa:

Wicke, Peter (2000): A szórakoztató zene Mozarttól Madonnáig, Budapest: Athenaeum

Tanulmánykötetekben található írások esetén:
Szerző (kiadás éve) „Tanulmány címe” in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Könyv címe, Kiadás helye: Kiadó. Oldalszám. Példa:

Concannon, Kevin (1990) „Cut and Paste. Collage and the Art of Sound” in Lander, Dan és Lexier, Micah (szerk.) Sound by Artists, Toronto és Banff: Art Metropole és Walter Phillips Gallery. p. 161-182.

people.mokk.bme.hu/~valyi/hivatkozas

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.12.28. 16:34:00

@lenoardo999:

"Érdekes: a könyv szerzője, címe, kiadás éve, kiadó, oldalszám nem elég?"

először nem volt oldalszám. másodszor, az idézet, vagy a pontos állítás is elvárható. ebben az esetben a módszertan és az eredmény alapadatait kellene ismertetni, hogy a felmérés mekkora populáción történt, és milyen számszerű eredménye volt.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.12.28. 16:37:21

@profilo:

"Az év közben,a távolság,a munka,a rohanó élet miatt „elmaradt” szeretet,a törődés,az elmaradt találkozások,beszélgetések és az odafigyelés hiányát pótolnád ezzel."

nem. a modern technika korában megoldható lenne több beszélgetés.

"bevállalnák érted.Nem leszel attól kevesebb,ha egodból és önhitségedből engedve úgy teszel,hogy kedvedre való a karácsonyosdi,pláne ha egy kicsiny örömöt is szerzel ezzel szeretteidnek.
Ennyi képmutatás belefér…"

nem írtam olyat, hogy botrányt szoktam okozni, és elrontom a karácsonyt.

lenoardo999 2013.12.28. 16:49:21

Ok. Jövő karácsonyra ezt a könyvet hozza neked a Jézuska. A mostaniról lekéstél. Nézd, tényszerűen van ilyen statisztikai eredmény. A leírtak alapján nehéz ebben kételkedni. Vagy beilleszted a világképedbe vagy nem. A te dolgod. Nem másolok ide 20 oldalt. Az összefoglalót meg leírtam.

M. Eszter 2013.12.29. 15:39:59

@lenoardo999: Igen, lehet. A szabadgondolkodás sokszor kiábrándító. Ha nem vagyok vallásos (ergo nem is tartom a vallási ünnepeket), akkor nagyobb az esélyem az öngyilkosságra. Ez van.

Epokit Drive 2013.12.29. 21:05:31

Az én szubjektív szemléletem szerint, amit eddigi beszélgetéseink és a posztod érlelt ilyenné, már megint félreértésből kezdesz érvelni.

1. A karácsony nem "a szeretet ünnepe", legfeljebb Jézus születésének emléknapja, amit a hívő érthet úgy, hogy ez _Isten szeretetének_ az ember felé megnyilvánuló nagy eseménye, ilyen értelemben az isteni emberszeretet ünnepe. Vallási ünnep, amit lényegében lenyúlt a kereskedelem.
2. A karácsony szekuláris és sablonos voltáért hibáztasd a tudományt, azon belül is a marketinget. Claude Hopkinstól hosszú a sor napjainkig. Ha a marketing leszállna erről az ünnepről, és bevezetne valami mást (ld. Valentin nap, Halloween), pár év alatt elfelejtené az emberek nagy része. És talán meg is könnyebbülne.
3. Számon kéred a "keresztény sallang, hazugság, mese" karácsonyra települt kliséit, miközben a karácsony már aligha erről szól. Az egyik karácsonyos-romantikus filmben (Love actually, 2003) Jézus születésénél homár jelmezbe öltözött gyerekek is szerepelnek ("több homár is jelen volt Jézus születésénél?" - kérdi az anyuka, aki így lesz szerencsés papírmasé homárjelmezt barkácsolni az ő szeme fényének). Ez Neked keresztény sallang? És, feltételezem, ismered a South Park idevágó epizódját is.
4. A normális, rendes szeretet még senkinek nem ártott meg, csak ha bénán, önzőn stb. csinálják, de az meg nem "normális", ugye. Szóval, a szeretet esetében a túladagolás nem veszély, legfeljebb Benned nincs "fölösleg".
5. Az, hogy az emberek nem tudnak karácsonykor ünnepelni, szvsz a szeretet-képességükkel függ össze, valamint a masszív fogyasztási nyomással, ami ilyenkor mindenkit utolér. Ha a költségvetésed szűkös, ha nincs ötleted (mert egy teljes évig nem figyeltél a másikra, hogy mire vágyik), ha igazából utálod a "szeretteidet", de gyáva vagy ezt közölni velük, és lelépni inkább egy hotelbe három napra, akkor szar lesz. De ez nem az ünnep hibája.
6. Amit a "nyári karácsonyról" írsz, azzal egyetértek, egy megjegyzéssel: én úgy gondolom, az ember test-lélek (vagyis fizikai-szellemi) egység, így a benső késztetéseink csakis a test révén nyilvánulhatnak meg. Nincs csak "testi" vagy csak "lelki" megoldás az ünneplésre: ha megbeszéljük, hogy két hét múlva pénteken tartunk karácsonyt, én arra készülök, ha pedig dec. 24-én este ajándékozunk, akkor arra. Mindig és mindenkinek tökéletes megoldás nincs, ezt már mind átéltük, gondolom.

Egyébként remélem, hogy túlélted. :)

Koós István 2013.12.30. 13:15:46

@Epokit Drive:

"Vallási ünnep, amit lényegében lenyúlt a kereskedelem."

Nem, ez a téli napforduló ünnepe. Örülünk neki, hogy inenntől hosszabbodnak a nappalok. Ehhez kapcsolódott számos ókori vallási ünnep különböző feltámadó istenekről, pl. Mithrászról, és ezekre épült a keresztény hiedelem.

"A karácsony szekuláris és sablonos voltáért hibáztasd a tudományt, azon belül is a marketinget."

A marketing mióta a tudomány és a szekularizmus része?

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.12.30. 23:55:37

@Epokit Drive:

1) A marketing nem tudomány

2) a Love Actually nem dokumentumfilm

ennyi, ennyire hülye vagy.

a többi irreleváns.

én biza a karácsonyi sallangért a kereszténységet is hibáztatom. azért ugye a Jézus születésének jelképes ünnepe az nem lenne kereszténység nélkül.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.12.30. 23:56:34

@Epokit Drive:

"Vallási ünnep, amit lényegében lenyúlt a kereskedelem."

az úgy kezdődött ugye, hogy a keresztények lenyúltak egy pogány ünnepet. a lenyúlás itt kezdődött.

pilates (törölt) 2013.12.31. 20:54:52

@Brendel Mátyás: Ki mondta, hogy Platont? Az istenített tudományt kell ünnepelned. Különbenis ki a fenét győzne meg ez a sok "hülyeség" arról, hogy ateistának lenni jó?

Epokit Drive 2014.01.01. 11:33:53

@Koós István: A Sol Invictus is vallási ünnep volt.
A marketing azóta tudomány, amióta rájöttek, hogy az emberek viselkedése statisztikai módszerekkel előre jelezhető és ezáltal befolyásolható is. Keress talán rá Claude Hopkins nevére, és mint mondtam, hosszú a sor.

Epokit Drive 2014.01.01. 11:38:31

@Brendel Mátyás: A marketing olyannyira tudomány, hogy főiskolákon és egyetemeken tanítják. Nézz utána, hogy hová sorolja magát a tudományok közt. A Te önkényes tagadásod nem ér sokat.
Az említett filmet is csak úgy hivatkoztam, mint egy jelenség leképeződését, ami egy efféle film esetében valszeg nem légből kapott. És tisztában vagyok vele, hogy Hugh Grant nem volt Nagy Britannia miniszterelnöke.
A karácsony ünneplésének mai formájában, úgy hiszem, a kereszténység a legkevésbé hibás, hiszen az a 6-8%-nyi katolikus aligha tudna ilyen hype-ot kelteni körülötte.

Epokit Drive 2014.01.01. 11:40:08

@Brendel Mátyás: És lenyúlták az orgonát is, ha már itt tartunk. Azonban mindez irreleváns, hiszen kb. 1700 éve történt, míg a mai ünneplés módja nagyon is a 20-21. század szemléletének eredménye. Egy szekuláris világ szekuláris ünnepe.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.01.01. 13:03:30

@pilates: nem istenítem a tudományt. több hozzászólás óta csak értelmetlenül kötözködsz

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.01.01. 13:08:04

@Epokit Drive:

"A marketing olyannyira tudomány, hogy főiskolákon és egyetemeken tanítják."

nem ez a tudomány definíciója. mindenféle művészeti főiskolák és egyetemi karok, szakok és tantárgyak is vannak.

"Az említett filmet is csak úgy hivatkoztam, mint egy jelenség leképeződését, ami egy efféle film esetében valszeg nem légből kapott."

érvnek röhejes.

"És tisztában vagyok vele, hogy Hugh Grant nem volt Nagy Britannia miniszterelnöke.
A karácsony ünneplésének mai formájában, úgy hiszem, a kereszténység a legkevésbé hibás, hiszen az a 6-8%-nyi katolikus aligha tudna ilyen hype-ot kelteni körülötte."

index.hu/tudomany/tortenelem/2013/12/25/miert_tiltottak_be_a_karacsonyt_a_puritanok/

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.01.01. 13:09:01

@Epokit Drive: "a mai ünneplés módja nagyon is a 20-21. század szemléletének eredménye. "

nem. illetve nekem nem ezzel van a nagy bajom.

Epokit Drive 2014.01.01. 16:31:46

@Brendel Mátyás: Pontosan tudod, sőt, érveltél is ezzel, hogy ahol statisztikai összefüggések révén juthatunk mérhető és ellenőrizhető adatokhoz, ott a tudásunk megalapozottnak nevezhető. A társadalomtudományok általában ilyenek, hiszen az ember esetében nincs mód az egzakt "előretudásra", csakis statisztikai módon. Vagyis a marketing tudomány, a megállapításai módszeresek és tudományosak, mérhetőek és igazolhatóak.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.01.01. 16:50:07

@Epokit Drive: a marketin azért nem tudomány, mert egy meghatározott céllal alkalmaznak esetleg összefüggéseket. maguk a társadalmi összefüggések a tudományhoz tartoznak, de az eladásra kidolgozott stretégia nem, mert ez egy gyakorlati céllal alkalmazott tudás. alkalmazott tudománynak nevezheted. de nem tudománynak.

Epokit Drive 2014.01.02. 12:38:05

@Brendel Mátyás: A Wiki-linkem eltűnt, de kattintgatás helyett a lényeg:
Az alkalmazott tudományok általában az alaptudományok eredményeit hasznosítják, noha bizonyos esetekben a két diszciplína közötti választóvonal elmosódik. Az alkalmazott tudományra mindazok a kritériumok érvényesek, amelyek az alaptudományokra. Elvi értékbeli különbséget nem kell feltételezni.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.01.02. 15:36:16

@Epokit Drive: ez így lehet. de az alkalmazott tudomány nálam nem tudomány.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.01.02. 23:07:01

@Epokit Drive: az egészet úgyis azért csináltad, hogy ha a marketing tudomány, akkor milyen szarság van már, mert a marketing így rossz, úgy láros, amúgy nem működik, és nem is tudják rendesen mi van.

ez meg mind abból fakad, hogy a marketing nem tudomány, hanem legfeljebb alkalmazott tudomány. bizonyos emberek bizonyos célból alkalmaznak valamit, ami esetleg tudományos, de az is lehet, hogy nem. ha szar jön ki belőle, vagy neked nem tetszik, az akkor keresendő például a célban is, és a cél kérdése nem a tudomány kérdése.

az, hogy Huggyos Józsi marketinges olyat csinál, ami neked nem tetszik, nem releváns a tudomány megítélése szempontjából. mert Huggyos Józsi maga felelősségére dönötte el, hogy mit fog csinálni a tudománnyal, hogy használja fel.

luci weiss 2014.01.03. 18:06:48

@Brendel Mátyás: Akkor az alkalmazott matematika sem tudomány, nyilván :) Ne próbáljunk meg kettőt meg kettőt összeadni, hátha nem az jön ki belőle, aminek kéne :))

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2014.01.03. 22:48:45

@luci weiss: van olyan tudomány, amely más tudományt alkalmaz, de ettől a marketing nem lesz az. akkor nem az, amikor az alkalmazás célja már valami a megismerés semlegességétől különböző cél.

birkapasztor 2015.12.26. 13:59:37

Én tudatos ateista vagyok. Szerintem manapság kevés a hithű vallásos ember, de kevés a tudatos ateista is. A nagy többséget ez a kérdés nem érdekli, csak szimplán nem vallásosak. Azonban ez az ateista többség tette a karácsonyt a szeretet médiaünnepévé és persze a fogyasztói társadalom, aminek kedvezett ez a táptalaj. Szerintem ez teljesen nyilvánvaló, nem értem hogy jut eszébe valakinek pont a fordítottja, hogy még ezért is az egyházat hibáztassa. A hithű keresztények teljesen mást és máshogyan ünnepelnek. Persze valamennyi átszivárog oda is a szokásokból, mert a családok vegyesek, de az irány egyértelműen fordított. Ráadásul teljesen természetes, hogy az ateisták is ünnepelnek valamilyen módon, mert szabadnapjuk van, vagy mert a nagyapa vallásos a családban, és nincs ebben semmi rossz. Hogy ilyen irányba tolódott a dolog, az szerintem nagyjából szükségszerű volt társadalmilag és értelmetlen keresni, hogy ki a hibás ezért. Az ateisták kis része távol tarthatja magát ettől, de az nem változtat azon, hogy minél több az ateista annál inkább fog ilyen irányba eltolódni. És mindezt tapasztalatokkal is alá tudom támasztani, mert volt szerencsém mindkét oldalról több példával is találkozni a környezetemben. A keresztény családok valóban mást ünnepelnek és hangsúlyt is fektetnek rá. Ugyanakkor elég tipikus, hogy valaki akit megkereszteltek, de pólyás kora óta nem járt templomban, és ateistának vallja magát, a gyerekei pedig már azt sem tudják, hogy mi az a vallás, hagyományból ünnepli a karácsonyt, karácsonyi dalokat énekel a család, és a fa alatt félmillió forintnyi ajándék sorakozik.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.12.26. 18:30:41

@birkapasztor: tehát szerinted annak, hogy a karácsony szekuláris értelmezésben a szeretet ünnepévé vált, annak semmi köze a kereszténységhez?! te tényleg ennyire hülye vagy?! neked tényleg nem esik le, hogy miért, és hogyan alakult ez ki?!
süti beállítások módosítása