-1. Ábra: a nürnbergi vas szűz (iron maiden)
Rothenburg ob der Tauberban (mert több is van ám) egy szép, őszi szombat délelőtt Frankfurtba menet álltam meg. Reggelen indultam Lindauból, és estére ígértem a barátaimnak az érkezést. És ha már ennyit utaztam, akkor útközben is meg akartam nézni pár dolgot. Én így szoktam ezt csinálni. Ám Rothenburgot előre nem terveztem be, csak útközben gondoltam egyet, és lehajtottam az autópályáról. Nagyon idilli kis középkori városka, várfalakkal, fa lakóházakkal, amilyenek a legromantikusabb német kisvárosok. Van itt egyébként egy karácsony múzeum, és bolt is, ahol vagy ezer négyzetméteren csak karácsonyi kellékeket lehet venni. Van orrba-szájba tényleg minden, sőt, mindenből minimum tízféle termék.
Az is eléggé véletlen, hogy Rothenburgban végül a terror múzeumot is megnéztem, mert valójában középkori kriminál-múzeum a neve, és még az sem derült ki a GPS-ből, hogy középkori. Így nem volt igazán csábító a POI. Azt. hogy középkori csak akkor láttam, amikor odaértem, és a bejárat előtt is kalodák voltak.
A kiállítás valójában nagyrészt a középkori bűnözésről szól, igen jelentős mértékben foglalkozik a kínzásokkal és büntetésekkel. Egy nagyon kis mértékben más dolgokkal is, mint például a gyönyörűen megírt céhes levelekkel, vagy a pápaválasztással, Mindenesetre számomra telitalálat volt (nem, nem vagyok szadista:), és nagyon örültem, hogy mégiscsak odamentem megnézni.
A kiállítás több emeleten, rengeteg szobán vezet át, és tényleg nagyon sok kiállítási darabot szedtek össze a világ minden részéről. Így például kalodából is nagyon sok volt, vagy büntetésként használt vasálarcokból, de erényövből is volt vagy három.
Sajnos a kiállítás nem választotta ketté az egyházi és világi büntetést, tehát az inkvizíciót és a világi büntetés-végrehajtást. Másrészt viszont a középkori egyházállamokban a kettő annyira összefüggött. hogy talán lényegtelen is. A világi törvények is nagyon jelentős részt vallási alapúak voltak, a vallásból vették a konzervativizmusukat (ld. 0. ábra). Másrészt, mint ismeretes, az inkvizíció halálbüntetéseit a világi hatalom hajtotta végre.
0. ábra: Mint tudjuk, a kereszténység a szeretet vallása. "Felebaráti" kézszorítók.
Franciaországban korábban egy egészen hasonló, de ad-hoc kiállítást láttam, még az is lehet, hogy Rothenburgból vitték oda az "emléktárgyak" egy részét. A rothenburgi volt természetesen a nagyobb tárlat, teljesen meg voltam elégedve azzal, hogy tudtak újat mutatni. Miután azon már nem lepődtem meg, milyen embertelen volt a kínzás, vagy a büntetés, milyen hülyeségeket voltak képesek büntetni, azon még mindig meglepődtem, hogy például a büntetéseknek milyen sok módozata volt. Ezek sokszor kapcsolódtak a bűnhöz, és ahhoz illettek, sokszor viszont csak azt tudom mondani, hogy a büntetések kitalálóinak perverz fantáziáját "dicsérik". Mintha ezek az emberek élvezték volna a büntetések kitalálását.
1. Ábra: büntetésként használt álarcok igazolják a középkori büntetés perverzióját.
A kisebb büntetéseknél kifejezetten adtak arra, hogy fantáziadús módon szégyenítsék meg a "bűnöst". Például szamáron kellett lovagolni, vagy voltak ezek a vasálarcok, vagy egy rossz zenésznek egy trombitaszerű kalodába tették a kezét. Ez utóbbi arra is példa, hogy micsoda hülyeségért büntettek, ma egyszerűen az emberekre bízzuk, hogy mit nem hallgatnak meg, de arra is példa, hogy nem elégedtek meg a büntetéssel, kifejezetten arra játszottak, hogy az illető nevetségessé váljon és szenvedjen.
2. Ábra: ezt a trombita-kalodát rossz zenészeknek kellett viselniük. Ez demonstrálja a középkori büntetés kegyetlen értelmetlenségét.
A nem annyira hívőkkel szemben is intoleránsak voltak. Nem is kellett eretneknek lenni, elég volt elaludni a templomban, hogy egy kolonc-rózsafűzért kapjon az ember, amely nagy, és nehéz is volt, továbbá megintcsak megszégyenítő.
3. Ábra: rózsafűzér, amelyet például a templomban elalvóknak kellett viselniük. Ez van vagy egy méteres.
Két vitatott dolgot hagytam a végére. Az egyik a vasszűz (iron maiden), amely egy híres kínzó, avagy kivégzőeszköz volt. Nos, a középkorban sokféle durva módon végeztek ki embereket, a kerékbe törés például tényleg létezett, de a vasszűz inkább kitalációnak néz ki. Az egyik híres vasszűz mégis a nürnbergi, amely egy létező darab volt, de utólagos készítménynek gondolják. Az eredeti már nincs meg, a rothenburgi múzeumban van viszont a másolata.
A másik vitatott dolog az az erényöv, ezen a kiállításon hármat is kiállítottak, és különbözők voltak, régieknek látszottak, és ha kitaláció lett volna, nem tartanám valószínűnek, hogy mindjárt három különféle darabot hamisítottak volna. A múzeum recepciósa szerint, és hozzáértőnek nézett ki, eredetiek. Azt is mondta, mert én megkérdeztem, emlékeztem, hogy ez egy vitatott téma, hogy a hadsereggel menő prostituált-feleségek viselték. Ez egy különös hipotézis, és nem egészen értem pontosan, miért. Hogy csak fizetés ellenében lehessen megkapni őket? Hogy ne erőszakolja meg őket a fél hadsereg?! Talán van logikája, de elég furcsa.
4. ábra: Erényöv. Sajnos nem volt kiírva, hogy ki, mikor, merre, meddig.
Ahogy korábban már említettem, a múzeumban vettem két könyvet, és ezeket ha elolvasom, lehet, hogy még visszatérek a témára. Például kiderült, hogy Németországban arányaiban is valami iszonyatosan nagyobb boszorkányüldözés volt, mint más országokban.