Ma, a Phoenix tévében gyakorlatilag egész nap zsidó történelemről volt szó. Valószínűleg a hanuka miatt. Az egyik, sok részes műsor az egyiptomi Exodusról szólt.
Ezek a kutatások, akár régészetiek, akár a Biblia kutatása, akár konkrétan az Exodus lehetséges magyarázatairól, vagy a tíz csapás lehetséges magyarázatairól nem újak. Ha az olvasó eziránt érdeklődik, bőven talál tőlem teljesen függetlenül is nagyon könnyen könyveket, bizonyára filmeket is. Ha pedig engem olvas, akkor is csak egy elnagyolt összefoglalót fogok adni.
Ha viszont ért németül, akkor Interneten is megnézheti a filmet, ugyanis mind a három rész fenn van.
Ha pontosan emlékszem, akkor a tíz csapásra, és az exodus időpontjára két verziót is ad a film. Először II. Ramszesz uralkodásának idejét, a Per-Ramszesz városának építésének idejét vetik fel lehetőségként. Itt kézenfekvő, hogy az építésben a zsidók vendégmunkásként vettek részt. Azt tudjuk, hogy voltak ilyen vendégmunkások, konkrétan a zsidókról és Mózesról azonban nem. Egy nagyon nyomós egyezés 2Móz 1,11: "Rendelének azért föléjök robotmestereket, hogy nehéz munkákkal sanyargassák őket. És építe a Faraónak gabonatartó városokat, Pithomot és Ramszeszt." Itt a város nevéről van szó. A fáraó névtelen.
Kézenfekvő a tíz csapás egy részének magyarázata is. Per-Ramszesz a Nilus egyik mellékágában épült, és II. Ramszesz uralkodása idején sokáig jó idő volt, azaz megfelelő vízhozam. De később ez az ág eltömődött, és a vízállás is alacsony lett. Az álló vízben vörös algák szaporodtak el, a halak megdöglöttek, a békák először elszaporodtak, majd kihaltak, ennek következtében jött a rovarinvázió.
A második hipotézis a sötétség és jégeső okán kerül képbe. Erre a legjobb magyarázat a Santorini vulkán és a cunami katasztrófája, amely a középkori mediterráneum legnagyobb katasztrófája volt.
Itt azt nagy bizonyossággal lehet igazolni, hogy Egyiptomra volt kihatása a katasztrófának. Mind közvetlenül a cunaminak, mind a kémiai katasztrófának, amely savas esőkben jelent meg. Ezeket egyiptomi orvosi leírásokból ismerjük.A vulkáni hamu a hatalmas jégeső kialakulását is előidézheti, hiszen a szemcsék képződési magot képeznek a jégkristályoknak. A további katasztrófákhoz a savas esőn át a folyók mérgezése, halak pusztulásán keresztül hasonlóan vezethetett az út, mint az előző hipotézisnél.
Ugyanakkor a Santorini kitörése pár száz évvel korábban történt. Tehát vagy arról van szó, hogy a Bibliában két eseményből kavartak össze egy mesét (ez nem volna meglepő), vagy akkor mégis korábban történt az exodus, és semmi köze Ramszeszhoz.
Ebben az időben volt viszont Egyiptomban az ún. hikszoszok népének uralkodása, akiket végül az egyiptomiak elzavartak. Bár a Bibliában nem elzavarás van, hanem kikényszerített elengedés, ennyi szépítés belefér a dologba. A hikszoszok kánaánita nép volt, és oda is tértek vissza. Ez is stimmel. A film szerint pedig a távozáskor szertartásosan megejtett utolsó vacsora is hasonlít a zsidó szertartásra, és leletek is igazolják ezt. Mitöbb, a hikszoszok monoteizmust vezettek be Egyiptomban, amely egyébként nem volt új, Enkhaton fáraóig vezethető vissza az ötlet. Tehát a zsidók lehetnek hikszoszok is akár. Csak akkor a rabszolgákból szabadok hősi története helyett az elnyomókból legyőzött menekülők története a lehangoló valóság. Nem lenne csoda, ha ezen hamisítottak volna egy kicsit.
A film vége felé még további hipotézisek vagy kiegészítő hipotézisek is szerepelnek. Sok olyan adat hangzik el, amelynek nehéz utána nézni, és ezért részleteket írni is nehéz. Meg kell nézni a filmet!
Szó van például egy aperu (haperu) nevű népről, amelynek nevéből a zsidók egyik angol nevét származtatják: hebrew. aztán a shazu (?) népről, akik szintén vendégmunkások voltak. Szó van egy Jahu nevű istenről, aki mindenképpen istene volt eme shazu népeknek, és az sem különösebben kétséges, hogy Jahve neve innen származik.
Végül szó van egy bizonyos Rameszesz Empere (?) nevű diplomatáról, aki pont a kánaánita népekkel tartotta a kapcsolatot, és lehetett Mózes mintaképe is. Mivelhogy Mózesról semmit nem tud a történettudomány a Biblián kívül.
Mi ebből a tanulság?! Különösebben semmi új. Aki figyelt a történelem órán, különösen a rendszerváltás előtt, az tanulta azt, hogy léteznek a történelemben mindenféle mitológiák, és a Biblia nem több, mint egy ilyen mitológia gyűjtemény. És ha valaki a kommunizmussal együtt nem dobta ki a gyereket is a fürdővízzel, akkor teljesen helyesen látja azt ma is, hogy ez speciel igaz volt.
A Biblia mitológia. Ez azt jelenti, hogy nem pontos azt mondani, hogy mese. Mert sok valóságalapja van. De sok fikció, mese is van benne. Pont ezt jelenti az, hogy mitológia.
Hogy mely részletek igazak, vagy lehetnek igazak, arról sokat írtam. Hogy mi lehet fantázia benne, az akár a hikszoszok történetének megmásítása, akár két esemény egybeolvasztása lehet. És hogy mondjunk egy egészen biztosan túlzó, konkrét adatot a Bibliából az exodusz kapcsán, itt van
2Móz 12,37: "És elindulának Izráel fiai Rameszeszből Szukhóthba, mintegy hatszáz ezeren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül."
Egész biztosan nem voltak hatszázezren, mert a Kánaánban később is csak pár tízezren éltek. Ezért nem fogadható el az az érvelés, hogy lám-lám a Biblia milyen megbízható bizonyos részletekben, a többiben is megbízhatunk benne. Hát nem. A Biblia, mint bármely mitológia-gyűjtemény alapja lehet egy történelmi hipotézisnek, de aztán a régészeten, más források analízisén múlik, hogy elfogadjuk-e igaznak. Ha ilyen nincs, csak a Biblia alapján nem hihető el a dolog, mert látjuk, hogy mennyi mese is van benne.