Ateista Klub

“Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.” Máté 23:2-3 "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" Orbán Viktor

Friss hozzászólások

  • Brendel Mátyás: @meglévő alap: és ha a Yule fa a karácsonyfa elődjének számít, akkor sokkal előbb is állítottak. S... (2024.03.03. 22:55) Jézus nem karácsonykor született
  • Brendel Mátyás: @mezgag85: " Izrael biztostja már évtizedek óta Gázának nagyrészt az üzemanyagot, a vizet, az áram... (2024.03.03. 22:33) Eliszlámosodik-e a nyugat még ebben az évszázadban?
  • meglévő alap: A legnagyobb érdekesség számomra az, hogy a Biblia osztogatás legnagyobb ellenzője sokáig a római ... (2024.02.26. 20:42) Éjféli mise
  • Brendel Mátyás: @Mézgagé: nem fogtad fel a postot. a post arórl szól, hogy az Univerzum lehet véges idejű, de mégi... (2024.02.20. 16:58) Univerzum-modellek isten nélkül
  • Brendel Mátyás: @ABCenaturi17: a középkor sötétségét mutatja még a sok kínzás. nemcsak a gonoszság, hanem a butasá... (2023.12.13. 21:58) A legjobb ateista könyv, ever...

Címkék

1 (1) abortusz (2) Ádám és Éva (2) adó (1) agnoszticizmus (9) agresszió (4) AIDS (1) áldozat (4) alkotmány (1) államegyház (6) állatvédők (1) altruizmus (2) áltudomány (3) Amerika (1) analitikus (2) analógia (1) anarchizmus (2) anglia (1) anglikán egyház (1) angyalok (1) animizmus (1) antiszemitizmus (1) antropocentrizmus (2) argumentum ad ignorantiam (1) ateista (10) ateisták (1) ateista egyház (4) ateista párt (1) ateizmus (25) ausztria (1) az ateizmus nem hit (6) a hit ereje (2) a vallások vége (11) a vallás bűnei (2) a vallás vége (8) babona (1) bátorság (2) bayer (1) béke (3) berg (1) bergoglio (3) bertrand russel (1) betegség (9) biblia (11) Biblia (16) bizalom (1) bloggolás (1) boko haram (1) boldog (1) boldogság (10) bolgogság (1) börtön (2) boszorkányüldözés (2) botrány (1) breivik (2) búcsúcédulák (1) buddhizmus (11) bújkáló isten (2) bűnkultusz (2) bűnök (13) bűnözés (37) burka (1) bűvészet (1) cáfolás (1) carl sagan (1) celebek (1) cenzúra (7) cherry picking (1) család (1) csillaghamu (1) csoda (11) csodák (1) dawkins (4) deizmus (7) dekadencia (1) demarkáció (3) demográfia (1) demokrácia (6) Dennett (1) descartes (8) diderot (5) divergencia (16) djihad (2) dogma (1) douglas adams (1) dőzsölés (1) drogok (2) dualizmus (10) dzsihád (2) egészség (1) egyenlőség (2) Egyesült Államok (1) egyház (3) egyházadó (1) egyházállam (20) egyházkritika (5) egyháztörvény (3) egyiptom (1) egzaktság (1) egzisztencializmus (2) eincheitswissenschaft (2) életfilozófia (2) életrajz (2) életszemlélet (5) élet értelme (26) eliminativizmus (1) ellenőrzés (2) ellentmondások (2) elmefilozófia (3) elmélet (1) élmény (3) elnyomás (3) elv (1) empirizmus (7) eq (1) eretnekek (3) erkölcs (29) erkölcsi relativizmus (7) erőszak (11) erotika (2) értékrend (3) értelem (5) értelem és érzelem (8) érvelési hiba (3) érzelem (7) esztétika (3) etika (26) etikaoktatás (2) etikaóra (6) etiopia (1) eu (1) eucharistia (1) evangelium (1) evangéliumok (8) evolúció (13) evolúcó (1) ezotéria (5) facebook (2) fanatizmus (8) fejlődés (1) feltámadás (4) felvilágosodás (6) feminizmus (5) fenyő (1) fetisizmus (1) feymann (1) film (16) filozófia (1) filozófiai racionalizmus (1) filozófus (17) filozófusok (4) finnország (2) finomhangoltság (5) fizika (3) fizikalizmus (4) flow (4) fogalomrendszer (1) függőség (1) fundamentalizmus (6) genezis (1) globalizáció (1) gonosz (21) gy (1) gyerekek (3) gyilkosság (3) gyónás (1) háború (1) hadisz (1) hadith (1) hagyomány (1) halál (19) halál közeli élmény (2) házasság (2) hazugság (1) hedonizmus (1) Heidegger (2) hézagok istene (1) higiénia (1) himnusz (1) hinduizmus (8) hinduk (1) hírcsárda (1) hit (20) hitchens (3) hittan (4) hitvi (1) hitvita (3) hit és tudás (16) hit nélkül élni (8) homeopátia (1) homoszexualitás (8) Hume (2) humor (21) húsvét (1) idealizmus (3) időutazás (1) igazi vallás (1) igazolás (23) igazságosság (2) ikon (1) ima (4) india (5) indonézia (2) indukció (1) inkvizíció (15) instrumentalizmus (2) integráció (1) intellektuális tisztesség (2) intelligencia (4) intelligens tervezés (1) intolerancia (3) Irán (1) irán (1) irodalom (2) irónia (3) irracionalitás (1) isten (11) istenérv (22) Isteni Téveszme (1) istenkáromlás (2) isten halott (1) isten nélkül nincs erkölcs (2) iszlám (46) ízlés (1) izrael (2) játszmaelmélet (1) Jézus (11) jézus (23) jog (1) jóságosság (1) kálvinizmus (2) karácson (1) karácsony (8) karikatúra (1) katasztrófa (1) katolicizmus (11) katolikusok (2) kdnp (3) kereszt (1) keresztelés (1) keresztény (9) keresztényésg (3) kereszténység (38) keresztes hadjáratok (1) kettős mérce (1) Kierkegaard (1) kínzás (6) kivégzés (1) klerikalizmus (2) kognitív disszonancia (1) kölcsey (1) kommunizmus (4) kontinentális filozófia (1) könyv (53) könyvégetés (1) korán (3) koron (1) koronavírus (1) korrupció (1) körülmetélés (3) középkor (6) kozmológia (2) közösség (1) kreacionizmus (7) kreacionmizus (1) kult (1) kultúra (2) legenda (1) lélek (9) lengyelország (1) liberalizmus (3) librivox (1) logika (4) lopás (2) lövöldözés (1) luther (2) magyarázat (2) maher (1) mali (1) mária (2) mártírok (1) maslow (1) matematik (1) matematika (2) materializmus (10) matterhorn (1) mazochizmus (1) medicína (1) meditáció (1) megbocsátás (1) megtermékenyítés (2) mémelmélet (2) menekültkérdés (3) mennyország (12) mérleg (1) mese (3) mesterséges intelligencia (6) metafizik (1) metafizika (11) metafóra (6) metodika (1) militantizmus (1) mise (1) miszt (1) miszticizmus (1) mitológia (2) mítosz (5) modernizáció (2) módsze (1) módszertan (2) monizmus (2) monoteizmus (3) moore (1) mormonizmus (1) mormonok (1) multikulti (3) muszlim (2) mutyi (1) művészet (2) múzeum (1) náci (1) nácizmus (4) naturalizmus (1) NDE (1) németország (4) nepál (1) népek ópiuma (10) népírtás (4) népszámlálás (1) neurobiológia (5) neurózis (2) nevelés (1) nietzsche (4) nobel (1) nők (1) objektív (6) objektív és szubjektív (5) occam (5) okság (1) oktatás (11) ökumenizmus (1) öncsonkítás (1) öngyilkosság (2) önszerveződés (1) ontológia (3) örök élet (2) orvoslás (1) ősrobbanás (1) összehasonlító valláskritika (1) pál (2) palesztína (1) panteizmus (2) pap (1) pápa (4) paradoxon (1) paranoia (3) pascal (3) pedofília (3) pedofilia (1) plágium (1) pogányság (3) pogrom (1) pokol (3) politeizmus (2) politika (19) pornó (2) pozitivizmus (1) predesztináció (1) prostitúció (1) provokáció (2) prüdéria (2) pszichedelikus (1) pszichológia (8) qualia (2) rabszolgaság (2) racionalizmus (7) radikalizmus (1) ratzinger (2) redukcionimzus (2) redukcionizmus (2) reform (1) reformáció (2) regresszió (1) reinkarnáció (3) rejtőzködő isten (2) relativizmus (3) remény (1) reprodukálhatóság (1) repülő (1) Richard Dawkins (2) rossz gyógyszer (2) saeed malekpour (1) sajtószabadság (4) sartre (1) sátán (2) satyagraha (1) sci-fi (2) skizofrénia (1) sorozat (2) spagettiszörny (2) spiritualizmus (4) statisztika (13) Sunday Assembly (3) svájc (1) szabadság (8) szabad akarat (7) szadizmus (3) szaturnália (1) szegénység (1) szekta (2) szekták (4) szekularimzus (4) szekularizmus (40) szemet szemért (1) szent könyv (2) szent tehén (1) szerelem (2) szeretet (6) szex (5) szimuláció (4) szintetikus (2) szintetikus apriori (1) szkepticizmus (2) szólásszabadság (2) szollipszizmus (1) sztoicizmus (1) szub (1) szubjektív (7) szüzesség (1) szűznemzés (2) takonyangolna (1) talmud (1) tanmese (22) tanulás (1) taoizmus (1) társadalom (6) tautológia (1) TED (1) teizmus (1) tekintély (1) tény (1) teodícea (1) teodicea (8) teológia (10) teremtés (2) teremté ember az istent (1) természet (1) természettörvények (3) terroizmus (1) terrorizmus (17) tervezés (1) test és elme (4) tinik (1) tízparancsolat (4) tolerancia (2) történelem (10) történelmi jézus (6) transzcendencia (2) transzcendens (4) tudás (2) tudatosság (2) tudomány (21) tudományfilozófia (34) túlvilág (11) tüntetés (2) tv (1) üdvtörténet (1) újságírás (2) újtestamentum (3) üldözés (5) undefined (2) unitárianizmus (1) Univerzum (5) usa (4) USA (2) utópia (1) üzletegyház (1) vagyon (1) vágyvezérelt gondolkodás (6) vakok országa (3) válás (1) vallás (24) vallásfesztivál (1) vallásháború (7) valláskritika (5) vallások vége (5) vallásszabadság (18) vallástudomány (1) vallásüldözés (4) vallás haszna (5) valószínűségszámítás (3) vámpírok (1) varázslás (2) vasárnap (2) vatikán (9) vatikáni szerződés (5) végítélet (1) végtelen regresszus (3) véletlen (1) véletlen egybeesés (1) vermes géza (1) vicc (2) videó (6) vikingek (1) világvége (1) vita (2) voltaire (1) vulgáris (1) zavargás (2) zene (3) zombi (1) zsid (1) zsidók (11) zuhanó repülőgép (1) Címkefelhő

e-mail: maxval1967@gmail.com

e-mail: popocatepetl@freemail.hu

e-mail: miigyelunk@gmail.com

Oktatással a vallási terrorizmus ellen

Koós István 2015.01.29. 18:58

0123.jpg

Mint tudjuk, Franciaországban a Charlie Hebdo-t ért terrortámadás után központi kérdés lett az oktatás ügye. Nyelvtanulási célból a Le Figaro FB-oldalát szoktam olvasgatni, és néhány napja érdekes cikkekre bukkantam. Mivel egyelőre elég nehezen boldogulok a nyelvvel, a szövegeket nem értettem mindenhol teljesen pontosan, ezért egy kicsit bizonytalanul írom ezt a posztot. Amit viszont sikerült lefordítanom, azt rendkívül érdekesnek találtam, úgyhogy a következőkben erről szeretnék röviden néhány szót szólni.

A francia oktatási miniszter, Najat Vallaud-Belkacem (a képen) bejelentette, hogy egy 10 pontból álló intézkedéscsomagot dolgoztak ki, amellyel a vallási fundamentalizmus terjedése ellen kívánnak küzdeni az iskolában. Eszerint az oktatásban embereket képeznek majd ki kimondottan az állampolgári léttel és a laicitással kapcsolatos ismeretekre, akik aztán megvitathatják a témát a diákokkal. Bevezetnek a tananyagba egyfajta „vallási ismereteket” – ami nem hittan, hanem a vallási jelenségek laikus szemszögből való értelmezése. Ezt a pedagógiai tartalmat az általános iskolai oktatási anyagnak azon részébe integrálják, amely az alapvető tanulási és gondolkodási képességeket fejleszti, mint pl. a szövegértés és a képi információk dekódolása. Egészen kicsi korban felmérik a diákok nyelvi fejlettségi szintjét, és ennek megfelelően személyre szabottan fejlesztik őket a saját igényeiknek megfelelően. Külön órakaretet biztosítanak arra a célra, hogy a tanulók megismerhessék az egyéni és társas viselkedés mozgatórugóit, a vélemények, meggyőződések, világképek és életmódok sokféleségét.

Ez volt az a cikk, amit kevésbé értettem, viszont nem is ezt találtam igazán érdekesnek, hanem egy interjút, amelyben Berenice Levet filozófiaprofesszor bírálja a kormány oktatásra vonatkozó elképzeléseit, ebből pedig különösen azt a részt, amikor a nyelvről és az irodalomról beszél (mivel ez a szakmám).

A kormány a fenti intézkedésekkel a „kritikai szellem” fejlesztését igyekszik előmozdítani, amely immunitást jelent a szélsőséges és ellentmondást nem tűrő eszmék agresszív hatalmával szemben, illetve megóvja a személyiséget a merev dogmáknak való alárendelődéstől. Ezzel a céllal Levet is egyetért, de szerinte hiba a vitára való felkészítéssel kezdeni az oktatást. Felhívja a figyelmet arra, mennyire fals az, amikor egy tanár azt mondja, hogy a munkája során közvetíti a tanteremben a nagy művek üzenetét, és vitázik a diákokkal. Ez úgy hangzik, mintha a diákok a vitában egyenrangú partnerek lennének a tanárral, illetve az általa oktatott klasszikusokkal. Levet szerint ez képtelenség.

A filozófus úgy érvel, hogy az iskolának elsődlegesen nem a vitára és a kritikai szellemre kell koncentrálnia, hanem az alapkészségek átadására, mert ezek hiányában nem lehetséges sem értékközvetítés, sem vita, sem kommunikáció, sőt maga a gondolkodás sem. Levet bővebben az anyanyelvi nevelésről beszél, de nem feledkezik meg a matematika és a természettudomány fontosságáról sem.

A nyelv azért fontos, mert a megfelelő nyelvi kompetenciák birtoklása nélkül nem lehetséges árnyalt és összetett gondolkodás. Akinek a szókincse ötszáz szóból áll, az képtelen differenciáltan és pontosan artikulálni önmagát és saját maga számára a világot, ami pedig elengedhetetlen feltétele a kritikai gondolkodásnak és a termékeny vitának. Aki erősen redukált fogalomkészlettel rendelkezik, annak tudatában összemosódnak a dolgok, és hajlamos lesz a világot primitív, kétosztatú struktúrákban szemlélni, mint pl. az összeesküvés-hívők. Ezért mondja azt Levet, hogy „el kell venni a szót a fiataloktól, és majd akkor visszaadni neki, ha megkapták tőlünk a nyelvet.”

Levet szerint a klasszikusokat nem azért kell tanulmányozni, hogy kihámozzuk a műveikből az „üzenetet” (idézi is Hemingway találó mondását, miszerint ha üzenni akart volna, akkor a postára ment volna). Az sem lehet a célunk, hogy vitatkozzunk velük. Addig nem vitatkozhatunk, míg el nem tanultuk a klasszikusoktól a szép, szabatos és árnyalt fogalmazást. Voltaire, Rabelais, Montaigne és a többiek a fordulatokban és árnyalatokban bővelkedő stílusuk nyelvi artikulációjának gazdagsága révén arra szolgáltatnak példát, hogyan finomíthatjuk és fejleszthetjük a saját gondolkodásunkat. A bőséges szókincs a megkülönböztetések gazdagságának lehetőségét, a szintaxis pedig a gondolatok összekapcsolásának sokrétűségét biztosítja. A gondolkodás, ahogy a magyar „elemzés” szó si mutatja, nem más ugyanis, mint ’elemekre bontás’, vagyis különbségtevés, differenciálás. Levet a „gondolkodás művészetéről és szenvedélyéről” beszél, ehhez pedig elengedhetetlen feltétel egy kifinomult nyelvezet birtoklása.

A klasszikusok a saját nyelvük átadásával olyan struktúrák megteremtését teszik lehetővé, amelyek segítségével a diák valóban alkalmassá válik a saját gondolatok megformálására. Levet szerint a matematika és a természettudományok oktatása is ilyen gondolkodásra készítenek fel, mivel ezek a diszciplinák rákényszerítik az embert a lassú, megfontolt haladásra és a gondolkodás lépéseinek logikus szerkesztésére, visszafogják az elmét a sietségben és az elhamarkodott döntések meghozására való hajlamában.

Levet szavait nagyon izgalmasnak és inspiratívnak találtam. A kijelentés, miszerint el kell venni a szót a diákoktól, és először a klasszikusokat tanulmányoztatni velük, illetve matematikát és fizikát tanítani, sokak számára talán kicsit agresszívnak tűnik, és biztosan akad olyan, akiből heves ellenkezést vált ki. Én magam sem tudom, mennyire értsek egyet vele: szerintem kissé absztrakt az, ahogy a megértés és az önkifejezés fázisát ilyen élesen elválasztja egymástól.

Két megjegyzést viszont teszek ezzel kapcsolatban. Az első az, hogy Levetnek mindenképpen igaza van abban, hogy az értelmes gondolkodás szigorú szellemi munka, aminek a képességét el kell sajátítanunk. Ez a tevékenység erőteljes önfegyelmet igényel, és az erre való képesség feltételez egy kezdeti külső fegyelmet, amit aztán a diák interiorizál. Nem véletlen, hogy olyan sokáig (pl. s reneszánszban) a festők úgy tanultak, hogy pontosan lemásolták a klasszikusok műveit. Ez ellent mond pl. Vekerdy Tamás elképzeléseinek, aki szerint minden külső kényszer, ami a tanítás során a palántára nehezedik, csakis elnyomó és személyiségtorzító hatású lehet, és aki szerint „az oktatási rendszerben már eleve az rossz, hogy a tanárok ugyan le akarják adni az anyagot, ám a gyerekek nem akarják felvenni.” Több helyen beszél arról is egyébként, hogy a kamaszok természetes jellemzője a lustálkodás, ezért hagyni kel, hogy ne csináljanak semmit. Ez szerintem egy rendkívül idealizált és naiv elképzelés. Nem igaz, hogy minden emberben eleve benne rejlik a későbbi kiteljesedett felnőtt, ami minden kényszer hatására deformálódik, és leginkább önmagától fejlődik, a lélek végtelen szabadságában. Sok esetben bizony kellenek a kényszerek, és előfordul, hogy a személyiség fontos belső tartalmai formálódnak, csiszolódnak külső ráhatásra.

A második megjegyzés az, hogy Levet valójában egyáltalán nem agresszív vagy konzervatív beállítottságú. A cél nála a klasszikusok tanulmányozásában nem valamiféle nagy, komoly üzenet továbbítása vagy a nagy elődök előtt való kritikátlan fejet hajtás, hanem a gondolkodásra való nevelés.

A két cikk két tehát eltérő nézetet fogalmaz meg az oktatásról, de a lényeg, a cél azonos: a kritikus gondolkodásra való nevelés. Ez a kulcsa a terror, az agresszió elkerülésének, és a demokratikus értékek védelmének. Ezt pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni.

De azt sem, hogy mennyire eltér ez a mi jelenlegi oktatáspolitikánktól. Franciaországban szó sincs arról, hogy valamiféle önazonos, előre gyártott erkölcsi tartalmat, üzenetet akarnának átadni a diákoknak. Nincs hittan, és a nemzeti kultúra sem a szentnek tartott elődök néma panoptikuma. (Kosztolányi pl. egy rövid cikkében írt arról, hogy a franciák nagy nemzeti költője, Victor Hugo annyira nagy, hogy mindenki őt kritizálja – mert Franciaországban lehet, mert ott nem kell néma tisztelettel adózni a nagyoknak.)

Ez azért is jár mostanában a fejemben, mert az iskolában, ahol dolgozom, a múlt héten pont az volt a feladatom, hogy készítsek egy néhány perces emlékműsort Január 22-re, A Nemzeti Kultúra Napjára. Egy szöveget kellett megírnom, amit a diákok az iskolarádióban felolvasnak (hét és fél perc lett). Mivel először nemigen volt saját ötletem, kivettem egy műsorszövegeket tartalmazó könyvet a könyvtárból. Nos, ilyesmit találtam benne, Nemeskürty István tollából:

Magyarország százötven éven át volt török uralom alatt, de egyetlen magyar falu sem vált mohamedán törökké. Egyetlenegy sem. Ilyenre a világtörténelemben alig van példa. Ez azt mutatja, hogy a keresztény hit megmaradt. (…) Megjelentek közöttük [a hódoltsági területeken élők közt] az igét anyanyelven hirdető lutheránus és kálvinista – mai szóval evangélikus és református – lelkészek, igehirdetők. Őket nem nevezte ki senki, őket a közösség választotta. A tanítókat is választották. Ezért a közösség fizette őket. Tehát önmagában létrehozta az ország a maga keresztény folyamatosságát. Ezek a közösségek megfogalmazták a haza, a pátria fogalmát, és egyszersmind a keresztény nemzet fogalmát. Nincs Európában költő vagy költészet, amelyik ilyen konok következetességgel kapcsolta volna össze a keresztény hitet, a megvallott anyanyelvet és a haza fogalmát. Balassi Bálinttól Zrínyi Miklóson át Szenczi Molnár Albert, Bornemissza Péter, Pázmány Péter szövegein át a XX. századig. (Kozma László: Vetni kell! A haza és a magyarság témája nemzeti ünnepeinken, iskolai megemlékezéseken. Korda Kiadó, Kecskemét, 2002, 68.)

Eléggé szomorúnak találom, hogy vannak hazánkban olyan elképzelések, amik a nemzeti identitásunkat egy ideológiával való azonosságban igyekeznek megragadni. A magyar nyelvű ateisták talán nem részei a magyar nemzetnek? És a felvilágosodás eszméi talán nem jelentek meg pl. Csokonai életművében? Ő talán nem magyar?

A franciáknál a sokat hangoztatott „köztársaság” egészen mást jelent, ők büszkék a szekuláris hagyományukra, náluk senki nem beszél keresztény nemzetről – persze pl. marxista, strukturalista vagy egyéb nemzetről sem. Szerintem lenne mit tanulnunk tőlük, és nem csak annyit tudni róluk (sajnos sok példát látok erre), hogy ők a hibásak Trianonért, és ezért nekünk, magyaroknak, akik nem szeretünk ugyan olvasni meg nyelvet tanulni, de azért büszke magyarok vagyunk, szóval nekünk, igaz magyar szívünk nemzeti érzelmeitől fűtötten, illik haragudni rájuk.

 

 

Címkék: társadalom terrorizmus

> komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaklub.blog.hu/api/trackback/id/tr577121831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.01.29. 21:21:06

Szerintem az nem rossz ötlet, hogy a fiatalokat sokkal több vitára és kritikus gondolkodásra kell tanítani, mint amire a jelenlegi oktatási rendszer tanítja őket.

Ugyanakkor igazad van, hogy ezt nem biztos, hogy már az általános iskolában kell kezdeni, lehet, hogy ehhez szükségük van bizonyos alapokra. Továbbá szerintem bizonyos strukturált tudás egyszerű bevágása is szükséges, mert egyszerűen trenírozni kell a memóriát, és azért is, hogy legyen valamilyen alapja a világképüknek. Csak úgy, semmi alappal nem lehet vitatkozni. Ha már van egy bizonyos világképük, azt már formálhatják másmilyenre.

Egyébként ó lett volna többet írni arról a vallásoktatásról.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.01.29. 21:26:58

Azt mindenképpen érdemes hangsúlyozni, hogy a magyar hittan oktatáshoz képest itt sokkal normálisabb elképzelésekről van szó.

Még akkor is, ha van fenntartásom aziránt, hogy akár csak vallástörténetet érdemes-e oktatni. Az a veszély, hogy ez oda torkollik mégis, hogy aki ezt oktatja, az többnyire valamilyen hívő ember, sőt valamilyen pap lesz, hiszen ők motiváltak ebben leginkább, és ezektől elfogult hittérítést kap a diák, nem pedig oktatást.

Mindenesetre ha legalább hivatalosan a semlegességet hangsúlyozzák, az jobb, mint az a szellemi fertő, ami Magyarországon van.

Koós István 2015.01.29. 21:30:49

@Brendel Mátyás:

"Egyébként ó lett volna többet írni arról a vallásoktatásról."

Nem tudom, mire gondolsz itt konkrétan. Szerintem úgy érted, hogy arról kellett volna írnom, mit jelent a vallási jelenségek laikus szemmel való tárgyalása. De erről nem volt szó bővebben abban a cikkben, amit olvastam, meg amit linkeltem.

Koós István 2015.01.29. 21:38:50

@Brendel Mátyás:

"Még akkor is, ha van fenntartásom aziránt, hogy akár csak vallástörténetet érdemes-e oktatni. Az a veszély, hogy ez oda torkollik mégis, hogy aki ezt oktatja, az többnyire valamilyen hívő ember, sőt valamilyen pap lesz"

Fogalmam sincs, mit érthetnek az alatt, hogy vallási jelenségek laikus tárgyalása (l'enseignement laïque du fait religieux), de azt mondjuk el tudom képzelni, hogy olyan módon beszélnek a vallásokról, ahogyan az ateisták is tárgyalják azokat, pl. mi lehet a kialakulkésuk oka, milyen emberi lelki mechanizmusból származnak stb., vagy valami hasonló.

De ez csak az én ötletem.

Egyébként a cikkben vannak olyan kifejezések, amelyeket nem tudtam hová tenni, nem tudom mit jelenthetnek ezek, vagy hogy hogyan lehetne lefordítani őket.

Ilyenek a "Des référents médias et mémoire", meg az
"Une réserve citoyenne."

Neked van valami ötleted?

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.01.29. 21:46:48

@Koós István:

" el tudom képzelni, hogy olyan módon beszélnek a vallásokról, ahogyan az ateisták is tárgyalják azokat, pl. mi lehet a kialakulkésuk oka, milyen emberi lelki mechanizmusból származnak stb., vagy valami hasonló. "

de

1) ez már több, mint laicista
2) van-e elég tanár, aki ezt így tanítaná?!

"Ilyenek a "Des référents médias et mémoire", meg az
"Une réserve citoyenne."

Neked van valami ötleted?"

azt írták, ennek a mintájára alakítanák ki:

www.neoprofs.org/t59498-des-referents-academiques-memoire-et-citoyennete-coordonneront-la-commemoration-des-guerres-mondiales

tehát ez egy alibi munka is lehet, aminek semmi hatása nincs, de ki is lehet hozni belőle valami értelmeset. ha jól gondolom, a tanároknak segít anyagokat elérni, amelyeket maguk is elérhetnek, meg lehet egyfajta kapcsolattartó tanárok és intézmények között

LaMettrie 2015.01.30. 19:30:15

"a vallási fundamentalizmus terjedése ellen kívánnak küzdeni az iskolában."

Milyen iskolában? Mégis milyen iskolákban terjed a vallási fanatizmus? Milyen iskolákból jöttek a terroristák? Milyen típusú vallási fundamentalizmus terjed?

Ezen válaszok hiányában attól tartok, hogy az egész nagyjából annyit ér, mint pl. Orbán társadalmi konzultációs ötlete Deutsch-csal az internetről: tömegkábítás a köbön. Tényleg vicces: tanítsunk meg a klasszikusok olvasásával a terroristákkal szemben érvelni? Lőni sokkal élvezetesebb. Ebből is látszik, hogy a tömeg mindenhol egyformán hülye.

LaMettrie 2015.01.30. 19:35:48

A Vekerdivel kapcsolatos kiszólás baromság. Vekerdi a vitákban az egyensúly érdekében kénytelen az ellenkező pozícióra helyezkedni a végtelen káros magyar poroszos rendszer ellen, különben azt hiszik, hogy csak árnyalatnyit térnek el tőle, és minden mehet tovább. A Waldorf-iskolák valójában középen vannak, az állami szélsőséges oktatási rendszerrel szemben.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.01.30. 20:31:23

@LaMettrie:

""a vallási fundamentalizmus terjedése ellen kívánnak küzdeni az iskolában."

Milyen iskolában? Mégis milyen iskolákban terjed a vallási fanatizmus?"

figyusz, diszlexiás, az állítás nem azt mondta, hogy a vallási fundamentalizmus kifejezetten az iskolákban terjed. azaz, nem kifejezetten ott kerül a terroristákba a vallási fundamentalizmus.

nem ez az oka annak, hogy ott kell küzdeni ellene. ellenben a terroisták is jártak iskolába. az iskola nagyjából az egyetlen hely, amikor az államnak módja van nagyjából mindenki gondolkodásmódját jelentős mértékben befolyásolni. ezért érdemes ott küzdeni.

90-es IQ felett ezt egyébként nem kell senkinek elmagyarázni, tudja magától is, miért fontos az iskola.

"Lőni sokkal élvezetesebb. "

szerintem nem. ha szerinted igen, akkor te is elbaszott iskolából kerültél ki.

pont az lenne az iskola feladata, hogy eljuttassa a gyerekeket odáig, hogy ne így gondolják.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.01.30. 20:32:56

@LaMettrie: "állami szélsőséges oktatási rendszerrel szemben"

ha szerinted az állami rendszer szélsőséges, akkor te egy elég hülye szélsőséges fasz vagy

LaMettrie 2015.01.30. 20:40:16

@Brendel Mátyás: Három perc alatt kideríthető hová járnak a potenciális iszlám terroristák iskolába. Nagyjából ez a francia iskolák tízezreléke lehet. Semmi értelme sincs tehát országos programot hirdetni. Nyilván pl. egyetlen katolikus iskolában sem terjed a vallási fundamentalizmus. Az egész akció tehát valójában egy ordenáré hazugság.

LaMettrie 2015.01.30. 20:41:40

@Brendel Mátyás: Igen, a magyar állami oktatási rendszert több szempontból is rendkívül rossznak tartom. Várom az érveidet, hogy miért jó.

Koós István 2015.01.30. 21:01:43

@LaMettrie:

"a végtelen káros magyar poroszos rendszer ellen"

Ez egy szitokszó, már vagy egymilliószor hallottam. Hogy nem szabad adatokat tanítani, hogy nem szabad frontálisan tanítani.

Mint írtam, végtelenül naiv elképzelés, hogy ha az embernek bármit is meg kell tanulnia, akkor rögtön megnyomorodik a kis lelke, és a tanárnak körül kell udvarolni a gyereket, hogy legyen kedve tanulni. És hogy milyen szar a tanulás, és csak az a jó, ha a gyerek szórakozik stb.

Sajnos vannak dolgok, amiket igenis meg kell tanulni. Pl. meg kell tanulni a szavakat idegen nyelvből, bizonyos évszámokat, a szorzótáblát stb.

A poroszos módszer egy fantáziakép, ami Vekerdy meg a többi idióta, pl. Feldmár fejében létezik. Hogy a gyerekek el vannak nyomva, megalázva, megkínozva az iskolákban, és Vekerdy, mint egy hős megváltó, majd felszabadítja őket.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.01.30. 21:04:11

@LaMettrie:

"Három perc alatt kideríthető hová járnak a potenciális iszlám terroristák iskolába."

akkor légyszives mondd meg, hogy a mely iskolába járnak most azok a gyerekek, akik majd ha felnőnek, terroisták lesznek! ha te ezt meg tudod mondani, vagy bárki, akkor tényleg nem kell országgos program, mert van nekünk egy médiumunk, mint a Minority Reportban.:)

"Nyilván pl. egyetlen katolikus iskolában sem terjed a vallási fundamentalizmus."

dehogynem. minden vallás fundamentalizmus. aki a szentáhromság tant elhiszi, az fundamentalista kell, hogy legyen, mert akkora baromság

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.01.30. 21:07:13

@LaMettrie:

" "állami szélsőséges oktatási rendszerrel szemben""

"a magyar állami oktatási rendszert több szempontból is rendkívül rossznak tartom."

ez két, igencsak eltérő állítás. az "igen rossz" egyébként egy teljesen relatív állítás. nem látom értelmét erről vitázni, különösen, hogy az állítás totál csúsztatható.

Koós István 2015.01.30. 21:32:59

@LaMettrie:

Ők is ugyanúgy tiltakoztak a CH viccei ellen, mint a muszlimok, ők is ugyanúgy betiltanák a "vallásgyalázást." Nincsenek ők olyan messze a terroristáktól.

LaMettrie 2015.01.30. 21:40:14

@Koós István: Jártunk iskolába. Nem elképzelés. Megtapasztaltuk. Nem kérünk belőle. Én magam egyetem alatt középiskolásokat tanítottam. Az átlag iskolás az állami oktatásban folyamatosan kudarcélményre predesztinált. A gyerekeimmel zömében inkább sikerélményeken keresztül szeretném megismertetni a világot. Ezért járnak Waldorfba.

LaMettrie 2015.01.30. 21:44:17

@Brendel Mátyás: nem én tudom kideríteni innét Magyarországról, hanem a francia állam.

Aki a szentháromságtant elhiszi, ez okból több száz éve nem gyilkolt, ellentétben másokkal, akik ma is gyilkolnak. Elég hülye nyomozó lennél, ha a szennylapszerkesztők gyilkosai után katolikus gimnáziumkban kezdenél kutatni.

LaMettrie 2015.01.30. 21:49:05

@Koós István: akkor még pár százmillió európairól is állíthatnád ugyanezt. Attól hogy most hatmillióan megvették ezt a lapot a többi félmilliárd elküldené a faszba ezt az azelőtt 6000 példányban vásárolt szart. A terroristáktól nem az átlag európai nincs messze, hanem éppenséggel szerkesztőség. Hiszen ha elég messze lettek volna a terroristáktól, nem lettek volna képesek lelőni őket.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.01.31. 04:38:13

@LaMettrie:

"nem én tudom kideríteni innét Magyarországról, hanem a francia állam. "

senki nem tudja megmondani, hogy most mely iskolába járnak azok a gyerekek, akik a jövő terroristái lesznek, te húgyagyú.

és eleve totál beteges, fordított a gondolkodásod. az, hogy minden iskoláben legyen jobb az oktatás, az a terrroizmustól függetlenül is cél. minden iskolának és gyereknek jó, ha több vitatkozási kézséget tanul, ha a vallásokról összehasonlító, és történelmi tényeket tanul.

ha egy iskolát ebből kihagynak, az önmagában is kár, illetve akkor abban az iskolában megnő a veszélye annak, hogy onnan kerül majd ki valami terrorista, vagy fundamentalista, aki terrorista "mentor" lesz.

"Aki a szentháromságtant elhiszi, ez okból több száz éve nem gyilkolt"

de. pl. Anders Breivik

Koós István 2015.01.31. 07:37:01

@LaMettrie:

"Aki a szentháromságtant elhiszi, ez okból több száz éve nem gyilkol"

Az a probléma, hogy aki elhiszi, hogy az egy az három, és aki elhiszi, hogy valaki lehet a saját maga apja, és hogy létezik szűznemzés, az mindent elhisz.

Aki elhisz valamit, ami totál igazolatlan, de egy régi könyvben benne van, az azt is elhiszi, hogy JAhve azt kéri tőle, hogy mészároljon le másokat.

Koós István 2015.01.31. 07:39:59

@LaMettrie:

"Jártunk iskolába. Nem elképzelés. Megtapasztaltuk. Nem kérünk belőle."

Én is jártam iskolába, én is kettes voltam matekból, én sem szerettem a fizikát stb. De ez nem érv arra, hogy ne kelljen tanulni. Ahogy sokszor most sem szeretek reggel felkelni, és elmenni dolgozni, de nemigen jutna eszembe, hogy azért küzdjek, hogy ne kelljen dolgoznom, vagy hogy háborogjak, amiért kell.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2015.02.01. 06:39:39

@LaMettrie:

"Aki a szentháromságtant elhiszi, ez okból több száz éve nem gyilkolt, ellentétben másokkal, akik ma is gyilkolnak. Elég hülye nyomozó lennél, ha a szennylapszerkesztők gyilkosai után katolikus gimnáziumkban kezdenél kutatni."

két okból sincs igazad.

1) lehet példát mondani arra, hogy akik keresztények, azok is gyilkolnak, az elmúlt kétszáz évben is, keresztény motivációból is. ott van Anders Breivik, ott van a Közép-Afrikai Köztársaság, ahol a muszlimok és keresztények irtják egymást. kölcsönösen. ott van Bosznia-Hercegovina, ahol szerbek bosnyákokat irtottak, és a két nép különbségében a vallási különbség is ott volt.

2) az igaz, hogy az elmúlt kétszáz évben a szekularizált, felvilágosult demokratikus nyugati társadalmakban lecsökkent a vallási motivációból elkövetett népirtások száma. igazából csak ott, ahol a demokrácia jól működött, mert azért ugye voltak népirtások a 20. századi Európában is.

de akkor édes jó hülyegyerekkém, ha egyszer azt látjuk, hogy a keresztény vallás csak akkor nem irt népeket, ha a szekularizált, demokratikus államban rövid gyeplőn tartják, és amint ezt a rövid gyeplőt eleresztik, megint népeket irtanak, akkor ez a kereszténység érdeme?! a leghülyébb nyomozó is rájön, hogy egy faszt a kereszténység érdeme, ez a szekuláris állam érdeme. a szekuláris állam az a különbség, amely hatékony a népirtás ellen, és a kereszténység nem különb vallás a többinél.

az olyan hülyeségben hinni, mint a szentháromság, bizony komoly kognitív zavarról tanúskodik, amely esetben az illető beszámíthatósága kérdéses. az egy dolog, hogy egy szekularizált jogállamban komoly kontrollok működnek, amelyek kontrollálják, de el is fedik ezt a lappangó problémát.
süti beállítások módosítása