Ezt az anyagot a Szekuláris Egyesület egyik rendezvényére készítettem, ahol is két TED videót néztünk volna meg, de, hogy az esemény valamivel több és szervezettebb legyen, mindkét videóból felkészült valaki. Én egy Daniel Dennett előadást választottam, és fel is készültem, de a Szekuláris Egyesület kitiltott egy Facebook oldalról, én pedig úgy döntöttem, hogy akkor nem dolgozok nekik. Az anyagot mindenesetre publikálom, mert érdekes.
Daniel Dennett egy videóban, ahol arról beszél, mivel lehet helyettesíteni a vallást, éppen a TED-et említi meg, mint egyfajta népnevelő, alternatív közösség, amely a vallási gyülekezeteket helyettesítheti. Tehát nemcsak a TED szereti Denettet, ő is nagyra tartja a TED-et.
Én egyébként nem kedvelem annyira a TED-et. Nagyon sokszor bizonyos híres emberek előadják nem is különösen tudományos ötleteiket, és sok előadás szerintem nem túl színvonalas. Szerintem az egész jelentős részt elfajult, és egyfajta nem egészen érdemen alapuló elit-klub akar lenni. Egyfajta sztárcsináló. Sokszor közepes előadók is megjelenhetnek nem annyira kidolgozott, vagy nem annyira eredeti, vagy egyáltalán nem reális vagy nem fontos ötleteikkel, és a hallgatóság sokszor csak azért bámul leesett állal, mert ez a TED, szóval azt hiszik, biztos nagyon fontosak ezek az ötletek. Szerintem meg nem.
Előnyük viszont a TED előadásoknak, hogy nagyrészt magyar felirat van hozzájuk, mert elég sok lelkes aktivista van, aki megcsinálja. Sőt, a felirat leiratként is megtalálható, tehát könnyen lehet idézni, kényelmesen fel lehet dolgozni különböző formákban.
Először is, ki az a Daniel Dennett? Sokak szerint a legjelentősebb kortárs analitikus filozófus. Emellett aktív ateista, és ha véletlenül a legismertebb filozófus ismert ateista, az azért elég jól mutat. Könyvei közül a "Breaking the Spell" szól arról, hogy a vallások tanulmányozásának tudományát kell végre beizzítani, ez lesz a leghasznosabb az ateizmusnak A cím arra utal, hogy a vallások természettudományos kutatása - azaz, hogy ne intézzék el annyival, hogy az emberek azért hisznek, mert van isten, hanem más okokat és mechanizmusokat keresnek - az egyfajta tabu (spell), és ezt meg kell törni. Dennett szorgalmazza a vallások naturalista elméletét, ez pedig fontos dolog, mert a hívők gyakran érvelnek azzal, hogy ha nincs isten, akkor ugyan mi lenne a vallások magyarázata? De ez most nem a "Breaking the Spell" ismertetője, tehát magukat az elgondolásokat nem mutatom be.
Dennett a Tufts University professzora, jelentősebb témái a szabad akarat, a tudatosság, az evolúció és a vallás. Mindegyik témában naturalista, és meglepő, provokatív elméletekkel jött elő. Eme előadása azonban szerintem nem túl összeszedett, nem kidolgozott, közel sem eredeti, nem annyira fontos, kétséges ötletekből áll, és hát "ilyet én is tudok" benyomásom van róla. Azért készültem fel belőle, mert a Szekuláris Egyesületben oda vannak a TED-ért, most meg azért adom közre, mert már felkészültem. Olyan vitatható ötlet pedig felmerül az előadásban, amelyet érdemes felvetni. És az egész anyag ilyen értelemben fontos csak, egyfajta hivatkozási alap arra, hogy vannak vélemények, melyeket részben vitatni fogok.
Az előadás címe "Válasz Rick Warennek". No de ki az "isten" az a Rick Warren?! Hát majdnem...:) Rick Warren híres prédikátor, hittérítő showman (evangelical christian) lelkész és író az Egyesült Államokban. A "Céltudatos élet" ("Purpose driven life") c. könyve, melyet Dennett emleget 2002-ben jelent meg. A TED-re 2006 februárjában hívták meg előadást tartani. "On a life of purpose" címmel. Sokan ezt kritizálták, mert a TED-ben ilyen előtte nem fordult elő, korábban határozottan szekuláris volt. Ezt ellensúlyozandó a szervezők Daniel Dennettet is felkérték, hogy még ugyanazon előadás keretében válaszoljon. Tehát az előadás eleve egy baki kétségbeesett korrekciójaként született.
Dennett előadásának kritikáját egy kis hiba kimutatásával kezdem: utána néztem, a szarvasmarha elődje nem a nyársas antilop (Oryx gazella), ahogy Dennett mondja, hanem a kihalt őstulok (Bos primigenius). A tülkösszarvúak másik alcsaládja. Dennett ugyanazt a hibát követi el, mint a hívők, amikor a csimpánzt az ember ősének mondják, és ez a hiba ugyan nem jelentős, de kínos. Hacsak nem én tévedek. A hiba nem változtat azon, hogy a tehén nem tervezett, hanem az evolúció és az ember mesterséges szelekciójának együttes eredménye.
Dennett beszél arról a problémáról, hogy a vallás természetes jelenség. Azt gondolom, hogy itt Dennett leegyszerűsíti a dolgot. A természetes-mesterséges jelenség nem különíthető el élesen és tisztán. Ha nagyon erőltetjük, minden jelenség természetes, ha nem, akkor meg a vallás, mint az emberi kultúra része, nem az. Dennett inkább azt akarja hangsúlyozni, hogy a vallást evolúciós és emberi tervezésként kezeljük, de ez utóbbival már ellent is mond magának. Kevésbé érthető, de talán azt akarja ebből kihozni, hogy ha a vallás részben emberi tervezés eredménye, akkor meg is lehet őket szüntetni emberi tervezéssel, korrekcióval.
Ezek után jön az az ötlet, hogy a gyerekeknek a vallásokat kéne tanítani. Nocsak, gondolhatnánk, Dennett Semjén Zsolt és Hoffmann Rózsa zászlóhordozójává vált volna?! Nem, nem erről van szó. Dennett arról beszél, hogy a gyerekeknek mindenféle vallást kéne oktatni, és a tényeket. Ez tehát nem a hittan, mert hittanon általában hangsúlyosan egy vallás dogmáit tanítják a gyermekeknek, méghozzá igazságként. Legfeljebb megemlítenek még egy pár más vallást, de a hangsúly egyen van, Magyarországon a kereszténységen.
Amit Dennett javasol, és ezt se fogalmazza így meg, az inkább összehasonlító vallástörténet lehet. Ez valóban jobb, mint a hittan. Vélhetően egy ilyen tantárgy végeredményben inkább az ateizmust erősítené, de minimum a vallási toleranciát, a szekuláris beállítódást. Hogy sok vallás ismerete az ateizmust erősíti, arról nemrég írtam egy cikket, empirikus adatok felhasználásával.
Mégis, vitathatónak tartom Dennett ötletét. Az Egyesült Államokban bizonyos helyeken lehet, hogy a gyermekek vallásos műveltsége egyoldalú. Lehet, hogy el vannak zárva sok más vallástól. Európában és Magyarországon ez kevésbé jellemző. Nálunk kérdéses, hogy ennek olyan sok haszna lenne. Lenne ennél jobb tanulnivaló is, fontosabb: a természettudományok, az irodalom, a művészet története. Nem igazán látom fontosnak, hogy a gyerekek hülyeségek tömkelegét tanulják, csak, hogy jól ismerjék a hülyeséget. Nem tartom annyira fontosnak azt részletesen beleverni a gyerekek fejébe, hogy hányféleképpen lehet hülyeséget hinni. Persze, ez se rossz, de nem ez a legfontosabb. A gyerekek agyát minek ilyesmire pazarolni?!
Dennett felveti, hogy "a szülők gyermekeik gondozói. Nem birtokolják őket.". Szépen hangzik. Ezen az alapon érvel Dennett, hogy az iskolában tájékoztatni kell a gyermekeket a vallásokról, Így érvel a szülők felelősségéről: "Szerintem az a felelősségük, hogy tájékoztassák őket a világ többi hitvallásáról is". Tehát Dennett szerint nem is az államnak, hanem magának a szülőnek a felelőssége ez. Én azt gondolom, hogy persze, egyetértek, hogy egy szülő jó, ha tájékoztatja a gyermekét, de társadalmunkban megengedjük a szülőknek, hogy indoktrinálják a gyermekeiket, mert nem tudunk jobbat. Nincs jobb megoldás. A szülőktől elvárjuk, hogy gyermekeiket illemre, erkölcsre tanítsák, tehát indoktrinálják. És nem írjuk elő nekik, hogy milyen erkölcsöt és illemet, mert az szinte lehetetlen, mert az már gondolatrendőrség volna, és mert az állam nem gondolja, hogy meg tudja mondani az egyetlen helyes utat. Ha pedig megengedjük egy szülőnek, hogy a gyermekét arra tanítsa, hogy mindenféle haszontalan illemszabályt és szokást verjen a gyerek fejébe, akkor kénytelenek vagyunk megengedni neki azt is, hogy imádkozásra is tanítsa, elvigye a misére. Az is csak annyira haszontalan illemszabály, mint egyes más illemszabályok.
A lándzsás mételyről szóló példázata viszont brutális és hatásos. Igazából egy korábbi TED előadásban van ez jól kifejtve, ebben nem. Arról van szó, hogy a lándzsás métely megfertőzi a hangyát, az pedig egyfajta őrült szimptómaként felmászik a fűszál tetejére. A hangyának ebben semmi jó nincs, hiszen áldozattá válik, a métely viszont így jut vissza a tehén gyomrába, ahol szaporodni tud. A példázat a vallásról azt mondja (Dennett ezt sem hangsúlyozza), hogy szintén egy métely, amely nem hasznos az embernek, csak élősködik rajta. Mindezt a mémelméletbe ültetve lehet előadni, hiszen a vallás valószínűleg nem egy gének által kódolt tulajdonság, hanem inkább egy mém. Bár ez sem dőlt még el. Azt, hogy a vallás mennyire hasznos vagy káros, Dennett itt semmit nem mond.
Dennett ezután megkritizálja Warren könyvét, ezt csak pontokba szedem, nem igazán fontos ez sem. Bővebben az előadásban szerepel, de Dennett egyik pontos sem fejtheti ki olyan mélységben, ahogy kéne.
1) Az életnek isten nélkül is lehet értelme, jónak és rossznak isten nélkül is ugyanúgy tudunk alapot teremteni. Itt nem fejti ki, hogy ezt hogyan gondolja.
2) Szóba hozza, hogy Warren szerint isten azért teremtette a természetet, hogy élhessünk benne. Ez ellen egy szalmabáb érvelést hoz fel Dennett, hogy ez a természet túlzott kizsákmányolásához vezet, ami nem jó. Ez így nem következik. Például a globális felmelegedés tagadók aránya a hívők között az Egyesült Államokban valószínűleg magasabb (a republikánusok között mindenesetre magasabb), de ez érvnek gyenge.
3) Felmerül az Univerzum finomhangoltsága, Nem értem, Dennett egyáltalán mit válaszol erre. Kivehetetlen.
4) Ha jól értem, Dennettnek legnagyobb baja azzal van, hogy Warren azt szorgalmazza, az ember hódoljon be istennek. Azért ezt kritizálja legjobban, mert ez a veszélyes mém hipotézissel rímel.
Még sok apróságot felhoz, sokszor nem értem, mi Dennett válasza, sokszor csak nem hisz benne, tagadja. Ritkán érvel jól. Lehet azt mondani, hogy egy rövid előadásban nehéz jól érvelni ennyi minden ellen, de hát ilyenkor egy profi előadó nem hadarja végig az előadást, hanem kiválaszt pár témát, amelyre fókuszál.
Hát szóval ezért gondolom, hogy ez az előadás egy olyan híres ember előadása, akit sokadjára hívtak meg a TED-re, és kissé elkényelmesedett. Leginkább arra jó, hogy ürügy legyen egy Magyarországon aktuális kérdés megvitatására: oktassanak-e a gyerekeknek összehasonlító vallástörténetet, és ha igen, mennyit?! Elmondtam a véleményem: szerintem nem érdemes sok ilyet oktatni, inkább több természettudományt, mint vallástörténetet!
